A Kresz Géza utca és névadója: Egy letűnt kor lenyomata Újlipótvárosban
A főváros XIII. kerületében, Újlipótvárosban található Kresz Géza utca a Váci úttal párhuzamosan halad a Lehel tértől a Szent István körútig. Nevét még véletlenül sem a KRESZ-szabályokról, hanem a városrész V. Dr. Kresz Gézáról kapta. Ez a cikk az utca történelmi alakulását és névadójának, Kresz Gézának életét mutatja be.
A Kresz Géza utca arculata és története
A Szent István körút házai mögött igazán színes kép fogadta az erre járót: a Kresz Géza utcát magában foglaló, a Hegedűs Gyula és a Váci út közötti szakasz a Victor Hugo utcáig nagyjából be volt építve. Álltak még épületek a Tátra és a Pannónia utca elején, valamint a Palatinus házak is megvoltak már a rakparton. Tőlük északra malmok és fatelepek, illetve a nagy semmi, a mai Újlipót szívében pedig, a parktól egy köpésre Suhajda úr nyomortelepe várta az ágybérlőket. A negyed egységesre formált képét mégis a "szabálytalanságai" teszik izgalmassá.
Ilyenek a húszas évek előtt megépült, "régi" eklektikus szakaszok, a modern házak közé itt-ott bepottyantott, oda nem illő neobarokk homlokzatok, lásd például a Balzac utca-Pozsonyi út sarkát.
A húszas évek végére a kiváló adottságú negyed olyan zsúfolt, mint a hírhedt Csikágó, vagy a Király utca. A keskeny utcákban emelt magas bérházak kitakarják a folyót, elzárják a friss levegő útját, s mivel sok kis lakás is épült, rendkívül nagy a népsűrűség. A Lipótvárosi kaszinó elnöke, Scheuer Róbert mérnök ekkor kezd el lobbizni Rakovszky Ivánnál, a Közmunkatanács elnökénél a park létesítése érdekében, "amely levegőt és romantikát visz ebbe a sivár városnegyedbe".
A Kresz Géza utca és Csanády utca sarkán álló épület - Művészet és építészet
A Kresz Géza és a Csanády utca sarkán álló vasbetonvázas bérház Kellerman László által tervezett, 1941-ből származik. A külső alapján simán passzol az obligát újlipóti utcaképbe, hozza a megszokott alapelemeket, lapostető és modern homlokzat, de a sarokrizalittal és az épület sarkán beforduló acélvázas virágablakkal sikerül kiemelkednie a képből. Ebben mondjuk sarki pozíciója is segíti.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A kapuban domborművekkel várják az érkezőket. A napokban megint jártam a házban és csináltam néhány képet. Most kifejezetten tetszettek a kapualj stilizált népies és magyaros vonatkozású domborművei, amik ráadásul informatívak is, mert rögtön elárulják az építés évét és a tervezőt: 1941, Kellerman László. Ezt nagyon szeretem Újlipótvárosban, hogy majdnem mindegyik harmincas-negyvenes évekbeli házon van valamilyen tábla vagy jelzés. A kissé viseltes mészkőlap burkolatokon a tervező neve és az építés dátuma mellett a Halászbástya, Fraknó vára, Toldi, Tihany, Mátyás király, vagy éppen népviseletbe öltözött menyecskék stilizált képmásai.
A lépcsőház ínyencfalat. A kissé szigorú és romantikamentes külső érző szívet takar, kellemes meglepetés az art decos ornamentika, még ha egyes elemeiben enyhén giccsesnek is találtam. Nagyon mutatós a színes üvegkép, a lift a tulipános motívumokkal, az oszlopok.
Pár nappal a képek készítése után kezembe került az Alexandra kiadványa, amiben pont a Komlós kerámiáról írtak és egyből beugrottak a Kresz Géza utcai ház képeinek figurái és színei. Szóval biztos forrásom nincs rá, mégis le merem írni, hogy a különböző emeleteket jelző, élénk színű, kerámia faliképek a Komlós testvérek műhelyében készültek, mert a színvilág és a stílus összetéveszthetetlen. Komlós Miklós és Komlós István 1931-ben Nyíregyházán alapították meg kerámia műhelyüket. A testvérpár nemcsak a magyar mindennapokból vett jeleneteket és témákat dolgozott fel, szívesen nyúltak egzotikus témákhoz és élénk színvilágú munkáik hamar népszerűvé váltak.
Dr. Kresz Géza, a magyar mentésügy atyja
Dr. Kresz Géza 1846. augusztus 30-án látta meg a napvilágot Pesten. Apja, Karl Kress borbélysegéd a sorozás elől menekülve érkezett Magyarországra a poroszországi Merseburgból, és maga is jeles sebészorvos volt. Édesanyja, Schwingenschlögel Katalin egy pesti könyvkereskedő lánya. Géza az apa nyomdokaiba lépve a pesti orvosi egyetemen szerzett diplomát, és kerületi orvosként, majd tisztiorvosként szolgált a Belvárosban. Tanulmányait a belvárosi Molnár utcai tanodában kezdte, majd gimnáziumba a piaristákhoz járt szerény eredménnyel, hiszen 1861-ben fizikából és latinból is elégtelent (ungenügend) kapott. Orvosi diplomáját 1871-ben Flór Ferenctől, a magyar közegészségügy apostolától vehette át. A diploma hátoldalán apró betűs kézírás olvasható: „Bekebeleztetett. Pesten, 1871. márcz. 27-én. Flór Ferenc ig. ti. főorvos”. Összesen ez a tíz szó őrzi a magyar mentésügy két nagy alakjának találkozását.
Nem sokkal később, 1871-ben az ifjú orvos előbb szülészmesteri, később Bécsben, 1873-ban, sebészi szakdiplomát szerzett. Ezután a főváros szolgálatába lépett, és kinevezték az V. kerület tiszti főorvosának. Kollégái fáradhatatlan, hatalmas munkabírású emberként ismerték, aki folyamatosan azon dolgozott, hogyan tehetné jobbá a környéken élők sorsát. Figyelme a higiéniai kérdések felé fordult: 1883-ban kiadta a Miként lehetne Budapest fővárosát jó, egészséges és megbízható tejjel s gyermektejjel ellátni? című művét.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) alapítása
Egy londoni konferencián megismerkedett a johanniták elsősegélynyújtóinak munkájával, ennek ihletésére kezdte el szervezni a magyarországi mentős ellátást. Az orvostársadalom ellenállását áttörve 1887 márciusában a főváros közgyűlése elé vitte az Önkéntes Mentőegyesület megalakításának tervét, és májusban - bécsi segítséggel - meg is kezdte működését az egyesület első őrállomása.
Az orvostársadalom azonban visszaütött: választania kellett az egyesület vezetése és tisztiorvosi állása között. Mondvacsinált összeférhetetlenséget vetettek fel, azt állították, hogy a felügyelete alatt álló mentőegyesület a balesetesek ellátásából anyagi előnyt húz a praktizáló orvosok rovására. A támadás csak fokozódott a mentőegyesület erősödésével. Az egylet kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentősből állt, akik mindnyájan anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezték munkájukat, és kezdetben, amíg nem kaptak a bécsi kollégáktól egy korszerű, zárt szekrényes lovas kocsit, hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki az esetekhez.
A budapesti központi mentőállomás vadonatúj épületében még nem sokszor szólalt meg a vészharang, 1890 őszén az ügyeletes tiszt azonban percekig húzta a nagy katasztrófát jelző harangkötelet. Telefonon érkezett a hír, hogy a pesti Fémárugyárában kazánrobbanás történt, aminek következtében tizennégy munkás súlyosan megsérült - eleveníti fel a történteket Nyáry Krisztián. Az önkéntes mentők, az inspekciós orvos és a kisegítő személyzet fél perccel később már az őrszobában gyülekeztek. A mentőszolgálat 44 éves igazgatója, Kresz Géza rövid eligazítást tartott, majd a ház három telefonkészülékén az irodisták értesítették a főváros valamennyi kórházát, hogy további orvosokat kérjenek a balesethez. Öt perc múlva nyolc, életmentő készülékekkel és magnéziumlámpákkal felszerelt lovas mentőkocsi vágtatott a szerencsétlenség helyszínére. A kocsisok sípja jelezte a járókelőknek, hogy vészhelyzet van, utat kell engedni a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület járműveinek. Az értesítéstől számított negyedórán belül a helyszínen már ötvenfős szakszemélyzet látta el a sérülteket, majd gondoskodott azok kórházba szállításáról. Szintén Kresznek köszönhetően, tehetős emberek adományaiból és a főváros hozzájárulásából épült meg a Markó utcai mentőpalota, Európa legelső mentőállomásnak szánt épülete, mely ma is a mentők központjának ad otthont. A Borítókép a Markó utca 22. szám alatti Országos Mentőszolgálat, ekkor a Kresz Géza által megalapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) központja.
Kresz Géza sokoldalú munkássága és elismerései
Tisztiorvosi és szervezői tevékenysége mellett Kresz számos orvosi és egészségügyi szakkönyvet is írt, széles látókörű emberként a humán és a természettudományok sok válfajában mozgott otthonosan. Hihetetlen energia feszült benne. Tető alá hozta a Mentőmúzeumot, amelyben oktatási céllal helyet kapott a régmúlt elsősegélynyújtó relikviái. A Mentőkönyvtárban összegyűjtötte kora mentési és elsősegélynyújtói szakirodalmát. Megalapította a Mentők Lapját, amely nem csupán a szakmához, hanem a laikus közönséghez is szólt; helyet kaptak benne a legkorszerűbb eljárásokról, gyógyszerekről stb. szóló hírek mellett az egyes orvosi diszciplínák mentésügyi vonatkozásai. A millenniumi ünnepségek alkalmából röntgenfelvételt készített Ferenc József császár kezéről. A közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül 1900-ban.
Kresz Géza hozta létre a Budapesti Korcsolyázó Egyletet, mely az idehaza akkor még jobbára ismeretlen téli sportot kívánta népszerűsíteni, és megszervezte Budapest tejellátását is. Aktív szabadkőműves volt, páholytársai gyakran segítettek neki a mentőügyben folytatott munkája során. Munkásságának elismeréseként 1885-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1897-ben a mentőegyesület szervezésében végzett fáradhatatlan munkája jutalmaként királyi tanácsosi címet, három évvel később nemesi rangot kapott.
Családja és öröksége
Feleségétől, Franz Elzától - egy müncheni kereskedő lányától - hat gyermeke született, köztük ifj. Kresz Géza hegedűművész és Kresz Károly közgazdász. Kresz Géza ötvennégy éves korában, 1901. április 10-én hunyt el Budapesten. Sírja a Fiumei úti temetőben található. Kresz Gézáról egyébként nemcsak utcát, hanem InterCity-vonatot és kisbolygót is elneveztek.
tags: #kresz #geza #utca #index #információk