A KRESZ szabályai: Villogó fényjelzések és szirénák a közúton

A közúti közlekedésben kiemelten fontos a biztonság, és ebben kulcsszerepet játszanak a különböző fény- és hangjelzések. Legyen szó mezőgazdasági gépekről, útfelújítókról vagy mentő-, rendőr- és tűzoltóautókról, a jelzések megfelelő értelmezése és használata elengedhetetlen a balesetek megelőzéséhez és a forgalom zavartalan áramlásához. A KRESZ és más jogszabályok egyértelműen meghatározzák, mikor és hogyan kell használni ezeket a figyelmeztető és megkülönböztető jelzéseket, valamint azt is, hogy a többi közlekedőnek hogyan kell reagálnia rájuk.

A sárga villogó: Figyelmeztetés, nem elsőbbség

A sárga villogó fényjelzés a közlekedésben résztvevők számára egy fontos figyelmeztető eszköz, de alapvetően nem jogosít fel elsőbbségre, és nem ad lehetőséget a KRESZ szabályainak megszegésére. Csupán figyelmeztet a jármű különleges helyzetére vagy tevékenységére.

A sárga villogó használatának célja és esetei

A sárga villogó használatának elsődleges célja a figyelemfelkeltés, különösen az alábbi esetekben:

• Lassú jármű figyelmeztetése.
• Nagyméretű vagy túlméretes szállítmány kísérete.
• Munkavégzés az úttesten vagy közvetlen közelében.
• Veszélyt jelentő járműmozgás jelzése.

Kik használhatják a sárga villogót a közutakon?

A KRESZ és a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet egyértelműen meghatározza, milyen járművek jogosultak a sárga villogó használatára:

• Közútkezelők járművei: Például útkarbantartók, hókotrók, útszórók, burkolatjel festő gépek.
• Lassú járművek: Traktorok, mezőgazdasági gépek, járműszerelvények, amelyek nem haladhatják meg az 50 km/h sebességet.
• Túlméretes szállítmányokat kísérő járművek: Az ilyen járművek szigorú engedélyhez kötötten közlekedhetnek, s a figyelmeztető villogó kötelező kísérőeszköz.
• Munkavégzést végző járművek: Például kosaras autók, daruk, mobil műhelyek.
• Tűzoltóság, katasztrófavédelem bizonyos járművei: Ha nem használhatnak megkülönböztető jelzést, de balesetmegelőzés miatt szükséges a figyelmeztetés.

Mikor használható a sárga villogólámpa?

A sárga villogó használata nem szabadon választható, hanem konkrét esetekhez kötött:

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

• Munkavégzés közben: Ha a jármű úton vagy annak közvetlen közelében végez munkát (pl. útjavítás, hóeltakarítás), és ezzel veszélyt jelenthet.
• Lassú haladás esetén: Amikor a jármű szokatlanul lassan halad, például mezőgazdasági vontatmányokkal.
• Veszélyes járműmozgás közben: Ha a jármű irányt vált, hátrál, megáll vagy elindul, és ez nem megszokott helyen történik.
• Túlméretes szállítmány kísérete során: A kísérőjárműveknek kötelezően be kell kapcsolniuk a sárga villogót, amíg a szállítmány mozgásban van.
• Járműveset előtti figyelmeztetés céljából: Ha egy jármű veszélyes helyen áll meg (pl. mezőgazdasági traktor, hókotró, útkarbantartó), használhatja engedély nélkül, ha azt kifejezetten előírják.

Új szabályozások és könnyítések a mezőgazdasági járművekre

Az új szabályozások könnyebbséget jelenthetnek az erőgépek használóinak. Megszűnik a napszak- és időkorlátozás, és nem kell útvonalengedély a mezőgazdasági rendeltetésű, irattal, gépkönyvvel vagy üzemeltetői nyilatkozattal ellátott erőgépekre és vontatványaikra. Amennyiben régi típusú a gép, és nincs irat vagy gépkönyv hozzá, elég egy üzemeltetői nyilatkozat, amiben meg kell jelölni a gép besorolását és legalább egy azonosítóját (mint például: gyártmány, típus, motorszám, alvázszám, motorszám, kódszám).

Ezek a járművek a következő feltételek megléte esetén közlekedhetnek útvonalengedély nélkül:

• Figyelmeztető jelzést adó berendezés(ek) használata kötelező oly módon, hogy a sárga villogó fény a szembejövő és a követő forgalom számára egyaránt jól látható legyen. A sárga villogó felszerelése mezőgazdasági rendeltetésű túlméretes járművek esetében azonban már nem hatósági engedélyhez kötött.
• A járművezető köteles az úthasználat megkezdése előtt tájékozódni az útvonalra vonatkozó forgalmi rendről és az aktuális forgalomkorlátozásokról.
• A járműnek, járműszerelvénynek a közút területének legkisebb igénybevételével kell közlekednie.
• Amennyiben a jármű vezetője az út vonalvezetése (pl. beláthatatlan útszakasz, táblával jelzett veszélyes útkanyarulat), aktuális forgalomnagysága és az általa vezetett jármű sajátosságai miatti közlekedése az átlagosnál nagyobb baleseti kockázattal jár, úgy a közúton történő mozgását köteles egyéb járműkísérettel is biztosítani. Az egyéb járműkíséretet oly módon kell ellátni, hogy a beláthatatlan útszakaszon és a táblával jelzett veszélyes útkanyarulatban a kísérő jármű előfutó, egyenes úttesten követő biztosítást végezzen.
• A járműnek, járműszerelvénynek úgy kell közlekednie, hogy legalább 3,0 m széles burkolt úttest szabadon maradjon a forgalom elhaladása érdekében. A jármű, járműszerelvény közlekedése során - igény és lehetőség szerint, illetve amennyiben a 3,0 m nem tartható be - félreállással kell biztosítani a mögöttes forgalom zavartalan továbbhaladását.
• Kizárólag egyéb járműkísérettel lehet közlekedni a 4,5 m jármű/járműszerelvény szélességet meghaladó méret esetében, továbbá minden lakott területen kívüli emelt sebességű útszakaszon.

Sebességi korlátok és hatósági jelzések mezőgazdasági járművek esetén

Ezen járművek közúton előírt maximális sebességét az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ rendelet) szabályozza.

Mezőgazdasági járművek sebességhatárai a közúton

A hatósági jelzések használatát a 326/2011 BM. rendelet szabályozza. A közutat rendszeresen használó, 25 km/h-nál nagyobb sebességgel is haladni tudó mezőgazdasági vontatóknak és pótkocsijuknak három betűből és három számból álló fekete színű feliratos, normál rendszámmal, érvényes forgalmi engedéllyel és érvényes KGFB-vel kell rendelkezniük. A lassú jármű szabványtól eltérő, piros színű és betűjelet tartalmazó különleges rendszámtáblával közlekedhet közutakon. A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt a közúti forgalomban. Az M betűjelű ideiglenes hatósági jelzés magyarországi közlekedésre szolgál. Az ilyen hatósági jelzéssel közlekedő jármű vezetője a közúton köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés során bemutatni az ideiglenes hatósági jelzéshez kiadott indítási naplót, amit megfelelően ki kell tölteni elinduláskor, ideiglenes forgalmi engedélyt és a kötelező felelősségbiztosítás meglétét.

Engedélyezési folyamat sárga villogó használatához (ha nem tartozol a kivételek közé)

Ha egy jármű nem tartozik a KRESZ által kivételezett csoportba, de sárga villogót szeretne használni, hatósági engedély szükséges. Az alábbiak szükségesek:

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

• Hatósági engedély a közlekedési hatóságtól (Közlekedési Felügyelet).
• Jármű megfelelő műszaki kialakítása.
• A használat céljának dokumentálása.
• Kérelem benyújtása: A jármű üzembentartója benyújtja az igényt a területileg illetékes közlekedési hatósághoz (pl. Kormányhivatal).
• Szükséges dokumentumok: Gépjármű forgalmi engedélye, kérelem indoklása, munkavégzést igazoló dokumentum (pl. szerződés), fényképes dokumentáció a lámpa elhelyezéséről.
• Szemle vagy műszaki vizsgálat: A hatóság kérhet helyszíni szemlét, vagy előírhatja, hogy a járművet műszaki vizsgán mutassák be a lámpával együtt.

Az engedély nélküli vagy szabálytalan használat helyszíni bírságot (10 000 - 50 000 Ft), hatósági eljárást, műszaki vizsga megvonását vagy engedély visszavonását vonhatja maga után.

A megkülönböztető jelzés: Kék fény és sziréna - életmentő prioritás

A megkülönböztető jelzések, azaz a villogó kék fényjelzés és a sziréna együttes használata a közúti forgalomban egyértelmű prioritást biztosít a mentő-, rendőr- és tűzoltóautóknak. A KRESZ egyértelműen előírja, hogy ezek részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és annak akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással vagy a szükséghez képest megállással kell lehetővé tenni. Ennek oka egyszerű: minden perc, másodperc késedelem emberéletet, életeket jelenthet, milliós, milliárdos károkat okozhat.

Fontos tudnivalók és KRESZ szabályok

A KRESZ 42. §-a pontosan fogalmaz:

„A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni.”

Ez az előírás alapvető fontosságú, mégis sajnos gyakran előfordul, hogy az autósok nem tartják be, akadályozva ezzel a mások segítségére siető járműveket.

Hírek a KRESZ Parkokról

Amit tilos és amit kötelező tenni:

• Megkülönböztető jelzést használó gépjárművet előzni tilos.
• Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.
• Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
• Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban - egymás mellett haladó - hóeltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó járműveket tilos megelőzni. Az ilyen gépjárművek mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani.

Megtévesztő KRESZ-kérdések: Csak a kék fény vagy kék fény és sziréna?

A KRESZ-vizsgán sokan buknák azt a „beugratós” kérdést, hogy mikor lehet mégis megelőzni egy villogóval közlekedő rendőrt. A becsapós részt ott lehet felfedezni, hogy a szöveg egyértelműen megkülönböztető jelzéseket ír. Tehát a kék fényjelzést és szirénát együtt használó jármű kap előjogot, hagyhat figyelmen kívül sok regulát.

Viszont ha a sofőr csak az egyiket, vagy csak a másikat használja, leggyakrabban csupán a fényjelzést, akkor már egész más a képlet. Amennyiben a sürgősségi jármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja, a KRESZ szabályainak betartására ugyanúgy köteles (és ezek megszegése is szankcionált), mint ha a fényjelzést sem működtetné. Egyetlen kivétel a sebességkorlátozás: ezt a járművezető - miután meggyőződött ennek biztonságos voltáról - átlépheti kizárólag megkülönböztető fényjelzést használva, valamint ha nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, a „Mindkét irányból behajtani tilos” táblát is figyelmen kívül hagyhatja. Így az autópályán csak villogóval, de esetleg lassan haladó rendőr nyugodtan megelőzhető. Persze a valóság néha más, mint az ideális világra írt KRESZ, a járművezetők sokszor a lakosság kímélése okán nem szirénáznak hajnalban, amikor egy kertvárosi címre vonulnak. Ilyenkor azért ugyanúgy lehetünk előzékenyek a csupán villogóval közlekedő mentőssel, rendőrrel szemben, mintha a sziréna is üvöltene. Viszont a vizsgafeladaton ez nem ér pontot, így ha van olyan kérdés, ahol a csendben, de fényjelzéssel haladó járművel kapcsolatban kell meghatározni, hogy szabályos-e előzni, akkor igen a válasz.

Mit tegyünk, ha megkülönböztető jelzést használó jármű közeledik?

Pohner István kaposvári gépjárműoktató szerint a közlekedésben kiemelten fontos a biztonság. A szabály egyértelműen rendelkezik, a megkülönböztető jelzéseket használó járműveket tilos megelőzni. Könnyen megérthető szabály, azonban fontos azt is tudni, hogy mi a kikerülés és az előzés közötti különbség. A kikerülés megengedett, az ugyanis egy álló jármű melletti elhaladást jelent, míg az előzés tilos.

Amikor szirénát hallunk a távolban, próbáljuk meg kideríteni, hogy honnan érkezik és vélhetőleg merre tart a jármű. Ha azt időben észleljük, úgy jóval könnyebb lesz utat engedni, s a baleseteket is megelőzzük.

1. Lassítsunk le és kerüljük a hirtelen manőverezéseket. Segítsük a vészhelyzeti járműveket és a többi úthasználót azzal, hogy egyértelműen jelezzük neki, hogy lehúzódunk.
2. Húzódjunk le lassan és biztonságosan jobbra, és engedjük a jármű áthaladását ideális esetben a baloldalon. Mindenképpen nézzünk körül, nincs-e a közelben másik vészhelyzeti jármű.
3. Győződjünk meg róla, hogy a lehúzódással nem tesszük rosszabbá a helyzetet. Például ha beérünk egy aluljáróba vagy egy mellékútra, ellenőrizzük a tükröket, hogy megbizonyosodjunk róla, nem ezen a bejáraton szeretne áthaladni a megkülönböztető jelzést használó jármű.
4. Kerüljük az olyan helyeken való megállást, ahol a vészhelyzeti autó nehezen tud áthaladni - például egy hegy teteje vagy egy kanyar.
5. Ne lépjünk hirtelen a fékre, hiszen azzal a szirénázó járművet is hirtelen fékezésre kényszerítjük. E helyett nézzünk szét és mérjük fel, hogy merre tudunk lehúzódni, indexeljünk le, ezáltal jelezve, hogy észleltük a megkülönböztető jelzést használó járművet, majd fokozatos fékezéssel húzódjunk le. Fontos tudni azt is, hogy a tűzoltógépjárművek nagy súlyukból adódóan lassabban blokkolnak, majd lassabban is gyorsítanak újra fel, mint a személygépjárművek.
6. Ezután óvatosan térjünk vissza a vezetéshez, de maradjunk éberek.

Különleges vezetési helyzetek

• Autópályán vagy autóúton: A megkülönböztető jelzést használó jármű közlekedhet a leállósávon, így annak minden esetben szabad teret kell biztosítani. A sürgősségi autók bajban vannak, ha az összes sáv foglalt, ezért ne haladjunk tartósan a belső sávban és ne akadályozzuk őket. Ha látjuk, hogy közeledik, húzódjunk külsőbb sávba és várjuk meg a jármű áthaladását. Vigyázzunk, mert lehet, hogy egymás után egynél több ilyen jármű is jön.
• Baleseti helyszín: A baleset helyszínén való áthaladáskor ne lassítsunk le szükségtelenül (például ha baleset van egy kettős úttest másik oldalán). Könnyen balesetet okozhat, ha lassítunk és nézzük mi történt.
• Egyirányú utca: Ebben a helyzetben helyénvaló ésszerű sebességgel folytatni az utat, hogy a sürgősségi autó követni tudjon, amíg egyértelműen és biztonságosan le nem tudunk húzódni.
• Domb vagy vak kanyar: Ne álljunk meg a domb tetején vagy vak kanyarokban. Ez veszélyeztetheti a sürgősségi jármű vezetőjét.
• Kórházak - tűzoltó állomások: Ne húzódjunk ezek bejárata elé, mert akadályozhatjuk az induló járműveket.
• Álló vagy parkoló sürgősségi járművek: Ha látunk egy álló megkülönböztető jelzést használó járművet, lassítsunk és óvatosan haladjunk el mellette. Vigyázzunk az akadályokra, a többi vezetőre.
• Közúti összeköttetések (kereszteződések): Minden közlekedőnek minden irányból el kell engedni a vészhelyzeti járművet, amíg az át nem jut a kereszteződésen. Soha ne zárjuk el a csomópontot.
• Közlekedési lámpáknál: Meg kell adni az elsőbbséget a megkülönböztető jelzést használó járműnek. De általában nem jó ötlet felgyorsítani vagy átmenni a piroson annak érdekében, hogy utat adjunk - ezzel veszélybe sodorhatjuk a többi közlekedőt. Ha megállunk a piros lámpánál, és egy sürgősségi autó van mögöttünk, aki tovább akar haladni egyenesen, de az útja el van zárva miattunk, jogilag meg kell várnunk, amíg a lámpa zöldre vált, és akkor haladhatunk tovább és húzódhatunk le, amint biztonságos.
• Téli csúszós utakon: Különösen fontos, hogy még körültekintőbben tegyük lehetővé a megkülönböztető jelzéseit használó járművek továbbjutását.

A megkülönböztető jelzést használó járművek vezetőinek felelőssége

A szabályozás alól még maga a megkülönböztető jelzést használó jármű sofőrje sem kivétel. A fény- és hangjelzést csakis abban az esetben működtetheti, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik. A megkülönböztető jelzést használó jármű figyelmen kívül hagyhatja a KRESZ néhány szabályát, mint például a sebességalkalmazás, követési távolság, elsőbbségadás, előzés, de meg kell győződnie arról, hogy a közlekedés többi résztvevője észleli az érkezését és elősegíti a haladását.

A személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyeztetheti a közlekedésével a megkülönböztető jelzést használó jármű sem. A sofőrnek meg kell győződnie például arról, hogy az útkereszteződésben megadják-e neki az elsőbbséget. Két szabály azonban megkülönböztető jelzéssel sem hágható át: a rendőr jelzésére minden esetben meg kell állni, illetve a vasúti átjárónál a jelzőlámpának megfelelően szabad áthaladni a síneken.

Csak az vezethet fény- és hangjelzéssel ellátott járművet, aki sikeresen teljesítette az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati képzést.

Pszichológiai tényezők és baleseti statisztikák

A nagyvárosi forgatagban átlagosan tízpercenként lehet szirénaszót hallani. Füleink szinte annyira hozzászoktak az állandó szirénázáshoz, hogy sokszor már észre sem vesszük, vagy tudomást sem veszünk róla. Ez a csökkent figyelem, a rutinból végzett járművezetés, valamint a mai modern, de akusztikailag megtévesztő városi környezet mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a közlekedők ne megfelelően reagáljanak a megkülönböztető jelzésekre.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2000-2004-ig átfogó vizsgálatot folytatott a tűzoltógépjárművek megkülönböztető jelzés használata közben történt baleseteiről. Az öt év alatt 142 esetben volt résztvevője tűzoltó gépjármű közúti balesetnek. Az esetek 80 százalékában a baleseteket a KRESZ előírásaiban foglaltak be nem tartása, illetve helytelen értelmezése okozta. 28%-os arányt mutat az elsőbbségadási kötelezettségek elmulasztása, figyelmen kívül hagyása, és az esetek 27%-ban nem tartották be a megfelelő oldaltávolságot a közlekedő gépjárművek. A statisztika adatok alapján megállapítható, hogy a balesetek fő okai nem a tilos jelzésen történő áthaladás és az időjárási, út és látási viszonyok figyelmen kívül hagyása, mivel ezek 14%-os arányban jelentkeztek a felmérésen.

A közlekedésben résztvevő egyéb értékek felbecsülhető, valamint eszmei értékű tereptárgyak sérülése szintén a gépkocsivezető döntési folyamatán, kockázatvállalásán múlhatnak. A tűzoltóautók méretüket tekintve sokkal nagyobbak, mint a normál személyautók, ezekkel manőverezni főleg kisutcákban, dugókban, csúcsforgalomban sokkal nehezebb. A méretekből és tömegükből adódó menettulajdonságok magukban hordozzák egy esetleges ütközés esetén a következmények súlyosságát.

A vonuló járművek vezetői tudják, hogy a kéklámpa-sziréna jelzései nem a közúti jelzéseknek szólnak, hanem az úton közlekedő emberek számára szóló figyelemfelhívás: „Vigyázz! Lassíts! Állj meg! Húzódj félre!”. A legtöbb baleset a figyelemhiány és a helytelen reakciók miatt történik, pedig olyan könnyen elkerülhetőek lennének, ha mindkét fél odafigyelne.

tags: #kresz #villogo #fenyjelzessel #szirenaval #szabályok

• Maestro Golf kilincs jellemzők és típusok
• Ford Transit porlasztó problémák és szakszerű megoldások
• Az innovatív Land Rover karosszéria alkatrészek
• Rendszámtábla világítás LED-ekkel: Mire figyelj?
• Golf VII részecskeszűrő kontrollámpa