KRESZ-szabályok Megszegése Különleges Esetekben
Közúti közlekedésünk szabályait az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (közismert néven: KRESZ) tartalmazza. Az egyes közlekedési szabályok megszegése szankciót von maga után, mely az elkövetett cselekmény tárgyi súlyától, veszélyességétől függ.
A figyelmeztetésről, a helyszíni bírságról, a szabálysértési, ill. közúti közlekedési szabályszegés észlelése esetén a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli.
Figyelmeztetés
A figyelmeztetés lényege, hogy alkalmazásával a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság rosszallását fejezi ki, és felhívja az elkövetőt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetőjétől.
Helyszíni Bírság
Helyszíni bírságot kizárólag szabálysértés elkövetése esetén lehet kiszabni, helyszíni intézkedés során, és kizárólag akkor, ha az elkövető a felelősségét elismeri. A helyszíni bírság összege jelenleg ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet.
A hatályos szabályozás alapján ma már nem feltétlenül az intézkedést foganatosító személy (rendőr, közúti ellenőr, közterület felügyelő stb.) határozza meg a helyszíni bírság összegét, hiszen számos nevesített szabálysértés elkövetéséhez fix bírságösszegek társulnak.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Amennyiben közlekedési szabálysértés történik, a feljelentést követően szabálysértési eljárás veszi kezdetét, melyben I. fokon általában a rendőrség, jogorvoslati kérelem után pedig II. fokon a bíróság jár el. Az ügy az eljáró hatóság határozatával zárul.
Szabálysértési ügyekben leggyakrabban alkalmazott szankció a pénzbírság (összege akár a 300 000.-Ft-ot is elérheti), egyes esetekben járművezetéstől való eltiltásra is sor kerül, legfeljebb egy év időtartamra.
Bizonyos szabályszegések - a társadalomra nagyobb veszélyt jelentő, gyakran súlyos, vagy éppen halálos kimenetelű jogsértések - a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősülnek (pl.
Közlekedési bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén büntetőeljárás veszi kezdetét. A nyomozást a rendőrség folytatja le, a vádemelésre és a vád képviseletére az ügyészség jogosult, míg a határozatot - az I. és II. Valamennyi közlekedési bűncselekmény elkövetését a törvény szabadságvesztéssel és járművezetéstől való eltiltással fenyegeti.
Az előzőeken túl létezik egy olyan speciális jogintézmény is, amely nem konkrét szankciókkal (pénzbírság stb.), hanem egészen más módon, a járművezetők magatartásának befolyásolása útján törekszik közúti közlekedésünket biztonságosabbá tenni. Ez az intézmény a hazánkban 2008. óta a közigazgatási eljárások általánossá váltak a közlekedési szabályszegések körében.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Az objektív felelősség elve a gépjármű üzemben tartójának, ill. a gépjárművet használatra átvevő személynek a felelősségét állapítja meg meghatározott közlekedési szabálysértések elkövetése esetén.
Ez a jogintézmény gyakorlatilag azt hivatott biztosítani, hogy meghatározott - jellemzően a kiemelt súlyosságú, ill. A tényleges felelősség elve alapján az eljárást a szabályszegés valódi elkövetőjével (s nem az üzemben tartóval) szemben folytatják le, a jármű leállítását követően.
Fő jellemzőjük, hogy alkalmazásuk által jóval több eljárás indulhat meg, s gyakorlatilag minden eljárás felelősségre vonással zárul. A pozitív hatást eredményt mi sem mutatja jobban, minthogy 2008. óta hazánkban a személysérüléses közúti balesetek száma több mint negyedével, míg a balesetben meghalt személyek száma több mint felével csökkent.
A Közúti Baleset Okozásának Törvényi Fogalma
A Btk. 235. § (1) bekezdése értelmében vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz.
Közúti balesetet az okozhat, aki a közlekedés szabályainak hatálya alatt áll, ilyennek minősül a gépjárművezető függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogosítvánnyal vagy sem. Nem tartoznak e körbe a balesetet okozó gépjármű utasai, illetve a közúton közlekedő gyalogosok sem.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak megszegése. A törvényalkotó a tényállást úgynevezett keretdiszpozícióban szabályozta, így a közúti közlekedés szabályait részletesen nem a Btk., hanem egy másik jogszabály, a KRESZ (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) tartalmazza. Fontos, hogy általános és speciális közlekedési szabályok megszegésével egyaránt megvalósítható a bűncselekmény.
Az általános közlekedési szabályok a vezetés személyi feltételeire, a járművekre és a járművezetésre vonatkoznak. Ennek megszegése lehet például olyan, a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló betegségek - mint például epilepszia, látászavarok, reakcióképességet befolyásoló elváltozások - eltitkolása az orvos előtt, amelyek fennállása esetén a vezetésre alkalmasság nem lenne megállapítható és így a vezetési engedély sem lenne kiadható.
Adott ügyben a terhelt felelősségét azért állapították meg, mert epilepsziás megbetegedésében szenvedett, amely hosszabb-rövidebb ideig tartó, eszméletvesztést okozó rohamokkal járt, s egy ilyen roham következtében okozott halálos kimenetelű közúti balesetet.
Itt fontos kiemelni, hogy a járművezetőnek nem csak az általános, hanem a vezetés pillanatában fennálló lelki állapota is megalapozhat közlekedési szabályszegést akkor, ha olyan állapotban vezet járművet, amelynek következtében nem képes a biztonságos járművezetésre. Ilyen lehet, ha olyan mértékben ideges vagy zavart, amely a veszélymentes vezetéshez szükséges koncentráció-képességét hátrányosan befolyásolja.
Ugyan a járművezetésre vonatkozó legáltalánosabb követelmény a kellő figyelem és körültekintés tanúsítása a vezetés során, a közúti balesetek leggyakoribb okai mégis a járművezetésre vonatkozó speciális szabályok megszegése. Ilyenek lehetnek a megengedett sebesség túllépése, az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása, az irányváltoztatásra, irányjelzésre vonatkozó előírások be nem tartása, az előzésre, a bekanyarodásra és a követési távolságra vonatkozó rendelkezések megszegése.
A bűncselekmény akkor valósul meg, ha a gépjárművezető a KRESZ megsértéséből adódóan, gondatlanságból úgy okoz közlekedési balesetet, hogy másnak vagy másoknak súlyos testi sértést, azaz nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz. A bűncselekmény eredménye tehát a súlyos testi sértés, amelynek a járművezetőn kívüli egy vagy több személy tekintetében kell bekövetkeznie.
Ennek megfelelően, ha a balesetben kizárólag a gépkocsi vezetője sérül meg, bűncselekményről nem beszélhetünk, megvalósul azonban, ha a járművezető szabályszegése miatt bekövetkező közúti balesetben a gépjárműben utazó személy szenved nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket.
Az Elkövető Bűnössége
Kiemelkedő jelentősége van, hogy az elkövető milyen tudattartalommal követi el bűncselekményt, ugyanis a közúti balesetet elhatárolni más bűncselekményektől a bűnösség alapján lehet. A járművezető a közúti közlekedés szabályait megszegheti szándékosan vagy gondatlanul.
Ezen szabályszegésből kifejlődő balesetet mindig annak bekövetkezésére irányuló „közvetlen veszély” előzi meg. Ha a járművezető szándékosan azért szegi meg a közlekedési szabályokat, mert azzal más vagy mások életét vagy testi épségét kívánja veszélyeztetni, akkor közúti veszélyeztetés bűncselekménye valósul meg, amely súlyosabb a közúti balesetnél, mivel alapesetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Közúti baleset megállapítására tehát csak akkor kerülhet sor, ha a baleset bekövetkezését megelőző ,,közvetlen veszélyre” az elkövetőnek csak a gondatlansága terjed ki. Szintén csak gondatlanság jellemezheti a bűncselekmény eredményét, tehát a súlyos testi sértést.
Ez azt jelenti, hogy a járművezető előre láthatja azt, hogy szabályszegése következtében a közlekedési forgalomban résztvevő más személynek súlyos testi sértést okozhat, azonban könnyelműen bízik annak elmaradásában. Itt fontos megemlíteni, hogy könnyelműségének alapja kell, hogy legyen; így például bízhat abban, hogy több éves vezetési rutinjára vagy gépjárműve magas teljesítményére tekintettel a balesetet bekövetkezését el tudja hárítani.
A gondatlanság másik - és a közlekedési balesetek vonatkozásában a leggyakoribb - esete az, amikor az elkövető azért nem látja előre közlekedési szabályszegésének lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja, tehát a járművezetőt az odafigyelés teljes hiánya jellemzi. Ilyen lehet, ha nem észleli, hogy a kereszteződésben jobbkéz-szabály érvényesül, és abból kihajt elsőbbségadási kötelezettség megadása nélkül, emiatt pedig a jobbról érkező gépjárművel ütközik.
Közúti Baleset Okozása Ittas Vezetés Miatt
Fontos, hogy ha a baleset oka a járművezető alkoholfogyasztása, akkor nem közúti baleset okozása, hanem a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének súlyosabban büntetendő esete valósul meg. Ez utóbbit a törvény komoly büntetési tételekkel szabályozza, mivel míg a közúti baleset gondatlan bűncselekmény, addig az ittas járművezetés mindig szándékos.
Amennyiben az ittas állapotban előidézett baleset eredménye súlyos testi sértés, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is lehet számolni, míg maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség esetén öt évig terjedővel, ha pedig halálos baleset történik, a körülményektől függően akár nyolc vagy tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Bűncselekmény Vagy Szabálysértés?
Mivel a közúti közlekedésben a legkisebb figyelmetlenségből is olyan súlyos következmények keletkezhetnek, amely a személy- és vagyonbiztonságot sérthetik, így egy kevésbé súlyos balesetből, nagyobb „koccanásból” nem büntető-, hanem szabálysértési eljárás indulhat.
Ugyanis a Szabs. tv. - mint a közlekedési szabálysértésekre is vonatkozó jogszabály - 219. § (1) bekezdése szerint, aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el. A szabálysértést a bűncselekménytől egyrészt a balesettel okozott sérülés gyógytartama illetve a közvetlen veszély előidézésére irányuló bűnösség alapján lehet elhatárolni.
Ez azt jelenti, hogyha a járművezető ugyan megszegi a közlekedés szabályait és ezzel másnak gondatlanságból testi sértést is okoz, ha az nyolc napon belül gyógyul, csak közlekedési szabálysértés fog megvalósulni. Ugyanez a helyzet akkor, ha testi sértés nem történik, de az elkövető másnak vagy másoknak az életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki.
Itt fontos megemlíteni, ha a jármű vezetőjét e tekintetben nem gondatlanság, hanem szándékosság jellemzi, akkor közúti veszélyeztetés bűncselekménye valósul meg.
A Közúti Baleset Okozásának Büntetése
A közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény, ezért a legtöbb - szándékos - közlekedési bűncselekményhez képest enyhébb megítélésű, mivel alapesetben legfeljebb egy évi szabadságvesztéssel fenyegetett, míg ha a bűncselekmény eredménye komolyabb a súlyos testi sértésnél, akkor a büntetési tétel legfeljebb három, öt illetve nyolc évre emelkedik.
Az ijesztően magas büntetési tételek ellenére felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztésre - az télkezési gyakorlat alapján - csak kiemelkedően súlyos esetekben kerül sor, például ha a baleset következtében maradandó fogyatékosság, tömegszerencsétlenség vagy akár halál következik be.
További szigorú büntetésre akkor lehet számítani, ha az elkövető ugyanilyen vagy hasonló jellegű bűncselekményeket korábban is elkövetett, visszaesőnek számít, vagy ha számos más súlyosító körülmény áll fenn.
Annak ellenére, hogy a törvény szabadságvesztéssel fenyegeti a bűncselekményt, a bírói gyakorlat szerint a pénzbüntetés jellemző, melynek mértéke mindig az elkövető személyi és vagyoni körülményeitől függ. A bíró a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel megállapítja a pénzbüntetés napi tételeinek a számát, mely 30 és 540 napi tétel között mozoghat. Az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten az egynapi tételnek megfelelő összeget, ami pedig legalább 1000 és legfeljebb 500.000 forint lehet.
A pénzbírság konkrét összege ezek szorzatából tevődik össze, emellett a terheltnek a felmerülő bűnügyi költséget is meg kell fizetnie, így megfelelő védelem nélkül szinte minden esetben többszázezres összegről lehet beszéni.
Ugyancsak gyakori büntetés a közérdekű munka, ha munkaképes az elkövető, viszont anyagi helyzete nem teszi lehetővé a pénzbüntetésnek akár részletekben történő megfizetését sem.
A közúti baleset okozásánál nem kötelező a járművezetéstől eltiltás kiszabása, - az ittas vagy bódult járművezetéssel ellentétben - így a bíró mérlegelésétől függ, hogy kiszabja-e azt vagy sem. E tekintetben sokat számít az elkövető közlekedési előélete, a balesetmentesen levezetett kilométereinek a száma, az elkövetés körülményei, gondatlanságának foka, illetve az, hogy munkavégzéséhez, mindennapi életviteléhez elengedhetetlen-e a gépjármű használata.
A járművezetéstől eltiltás általában valamilyen más büntetés mellett szerepel - például pénzbüntetés vagy közérdekű munka - és legrövidebb tartama egy hónap, míg leghosszabb egy év lehet. Emellett gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt 9 közlekedési büntetőpont is feljegyzésre kerül a járművezető közlekedési előéletében.
Közlekedési büntetőpont nem csak bűncselekmény, hanem a közúti közlekedés rendjének megzavarásának szabálysértése esetén is jár. Ha a szabálysértés megvalósul, de nem következik be könnyű testi sértés, akkor 5, míg ha az bekövetkezik, 6 büntetőpont kerül feljegyzésre.
A Védelem Szükségessége és a Mentesülés Lehetősége
Bár általában minden bűncselekmény vonatkozásában javasolt a hatékony ügyvédi védelem igénybevétele, ez különösen igaz a közúti baleset okozásánál. Ugyanis felkészült védekezés esetén, esetlegesen kompetens szakértő eljárásba történő bevonásával, nem csak a pénzbírság összegének jelentős mérséklése vagy a járművezetéstől eltiltás mellőzése, hanem akár a felmentő ítélet is lehet reális céllá válhat, tekintettel arra, hogy ezekben az ügyekben a bizonyítás szerteágazó és bonyolult folyamat.
A szakszerű védelem segítséget nyújt a sokrétű és összetett közlekedési jogszabályokban való eligazodásban, amelyekre hivatkozással eredményesen bizonyítható, hogy a közúti baleset során szabályszegés nem történt a járművezető részéről, így felelőssége nem megállapítható.
A közlekedési szabályszegés hiányára hivatkozva mondta ki a bíróság, hogy nem követi el a közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét az, aki udvaráról az útra segédmotoros kerékpárral jobbra és balra kitekintés után 3-4 km/h sebességgel kihajtva ütközik a járdán 11-13 km/h sebességgel szabálytalanul közlekedő sértettel (BH 2016.9.233).
Szintén felmentő ítéletet hozott a bíróság egy másik ügyben, ahol kimondta, hogy a halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében nem állapítható meg a szabályosan közlekedő terhelt büntetőjogi felelőssége, ha más hibájából keletkezett veszélyhelyzet elhárítására nem a legcélszerűbb megoldást választja (BH 2004.173.).
A bűncselekmény megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a közlekedési szabályok megszegésével okozati összefüggésben következik be a súlyos testi sértés. Ez az okozati összefüggés pedig néhány esetben eredményesen vitatható a sértett felróható magatartásával.
Erre tekintettel mondta ki a bíróság, hogy nem követi el a közúti baleset gondatlan okozásának vétségét az, aki az előtte haladó, váratlanul féktávolságon belül elé kanyarodó kerékpárost elüti, akkor sem, ha a baleset nagyobb oldaltávolság tartásával elkerülhető lett volna (BH 2018.1.3.). Azonban egy másik esetben a bíróság ennek ellenkezőjét mondta ki, miszerint a közúti baleset okozása esetén a baleset egyik okozójának a büntetőjogi felelősségét önmagában nem zárja ki az, hogy a baleset létrejövetelében más személy is - akár felróhatóan - közrehatott. (BH 2013.4.136.). Látható, hogy érdemes a mielőbbi szakszerű ügyvédi védelem igénybevétele az ügy lehető legkedvezőbb kimenetele érdekében.
tags: #kresz #szabályok #megszegése #különleges #esetekben