Útmutató a külföldről behozott járművek környezetvédelmi termékdíj bevallásához

A környezetvédelmi termékdíjról szóló szabályozás, mely évről évre változik, a legtöbb hazai termelő és kereskedő vállalkozást érinti. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk a vállalkozásoknak a sűrűn változó szabályrendszer és a szerteágazó adminisztratív feladatok útvesztőjében, különös tekintettel a külföldről behozott járművekre. A megváltozott jogszabályi környezetben, az EPR díj (Kiterjesztett Gyártói Felelősség) megjelenésével a termékdíj is jelentős változásokon esett át.

A környezetvédelmi termékdíj jogszabályi háttere

A termékdíjjal kapcsolatos ügyekben a 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) a környezetvédelmi termékdíjról, valamint a végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (Vhr.) az irányadó. Emellett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek is meghatározóak. Ezek közé tartoznak többek között a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet, a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII.29.) Korm. rendelet, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII.29.) Korm. rendelet, a hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII.29.) Korm. rendelet, valamint az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII.29.) Korm. rendelet.

Egy konkrét gazdasági ügylethez abban az esetben kapcsolódhat termékdíj-kötelezettség, ha az ügylettel érintett termék termékdíjköteles és az ügyletben szereplő gazdálkodó a termékdíj-kötelezett. A törvény csak termékcsoportokat határoz meg, ezért egy konkrét termék termékdíjköteles minősítése a Ktdt. 1. sz. mellékletében található vámtarifaszám-lista, illetve a Vhr.-ben található Csomagolószer-katalógus segítségével végezhető el.

Termékdíj-köteles termékek külföldi behozatal esetén

A termékdíjat fizetni kell az Európai Közösségből, harmadik országból behozott termékekre, melyek csomagolószernek tekinthetők, továbbá a reklámhordozó papírokra, műszaki cikkek bizonyos részére, gumiabroncsokra, kenőolajokra és az akkumulátorok után is. A termékdíjköteles termékeket a csomagolószerek kivételével a 2011. évi LXXXV. törvény tartalmazza, a csomagolószereket pedig a törvény végrehajtására hozott 343/2011. Korm. rendelet 1. számú melléklete.

A külföldről behozott csomagolószer, egyéb kőolaj termék, reklámhordozó papír, akkumulátor, gumiabroncs, elektromos és elektronikai berendezések után annak első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója kötelezett a termékdíj fizetésére import esetén. Első belföldi forgalomba hozónak nevezhetjük azt, aki Magyarország területére az árut behozza, majd értékesíti.

Használt autó behozatal és lízing

Nem minden elektromos műszaki cikk után kell megfizetni a termékdíjat, mivel a termékdíj-köteles elektromos és elektronikai berendezések körét a 2011. évi LXXXV. törvény 1. számú melléklete határozza meg. Azon készülékek, melyeket a rendelet nem nevesít, nem keletkeztetnek kötelezettséget. A díjfizetés alapja a készülékek tömege.

Csomagolószerek külföldi behozatalakor

Szinte mindent, ami az árut tartalmazza vagy beburkolja, legyen az raklap, kartondoboz, zsugorfólia, buborékos zacskó, ütésvédő hungarocell bélés, pántolószalag, műanyag doboz, gyümölcsös rekesz, befőttes üveg, láda, zacskó, PET palack, italos üveg, kupak, ital címke, Tetra Pack-os italos doboz stb., csomagolószernek minősülhet. A csomagolószerek fogalmát a termékdíj törvény határozza meg, de azt, hogy mit tekint csomagolószernek, a 343/2011. Korm. rendelet 1. számú mellékletében, a Csomagolószer Katalógusban lehet megtalálni. A csomagolószer és az abból készített csomagolás bármilyen anyagból készül, mindenképpen termékdíj fizetési kötelezettséget von maga után, ha az megtalálható a csomagolószer katalógusban.

2012-től a csomagolás termékdíjának helyébe a csomagolószer környezetvédelmi termékdíja lépett. Ebből következően a korábbi évektől eltérően egy olyan csomagolószer is termékdíjköteles termék, amelyet (még) nem használtak fel csomagolási céllal (például az üres papírdoboz, az üres műanyagrekesz vagy a felhasználatlan műanyagfólia). A csomagolószer termékdíja esetében a csomagolószer első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója a termékdíj-kötelezett. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a csomagolást végző szerződésben átvállalja a kötelezettséget.

Külföldről behozott járművek termékdíj-kötelezettsége

A statisztikák szerint elég nagy a használt gépjárművek - jellemzően személygépkocsik - behozatala az Unió más tagállamai valamelyikéből. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerint a gépjármű egyes alkotórészei a termékdíj-kötelezettség alá tartoznak: akkumulátor, kenőolaj, gumiabroncs, elektronika.

Amely gazdálkodó rendszeresen, jellemzően kereskedelmi céllal hoz ilyen gépjárműveket, annak számára előnyös megoldás az átalány-fizetési kötelezettség választása. A termékdíj fizetési kötelezettség átalányban történő teljesítése kevesebb adminisztratív kötelezettséget jelent, ugyanakkor a fizetendő termékdíj tekintetében is előnyös. Fontos, hogy a termékdíj-átalány választását az a gazdálkodó kérheti a tárgyév január 31-ig, amelyik a tárgyévet megelőzően már az adóhatóság nyilvántartásában van (TKorny bejelentés alapján a termékdíjas tevékenysége nyilvántartott).

Külföldi Yaris Verso behozatal lépésről lépésre

Kiterjesztett Gyártói Felelősség (EPR) és kapcsolata a termékdíjjal

Az EPR egy környezetvédelmi elv, amely szerint a termékgyártóknak felelősséget kell vállalniuk a termékeik életciklusának végén keletkező hulladékért. Ez azt jelenti, hogy a gyártók kötelességet vállalnak a termékek újrahasznosítására, újrahasználatára vagy biztonságos elhelyezésére, és ennek költségeit is viselik. A Magyarországon 2023. július 1-jétől bevezetésre került EPR rendszer mélyrehatóan befolyásolja a termékdíj szabályozását.

A megváltozott jogszabályi környezetben, az EPR díj megjelenésével a termékdíj is változik. Korábban megszűnt az egyéni hulladékkezelés teljesítésének lehetősége a termékdíjban. Az EPR bevezetésével központi kérdés lett, hogy:

Hogyan vonható le a termékdíjból a kiterjesztett gyártói felelősségi díj?
Milyen lesz a termékdíj és a hulladékgazdálkodási gyártói adatszolgáltatások kapcsolata?
Hogyan változik a termékdíj számítása és bevallása 2023. július 1-jétől?

A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet részletesen az 1. számú mellékletében határozza meg, hogy mely termékcsoportok tartoznak a kiterjesztett gyártói felelősség által kezelt körbe. A MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU Zrt.) gondoskodik az állami hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátásáról. A gyártói felelősségi díj megfizetése az első hazai forgalomba hozó felelőssége.

A gépjármű gyártója díjátalány-fizetésre jogosult az EPR-ben is. Díjátalány-fizetés választása esetén a gyártó által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő gépjárműmennyiség alapulvételével kell megállapítani, amely a gépjármű körforgásos terméknek minősülő tartozékának vagy alkotórészének mennyiségét is tartalmazza.

Rendkívül fontos, hogy ha a képlet alapján a környezetvédelmi termékdíj (KTd) - gyártói felelősségi díj (GYFd) különbség értéke negatív szám vagy nulla, akkor a számított termékdíjtétel nulla Ft/kg, ezért termékdíjat nem kell fizetni. Ez kulcsfontosságú a kettős terhelés elkerülésében.

Külföldi autóvitel: Mire figyeljünk?

EPR díjmentességi esetek

Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetni az alábbi esetekben:

Ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt termék legalább hatvan százaléka önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállításra kerül. Ebben az esetben a beszerzés tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítást végezni, ellenkező esetben a 366. napon meg kell fizetni a díjat.
Ha a gyártó a nyilatkozattal beszerzett körforgásos terméket belföldön hozza forgalomba, melybe a díjfizetés átvállalásában egyeztek meg.
Ha a fizetésre kötelezett gyártó által forgalomba hozott termék vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos terméket más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel, amelynek során a megadott körforgásos termék technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe, melyet anyagmérleggel igazol. Nyilatkozat legfeljebb 3 évre szóló időszakra tehető.

Vámtarifaszámok szerepe a termékdíj-kötelezettség megállapításában

A Vámtarifa egy olyan rendszer a világ összes kereskedelmet folytató országában, mely segíti a statisztikai és adózási, bevallási rendszerekben a termékek beazonosítását. Az úgynevezett Harmonizált Nomenklatúrát / Rendszert (röviden: HR) (angolul: Harmonised System - HS) a világ több mint 180 országa alkalmazza.

Magyarország az Unió tagállamaként egy szűkebb rendszert használ, a VTSZ (Vámtarifaszám), azaz a Kombinált Nómenklatúra (KN) az EU vám- és statisztikai jegyzéke, amelyet az EU külkereskedelmi termékek forgalmazása során statisztikai adatgyűjtésre és tájékoztatásra használ. Éppen ezért érdemes odafigyelni import termékek esetén, ha nem uniós partnertől érkezik az áru vagy termék, hogy az általuk megadott VTSZ szám valóban harmonizál-e a KN jegyzékkel, javasoljuk az egyedi ismételt beazonosítást.

Számos jogszabály a VTSZ számok alapján határoz meg egyes termékkörökre vonatkozó speciális rendelkezéseket. A Kombinált Nómenklatúra használata az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelező. A számlák kötelező adattartalma nem írja elő a VTSZ számok feltüntetését, de adózási szempontból az egyértelműbb azonosítás miatt opcionálisan megadható. Amennyiben nincs vagy nem megfelelő vámtarifaszám található a számlán, kikeresheti vámtarifaszám kereső segítségével. A termék vámtarifaszámának vizsgálatakor a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúrát kell figyelembe venni.

A saját célú felhasználás fogalma import esetén

Belföldi előállítású termék saját célú felhasználása minden olyan tevékenység, amely során az előállított terméket a gyártó forgalomba hozatal nélkül használja fel. Külföldi származású termékdíjköteles termékkel kapcsolatos saját célú felhasználás címén keletkezik kötelezettség például minden olyan külföldről behozott termék csomagolása részeként behozott csomagolószer után, amelyet a cég később nem hoz belföldi forgalomba (mert a terméket sem hozza forgalomba, vagy a termékről lebontja a csomagolószert a belföldi értékesítést megelőzően). Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék behozatala, ha a terméket a behozó cég nem értékesíti, hanem a vállalkozás tevékenységéhez maga használja (pl. egy céges autóba beépített akkumulátor).

Bevallás és befizetés folyamata

A termék származási helyétől függetlenül minden termékdíj-kötelezettségről önbevallással kell számot adni. A termékdíj nettó összegét negyedévente kell megállapítani és negyedévente - a negyedévet követő hónap 20. napjáig - kell megfizetni. A termékdíj megfizetését negyedéves adóbevallással egyidejűleg kell a NAV felé átutalással teljesíteni.

A termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése és ellenőrzése során a NAV adóztatási szerve jár el. A NAV vámszervének hatáskörében csak a termékdíj-szabályozás hulladékkal kapcsolatos feladatai (pl. egyéni hulladékkezelők teljesítésének ellenőrzése, az OHÜ felé elszámolt hulladékgazdálkodási teljesítés) maradnak. A szakmai napok során bemutatásra kerülnek a termékdíj aktualitások, a bevallás és a hozzá kapcsolódó nyomtatványok (pl. 23KTBEV) kitöltésének szabályai, a mindennapi teendők, a helyesen kialakított nyilvántartás, a napi munka során felmerülő kérdések és azok lehetséges megoldásai.

Átvállalási lehetőségek

A csomagolószerek esetében használható szerződéses átvállalás jogcímei bővültek, illetve egyes jogcímek hivatkozása módosult. Az új d) pont a gyártótól (vagy behozótól) vásároló kereskedőnek (a csomagolószert "változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő első belföldi vevő") biztosít átvállalási lehetőséget. A ga) alpont tulajdonképpen a kereskedői átvállalást biztosító d) pont - szűkített tartalmú - megfelelője.

Átvállalás esetén az EPR kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor keletkezik. A nyilatkozó írásban, legfeljebb 3 évre szóló időszakra tesz a 6. melléklet szerinti adattartalommal nyilatkozatot, melyet elektronikus úton megküld az Országos Hulladékgazdálkodási Hivatal részére.

Fontosabb jogszabályi változások idővonala

Időpont	Jogszabályi változás	Kulcsfontosságú hatás
2012. január 1.	A termékdíjmentesség intézménye megszűnt. A csomagolás termékdíját felváltotta a csomagolószer környezetvédelmi termékdíja.	Nincs többé termékdíj mentesség; a kötelezettség a felhasznált csomagolószerre terjed ki, nem csak a csomagolásra.
2013. január 1.	A termékdíjjal kapcsolatos adóhatósági feladatokat a NAV adóztatási szerve vette át.	A NAV vámszerveinek hatáskörében csak a hulladékkal kapcsolatos feladatok maradtak. Új nyomtatványok (pl. 13TKORNY) a bejelentésekre.
2023. július 1.	A Kiterjesztett Gyártói Felelősség (EPR) díj bevezetése. Megszűnt az egyéni hulladékkezelés teljesítésének lehetősége a termékdíjban.	Új számítási és bevallási szabályok; az EPR díj levonható a termékdíjból. A MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU Zrt.) lett a koncesszori társaság.