A külföldön élő házastársak válóperének jogi tudnivalói és menete Magyarországon
A válóper az a peres eljárás, amit az emberek jelentős része legalább egyszer átél az életében. Számos, a felek között rendezendő kérdést vet fel a házasság felbontása, már a válóper beadása előtt is. Még nem született meg az az ember, aki nyugodt tud maradni, miközben olyannyira megromlott a kapcsolata házastársával, hogy a váláson kell gondolkodnia. Ebben a rendkívüli helyzetben a felek nem tudnak tisztán gondolkodni. Feszültek, idegesek, sokszor nem tudnak odafigyelni a munkájukra, nem tudnak enni, aludni, csak egyetlen dolog körül forog a gondolatuk, és ez a válás.
Érzelmi hullámvasúton ülve jutnak el odáig a házastársak, hogy nagyon komoly, életüket jelentősen befolyásoló döntésekről kellene egyeztetniük. Az egyik pillanatban még tudnak egymással beszélni, a másik pillanatban már csak a vádaskodás hallatszik. A bontóper pokollá teheti a házastársak életét, hatással van a családi baráti kapcsolatokra, gyermekeik lelki állapotára, munkájukra, vagyoni helyzetükre. Szerencsések azok, akik indulatok nélkül tudnak egymással beszélni, nekik nagyobb esélyük van a házasságuk közös megegyezéssel történő felbontására.
A válás általános menete és típusai
A válás elindításán gondolkodik? Nagyon fontos kérdés, hogy a felek el tudnak-e válni közös megegyezéssel, vagy válás közös megegyezés nélkül történik az eljárás. Mik a jelentős különbségek és hogyan változik a válás menete?
Válás közös megegyezéssel
Ha a házasság felbontását mindkét házastárs megegyezésük alapján közösen kérik, akkor a házasság megromlásához vezető okok feltárására nem kerül sor. Ez azt jelenti, hogy nem kell előadni a válás okait, közömbös, hogy mi vezetett odáig, hogy a felek elválnak. A házastársaknak csak azt kell kinyilvánítaniuk, hogy végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik a házasság felbontását.
Válás közös megegyezéssel, azaz a házasság közös kérelemre történő felbontása akkor kérhető, ha felek meg tudtak állapodni a következő kérdésekben:
Átfogó Avensis vásárlási tanácsok
- a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról,
- a gyermek tartása mértékéről,
- a házastársi közös lakás további használatáról, valamint
- az esetleges házastársi tartásról.
Azonnal felgyorsul a válás menete, amennyiben a felek a felsorolt kérdésekben meg tudnak egyezni. Egy jól megfogalmazott egyezséggel kiküszöbölhetők a félreértések, nem maradnak nyitott, vagy vitára okot adó kérdések. A legtöbb esetben a megindított válás közös megegyezéssel indul és sok esetben így is fejeződik be. A szakszerűen és jól átgondoltan elkészített egyezséggel olyan jövőben felmerülő vitás területeket is rendezni lehet, amelyre a bírósági ítéletben nem lenne lehetőség. Fontos, hogy - ellentétben a korábbiaktól, amikor a vagyont is meg kellett osztani a házasság felbontásával egy időben - 2014-től már kifejezetten tilos összekapcsolni a vagyonjogi kérdéseket a házasság felbontásával kapcsolatos peres eljárással.
Amennyiben a házasságot a felek közös megegyezéssel kívánják felbontani, akkor a bíróság felé abban kell nyilatkozniuk, hogy a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A felek nyilatkozatának végleges akarat elhatározáson alapulónak, egyezőnek és befolyásmentesnek kell lennie. Erre vonatkozóan elsődleges bizonyítási eszköz a Bíróság részére a felek személyes meghallgatása lehet.
Válás közös megegyezéssel vagy anélkül
Egyoldalú (tényállásos) válás menete
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás. A bíróság ebben az esetben az életközösség megszűnésére, a helyrehozhatatlanságra (jellemzően tanúkkal) bizonyítást folytat le.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás. A válás akkor is végbemegy a bíróságon, ha a végleges megromlás kizárólag az egyik fél végleges elhatározásán alapul.
A házasság felbontása nem valamelyik házastárs vétkességén, esetleges hűtlenségén vagy erőszakos magatartásán stb. alapul, hanem a felek, vagy valamelyik fél objektív feldúltságán, érzelmi állapotán. Ami az egyik házaspárnál garantáltan válási ok, addig egy másik házaspárnál akár teljesen természetes is lehet. A törvény a bíróság mérlegelésére bízza a házasság visszafordíthatatlan megromlásának megítélését. A bírói gyakorlat szerint, a durván kötelességsértő, az általános társadalmi erkölcsi normák szerint súlyos megítélés alá eső magatartást tanúsító személy házastársa indokoltan nem képes az ilyen magatartást tolerálni, nem várható el tőle a házasság fenntartása. Ilyen felróható magatartás lehet például a családon belüli erőszak, súlyos bűncselekmény elkövetése akár más terhére is, alkoholizmus, szerencsejáték függőség stb. A gyakorlatban ha az egyik fél válni akar és ebben az elhatározásában hajthatatlan, a bíróság a házasságot felbontja, a válóper beadása nem ütközik akadályba.
Tapasztalatok Lada alkatrész importtal kapcsolatban
A válóper megindítása és a keresetlevél
Válókereset, keresetindítás a válás menete első lépése. Akár közös kérelemmel, akár egyik fél kérelmére indul meg a házasság felbontására irányuló peres eljárás, a felek perbeli állását meg kell jelölni. A perben felperes, aki a válókeresetet, eljárást megindítja az alperessel szemben.
A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania, ami nem zárja ki, hogy a keresetlevelet jogi képviselője (ügyvéd) útján terjessze elő az illetékes bíróságon. A házasság felbontása iránti pert személyesen kell megindítani, de természetesen ügyvéd képviselheti az eljárás során.
A keresetlevélnek számos formai elemen túl tartalmaznia kell:
- bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet,
- a perben érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
- az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,
- az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és
- a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.
A keresetlevélben - az általános alaki kellékeken túl - elő kell adni a házasság megkötésére vonatkozó adatokat, nyilatkozni kell a házasságból származó közös gyermekek születésére vonatkozóan, valamint azon adatokra, amelyek alapján a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A hivatkozott tényelőadásokat igazoló okiratokat is csatolni kell a keresetlevélhez (pl. házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata).
Válási keresetlevél - amennyiben jogi képviselő nélkül jár el - kizárólag a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2016. (XII.22) IM rendelet mellékletében található, a birosag.hu oldalról letölthető nyomtatványon lehet benyújtani. A keresetlevél benyújtható a bíróság honlapjáról letölthető formanyomtatványon, de mivel a formanyomtatvány használata 2021-ben már nem kötelező, így anélkül is benyújtható.
Jogi keretek a céges autó külföldi magáncélú használatához
A bírósági eljárás fázisai
A válóper perfelvételi és érdemi tárgyalásból áll. Alapvetően a bíróságok tárgyalásai nyilvánosak, ám a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről törvényben meghatározott okokból ki lehet, illetve kell kizárni. A házassági perek tárgyalása során felmerülhet, hogy a fél a nyilvánosság kizárását kérje, amit indokolás nélkül kérhet.
Perfelvételi tárgyalás
Az első tárgyalás a perfelvételi tárgyalás. A válóper perfelvételi tárgyalásának lényege, hogy a bíróságon a felek a „bíróság irányítása mellett” összefoglalják a vita lényegét. Pontosan jelöljék meg, hogy mit szeretnének, mi a kereseti kérelem, valamint az ellenkérelem, jelöljék meg a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. A perfelvétel lezárását követően a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatásnak szűk keretek között lehet csak helye.
A válás perfelvételi tárgyalásán a felek személyes megjelenése - néhány kivételtől eltekintve - kötelező. A bíróság a perben köteles a feleket személyesen meghallgatni. Nem kötelező a fél személyes megjelenése, a perfelvételi tárgyaláson, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik. Akkor sem kötelező a fél személyes meghallgatása, ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll. Nem minősül elháríthatatlan akadálynak a bíróság gyakorlata szerint, ha a fél külföldön dolgozik.
Az eljárás során a bíróság, különösen a perfelvételi tárgyaláson megkísérli a felek kibékítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ebben az esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek. Ha a válóper perfelvételi tárgyalásán a felek nem békülnek ki, és a perfelvételi nyilatkozatokat megtették, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját, vagy nyomban áttér az érdemi tárgyalásra.
2022. szeptember 1-től új szabály, hogy ha a békítés nem jár sikerrel és a felek minden szükséges kérdésben megállapodtak, akkor már lehetőség van arra (akkor is, ha közös kiskorú gyermekük van a feleknek), hogy ne kelljen egy újabb tárgyalást kitűzni, hanem a bíróság egy tárgyalás alatt felbonthatja a felek házasságát. A korábbi szabály továbbra is irányadó, hogy a házasság az első tárgyaláson is felbontható, ha a felek ezt kérik és a feleknek nincsen közös gyermeke (vagy a gyermekek már nagykorúak). Ekkor a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.
Érdemi tárgyalási szak
A válás folyamata során az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel alatt meghatározott keretei között bizonyítást folytat le. Ez a tényállásos bontás, tényállásos válóper. A bizonyítást követően dönti el a válóper eredményét. Ez alól kivételt képez, ha a peres felek egyezséget kötnek. Ekkor a bizonyítás lefolytatása nem szükséges. A peres felek egyezségét a bíróság végzésével hagyja jóvá, ami ugyanolyan kötelező erővel bír, mint a bírósági ítélet. A válóper első érdemi tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket - ha ez korábban nem történ meg - meghallgatja. Az érdemi tárgyaláson a megjelenés már nem kötelező, de ennek felperes részéről történő elmulasztása esetén a pert a bíróság megszünteti.
A bíróságnak a házasságot felbontó ítéletében - szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is, azaz hivatalból - határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől. A fellebbezéssel meg nem támadott ítélet csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.
Gyorsított válás - létezik? Gyorsított válás nem létezik. Szinte mindenki a lehető leghamarabb túl szeretne lenni a válóperen.
Bizonyítás a válóperben
Milyen bizonyítékok, bizonyítási indítványok szoktak felmerülni a válás menete során? A bizonyítás a felek feladata a perben. Sajátossága a gyermekekkel kapcsolatos pereknek, hogy bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
- Tanúk kihallgatása: A válás során minden akadály nélkül lehetnek tanúk családtagok, közeli hozzátartozók, barátok is. Ők azok, akik általában a legtöbbet tudnak a felek életéről. Kérdés szokott lenni a felek viszonya, a felek és a gyermekek viszonya, gyermeknevelés, a munkaidő beosztás, jövedelmi anyagi helyzet, stb.
- Okirati bizonyítékok: mint például a házassági, születési anyakönyvi kivonat, pedagógiai vélemény, környezettanulmány, jövedelem igazolás, tulajdoni lap, stb.
- Szakértői bizonyítás: főként pszichológus, az esetek kis részében elmeorvos szakértői vélemény beszerzése. A felek személyes meghallgatását követően a tanúbizonyítás következik. A tanúbizonyítással párhuzamosan - ha van kiskorú gyermek - bíróság beszerzi a környezettanulmányokat, pedagógiai véleményt, kirendeli a pszichológus szakértőt. Utóbbi nélkülözhetetlen, ha a felek között vitás a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdése. A pszichológus szakértő vizsgálja a gyermekeket, a szülőket, a szülők élettársi kapcsolatait, a gyermekkel együtt élő nagyszülőket.
Megegyezés hiányában a bíróság azt is vizsgálja, hogy a házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ami alapja a házasság felbontásának. További vitás kérdésekben, mint a felek életközösségének kezdő és befejező időpontja, közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog rendezése, gyermek és különélő szülő kapcsolattartása, gyermektartás, házastársi közös lakás használatának rendezése, lakáshasználati jog ellenértéke, többlethasználati díj, házastársi tartás, a bíróság bizonyítást vesz fel és az ügy érdemében dönt.
A külföldön élő házastársak válóperének sajátosságai: Joghatóság és alkalmazandó jog
Manapság nem ritka eset, hogy magyar állampolgárok a házasságkötést követően külföldre utaznak és ott telepednek le. A globalizáció hatására megnőtt az emberek mobilitása, különösen az európai térségben - ma már nem elképzelhetetlen, hogy egy magyar állampolgár egy más uniós vagy akár távolabbi állampolgárral kösse össze az életét külföldön, majd Magyarországon, vagy akár más európai országban telepedjenek le. Külföldön élő és külföldi lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező házastársak esetében azonban mindig vizsgálandó kérdés, hogy a házasságuk felbontására mely ország bírósága rendelkezik joghatósággal, azaz mely ország jogszabályai alkalmazandóak.
Melyik bíróság jár el válóper során? A bíróságok hatásköre és illetékessége
A személyállapoti perekben - így a házasság felbontására irányuló perekben - a járásbíróságok (Budapesten a kerületi bíróságok) járnak el. A válópert az általános illetékességi szabályok szerint annál a bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye található. Ha az alperesnek belföldi lakóhelye nincs, az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik. Amennyiben az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye alapozza meg. A válóperre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per, vagy a házassági perhez kapcsolható kereset. Ezek a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közös lakás használatának rendezésére, valamint a házastárs névviseléstől való eltiltására vonatkozó kérelmeket jelentik.
Külföldi házasságkötés és honosítás
Külföldön kötött házasság esetén a magyar állampolgár fél kötelessége a házasságkötés Magyarországi honosításának kezdeményezése. A honosítás során a különböző adminisztrációs feladatok (többek között az igen hosszú honosítási formanyomtatvány) kitöltésén felül a felek nyilatkoznak a házassági névviselésről és a születendő gyermekek családi nevéről is. A honosításon túl a külföldön kötött házasság további jogi vonatkozásait is szem előtt kell tartani. A magyar szabályozás szerint a házasság érvényességének alaki kellékeire a házasság helyén és idején hatályos jog alkalmazandó.
Az EU szabályozás és a jogválasztás lehetősége
Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Ezért mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a házasfelek személyes joga annak az államnak a joga-e, amelynek állampolgára is egyben. A vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás kimondja, hogy személyi állapotot érintő eljárás tekintetében magyar állampolgárok esetén a magyar bíróság rendelkezik joghatósággal. A fent részletezett főszabály azonban nem zárja el a házastársakat attól a lehetőségtől, hogy a házasságuk felbontása, valamint a házassággal kapcsolatos vagyonjogi perük tekintetében jog megválasztásával élhessenek, ugyanis számukra ezt az európai uniós szabályozás lehetővé teszi akként, hogy kimondja, hogy a házastársak megállapodhatnak a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog kiválasztásáról.
Ha egy magyar pár külföldi munkavállalás mellett dönt, az elköltözésüket követően a nemzetközi magánjog szabályai fognak vonatkozni a családra. Tekintsünk például egy magyar párt, akik Brüsszelbe költöznek, évekig ott élnek, majd Belgiumban házasodnak össze, és gyermekük is születik. Már az „idill” ideje alatt is felmerülhet a kérdés, hogy vagyoni viszonyaikra melyik jog az irányadó, a belga vagy a magyar? A válasz összetett, mert bár mindkét ország EU tagállam, Belgium részt vesz a házassági vagyonjogi rendelet alkalmazásában, Magyarország viszont nem, nálunk a Nemzetközi magánjogról szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Nem mindegy, hogy a pár kötött-e házassági szerződést, és megválasztották-e az alkalmazandó jogot. Ha nincs jogválasztás, akkor annak az országnak a joga alkalmazandó, ahol a felek életvitelszerűen élnek.
Amennyiben a kapcsolat megromlik és elválnának, felmerül a kérdés, indítható-e bontóper Magyarországon, vagy csak Belgiumban? Ez elsősorban attól függ, hogy van-e gyermek, és hogy van-e hajlandóság a felek között egyezséget kötni és a házasság felbontását közös megegyezéssel, a tényállás feltárása nélkül kérni, vagy pedig annyira elmérgesedett köztük a kapcsolat, hogy mindenképpen a bíróságnak kell döntenie. A vonatkozó EU-s rendeletekben foglaltak irányadók arra, hogy hol indítható házassági bontóper, és melyik bíróság jogosult a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekről dönteni. Ha nincs megegyezés, viszont van gyermek, akkor a brüsszeli bíróságnak lesz joghatósága, azonban, ha a felek hajlandóak egyezséget kötni, akkor van mód arra, hogy magyar bíróság járjon el. A vagyoni viszonyokat a bontópertől függetlenül kell kezelni. Magyar jog szerint egyezséget köthetnek a felek, és nem szükséges perelni, ha egyezségükben az alkalmazandó jogról is megállapodnak.
Gyermekelhelyezés és jogellenes gyermekelvitel külföldön
A kapcsolat megromlását követően a gyerekek az anyánál maradnak, aki azonban úgy dönt, inkább szeretne hazaköltözni a gyerekekkel Magyarországra, megteheti-e ezt? Nem teheti meg, ha az apa hozzájárulása nélkül költözik „haza”, akkor az, bármilyen furcsán is hangzik, jogellenes gyermekelvitelnek minősül, és az apának lehetősége van egy gyorsított, 60 napon belül lefolytatott eljárásban visszavitetni a gyermeket Belgiumba. Azonban a szülők megállapodást köthetnek a gyermek szokásos tartózkodási helyének megváltoztatásáról, vagyis a Magyarországra költözésről, az ehhez kapcsolódó további kérdések - pl. kapcsolattartás - rendezésével egyidejűleg, és ez történhet magyar jog szerint, magyar ügyvéd közreműködésével.
Vagyis a párok külföldi munkavállalása jogi szempontból is kalandos helyzetet teremt. A legtöbb esetben lehetőség van a jogválasztásra, így a párok előre eldönthetik, hogy az életviszonyaikra mely ország jogát szeretnék alkalmazni. Így előre tervezhetnek, és bármi is történik, legalább az már előre tisztázva van, hogy milyen jog szerint minősül az adott tényállás. Legyen szó gyermekekről, vagyonjogi szerződésekről, munkaviszonyról, a családi cégről, külföldre költözésről vagy hazaköltözésről, netán öröklési kérdésekről, tájékozódjon, hogy tudjon tudatosan tervezni, és családját minden körülmények között biztonságban tudhassa.
A válóper költségei
A válóper eljárási illetéke fix 30.000,- Ft. Ezt az összeget, ha jogi képviselő nélkül jár el, illetékbélyegben is, egyebekben pedig elektronikus úton vagy átutalással kell megfizetni. Ügyvéd részére adott meghatalmazás esetén a keresetlevelet az ügyvéd készíti el, elektronikusan nyújtja be a Bíróság részére és a bírósági eljárási illeték is elektronikusan (bankkártyával vagy annak sikertelensége esetén átutalással) fizethető meg.
Az ügyvédi segítség szerepe a válóperben
Ha válása során szeretne biztonságban lenni, keresse fel válóperre szakosodott ügyvédeinket. A válóperekre koncentrálva határozott képviseletet biztosítunk ügyfeleink számára a peres eljárás minden szakaszában, a legjobb eredmény elérése érdekében. Ha keresetet szeretne előterjeszteni a bíróságon, és segítségre van szüksége, kérjen konzultációs időpontot, amelynek során akár az egyszerűbb kereseti kérelmét is elkészíthetik.
Az ügyvédi segítség és a szakszerűen elkészített keresetlevél nemcsak megkönnyíti a bíróság munkáját, hanem gyorsítja is az eljárást, mivel így a bíróságnak nem kell hiánypótló felhívást kiadnia. A jogi képviselő által történő képviselet hosszú távon sok szempontból kifizetődőbb. Amennyiben a válóperes ügyvéd egységként kezeli a házasság felbontásával kapcsolatos járulékos kérdéseket (a szülői felügyelet, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást, a gyermektartásdíjjal kapcsolatos-, valamint a lakáshasználati kérdéseket) és a vagyonmegosztást, és a házastársak is partnerek ebben, akkor lehetőség nyílik idő- és költségkímélő módon, peren kívüli megállapodásra. A szakszerűen megszerkesztett egyezségek általában, hosszú távon jobban működnek, mintha azt a bíróság állapítaná meg, mivel mindkét fél egyaránt részt vett a megállapodás feltételeinek alakításában, így a megállapodásban foglalt feltételeket is betartják a felek.
Családjogi szakjogász válóperes ügyvédként minden esetben a megállapodás előmozdítására törekszünk, különös tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermekek érdekeinek is az felel meg, ha meg tudnak egyezni ezekben a kérdésekben a felek. Ha ez mégsem sikerülne, akkor viszont minden jogi eszközt felhasználunk annak érdekében, hogy ügyfeleink jogai ne csorbuljanak és a számukra legkedvezőbb eredmény szülessen a bírósági eljárás során.