Minden, amit a kerékpár kerekekről, felnikről és küllőkről tudni kell
Foglalkozzunk most az egyik legfontosabb egységgel, a kerekekkel. Komolyabb kerékpár építésekor talán a legtöbb tanakodásra és gondolkozásra adhat okot. Miért? Hiszen csak egy agyból, sok küllőből és egy abroncsból áll. Belecsaptunk a levesbe, és 11 országúti, és 25 pár MTB kereket gyűjtöttünk össze nektek ebben a körképben. Minden kereket szétszedtünk, hogy pontosabb képet kapjunk azok működéséről, minőségéről, technikai megoldásairól és nektek se csak az olykor pontatlan, vagy hiányos gyári adatokra kelljen támaszkodnotok a vásárlás során.
Gyári kerékszett vagy egyedileg fűzött kerék?
A sorozatban gyártott kerékszettek jelentik ma a normát. A „gyári” kerékszettnek szokás nevezni azt a típust, amely egy modellnév alatt tartalmazza mind az első, mind a hátsó kereket, kompletten, védőszalaggal, gyorsrögzítővel, menetkészen. Egy „gyári” keréknél a komponensek optimalizált szerkezeti egységet képeznek, ideális az öntömeg és a terhelhetőség arányt biztosítva. Ezzel szemben jó évszázadon keresztül csakis az egyedileg fűzött kerekek jelentették az egyetlen megoldást, legyen szó egy tönkrement kerék pótlásáról vagy új bringa kerékkel történő felszereléséről.
Felmerülhet a vásárlóban a kérdés, hogy érdemes lenne-e neki komplett kerékben gondolkodnia, jár-e ez számára valós műszaki előnyökkel? A gyári kerekben a cégek sokszor variálnak azzal is, hogy az adott küllőszámhoz, felni profilhoz és a felhasználási területhez igazítsák a küllőzési technikát. Ezen kerekek többsége eleve kevesebb küllővel készül, mint a normál kerekeknél megszokott 28-32-36-os minták. A kisebb küllőszám, kisebb tömeget is eredményez, de a jobb technológia miatt ezek a kerekek legtöbbször még erősebbek is lehetnek, mint a normál kerekek.
A felni technológiája: anyagok és kialakítások
A felni (más néven abroncs) a kerék külső peremén körbefutó fémprofil 12-48 db belső íven elhelyezett furattal, amely küllők és menetes küllőanyák által csatlakozik a középpontban lévő kerékagyhoz. Az alapanyagokat tekintve az alábbi kategóriákat különíthetjük el:
- Acél felnik: Apáink-nagyapáink még acél felnis Csepeleken és orosz gépcsodákon rótták az utakat, de mára ez a technológia szinte teljesen kihalt.
- Alumínium felnik: Manapság a legelterjedtebbek az alumíniumból készült darabok. Alapanyagok terén a belépő kategóriákban puhább alu ötvözeteket használnak.
- Karbon és Scandium: Elérkeztünk a prémium felnik piacára, ahol anyagukat tekintve előtérbe kerülnek a kompozitok, scandium ötvözetek, a titán és a karbon. Országúton a felső kategóriában gyakori vendég a karbon.
A szerkezeti kialakítás is meghatározó a tartósság szempontjából. A legegyszerűbb technológiával készült abroncsok a szimpla falúak, amelyek padkákat kerülgető városi közlekedésre ajánlottak. A dupla falú kialakítás annyit tesz, hogy azon a falon kívül, ahova a küllők is csatlakoznak, a felni belsejében található egy plusz erősítés, gyakorlatilag még egy fal. A topkategóriában a ragasztott illeszték mellett még körbe is hegesztik a felnit, ami így ezen a ponton még erősebb is lesz, mint az egyéb helyeken.
Küllős felni specifikációk: 2.50 x 16
Küllők: a kerék lelke
A küllő mondhatni a kerék lelke, ezek fogják össze az agyat és az abroncsot. Messze már a korszak, amikor csak a 36 küllős kerék lehetett elég erős. Manapság 24 küllő elég egy tárcsás kerékbe, de a felnifékesek akár 16-al is elfutnak, feltéve, ha a felni elég erős. Küllők is többféle anyagból készülnek: vannak egyszerű acél küllők, rozsdamentes acélötvözetek, alumíniumötvözetek, valamint karbonból és titánból készültek.
Profil szerint is többféle modell létezik:
- Kör keresztmetszetű küllők: Az általánosan használtak, vastagságukban lehetnek különbségek.
- Húzott küllők: A felső kategóriában ezek az általánosan használtak. Itt a küllők átmérőjével játszanak: közepén elvékonyítják, de végein marad az eredeti 2mm.
- Lapított aero küllők: Ha az aerodinamikát vesszük a keréképítésnél fő szempontnak, akkor a lapított keresztmetszetű kardküllők viszik a prímet.
HOGYAN VÁLASSZ ALAPOZÓT?
Kerékagyak és csapágyazási rendszerek
Az agytest a csapágyazott tengely körül forog, aminek furataiba csatlakoznak a felnihez futó küllők. Az alumíniumból készült agyaknál már más a helyzet, mint az acélnál: itt egy darabból kovácsolják vagy CNC esztergával esztergálják azokat tökéletesre. A csapágyazás tekintetében két fő irányvonal létezik:
A golyós-kónuszos megoldás szinte egyetlen híve és zászlóvivője a Shimano, aki rácáfolt a konkurensek minden ellenérvére. A golyós megoldás előnye, hogy a terhelést egyenletesen oszlatja szét a perselyben, és mindig a megfelelő irányba ható ellenerővel tudja azt kompenzálni. Az ipari csapágy hívei a nagyobb terhelhetőséget tartják a legfőbb szempontnak a golyós ellen.
Tengelyrendszerek és rögzítés
A tengelyrendszerek fejlődése szorosan követi a kerékpározási szokások változását. A tengely+anya a legrégebbi megoldás, de még mindig használatos kontrás illetve agyváltós városi bringákon. A fúrt tengely+gyorszár technológiát a láncváltás keltette életre, amit Tullio Campagnolo szabadalmaztatott 1930-ban. Az extrém kihívásokat kedvelő kerékpárosok növekvő száma hívta életre a motorozásból már régebb óta ismert átütő tengelyes megoldást. Itt egy 15-20mm átmérőjű átütő tengely halad át az agyon, hatalmas merevséget kölcsönözve annak.
Hyosung Küllős Felni - Vásárlás előtt
Hódít a tárcsafék is, amelynek felszereléséhez az agyon is magának a tárcsának az elhelyezéséhez meg kell felelni. A tárcsafékes agytípusból két szisztéma létezik: Center Lock és 6-furatos. Bármilyen megoldást is választunk, a rendszertervezés az adott árszinten magasszintű teljesítményt tesz lehetővé, egy jól megválogatott “csomagot” biztosítva a vásárlónak.
Stílusos megjelenés és karcmentes felnik
tags: #kullos #felni #raf #tudnivalók