Mozgássérült Parkolási Szabályok és Kedvezmények a KRESZ Szerint

Ebben a cikkben a Magyarországon érvényben lévő, mozgáskorlátozottak közlekedésére vonatkozó könnyített Közúti Közlekedési Szabályokat (KRESZ) ismertetjük. A KRESZ a mozgáskorlátozott parkolási igazolvánnyal rendelkező személyekre, valamint az őket szállító járművezetőkre különleges szabályokat állapít meg, amelyeket átláthatóan összeszedtünk cikkünkben.

A Mozgásában Korlátozott Személy Parkolási Igazolványa

A mozgásában korlátozott fogyatékos személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: parkolási igazolvány) olyan közokirat és biztonsági okmány, amely a KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A KRESZ értelmében a jogosultságokat a mozgásában korlátozott személy, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetője veheti igénybe, aki a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.

Ki jogosult a parkolási igazolványra?

A parkolási igazolványra való jogosultság igazolására szolgáló iratokban nincs változás, továbbra is a kormányrendelet szerinti iratokkal lehet igazolni a jogosultságot. Az alábbiakban felsorolt személyek jogosultak a parkolási igazolvány igénylésére:

• Aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontja értelmében.
• Aki látási fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának, illetve mozgásszervi fogyatékosnak minősül - a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1), (3), (4), (5) bekezdésének értelmében.
• Akit vaknak minősítettek - a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján - 2001. július 1-jét megelőzően.
• Aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak, vagy gyengénlátónak (K betűjel, 1 számjel), mozgásszervi fogyatékosnak („L” betűjel), értelmi fogyatékosnak („M” betűjel) vagy autistának (N betűjel) minősül.

Az igazolvány igénylése és elhelyezése

A parkolási igazolvány igénylésére kérelmet kell benyújtani a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, kormányablaknál. Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Az elveszett, eltulajdonított, valamint megsemmisült okmány pótlása, valamint a mozgásában korlátozott személy állapotának véglegessége esetén az okmány cserével történő meghosszabbítása iránti kérelem elektronikus úton is intézhető.

Rendkívül fontos, hogy a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni az igazolványt, hogy annak előlapja ellenőrzés céljából tisztán látható legyen, és ellenőrizni lehessen a hatályosságát, jogosultságát. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A parkolási igazolvány hatályossága

Az ügyfél részére lejárati határidő nélkül kell kiállítani az igazolványt, ha a jogosultságot igazoló irat, például a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény, vagy súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény alapján a mozgáskorlátozott személy állapota végleges. A kormányrendelet parkolási igazolvány érvényességéről rendelkező 7. § szakasza két új bekezdéssel egészül ki, amelyeket 2020. január elsejétől kell alkalmazni. Ettől az időponttól a járási hivatal köteles az igazolvány érvényességének lejárta előtt 90 nappal értesíteni az ügyfelet arról, hogy az igazolványa le fog járni. Szintén 2020 óta a parkolási igazolvány meghosszabbítását már jóval az igazolvány lejárta előtt lehet kérni, ennek értelmében a lejárattól számított legfeljebb 90 napon belül elindítható az eljárás.

A Mozgáskorlátozottaknak Járó Közlekedési Kedvezmények a KRESZ Szerint

A mozgáskorlátozott személyt megillető közlekedési jogok magukban foglalják a speciális várakozási szabályokat, a behajtást bizonyos övezetekbe, és a behajtani tilos tábla alóli kivételeket. Az alábbi lehetőségeket az a mozgáskorlátozott veheti igénybe, aki rendelkezik parkolási igazolvánnyal, és azt megfelelően elhelyezte járművében.

Várakozási szabályok

A mozgáskorlátozott személy - illetve az őt szállító jármű vezetője - járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást „Várakozni tilos” jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.

Érdemes azonban arra figyelni, hogy a várakozni tilos tábla alatt elhelyezett kiegészítés ezen járművezetőkre is vonatkozik. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó megállási- és várakozási korlátozások, illetve jelzőtáblák e járművekre is irányadók. Tehát ne hagyjuk ott az autónkat kijelölt rakodóhelyen, vagy ahol a kivétel ott lakók, kivétel önkormányzati dolgozók stb. jelzések szerepelnek.

Fontos megjegyezni, hogy a „Megállni tilos” jelzőtábla tilalmát a mozgásukban korlátozott személyek sem hagyhatják figyelmen kívül! A megállni tilos táblánál a mozgáskorlátozottaknak sem szabad megállni.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Parkolás a járdán

Főszabály szerint a járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével a fentiekben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg, ezzel segítve a mozgásában korlátozott személy közlekedését.

Kijelölt mozgássérült parkolóhelyek

A KRESZ konkrét szabályokat rögzít a mozgásukban korlátozott személyek számára kijelölt helyen történő várakozásra. A „Várakozóhely” tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi. Ezen tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti, hogy a várakozóhely kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére van fenntartva. Ezt a fenntartott várakozóhelyet akár külön jelzőtábla is jelölheti. Ezen táblák esetében a parkolás kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító járművel lehetséges.

Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha tábla nem jelzi a speciális várakozóhelyet, akkor szabadon, akár engedély nélkül is lehet ott parkolni. Ez egy téves feltevés, mivel a KRESZ lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott helyet kifejezetten felfestéssel, útburkolati jellel is megjelöljék. Fontos tudni, hogy a kihelyezett KRESZ tábla önmagában is elegendő a mozgáskorlátozott hely jelzésére, emellett nem kötelező a felfestés alkalmazása.

Behajtási kedvezmények

Gyalogos és lakó-pihenő övezetek

Főszabály szerint a jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ez alól kivétel a mozgásában korlátozott személyt szállító gépjármű, amely a „Gyalogos övezetbe” és a „Gyalogos és kerékpáros övezetbe” - amennyiben a behajtás fizikailag nem megakadályozott - behajthat és várakozhat. Lakó-pihenő övezetbe szintén behajthat a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője. Fontos, hogy a lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni, a vezetőnek pedig fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok - különösen a gyermekek - és a kerékpárosok biztonságára. Fontos, hogy a jogosultnak ilyenkor az autóban kell lennie.

„Behajtani tilos” jelzőtáblák alóli kivételek

A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) a következő jelzőtábláknál a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni:

Hírek a KRESZ Parkokról

• „Mindkét irányból behajtani tilos” tábla
• „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos” tábla
• „Motorkerékpárral behajtani tilos” tábla
• „Járműszerelvénnyel behajtani tilos” tábla
• „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” tábla esetén.

Mozgássérült Parkolóhelyek Kialakításának Szabályai

A parkolóhelyek kialakításának módját jogszabály határozza meg. Minden építésügyi szabályozást a 280/2024. (IX.30.) kormányrendelet, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzata határoz meg. A rendelet értelmében a 200 gépjármű befogadóképességű parkolóban minden megkezdett 20 várakozóhelyből egynek akadálymentesnek kell lennie. Az épület funkciójából adódóan kiszámolt összes parkoló létszámhoz viszonyítva szükséges meghatározni a mozgássérült parkolók számát. Épületbővítés esetén a bővítményhez kiszámolt parkolószámot kell a mozgássérült parkoló számának meghatározásához figyelembe venni, de minden esetben akadálymentesítéskor a mozgássérült parkoló számának el kell érnie az 1 db-ot. Minden megkezdett 50 db parkolóból 1 db akadálymentes / mozgássérült parkolónak kell lennie, figyelemmel arra, hogy 4 db mozgássérült parkolónál több ne kerüljön egymás mellé (OTÉK 42. § (3)).

Méretek és fizikai feltételek

A Szabvány és a Segédlet is 5,50 m-ben állapítja meg a mozgássérült parkoló hosszát merőleges beállás esetén. A mozgássérültek számára készített akadálymentes parkolónak burkolt, sík, szilád, egybefüggő felületűnek kell lennie. A parkoló felületének lejtése a vízelvezetés miatt nem haladhatja meg a 1,5%-ot - különben a kerekesszék elgurul átszálláskor a használótól. A jogszabályok szerint az önálló ingatlanná minősíthető álláshely méretéről azt írja, hogy hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter.

A Jogosulatlan Használat Következményei

A mozgáskorlátozott helyen történő, engedély nélküli várakozást a jogszabály súlyosan bünteti. Aki érvényes parkolási igazolvány nélkül használ mozgáskorlátozott parkolóhelyet, súlyos pénzbüntetésre számíthat. A közterület-felügyelet járőrszolgálatának feladata a közterületek jogszerű használatának ellenőrzése, ennek keretében kiemelt figyelmet fordítanak a lakosságot leginkább bosszantó közterületi jogsértések megelőzésére és megszüntetésére. Ilyen jogsértésnek minősül a mozgáskorlátozott várakozóhelyek jogosulatlan használata.

„Kiemelném, hogy aki jogosulatlanul veszi igénybe a mozgáskorlátozottaknak kijelölt parkolóhelyet, az 65 000 Ft bírságra is számíthat. És még nagyobb büntetés vár arra, aki jogosulatlanul veszi igénybe az igazolványt - figyelmeztet Pető Attila.”

A bírság kötelező mértéke ebben az esetben 50 ezer forint, ezt az összeget Kormányrendelet határozza meg. A helyszíni bírság összege 50.000,- Ft, míg egy lefolytatott szabálysértési eljárás esetén a pénzbírság már 100.000,- Ft-ot tesz ki. Fontos, hogy amennyiben a helyszínen a szabálysértési felelősség elismerésre kerül, úgy tipikusan nincs helye további jogorvoslatnak.

Ha valakinek a távollétében szabták ki a helyszíni bírságot, úgy mérlegelheti, hogy meghatározott időn belül befizeti-e vagy sem. Amennyiben befizeti, úgy az eljárás ténylegesen lezárul. Ellenkező esetben - szabálysértési feljelentés nyomán - szabálysértési eljárás fog indulni, és amennyiben a szabálysértési cselekmény bizonyítható, valamint az elkövető személye is egyértelműen megállapítható, akkor a fenti összegű bírsággal célszerű számolni. Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány által biztosított kedvezményekkel, az igazolvány visszavonásra kerül, és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki.

Gyakori tévhitek és tisztázások

A KRESZ tudásmérő kvízek eredményei rávilágítanak, hogy a legkevésbé a mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott helyek szabályozásait ismerik a megkérdezettek. Csaknem 70 százalékuk gondolta úgy, hogy más járművel közlekedve nem teheti ki utasát ezeken a parkolóhelyeken, pedig a KRESZ szerint van erre lehetőségünk. Mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyen bárki megállhat - pl. kiszállhat valaki az autóból - , csak a várakozás tiltott (KRESZ 17.§.1.e.).

Hasonlóan nagy fejtörést okozott, hogy milyen esetben nem kell fizetnünk az egyébként díjköteles parkolási övezetben. A megállásért nem kell fizetni - pl. a rakodás időkorlát nélkül lehetséges. Ha a vezető nincs az autójánál, vagy ott van, de eltelt 5 perc, akkor ez már várakozás, ami díjköteles.

A legnagyobb tévhitek közé tartozik a kapukijáróban várakozás tilalma is: a válaszadók háromnegyede szerint ez minden esetben tilos, pedig valójában megtehetjük, amíg nem akadályozzuk a ki-, vagy behajtó járműveket. Kapukijáróban akkor nem lehet ott várakozni, ha ténylegesen akadályozol egy be vagy kihajtó járművet (KRESZ 41.2.c.).

tags: #kresz #mozgasserult #parkolas #szabályok

• A Niva légterelő előnyei
• Motorolaj adalék vélemények
• Hogyan cseréljük a Fiat Ducato küszöbét?
• Hibaelhárítás Mazda 3 ablakhoz
• Az Octavia 1 ablaktörlő relé működése és hibái