A mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei és a KRESZ szabályai
Ebben a cikkben a Magyarországon érvényben lévő, mozgáskorlátozottak közlekedésére vonatkozó könnyített Közúti Közlekedési Szabályokat ismertetjük.
Bevezetés a KRESZ könnyítésekbe
Az alábbi lehetőségeket az a mozgáskorlátozott veheti igénybe, aki rendelkezik parkolási igazolvánnyal.
A parkolási igazolvány jelentősége
De pontosan mi is az a parkolási igazolvány? A mozgásában korlátozott fogyatékos személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: parkolási igazolvány) olyan közokirat, és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.
A KRESZ 51/A. §-ában meghatározott jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a járművön az engedélyre utaló jelzés van.
A mozgásában korlátozott fogyatékos személyt - a parkolási igazolvány birtokában - a KRESZ alapján az alábbi kedvezmények illetik meg:
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Kiemelt KRESZ kedvezmények a mozgáskorlátozottak számára
Közlekedés gyalogos és kerékpáros övezetekben
A „Gyalogos övezet (zóna)” jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül - az ott lakók járművei, illetőleg az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők járművei, valamint a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.
Hasonlóképpen a „Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)” jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül - az ott lakók járművei és a közútkezelő engedélyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.
Behajtási tilalmak alóli kivételek
A következőkben felsorolt jelzőtábláknál a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni:
- „Mindkét irányból behajtani tilos” tábla,
- „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos” tábla,
- „Motorkerékpárral behajtani tilos” tábla,
- „Járműszerelvénnyel behajtani tilos” tábla, valamint
- „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” tábla esetén.
Várakozási szabályok és kivételek
A „Várakozóhely” tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi. Ezen tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti, hogy a várakozóhely kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére van fenntartva. Ezt a fenntartott várakozóhelyet akár külön jelzőtábla is jelölheti. Ezen táblák esetében a parkolás kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító járművel lehetséges.
Főszabály szerint a járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével a fentiekben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelző tábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.
Fontos kivétel: Rakodóhelyek
A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozott személyt szállító járműre is vonatkozik: a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla utalhat arra, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítő tábla feltünteti azt az időszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll.
Mozgáskorlátozott parkolóhelyek kialakításának szabályai
Az épület funkciójából adódóan kiszámolt összes parkoló létszámhoz viszonyítva szükséges meghatározni a mozgássérült parkolók számát. Épületbővítés esetén a bővítményhez kiszámolt parkolószámot kell a mozgássérült parkoló számának meghatározásához figyelembe venni, de minden esetben akadálymentesítéskor a mozgássérült parkoló számának el kell érnie az 1 db-ot. A hatályos szabályozás szerint minden kialakított 50 db parkolóból 1 db mozgássérült parkolónak kell lennie, figyelemmel arra, hogy 4 db mozgássérült parkolónál több ne kerüljön egymás mellé (OTÉK 42. § (3)).
| Összes parkolóhely száma | Kötelező mozgássérült parkolóhelyek száma | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1-49 db | Legalább 1 db | Akadálymentesítéskor minden esetben el kell érnie az 1 db-ot. |
| Minden megkezdett 50 db | 1 db | Például 50-99 db között 1 db, 100-149 db között 2 db, stb. |
| Mozgássérült parkolóhelyek elhelyezése | Legfeljebb 4 db egymás mellé | OTÉK 42. § (3) szerint. |
A Szabvány és a Segédlet is 5,50 m-ben állapítja meg a mozgássérült parkoló hosszát merőleges beállás esetén. A mozgássérültek számára készített akadálymentes parkolónak burkolt, sík, szilád, egybefüggő felületűnek kell lennie. A parkoló felületének lejtése a vízelvezetés miatt nem haladhatja meg az 1,5%-ot - különben a kerekesszék elgurul átszálláskor a használótól.
Fontos tudni, hogy a kihelyezett KRESZ tábla önmagában is elegendő a mozgáskorlátozott hely jelzésére, emellett nem kötelező a felfestés alkalmazása.
Ellenőrzés és a jogosulatlan használat következményei
A közterület-felügyelet járőrszolgálatának feladata a közterületek jogszerű használatának ellenőrzése, ennek keretében kiemelt figyelmet fordítunk a lakosságot leginkább bosszantó közterületi jogsértések megelőzésére és megszüntetésére. Ilyen jogsértésnek minősül a mozgáskorlátozott várakozóhelyek jogosulatlan használata.
A mozgáskorlátozottak részére kialakított várakozóhely használatának jogosultsága azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte. A mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyet csak abban az esetben lehet igénybe venni, amennyiben a járművezető a kártya használatára saját jogon jogosult, vagy az azzal rendelkezőt szállítja. Az igazolvány nem adható át használatra jogosulatlan személynek.
A közterület-felügyelők sok esetben intézkednek a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány nem megfelelő használata miatt. Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány által biztosított kedvezményekkel, az igazolvány visszavonásra kerül és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. A közterület-felügyelet mindenkori feladata a kerület illetékességi területén, a közterület-felügyelői hatáskörbe tartozó jogellenes magatartási formák észlelése esetén a szükséges intézkedések megtétele. Célunk elsősorban nem a büntetés, hanem a megelőzés és a rend fenntartása, azonban ilyen esetekben a felügyelőket intézkedési kötelezettség terheli. A bírság kötelező mértéke ebben az esetben 50 ezer forint, ezt az összeget Kormányrendelet határozza meg.