Kanyarodó főútvonal és elsőbbségadás: KRESZ szabályok a bonyolult kereszteződésekben
Egy egyszerűnek tűnő kereszteződés gyakran rejthet komoly fejtörőt. A kanyarodó főútvonal, az alárendelt utak és a trolibusz jelenléte együtt olyan helyzetet teremt, ahol sokan bizonytalanodnak el: vajon ki indulhat el elsőként? A közlekedési szabályok ismerete elengedhetetlen, de egy-egy kereszteződés vizuális csapdái könnyen próbára teszik a rutinos vezetőt is. Élesben sokszor nehezen ugranak be a vonatkozó szabályok, a rosszul felmért szituációkban pedig akár komoly balesetek is bekövetkezhetnek. Egy rosszul felmért kereszteződésben kanyarodás és az elsőbbségadás elmulasztása azonban már egészen más műfaj: nagyon súlyos következményei lehetnek egy ilyen balesetnek.
A kereszteződések lényege, hogy legalább kettő út találkozik, az azokon közlekedőknek pedig a KRESZ előírásainak megfelelően kell megadni az elsőbbséget, kanyarodni vagy éppen továbbmenni. Addig, amíg csak egy autó érkezik a kereszteződésbe, jellemzően nem szokott komolyabb problémát jelenteni a feladat megoldása, de abban a pillanatban, amikor többszereplős találkozó alakul ki, pláne, ha esetleg az autók, teherautók mellé kerékpárosok, gyalogosok, esetleg még villamos is társul - na, akkor szokott sokaknál elkezdeni izzadni a tenyér a kormányon. Egy többszereplős forgalmi szituáció azoknak is tartogat veszélyeket, akik teljesen tisztában vannak azzal, mi a helyes megoldása annak, hiszen attól, hogy egyvalaki még a szabályoknak megfelelően cselekszik, még nem biztos, hogy a többiek is ezt teszik.
A Kanyarodó Főútvonal Fogalma és Azonosítása
A bonyodalmat gyakran a kanyarodó főútvonal adja. A „balra banán” egy sofőrnyelvi kifejezés, ami a kanyarodó főútvonal sárga táblájára és a kanyar ívére utal: amikor a főút neked balra kanyarodik, ezt páran „balra banánnak” nevezik. Ez egy praktikus segítség, mert ha balra banánt látsz, minden esetben elsőbbséged van.
Általános KRESZ Szabályok a Kanyarodásról és Elsőbbségről
Mit mond a KRESZ a kanyarodásról?
A KRESZ a kanyarodással kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy másik útra bekanyarodnia: a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba, b) útburkolati jelek hiányában balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére kell besorolni. A bekanyarodási szándékot pedig irányjelzéssel jelezni kell. A KRESZ kitér arra is, hogy a járművel másik útra jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon (ha a közúti jelzésből más nem következik).
Elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (3) bekezdés b) pontja vagy a 31. § (5) bekezdése másként nem rendelkezik, annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik, továbbá az azonos irányból érkező villamos részére. Elsőbbséget kell adni továbbá a jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett lévő, attól jobbra eső gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos részére. Nagyon fontos az is, hogy a balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást csak akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Mi van akkor, ha a szembejövő is balra akar kanyarodni?
A KRESZ szerint ez esetben mindkét gépjármű a saját forgalmi sávjának bal oldalára húzódva, a kereszteződés képzeletbeli középpontján, egymást megkerülve hajthatják végre a kanyarodást, természetesen a korábban már vázolt, a közlekedés többi résztvevőjével szembeni elsőbbség megadását követően. Ez a szituáció gyakran okoz problémát, és biztonsággal csak akkor hajtható végre, ha mindkét fél pontosan tisztában van a jogszabályokkal. Ha például egyikük úgy dönt, hogy nem megkerüli, hanem bekanyarodik a másik jármű előtt, máris fennáll a baleset esélye. Ráadásul sokkal nagyobb is lehet a baj, ha esetleg nem veszi észre, hogy a szabályosan balra kanyarodni akaró gépjármű mögött, takarásban érkezik egy másik autó is, ami viszont egyenesen haladna tovább.
KRESZ tanfolyam Live - 32. - A kanyarodás szabályai
Kanyarodási Szabályok Összefoglalása
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb kanyarodási szabályokat, amelyek segítenek a biztonságos és szabályos közlekedésben:
| Kanyarodási Helyzet | Elsőbbségadás Kötelezettsége |
|---|---|
| Jobbra kanyarodás | Gyalogosok a zebrán, kerékpárosok a kerékpársávon |
| Balra kanyarodás | Szembejövő forgalom, gyalogosok a zebrán, kerékpárosok a kerékpársávon |
| Szembejövő is balra kanyarodik | Egymást megkerülve, a saját sáv bal oldalán |
| Villamos kanyarodik | Elsőbbséget kell adni az egyenesen haladóknak |
Villamosok és Trolibuszok Különleges Szabályai
A villamos is egy közúti jármű, tehát a KRESZ alapvető szabályait a villamos vezetőjének is be kell tartania, ezért sok esetben például elsőbbséget is kell adnia. Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.
Mikor kell a villamosnak elsőbbséget adnia más közlekedőknek?
Vannak olyan forgalmi szituációk, ahol a villamosnak bizony elsőbbséget kell adnia a többi közlekedő számára. Nézzük, hogy melyek ezek a helyzetek!
- a megkülönböztető jelzését használó járműveknek
- a gyalogosoknak a gyalogos-átkelőhelyen
- a közúti jelzőlámpa jelzései alapján
- ha Elsőbbségadás kötelező vagy STOP tábla van előtte
- ha kanyarodik, akkor az azonos irányból vagy szemből érkező, egyenesen továbbhaladók számára
Villamosra vonatkozó kivételszabályok
Vannak esetek, amelyekben a villamosra nem a más járműveknél megszokott szabályozások vonatkoznak. Az egyenesen haladó jármű és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a 29. §-nak az irányváltoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Útkereszteződésben villamos és más jármű egymás közti viszonyában az elsőbbségre és a bekanyarodásra a 28. §-nak és a 31. §-nak az elsőbbségre és a bekanyarodásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha útburkolati jel (terelő- vagy záróvonal) a villamospályára vezeti az egyéb járművek forgalmát, a (2) bekezdésben foglalt tilalom nem érvényesül; a villamospályára - a villamosforgalom zavarása nélkül - más jármű is ráhajthat.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Fontos továbbá, hogy lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni.
Irányjelzés: Főútvonal Elhagyásakor és Egyéb Helyzetekben
Az irányjelzés használatával kapcsolatos kételyek évtizedek óta fennállnak. Az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) jogalkotói megszüntették a megelőző szabályozást - az ugyancsak sokszor módosított 2/1962.(IX.29.) BM-KPM számú rendeletet -, mely szerint az egyenes haladót kanyarodónak kellett tekinteni és kanyarodónak az egyenesen haladót. Nyolc esztendővel később lépett hatályba a 2/1984. (I. 29.) KM-BM sz. együttes rendelet, mely többek között módosította, kiegészítette az irányváltoztatásra, irányjelzésre vonatkozó szabályokat.
Ez alapján megtanultuk, hogy az útkereszteződésben elkanyarodó főútvonalat elhagyni szándékozó jármű vezetőjének e szándékát irányjelzővel akkor is jeleznie kell, ha közben a kormánykereket nem fordítja el sem jobbra, sem pedig balra. A KRESZ kimondja, hogy az irányváltoztatást - kivéve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a manőver előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. A sofőr egyéb, nem kötelező esetekben is használhatja az irányjelzőt. Ha a biztonságos közlekedés megkívánja, akár egy kanyarodó főútvonalon továbbhaladó autósnak is megfontolandó lehet az indexelés, mivel ezzel a közlekedés többi résztvevője számára többlettájékoztatást ad. Bár valószínűleg nem szorul magyarázatra, a KRESZ kitér arra is, hogy irányjelzés az erre szolgáló készülékkel, vagyis az indexszel végezve szabályos.
Dr. Koppány Géza megfogalmazásában:
A pontosan derékszögű útkereszteződésben a főútvonal balra kanyarodik, követve a villamosvágányok vonalvezetését. A mind a négy sarkon felállított, szabályos közúti jelzőtáblák félreérthetetlenül mutatják a főútvonal kanyarodási irányát és az áthaladási elsőbbség megadásának kötelezettségét. Világosan látja ezt mind a 2-es, mind a 3-as jelű jármű vezetője is. Efelöl tehát, ha józan és fegyelmezett ember ül a volánnál, nem fenyeget veszély. Annál nagyobb baj támadhat azonban a szándék - a főútvonalon az útkereszteződésbe hajtó gépkocsivezető szándékának - félreértéséből: Az 1-es jelű jármű ugyanis követheti a főút vonalvezetését, de egyenesen is haladhat tovább, vagy be is kanyarodhat jobbra kis ívben. A ma érvényben lévő szabályok szerint a) ha a villamossínek irányában folytatja útját, kanyarodási szándékát nem kell jeleznie, hiszen megmaradt a főútvonalon. Ez a mindennapi logikával szinte érthetetlen, de a szakmabeliek számára nagyon is közlekedés logikus „furcsaság” talán a legjellemzőbb esete annak, amikor szándékunk félreérthetetlen közléséhez önmagában nem elegendő a kötelező jelzőberendezések szabályszerű használata. b) jobb oldali irányjelző készülékét működtetve nyílegyenesen folytatja útját, a 2-es indulhat gyanútlanul, felmentve, gondolván magát az elsőbbségadási kötelezettsége alól. hiszen partnere nem keresztezi az ő szándékolt menetirányát, mert, lám jobbra kíván kanyarodni. Ilyenkor a rendszeresített jelzőkészülék félreérthető közléseit „a nyom és a tempó nyelve” teszi világossá. Az 1-es jelű jármű vezetője, ha a főútvonalon kíván továbbhaladni, már a kereszteződés előtt a villamosvágányok melletti forgalmi sávban helyezkedik el, s kanyarodásának ívét is a sínek hajlásához igazodva, egyenletes ütemben folytatja útját, a 3-as partner szemében szinte eggyé válva az elsőbbséggel bíró út vonalvezetésével. Ha irányváltoztatás nélkül, tehát mértani egyenesben kell elhagynia a főútvonalat, megadja ugyan a kötelező irányjelzést, de megmarad az úttest menetirány szerinti jobb oldalának középső sávjában, és csak annyira mérsékli sebességét, hogy a jobb keze felöl érkező részéről várható bármiféle meglepetés kivédésére elegendő ideje és helye (tehát elegendő mozgástere) maradjon, s így húz el lendületesen a partner előtt. Annak - az „Elsőbbségadás kötelező” tábla előtt lassítva - látnia kell, hogy a főútvonalról érkező a villogó irányjelző ellenére nem húzódott az úttest jobb szélére, és nem csökkentette sebességét; ebből csak arra következtethet, hogy nem szándékozik jobbra kis ívben (tehát az ő bal keze felé) bekanyarodni. Ha viszont az 1-es jelű jármű vezetője valóban jobbra, kis ívben óhajt bekanyarodni, akkor - meggyőződve arról, hogy ennek a szándékának valóra váltása a mögöttes forgalomban senkit sem zavar meg - irányjelző készülékét bekapcsolva már jókor átsiklik a jobb szélső forgalmi sávba, csökkenti sebességét majdnem a lépés határáig, s így fog lassú ütemben a kanyarodásba. Ennek láttán mind a 2-es, mind a 3-as jelű jármű, kötöttségétől felszabadultan, folytathatja útját.
Gyakorlati Példa: Négy Járműves Kereszteződés Elemzése
Helyzetfelmérés
A kereszteződésben négy jármű találkozik: jobbról egy kék teherautó érkezik, alulról egy piros autó, fentről egy motoros, balról pedig egy trolibusz. A főútvonal a jobb oldali útról indul és lefelé kanyarodik, vagyis a piros autó és a kék teherautó halad rajta. A motoros és a trolibusz elsőbbségadás kötelező tábla mögül közelít. Ez már könnyít a feladaton, de lássunk pár tanácsot a KRESZ TV-től!
Móricka-szabályok a KRESZ TV-től:
- Aki a védett úton halad, egyenesen vagy jobbra kicsi ívben, az indulhat elsőként.
- Az, aki alárendelt útról érkezik és balra kanyarodik, mindig utolsóként halad.
- Egyenrangú útkereszteződésben mindig a jobbra kis ívben kanyarodónak van elsőbbsége.
- Miután az első jármű áthaladt, a többiek óramutató járásával megegyezően haladhatnak tovább.
Most, hogy láttuk a kereszteződés összes szereplőjét és az útviszonyokat, érdemes végiggondolni a KRESZ szabályait. Kinek van elsőbbsége, és ki indulhat tehát elsőként?
A helyes sorrend
- (B) Kék teherautó (jobbról): Főúton halad, a piros autó számára ő jobbról érkezik, így elsőbbsége van.
- (D) Piros autó (lentről): Főúton van, de a teherautót el kell engednie, hiszen az jobbról jön.
- (C) Trolibusz (balról): Bár egyenesen haladna, alárendelt útról érkezik, ezért minden főúton haladónak elsőbbséget kell adnia. A motorostól jobbra van, így a motorosnak utána kell haladnia.
- (A) Motoros (fentről): Alárendelt útról jön, a trolibusztól balra van, így mindenkinek elsőbbséget kell biztosítania.
Ebből következik, hogy az áthaladási sorrend: Kék teherautó (B), Piros autó (D), Trolibusz (C), Motoros (A).
További Fontos KRESZ Szabályok
Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel kell jelezni.
Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok vonatkoznak. Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább.
Útkereszteződést járművel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezető eleget tehessen elsőbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármű sebességével ne tévesszen meg. Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni.