A rossz útminőség, a felezővonal átlépése és a KRESZ szabályai
Az utak állapota, a burkolati hibák miatt némely autós állandóan az út közepén autózik. Ez a közlekedési magatartás gyakran feszültséget és veszélyhelyzeteket okozhat, miközben a közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
A felezővonal szerepe és története
A KRESZ szerint a normál, szaggatott felezővonal elválasztja a menetirány szerinti két forgalmi sávot, és jelzi, hogy a menetirány szerinti bal oldalon lévő forgalom irányában lehet előzni - persze csak ha a forgalmi helyzet megengedi és nem ütközik más előzési tilalommal. A vidéki főutakon ez a szaggatott vonal a legfontosabb igazodási pont, hiszen az útpálya szélét jelző folyamatos felfestés igen gyakran hiányzik.
Az útburkolatot hosszában elválasztó felezővonal ötletét egyébként a michigani Edward N. Hinesnak tulajdonítják, aki - eredetileg nyomdászként, majd Wayne megye útügyi bizottságának elnökeként - a biztonság javítása érdekében találta ki a középső fehér csíkot 1911-ben. Állítólag egy csöpögő tejszállító autó adta az ötletet, amely fehér csíkot húzott maga után, de egy nyomdásznak egyébként sem eshetett nehezére elképzelni, hogy jeleket nyomtat az út felületére, mint a papírra. Először hidakon és kanyarokban alkalmazták a szaggatott vonalat, hogy az egymással szemben haladó járművek egyértelműen lássák, mekkora a rendelkezésükre álló útszélesség. Az ötlet gyorsan elterjedt más államokban is, de hosszú ideig a felfestések államonként, sőt megyénként vagy városonként eltérőek lehettek, ami zavart okozott a közlekedésben. Európában 1918-ban, az angliai Sheffieldben festettek fel először útburkolati jeleket, majd az 1920-as években sokfelé meghonosították, a felezővonalat először 1921-ben tesztelték Birminghamben.
Miért autóznak az út közepén? Az útminőség hatása
Miért teszik ezt az autósok? Nem feltétlenül rosszindulatból, csak keresik az úttest felületén a viszonylag ép felületeket. Mindenki látott már olyan, régóta javításra váró aszfaltcsíkot, amelynek a padka felőli oldalán egymást követi a sok burkolati hiba. A nehéz teherautók kerekei alatt lettek kátyúsak, nyomvályúsak. De nemcsak a jobboldali kerekek taposnak bemélyedéseket az aszfaltba, hanem a baloldaliak is. A két vájat nagyjából olyan messze helyezkedik el a sávban, mint a teherautók kerekeinek a távolsága.
Az autós, aki el szeretné kerülni a nyomvályúkat, igyekszik a saját nyomtávján belülre, a kerekei közé venni a rázós részeket. Ezek a sofőrök a szaggatott vonal közelében autóznak, tehát tartósan és folyamatosan, és csak akkor húzódnak kijjebb, ha terjedelmes, vagy esetleg hasonlóan a középvonalhoz húzó járművet kell elengedniük. Persze némelyek az előzés közben szívesen veszik, ha a lassabb jármű félrehúzódik, de ha az éppen ellenkezőleg, a szaggatott vonal közelében marad, megorrolnak, még rá is dudálnak a sofőrre, akinek nyilván “az út kellős közepére szól a jogosítványa”.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A KRESZ számos jelzőtáblával figyelmeztet a veszélyes útszakaszokra. Ilyen például az „Egyenetlen úttest” (76. ábra) vagy az „Egyéb veszély” (94. ábra) jelzőtábla, amely alatt kiegészítő tábla tüntetheti fel a veszély fajtáját, például a hosszanti vályúk (nyomvályús útszakasz: 94/a. ábra) kialakulására utalva.
Szigorított szabályok a nehéz tehergépkocsik előzésére és a követési távolságra
A közúti közlekedés biztonságának növelése és a forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében a KRESZ folyamatosan fejlődik. A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) módosításáról szóló 280/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 2011. január 1-jei hatállyal módosította - többek között - a KRESZ 37. §-át, melyet a következő (6) és (7) bekezdéssel egészített ki.
- „(6) Tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton - 6 és 22 óra között - a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel.”
- „(7) A (6) bekezdésben meghatározott előzési tilalom esetén a tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy - az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó - járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.”
A tilalom hatálya alá tartozó, útvonalengedély nélkül a közúti forgalomban résztvevő járműszerelvény legnagyobb hosszúsága 24 méter, autópályán és autóúton a megengedett legnagyobb sebességük pedig 80 km/óra lehet. Az ezen járművek között megtartandó legkisebb követési távolság kiszámításánál alaptényezőként kell figyelembe venni a sebességüket és a fékezés megkezdéséhez szükséges reakcióidőt, mely utóbbit általánosságban 1 másodpercnek tekinthetünk. A 80 km/óra sebességgel haladó jármű egy másodperc alatt kb. 22 métert tesz meg, amíg a tényleges fékhatás jelentkezik rajta.
Követési távolság számítása nehéz tehergépkocsik esetén (80 km/óra sebességnél)
Ennek megfelelően 80 km/órás sebességenél a tilalom hatálya alá tartozó két jármű között legalább 68 méteres követési távolságot kell tartani. Természetesen, amennyiben ilyen jármű ténylegesen besorol a két jármű közé, úgy közöttük ugyanekkora követési távolságot kell kialakítaniuk a járművezetőknek.
| Tényező | Távolság (méter) | Magyarázat |
|---|---|---|
| Reakcióidő alatt megtett út (hátulról érkező jármű) | 22 | 1 másodperc reakcióidő 80 km/h sebességnél |
| Besoroló járműszerelvény hossza | 24 | Legnagyobb megengedett hosszúság |
| Reakcióidő alatt megtett út (besoroló jármű az előtte haladótól) | 22 | 1 másodperc reakcióidő 80 km/h sebességnél |
| Összes minimális követési távolság | 68 |
A követési távolság értéke tehát függ a jármű haladási sebességétől, így alacsonyabb sebességnél a fenti két 22 méteres értéket a jármű tényleges sebességének m/másodperc mértékegységben kifejezett értékének megfelelő távolsággal kell helyettesíteni. A sebességnek m/másodperc mértékegységbeli értéke a sebesség km/óra értékének 3,6-del való osztásával határozható meg.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Amennyiben a tilalom hatálya alá tartozó jármű egy, az új szabályozás hatálya alá nem tartozó jármű mögött halad, a követési távolságra a KRESZ 27. § (2) bekezdését kell alkalmazni, mely szerint: „(2) Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy - előzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson.” Tekintettel arra, hogy egy személygépkocsi átlagos hossza mintegy 5 méter, a fenti számítás alapján a 80 km/órás sebességgel haladó járművel legalább 50 méteres követési távolságot kell tartani annak érdekében, hogy közéjük egy, a tilalom hatálya alá tartozó jármű szabályosan és biztonságosan be tudjon sorolni.
0.2 másodperces követési távolság, szabálytalan előzés. Megérte? | HRZ-383
A rendelkezés a közúti közlekedés könnyítését, biztonságosabbá tételét szolgálja. Ha egy kamion alacsony sebességkülönbség ellenére egy másik előzésébe kezd, hosszú kilométereken át eltarthat amíg elé tud kerülni. Eközben a két tehergépjármű mögött számos jármű torlódik fel amelyek kénytelenek végigvárni a sokszor indokolatlan és veszélyes manővert. Az új jogszabály bevezetésével csökkennek a menetidők, nő a haladási sebesség a belső forgalmi sávban, mérséklődnek a baleseti kockázatok valamint a tranzitforgalomban áthaladó külföldi kamionok forgalmat lassító előzéseit is visszafoghatja.
További fontos KRESZ szabályok és jelzések
A KRESZ 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet szabályozza a közúti közlekedést a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon. Fontos, hogy mindenki, aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a jogszabályi rendelkezéseket megtartani, a közúti jelzéseknek, valamint a forgalom irányítására jogosultak utasításainak eleget tenni. Továbbá úgy kell közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
A járművezetés személyi feltételei is szigorúak: járművet az vezethet, aki a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, a jármű vezetésétől eltiltva nincs, és a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, valamint vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
A járművek közlekedésben való részvételének is vannak feltételei: érvényes hatósági engedély, megfelelő számú és típusú rendszámtábla, műszaki és környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés. A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát, továbbá a hatósági jelzés(ek) meglétét, állapotát - az adott körülmények között indokolt módon - ellenőrizni.
Rendszámtábla használata
Mivel szinte gyakorlattá vált autók esetén az első rendszám leszerelése, motorkerékpároknál pedig a hátsó megtörése vagy felhajtása, hogy a fotót vagy videót készítő ellenőrző készülékek felvételein olvashatatlan legyen a rendszám, és így azonosíthatatlan a jármű, a jogalkotó szigorította a rendszámhasználatot. „A hatósági jelzés(eke)t [rendszámtábla(áka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.” A rendszámtábla egyébiránt a büntető törvénykönyv alapján egyedi azonosító jelnek minősül.