A KRESZ gyalogos-átkelőhely megállási szabályai és a gyalogosok közlekedése

A gyalogos balesetek jelentős része a gyalogos-átkelőhelyeken, azaz a zebrákon történik. Fontos tisztában lenni a KRESZ szabályaival, hogy elkerüljük a baleseteket és biztonságosan közlekedhessünk. Bár a gyalogosoknak nem kell KRESZ vizsgát tenniük, viszont a szabályok nem ismerete nem mentesíti őket a felelősség alól. Gyalogosként is be kell tartani a gyalogosokra vonatkozó KRESZ szabályokat. Érdemes tudni, hogy hol közlekedhetünk, hol és hogyan kelhetünk át az úton, hol van elsőbbségünk és hol nincs, illetve azt is, hogy mi az, amit tilos a gyalogosok részére.

A gyalogos-átkelőhelyek története és fejlődése

Bár a régmúltban, az ókorban, valamint elmúlt évszázad első felében is voltak törekvések olyan helyek, területek kijelölésére, melyek a gyalogosan közlekedők úttesten való áthaladására szolgáltak, a gyalogos-átkelőhely fogalmát először az 1949. szeptember 19-én kiadott, Genfben aláírt Közúti Közlekedési Egyezmény vezette be. A napjainkban hatályos előírások alapját - Földünk mintegy 100 országában - egy ennél csaknem két évtizeddel fiatalabb nemzetközi norma, az 1968. november 08. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény jelenti. A Bécsi Egyezményben a gyalogosok védelme összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet kapott a korábbi normákhoz képest.

A Bécsi Egyezmény 20. cikkelye a gyalogosok közlekedésének főbb szabályait, míg a 21. cikk a vezető gyalogosokkal szembeni magatartását határozza meg. A Közúti Közlekedési Egyezményt hazánkban az 1980. évi 3. törvényerejű rendelet hirdette ki. Napjainkban a kijelölt gyalogos-átkelőhely (a köznyelvben: zebra) egyike a legismertebb közúti jelzéseknek. Manapság a gyalogos-átkelőhelyek a gyalogosok közúton történő átkelésének szimbolikus, egyben legbiztonságosabb helyszínei.

Talán meglepő, de a mai gyalogos-átkelőhelyekhez hasonló megoldást - ismereteink szerint elsőként a történelemben - már a rómaiak is alkalmaztak. Ennek nyomai az ókori romvárosban, Pompei-ben számos helyen megtalálhatók. A gyalogos-átkelőhelyek „zebra”, illetve „zebracsík” megnevezése csaknem két évezreddel később, a XX. században jelent meg. Az első szabályok lényege az volt, hogy a közúti közlekedés folyamatosságát biztosítsák. A komplex közúti közlekedési kódexek a 30-as években jelentek meg kontinensünkön. Mivel az út immár jogszabályban leírt módon is alapvetően a közúti járművek közlekedését szolgálta, ezekben a jogszabály-gyűjteményekben a gyalogosok közlekedését, valamint úttesten való áthaladásuk rendjét is szabályozni kellett.

A modern gyalogos-átkelőhelyek kialakulásához vezető út nagyszerűen nyomon követhető a svájci szabályozási gyakorlatból. A 90 évvel ezelőtt hatályba lépett törvény egyik forradalmian új megállapítása az volt, hogy nem hagyott kétséget afelől, kinek van elsőbbsége a gyalogos-átkelőhelyeknél: „A járművezetőknek lassítaniuk kell, és szükség esetén meg kell állniuk a gyalogátkelőhelyek előtt, hogy a már rajtuk tartózkodó gyalogosok akadálytalanul átkelhessenek az úton.”.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A Belisha jeladó egy legalább 7 láb magasságú (szabvány szerinti magassága 2,1-3,1 méter közötti), fekete-fehérre festett fémoszlop, mely tetejére borostyán színű gömblámpát rögzítettek. Az első jelzőoszlopokat 1934-ben telepítették Londonban. Az Egyesült Királyságban az így jelzett átkelőhelyeken a gyalogosok már a kezdetektől fogva elsőbbséget élveztek a „kerekeken gördülő járművekkel szemben”.

A gyalogos-átkelőhely fogalma és követelményei

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII.21.) KM rendelet I. függelékének b/ pontja alapján a kijelölt gyalogos-átkelőhely „az úton a gyalogosok áthaladására szolgáló, útburkolati jellel jelölt terület, ahol a KRESZ 21. § (7) bekezdés értelmében a gyalogosoknak elsőbbsége van a járművekkel szemben.” A kijelölt gyalogos-átkelőhellyel kapcsolatos követelmény, hogy az útburkolati jel mellett közúti jelzőtáblával is jelezni szükséges.

A KM rendelet a 23.1 pontjában azt is meghatározza, hogy: „Gyalogos-átkelőhelyet az úton csak olyan helyen szabad kijelölni, ahol a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet és az azon áthaladó gyalogosokat az úton közlekedő járművezetők - napszaktól függetlenül - legalább 50 méter távolságból felismerhetik”. Gyalogos-átkelőhelyet kizárólag szilárd burkolatú úton lehet kijelölni, de az is előírás, hogy az ide vezető járdáknak is szilárd burkolatúnak kell lenniük. A KM rendelethez ugyanis Forgalomszabályozási műszaki szabályzat (röviden: FMSZ) címmel melléklet is tartozik, mely előírja, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhely mindkét végéhez szilárd burkolatú járdának kell vezetnie. Az áthaladni szándékozó gyalogosok várakozására szolgáló felületet ugyancsak szilárd burkolattal kell ellátni.

Ki számít gyalogosnak a KRESZ szerint?

Gyalogosnak tekintjük a gyalogosan közlekedő személyt, a kerékpárt vagy motorkerékpárt toló személyt, a kerekesszékkel közlekedő személyt, valamint a gyermekkerékpárral, stb. közlekedő személyt. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

Az új KRESZ egzakt módon definiálja majd a gyalogos fogalmát, eddig ez ugyanis hiányzott. Például segédmotort vagy kerékpárt toló személy gyalogosnak minősül, míg aki motort vagy személyautót tol, az járművezetőnek. Ugyanis egy elromlott autót - a jelenlegi szabály szerint - kizárólag jogosítvánnyal rendelkező, nem ittas személy tolhat.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Hol közlekedhetnek a gyalogosok?

A KRESZ szerint a gyalogosoknak a járdán a helye. Ha nincsen járda, akkor közlekedhetnek az útpadkán, a leállósávon vagy a kerékpárúton is. A gyalogos csak akkor közlekedhet az úttesten, ha ezek közül egyik sincsen, vagy nem alkalmas a gyalogos, illetve kerekes székes közlekedésre.

Ha a gyalogosok az úttest szélén vagy az úttesten közlekednek, akkor fontos, hogy: Lakott területen lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon (jobb oldalon sem tilos). Lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben haladjanak. Ez azért fontos, mert így a gyalogos a szemből érkező autó mozgásából látja azt, hogy a sofőr észrevette-e őt. A segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.

Gyalogosok átkelése az úttesten

Gyalogosként elsősorban a gyalogos-átkelőhelyet kell használnunk az úttesten való átkelésre. Ha a közelben gyalogos-átkelőhely nincs, akkor a gyalogos átkelhet: lakott területen belül főútvonalon az útkereszteződéseknél. A menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén lévő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában). Vagy egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban.

Hol élvez elsőbbséget a gyalogos?

Fontos tudni gyalogosként, hogy mikor élvezünk elsőbbséget a járművekkel szemben, azonban az úttestre való lelépéskor minden esetben alaposan nézzünk szét, és győződjünk meg annak veszélytelenségéről, akkor is ha elsőbbségünk van. A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.

Elsőbbségi szituációk

• Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen: A gyalogos-átkelőhelyen a gyalogos elsőbbséget élvez (még a villamossal szemben is). Ez az egyik legbiztonságosabb módja az úttesten való átkelésnek.
• Útkereszteződéseknél kanyarodó autóval szemben: Az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak elsőbbségük van azokkal a járművekkel szemben, akik arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad (még kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is). Ez a szabály azért hasznos, mert ilyen esetben ha az autó a gyalogos háta mögül érkezik, a gyalogosnak igen nehéz észrevennie az érkező járművet.
• Kanyarodó főútvonal esetén a főútvonalat elhagyó járművel szemben: Ezen túl a kanyarodó főútvonalat elhagyó - fizikailag ugyan egyenesen továbbhaladó - járműnek is elsőbbséget kell adnia az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak.
• Várakozóhelyről elinduló járművel szemben: Ha telephelyről, garázsból, úttestnek nem minősülő területről kíván elindulni egy jármű, akkor jármű vezetőjének elsőbbséget kell adnia az úttesten közlekedő járműveknek valamint a gyalogosoknak is. Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni.

Fontos megjegyezni, hogy a felsorolásban említett helyeken a gyalogosnak nincs elsőbbsége a megkülönböztető jelzéseit használó járművekkel szemben. Amennyiben a gyalogos egy olyan helyen kíván átkelni az úttesten, ahol elsőbbsége nincs, akkor az úttestre lépés előtt köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

Hírek a KRESZ Parkokról

Mit tilos a gyalogosoknak?

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket a KRESZ kifejezetten tilt a gyalogosoknak. A gyalogosoknak tilos:

• híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni
• olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni
• lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni
• villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni
• autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni
• autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni
• az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van

Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi. Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos. A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.

Járművezetők kötelezettségei gyalogos-átkelőhelyeken

Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Azt a helyet, ahol az elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjon állni. A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és csak akkor szabad továbbmenni, ha ezzel nem sértik meg a gyalogosok elsőbbségi jogát. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - akkor is, ha nincs kijelölt gyalogos-átkelőhely - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten megy át, amelyre a jármű bekanyarodik.

A KRESZ jövője: Várható változások és új fogalmak

Harmadik alkalommal hívta az újságírókat egy minisztériumi háttérbeszélgetésre az a munkacsoport, amely a készülő új KRESZ módosításának a koordinálásán dolgozik. Ismét kiemelték, hogy nem csak a KRESZ (hivatalosan az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) változik. Most izgalmas témát hoztak fel: a gyalogosokra, kerékpárosokra, illetve a mikromobilitási eszközökre vonatkozó szabályok változásairól osztottak meg érdemi információkat. Mint mondták a jövőbeli KRESZ egyszerűbb lesz, mint a mostani. Egyértelműsítenek szabályokat, elavultakat kivesznek belőle, illetve beemelnek olyanokat, amelyek nem szerepelnek a szabályok közt. A készülő KRESZ-ben egy helyre gyűjtik a gyalogosokra vonatkozó szabályokat is, nem kell lapozgatni a paragrafusok közt az érdekelteknek.

Elsőbbség az átkelési szándék esetén

Jelenleg a gyalogosnak akkor van elsőbbsége, ha lelépett a járdáról. Fontos változás, hogy a jövőben nemcsak az átkelés közben jár majd elsőbbség a gyalogosoknak, hanem már az átkelési szándékuk esetén is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a járművezetőknek az átkelő felé közeledő, illetve az úttest szélén álló gyalogost észlelve is lassítaniuk kell. Egyértelműsítik, hogy a kanyarodó járműnek mekkora szakaszon kell elsőbbséget adni a gyalogátkelőhely nélküli úton átkelni kívánó gyalogosnak. Az is újdonság lesz, hogy amennyiben a gépjármű nem zavarja a közlekedésben a gyalogost, abban az esetben áthaladhat a gyalogátkelőhelyen.

Például, ha egy hatsávos úton egy azon keresztül futó gyalogátkelőhelyen a külső sávban halad egy autós, miközben az út túloldalán lelép egy gyalogos a zebrára, ebben az esetben, ha az autós átér a gyalogos előtt a zebrán, úgy, hogy nem akadályozza, a jogszabály megengedi majd neki, hogy áthaladjon a gyalogátkelőn. A javaslat úgy fogalmaz, hogyha egy forgalmi sávban halad egy gépjármű, akkor neki akkor kell megállnia, ha a mellette lévő forgalmi sávban látja közeledni a gyalogost. Ha távolabb van, akkor is van elsőbbségadási kötelezettsége a járművezetőnek, de ebben az esetben dönthet úgy, hogy még nem kerül vele kontaktusba, tehát áthajthat a gyalogos zavarása nélkül.

Új fogalmak és kerékpáros szabályok

A jogalkotók felismerték azt, hogy az úttest jobb szélét valamilyen elnevezéssel kell illetni, ezért megalkotnának egy olyan fogalmat, amelyet forgalmi zónának neveznék, amely definiálja ezt a virtuális sávot. Az új KRESZ számos új fogalmat definiál majd, ezzel is tudomásul véve, hogy a közlekedési eszközök palettája mára igen színessé vált. A tervek szerint a jövőben lesznek kerékpárok és „különleges kerékpárok”. A hagyományos kategóriába tartoznak majd a klasszikus kétkerekű kerékpárok és a nem csak izomerővel hajtottak, de 1000W teljesítményig és 25 km/óra legnagyobb sebességig az elektromos biciklik is. Az új szabályozás létrehozza a saját helyeit a kerékpáros-közlekedésnek. Az egyik ilyen sajátos hely lesz a kerékpáros-övezet. A kerékpáros-övezetek több utcányi területek is lehetnek, ahol a kerékpárosok a menetiránynak megfelelő sávot szabadon - tehát anélkül, hogy rendeződniük kellene - használhatnák a kerékpárutakon megengedett maximális sebességhatárig. Itt a gyalogosok a kijelölt járdákon közlekedhetnek. Amennyiben nincs ilyen, akkor a már említett virtuális sávban kell haladniuk. Az ilyen zónákba gépjárművek nem hajthatnak be.

Újdonságként kerül be a KRESZ-be a „kerékpáros átkelőhely” - magyarul a biciklis zebra. Eddig ilyen nem volt, bonyolult táblákkal volt kijelölve az elsőbbséggel védett kerékpárút átvezetés. Az új felületi elem egy új sebességhatárt is hoz a rendszerbe. A kerékpáros az átvezetés előtt már 10 méterrel is legfeljebb 10 km/óra sebességgel mehet. Újdonság - ahogy már írtuk, hogy ezt a kerékpáros átkelőhelyeket gyalogos is használhatná. A gyalogátkelőhely és a kerékpár viszonya nem változik, de most már kimondva is átengedi a zebrán tekerve a biciklist majd a KRESZ, de ebben az esetben a járműforgalommal szemben a bringásnak nem lesz elsőbbsége. Lakott területen kívül megengedett lenne a bolyban haladás. A járdán a mindenkori gyalogosforgalomhoz igazodóan, de maximum 10, míg nem járdán, de olyan helyen, ahol gyalogos is közlekedik, a gyalogosforgalomhoz igazodóan, de maximum 20 km/óra a megengedett. Az új tervezet kiszélesíti az előresorolás lehetőségeit. Az elképzelés szerint a kerékpárosok az álló, vagy 20 km/óránál lassabb sor mellett elmehetnek (jobb oldalról) előre, de csak az útkereszteződésig vagy a jobb szélre besorolt járműig. A tervek szerint egyirányú úton 30-as zónában vagy alatta alapértelmezésben is szabad lesz forgalommal szemben közlekedni, nagyobb sebességű úton csak akkor, ha ezt tábla jelzi.

Régóta vita tárgya, hogy kötelező legyen-e a sisak viselése a kerékpárosok számára. A jogszabálytervezet szerint a sisak hordásának kötelezővé tételét lépcsőzetesen vezetnék be a kerékpárosoknak. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek kötelező lesz a sisak hordása, aki a hatálybalépéskor még nem töltötte be 14. életévét. Értelemszerűen ezeknek a fiataloknak a 14. életévük betöltése után is kötelező lesz a sisak viselése.

Mikromobilitási eszközök szabályozása

Az újfajta közlekedési eszközök megjelenése szükségessé tette a rávonatkozó új szabályok megalkotását. Ehhez az újfajta járműveket definiálni kell a rájuk vonatkozó szabályok kialakításához. A könnyű e-rollerekre a kerékpárokra érvényes szabályok lennének érvényesek. Az erősebb elektromos rollerek zöme a segédmotor-kategóriába tartozna, vagyis a már kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát is, legnagyobb sebességük pedig a kategóriának megfelelően 40 km/óra lenne, illetve nem hajthatnának fel gyalog- és kerékpárútra, járdára és kerékpársávra. A szabályalkotók az egyéb modern mikromobilitási eszközöket, amelyek nehezebben besorolhatóak és egyelőre a „tűrt” kategóriába tartoznak, azok használatát is szigorúbban szabályozzák majd. Ezekre az eszközökre is lesznek szabályok, így sebességkorlát meghatározás, illetve alapvetően a gyalogosok szabályai szerint közlekedhetnek majd. Például az úttestről kitiltják őket.

Baleset-megelőzés és tudatosság

Országos baleset-megelőzési akciót tart a rendőrség a gyalogosok biztonságának erősítéséért. „Zebra” terv címmel tart országszerte háromnapos baleset-megelőzési akciót az Országos Baleset-megelőzési Bizottság 2020. május 12-e és 14-e között. A kezdeményezés célja a gyalogosok biztonságának erősítése. Békés megyében is előfordulnak olyan közlekedési balesetek, amikor gyalogos-átkelőhelyen gyalogosokat ütnek el. Tavaly átlagosan minden hónapra jutott egy ilyen baleset, és a 12 szerencsétlenség közül három súlyos sérüléssel végződött. Az sem ritka, hogy kerékpárosok olyan helyen, ahol nincs kerékpáros átvezetés, fenn ülve hajtanak át a gyalogos-átkelőhelyen. A gyalogosoknak is figyelniük kell. Nem léphetnek le váratlanul az úttestre és kötelesek a legrövidebb úton átmenni. Nem tehetnek olyat, amellyel zavarják, vagy megtévesztik a járművezetőket. Olyan helyen, ahol a járművekkel szemben nincs elsőbbségük, mielőtt az úttestre lépnek, kötelesek meggyőződni arról, hogy nem fogják zavarni a járműforgalmat. Békés megyében is vannak olyan gyalogos-átkelőhelyek, amelyeknél a rendőrök az akció ideje alatt többször megjelennek. Visszatérően ellenőrzik a szabályok betartását például Gyulán, a Kossuth Lajos téren, ahol a mellékelt videón látható baleset is történt. A felvétel megmutatja, hogy pillanatnyi figyelmetlenségnek is súlyos, vagy akár végzetes következménye lehet. A közlekedési balesetek megelőzéséért legtöbbet maguk a közlekedők tehetnek azzal, ha betartják a szabályokat, óvatosan és figyelmesen közlekednek.

Teendők baleset esetén

Mi a teendő, ha vétlenként szenved közlekedési balesetet egy gyalogos átkelés során? Az első és legfontosabb a mielőbbi segítségkérés és a sérüléseinek azonnali ellátása. Súlyosabb sérülésekkel járó gyalogos balesetek következtében a sérülések mértéke, a megváltozott életvitel, az elszenvedett fizikai fájdalom, jövedelem kiesés, gyógyszerek és egyéb kezelések költsége, azaz a vagyoni és nem vagyoni károk kompenzálására, kártérítésére jogosult a sértett. Sokan nem is tudják, hogy milyen joguktól lesznek megfosztva egy komolyabb sérülés következtében. Amennyiben gyalogosként szenvedett balesetet gyalogos-átkelőhelyen, vagy egyéb úttesten történő átkelés közben, keressen minket bátran.

A gyalogosokra vonatkozó KRESZ szabályok összefoglalása

tags: #KRESZ #gyalogosátkelőhely #megállási #szabályok

• Renault Megane II magasperemes gumiszőnyeg
• Mobil gumiszerviz Kistarcsán
• Jelek, hogy a szelepszár szimering hibás
• Hasznos tárolóhelyek a Toyota Avensis T25 modellben
• Jármű hátsó híd karbantartás