Különleges KRESZ Táblák Az Európai Unióban: Újítások a Közlekedés Biztonságáért
A KRESZ-táblák folyamatosan fejlődnek, így jelenhetnek meg újak is az Európai Unióban. Az elmúlt években számos új intézkedést vezettek be az európai országok, hogy csökkentsék az egyre gyakoribb közlekedési torlódásokat. Új szabályok és módszerek, korábban nem látott közlekedési táblák - sok mindent kipróbáltak a döntéshozók, hogy kevesebb legyen a dugó, és ezzel a környezeti terhelés is. A közlekedésbiztonság jövője a folyamatos megújuláson múlik - ennek jegyében alkották meg az új táblákat a spanyol DGT-nél (Dirección General de Tráfico). Céljuk, hogy a közlekedők számára egyértelműbb, korszerűbb és befogadóbb jelzéseket biztosítsanak.
Az első nemzetközi egyezmény, amely közlekedési táblákat is említett, 1909-ben született meg Párizsban, ahol 9 ország - köztük Magyarország - írta alá az első közúti közlekedési egyezményt. Ez az egyezmény már négy alapvető közlekedési táblát is tartalmazott: bukkanó, éles kanyar, vasúti átjáró és útkereszteződés. Magyarországon az első országos érvényű közlekedési szabályozás 1910-ben jelent meg, a belügyminiszter egyik rendelete formájában. Ez még főként a gépjárművekre vonatkozott, de már tartalmazott előírásokat a közlekedési rendről is. A KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása) kifejezés hivatalosan 1930. A közlekedési táblák száma és típusa az évtizedek során folyamatosan nőtt. Míg 1910-ben csupán 4 tábla létezett, 1953-ra már 59, 1962-re pedig 158 különböző tábla szerepelt a magyar KRESZ-ben.
Tudod mi a különbség a három tábla között?
Új Típusú KRESZ Táblák Európában
Azóta Európa több országában is megjelent az új KRESZ-tábla. Ilyen az, amikor partnerként kezelik a közlekedőket. Franciaországban és az Egyesült Királyságban már használnak egy új típusú KRESZ-táblát: a zöld szegélyű, sebességet jelző tábla nem kötelező érvényű, csupán ajánlást fogalmaz meg a járművezetők felé.
A piros körös táblákkal ellentétben ezek nem szabályozzák jogilag a sebességet, így megszegésük nem jár büntetéssel. Az új sebességjelző táblák célja nem az, hogy a kötelező sebességhatárt jelölje, hanem az, hogy az ajánlott sebességhatárt mutassa az autósoknak. Egyre több új, zöld körvonalú közlekedési tábla jelenik meg az európai utakon. Céljuk, hogy egy adott útszakaszra vonatkozó ajánlott sebességet javasoljanak: tehát a céljuk a tanácsadás, nem pedig a korlátozás.
Az Il Gornale szerint jelenleg Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban vezették be őket, és nagyon valószínű, hogy a jövőben más országok utcáin is megtaláljuk majd őket. A cél, mint már említettük, az oktatás . Az új táblákat érzékenynek ítélt területeken helyezik el, ahol iskolák, érzékeny átjárók vagy potenciálisan veszélyes kanyarok vannak. Azok, akik nem tartják be a zölddel bekarikázott korlátozást, nem kockáztatnak bírságot, de felhívják a figyelmet a korlátozás betartására. Valami hasonló már működik Olaszországban, ahol kék négyzet alakú táblák vannak fehér számokkal. Ebben az esetben is az ajánlott sebességet jelzik, korlátozások nélkül. Ezért nem kizárt, hogy a jövőben minden EU-tagállam - így Magyarország is - bevezeti majd ezt a fajta jelzést az ajánlott sebességkorlátozások jelzésére.
Renault lemezfelni típusok áttekintése
A táblák célja a felelős közlekedés ösztönzése, különösen olyan környezetben, ahol sok a gyalogos vagy kerékpáros. A módszer pszichológiai hatásra épít: a sofőrök jellemzően nagyobb figyelmet fordítanak a megszokott, alapvetően a sebességhatárokra vonatkozó fontos táblákra, mint az általános figyelmeztető feliratokra. A modern autók adaptív tempomatjai és vezetéstámogató rendszerei már felismerik ezeket a jelzéseket is. Az új típusú jelzéseket a modern járművek fedélzeti rendszerei is képesek felismerni, és ennek megfelelően automatikusan beállíthatják az ideális haladási sebességet.
Kék Rombusz Tábla: A Környezetbarát Közlekedésért
Ezek sorába illeszkedik az új KRESZ-tábla is, melynek szintén a torlódások és a környezetszennyezés csökkentése a célja. Hogyan néz ki ez a tábla, és mit jelent pontosan? Elsőként egy finn portál, a kasvutarinat.fi. Számolt be a tábla megjelenéséről. Mint írták, az Egyesült Államokat követve az európai országok is elkezdték használni a kék alapon fehér rombusz alakú közlekedési táblát.
A tábla azt jelzi, hogy egy sáv csak bizonyos járművek számára nyitott. Ezeket a forgalmi sávokat általában a tömegközlekedés, a taxik, az elektromos autók és a legalább két személyt szállító járművek használhatják. Az új közúti jelzés célja, hogy ösztönözze az embereket, hogy egynél több személyt szállító járműveket használjanak, ezáltal csökkennének a torlódások és az üzemanyag-fogyasztás is.
A forgalmi dugók egyik oka, hogyan sokan egyedül kocsikáznak, ezzel több busznyi helyet foglalnak el az utakon, túlterhelik a hálózatot - nem is beszélve a környezeti hatásokról. Többek között ez ellen is szeretnének fellépni az új táblákkal.
Miután sikeresen bevezették a rombusz alakú táblákat az Egyesült Államokban, Európa is gyorsan reagált. Franciaországban tesztprojektek indultak a grenoble-i, lyoni és strasbourgi utakon, majd a pozitív eredmények után az egész országban használni kezdték a táblát. A jelzés azóta Spanyolországban és Németországban is megjelent. Az még kérdéses, hogy Magyarországon is bevezetik-e, hiszen nem elég a szándék és a KRESZ-táblák legyártása, az utaknak is alkalmasnak kell lenniük az új intézkedéshez.
Különbségek az EU-n Belül
Az Európai Unió sokszor megkapta már jobbról-balról vagy középről, hogy erélytelen, nem egységes, a jogrendszer pedig indokolatlanul szerteágazó. Gazdasági, politikai kérdésekben persze érthető, hogy a differenciált kulturális háttér, illetve más-más helyi érdekcsoportok befolyása nem engedi az egységes szabályrendszer kialakulását. A fő szabályok ugyanazok - nem számítva persze a Brit-szigeteket -, de a részletekben hihetetlenül sok az eltérés. Nemhogy a földrajzi Európán, de még az EU-n belül is bizonyára hosszú ideig elképzelhetetlen marad egy egységes sebesség-szabályozási rendszer. Már csak a renitens Németország miatt is, ahol ugye nincs sebességhatár az osztott pályás utakon (személyautóval, persze).
De a többi európai országban is erősen szórnak a limitek. A mi 130-110-90-50-ünkről (autópálya, autóút, országút, lakott terület) talán sokan úgy gondoljuk, hogy a legelterjedtebb rendszer, pedig nem. A cseheknél sztrádán és autóúton is 130 a limit, de a városi szakaszokon csak 80-nal szabad menni. A lengyeleknél 140 a sebességhatár sztrádán, 100 és 90, illetve emelt sebességű utakon 110 és 100 a limit autóúton illetve országúton. Ausztriában sima, kétsávos országúton is szabad 100-zal menni. Nagy-Britanniában a hülye öl/miatyánk mértékrendszer miatt a limit 112 km/h osztott pályás úton, 97 országúton, 48 városban. Cipruson 100-nál gyorsabban sehol nem szabad menni, Svájcban 120 a sztrádán, 80 országúton a max.
Még az olyan szövetség-a-szövetségben sem sikerült egységes sebességhatár-rendszert összehozni, mint Skandinávia. Dániában 130-80-50, Svédországban 110-70-50, Norvégiában 100-80-50, Finnországban 120-80-50 a limit sztrádán, országúton illetve városban. Balti államok? Litvánia: 130-110-90, Lettország és Észtország: 110-90-50. Hányan tudják vajon, akik a kontinensről érkeztek, hogy mit jelent? Egyébként ugyanazt, mint Európa más vidékein a jól ismert Autóút tábla (persze, a fent említett spéci sebességhatárral).
Ez meg egy magyar, legálisan kint lévő tábla, egy vasúti átjáró elől. Nálunk elméletileg nem lehet alkohol az emberben, ha vezet (kivéve persze a bicikliseket, valamiért). Pintér Sándor miniszter úr bizonyára szolgálati díszkardjába dőlne bánatában, de az átlagos magyar autós számára nagy könnyebbség lenne a környező országok, akár a nálunk jóval magasabb GDP-jű Ausztria büntetési tételeit átvenni. Míg nálunk egy bemért 20 km/h-s sebesség-túllépés 30 ezer forintot, nagyjából 100 eurót ér, Bécsben ezt megúsznánk a feléből. Fura, hogy az EU-n belül működik a tagországokban kirótt büntetések behajtása az országhatárokon átívelően is, viszont ennyire szórnak a tarifák.
A Balkánról jönnek néha rémtörténetek a számonkért hullazsákról, aminek hiányában az autóst egy hasraütéses alapon kirótt összegtől szabadította meg a rendőr. Belgiumban, Lengyelországban és még pár államban kötelező tartozék a tűzoltókészülék. Csehországban, Romániában és Szlovákiában még mindig kell lennie izzókészletnek a kocsiban. A hólánctól a fényvisszaverő mellényig, tartalék szemüvegtől elsősegély-szettig országról országra változnak a szabályok.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Milyen egyszerű lenne egy közös szabály, a logika szabályai alapján létrehozva: kukásmellény legyen annyi, ahány személyes a kocsi, EÜ-doboz megléte és érvényessége a műszaki vizsgán ellenőrizendő, hólánc a táblával jelölt szakaszokon kötelező, és így tovább - büntetés első alkalommal ejnyebejnye, második alkalommal valahány euró, harmadik alkalommal jogsibevonás.