A KRESZ szabályok értelmezése a gyakorlatban – Egy átfogó kézikönyv
Amikor az Olvasó ezt a könyvet kezébe veszi, nem egy hagyományos KRESZ-tankönyvvel találkozik. A kézikönyv a KRESZ egyes alapelvi szintű rendelkezéseinek rendszerbe foglalását követően részletesen ismerteti a joggyakorlat által kidolgozott jogintézményeket. A kézikönyv rendszerbe foglalja a KRESZ egyes alapelvi szintű rendelkezéseit, értelmezi leggyakrabban használt fogalmait, majd tematikusan vezeti végig az Olvasót a közúti közlekedés szabályainak értelmezésén. Az egyértelmű tartalommal meg nem töltött jogintézmények és fogalmak tekintetében lehetséges értelmezést ajánl fel.
A joggyakorlat és a jogalkalmazás fókuszában
Ennek során a szerzők a közlekedési szabálysértési és büntetőügyek rendőrségi, bírósági és szakértői tapasztalataiból indulnak ki, előtérbe helyezve a felsőbb bíróságok iránymutató jellegű eseti döntéseit. A szerzők az értelmezés során számos kérdésben egzakt tartalommal töltik meg az általánosabb megfogalmazású rendelkezéseket, feltárják a közúti közlekedési szabályok értelmezésének még nyitva maradt kérdéseit, melyekre lehetséges válaszokat is felajánlanak. A könyv nagyszámú közlekedési esemény példa jellegű bemutatásával elemzi a közlekedési szabályszegéssel elkövetett büntető- és szabálysértési ügyekben lefolytatott bizonyítás és bírói felelősségelemzés logikai menetét.
Elektronikus kiegészítő tartalom és a negyedik kiadás
A könyv korábbi kiadásai CD-mellékletet tartalmaztak, melyen a hivatkozott és felhasznált joganyag mellett szemléltető képek, filmek és dokumentumok is szerepeltek. A negyedik kiadás a - ma már mindenki számára hozzáférhető - joganyagon kívüli, extra tartalmat elektronikus formában nyújtja. Az anyagok megtekinthetők a következő webcímen: https://kresz.hvgorac.hu.
A kézikönyv újabb és újabb kiadásait általában a KRESZ-jogszabály lényeges változása indokolta. A negyedik kiadás indokoltsága azonban nem elsősorban e körülményben, hanem a jogalkalmazás során, a konkrét ítélkezési gyakorlatban megjelenő egyre kifinomultabb jogértelmezések, jogi levezetések bemutatásának igényében rejlik. A könyv olvasástechnikai segítsége, hogy visszalapozás nélkül idézhetjük fel a közlekedési jogszabály önmagára való visszautalásainak tartalmát: kék háttérrel kiemelt rövid emlékeztetők foglalják össze a hivatkozással jelzett szabályokat.
Új KRESZ-szabályok - HírTV
A közúti közlekedés kódexe és a szabályozás alapjai
E kiadvány tartalmazza a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet hatályos szövegét. A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A KRESZ, mint a büntető-, a szabálysértési és a közigazgatási jog forrása, központi szerepet játszik. A könyv részletezi a KRESZ szerkezetét, kitérve annak „Általános” és „Különös” részeire. Vizsgálja továbbá a közlekedési normák jellegét, mint például az általános és a konkrét (eseti) norma, az alkalmazásban mérlegelést nem kívánó (indirekt) és mérlegelést kívánó (direkt) normák, valamint a szankcionálható, elvárt teljesítésű és diszfunkcionális normák.
A rendelet hatálya és alapvető fogalmak
A KRESZ hatálya (KRESZ 1. §) kiterjed a közút és magánút fogalmakra. A kézikönyv részletesen tárgyalja a közlekedésben alapvető fogalmakat (KRESZ 2. §), melyek az értelmező rendelkezések a KRESZ rendszerében.
- Úttal kapcsolatos fogalmak: Ide tartozik az útkereszteződés, az út (burkolat, haladásirány, kiépítés), az úttest (forgalmi sáv, kerékpársáv, nyitott kerékpársáv, kerékpáros nyom, autóbusz forgalmi sáv, kapaszkodósáv, lassítósáv, gyorsítósáv, kanyarodósáv, autóbuszöböl és a nyílt villamospálya), valamint az út egyéb részei (járda, leállósáv, útpadka, járdasziget).
- Közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak: Foglalkozik a járművek és járműnek nem minősülő közlekedési eszközök közötti különbséggel, a gépi meghajtású járművekkel (gépjármű és gépjárműnek nem minősülő motoros jármű), valamint a beépített erőforrás nélküli járművekkel (kerékpár, pótkocsi, állati erővel vont jármű, kézikocsi).
- Közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak: Bemutatja a meghatározott fogalmak körét, a vezetőket, a gyalogosokat, a forgalomszervezési fogalmakat és azok jellegzetességeit (egy fogalom, több jog, több kötelezettség; jog és kötelezettség párok egy alanynál; a forgalmi együttműködések jellege; a legjellemzőbb forgalmi műveletek intenzitása és hatása).
- Egyéb fontos fogalmak: Részletesen elemzi a szokásos, nem szabályozott együttműködést, a zavarás és akadályozás fogalmát, az elsőbbség jelentőségét (az elsőbbségi jog, a gyalogosok elsőbbségi joga, a járművek elsőbbségi joga, az elsőbbség és a közlekedési kötelezettségek egymáshoz való viszonya, az elsőbbség és a megtévesztő sebesség, lemondás az elsőbbségről), a veszélyeztetést, a forgalmi művelet elhalasztásának kötelezettségét, valamint egyéb fogalmakat, mint a lakott terület, az éjszaka és a korlátozott látási viszonyok. Kitér a nem definiált fogalmakra is, mint a fokozott óvatosság és a megtévesztés.
A közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános rendelkezések
A kézikönyv tárgyalja a közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános rendelkezéseket (KRESZ 3. §), beleértve a közúti közlekedés alapelveit. Kiemeli az alávetettség elvét, a rizikófokozás tilalmának elvét („Ne veszélyeztess!” mint általános magatartási szabály, a veszélyes megközelítés tilalma, a baleset-elhárítási kötelezettség, reakcióidő, intenzitás, fel nem róható magatartások és a szabályszegéssel fokozott rizikó büntetőjogi értékelése). Továbbá részletezi a bizalmi elvet és annak kivételeit (a másik közlekedési résztvevő szabályszegő magatartása, akitől a szabályos magatartás nem várható el, aki maga is szabálytalanul közlekedik), a közlekedési feladat teljesíthetőségének (a funkcionalitásnak) az elvét, az indokolatlan zavarás, akadályozás tilalmának elvét, valamint a nem nevesített elveket (a forgalom zónákra osztásának elve, az együttműködés elve, a tér- és időbeli előny elve, a formális jogértelmezés tilalmának elve).
A járművezetés személyi és járművekkel kapcsolatos feltételei
A járművezetés személyi feltételei (KRESZ 4. §) kapcsán a könyv kitér a járművezetésre, a vezetői engedélyekre (kezdő és nemzetközi vezetői engedély), az eltiltásra a jármű vezetésétől, a biztonságos vezetésre képes állapotra, a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló szerekre (járművezetés a szervezetben lévő alkohollal - gépi és nem gépi meghajtású járművek, járművezetés a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt), valamint a járművezetés tilos megengedésére és átengedésére. A járművek közlekedésben való részvételének feltételei (KRESZ 5. §) között szerepel a jármű jogosultsága, alkalmassága és környezeti ártalom-mentessége, a műszaki feltételek ellenőrzése, valamint az azonosítás lehetőségének megteremtése és a beléptetés korlátozhatósága.
Közúti jelzések és szabályok
Rendőr és jelzőőr jelzései
A közúti jelzések, mint a rendőr és jelzőőr jelzései (KRESZ 6. §, 7. §) alapvető fontosságúak. A forgalomirányításra jogosultak jelzései útkereszteződésben és útkereszteződésen kívül egyaránt tárgyalásra kerülnek. Kiemelt fontosságú a közúti jelzések hierarchiája és a kivételek a közúti jelzések hierarchiájának fő szabálya alól, valamint a forgalom segítőjének szerepe.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Forgalomirányító fényjelző készülék (jelzőlámpa)
A forgalomirányító fényjelző készülékek (KRESZ 8. §, 9. §) is részletesen bemutatásra kerülnek, beleértve a jelzőlámpa funkcióját, telepítésének okait (forgalomnagyság, forgalombiztonság, forgalom növelése), a gyalogosjelzőket, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékeket (az általános járműjelző, egyéb jelzőfajták), valamint a baleseteket fényjelző készüléknél.
A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék két (felül álló gyalogost mutató piros, alul haladó gyalogost mutató zöld fényű) lámpából áll, és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad. Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelző készüléket nem helyeztek el, a 9. § rendelkezései az irányadóak. A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el, és megismételhetik a bal oldalon, illetőleg az úttest felett.
Jelzőtáblák
A jelzőtáblák (KRESZ 10-17. §) széles körét tárgyalja a könyv, csoportosítva az útvonal típusát jelző táblákat (Autópálya, Autópálya vége, Autóút, Autóút vége, Főútvonal, Főútvonal vége), az elsőbbséget szabályozó táblákat (Elsőbbségadás kötelező, ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező, A szembejövő forgalom elsőbbsége, Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben), az utasítást adó jelzőtáblákat (Kötelező haladási irány, Kikerülési irány, Körforgalom, Kötelező legkisebb sebesség, Kerékpárút, Gyalogút, Gyalog- és kerékpárút, Gyalogos övezet (zóna), Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna), Hólánc használata kötelező), a tilalmi jelzőtáblákat (Jobbra bekanyarodni tilos, Balra bekanyarodni tilos, Megfordulni tilos, Sebességkorlátozás, Legkisebb követési távolság, Előzni tilos, Tehergépkocsival előzni tilos, Kötelező megállás, Szélességkorlátozás, Magasságkorlátozás, Hosszúságkorlátozás, Súlykorlátozás, Tengelyterhelés-korlátozás, Mindkét irányból behajtani tilos, Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos, Motorkerékpárral behajtani tilos, Autóbusszal behajtani tilos, Tehergépkocsival behajtani tilos, Mezőgazdasági vontatóval behajtani tilos, Járműszerelvénnyel behajtani tilos, Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos, Kerékpárral behajtani tilos, Kézikocsival bemenni tilos, Állati erővel vont járművel behajtani tilos, Veszélyes anyagot szállító járművel behajtani tilos, Behajtani tilos, Korlátozott sebességű övezet, Korlátozott forgalmú övezet (zóna), Környezetvédelmi övezet (zóna)), valamint a veszélyt jelző táblákat és a tájékoztatást adó jelzőtáblákat.
Az „Elsőbbségadás kötelező” tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére. A „Kötelező haladási irány” tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban kell továbbhaladni. A „Sebességkorlátozás” tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A „Tehergépkocsival előzni tilos” tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel, valamint az ezen járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényekkel előzni tilos.
A „Megállni tilos” és „Várakozni tilos” táblák a megállási és várakozási tilalmat, illetve a várakozóhelyet jelzik, és az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. Ha a „Korlátozott forgalmú övezet” jelzőtáblát a „Lakott terület kezdete” táblával együtt helyezik el, az övezetben a behajtás további feltételei a kiegészítő táblán jelzettek szerint alakulnak.
Útburkolati jelek
Az útburkolati jelek (KRESZ 18. §) értelmezése is helyet kap a kézikönyvben.
Gyalogosok, utasok és a közlekedés egyéb szabályai
Gyalogosok közlekedése
A gyalogosok közlekedése (KRESZ 21. §, 22. §) részletezi a gyalogosok körébe tartozó közlekedési résztvevőket, a gyalogosok hosszirányú és keresztirányú közlekedését (áthaladás az úton - a lelépéssel kapcsolatos általános kötelezettségek, az áthaladás módjával kapcsolatos általános kötelezettségek, a nem elsőbbségi helyzetben közlekedő gyalogosok többletkötelezettségei, a gyalogosokat megillető elsőbbségi jog), valamint a gyalogosok zárt csoportjának közlekedését (a zárt csoport meghatározása, a felnőtt gyalogosok és a gyermek gyalogosok zárt csoportjára vonatkozó közlekedési szabályok).
Az utasokra vonatkozó szabályok
Az utasokra vonatkozó szabályok (KRESZ 23. §) magukban foglalják a vezető zavarásának tilalmát, az utas utazásának szabályait, a jármű ajtajának kinyitását, a fel- és leszállást, illetőleg a veszélyes anyagot szállító járművekre vonatkozó speciális előírásokat.
Elindulás, haladás és sebesség az úton
Az elindulás (KRESZ 24. §) fejezet az elindulás és joghatásait, az elsőbbségadás módját a joggyakorlatban, a forgalmi okból történő újraindulást, valamint a közösségi közlekedés segítését elemzi. A haladás az úton (KRESZ 25. §) a megfelelő közlekedés szabályait, gyakorlati tudnivalókat az útkanyarulatokban való közlekedésről, a jobb oldalon haladás kötelezettségét, a jobbra tartás kötelezettségét és a szorosan az út szélén haladás kötelezettségét taglalja. Végül a sebesség (KRESZ 26. §) fejezet a megengedett legnagyobb sebességeket, az emelt sebességet, valamint a sebességmegválasztást a láthatóság és a beláthatóság korlátozottsága esetén mutatja be.
Kiadói adatok
A könyvet a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó kft. adta ki Budapesten, 2021-ben. Felelős kiadója dr. Frank Ádám, a kft. Bulyovszky Csilla. A tipográfia és műszaki szerkesztés Harkai Éva munkája. ISBN 978-963-258-518-5. A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.
tags: #kresz #szabalyok #ertelmezese #a #gyakorlatban #konyv