Kresz Géza, az úttörő orvos és a róla elnevezett utca története
A főváros XIII. kerületében, Újlipótvárosban található a Kresz Géza utca, mely a Váci úttal párhuzamosan halad a Lehel tértől a Szent István körútig. Nevét még véletlenül sem a KRESZ-szabályokról, hanem a városrész (mely akkor még az V. kerülethez tartozott) tisztiorvosáról, Dr. Kresz Gézáról kapta. Kern András a Látlak, Amerika című dalban énekli: „Olyan, mint a Kresz Géza vége, ahol fordul a villamos”, és bár sokan tudják is, hol van a Kresz Géza utca, névadóját kevesen ismerik.
Ki volt Dr. Kresz Géza?
Dr. Kresz Géza 1846. augusztus 30-án látta meg a napvilágot Pesten. Édesapja, Karl Kress, német születésű sebészorvos volt, aki a katonáskodás elől menekült Magyarországra. Édesanyja, Schwingenschlögel Katalin egy pesti könyvkereskedő lánya volt.
A kezdetektől a mentőszolgálatig
Kresz Géza apjához hasonlóan szülészmester és sebész lett, majd megkapta az V. kerületi tisztiorvos pozícióját, e megbízatása idején figyelemre méltó rendszerépítői képességeket mutatott. Géza az apa nyomdokaiba lépve a pesti orvosi egyetemen szerzett diplomát, és kerületi orvosként, majd tisztiorvosként szolgált a Belvárosban. Kollégái fáradhatatlan, hatalmas munkabírású emberként ismerték, aki folyamatosan azon dolgozott, hogyan tehetné jobbá a környéken élők sorsát.
Közegészségügyi szakemberként jutott el Londonba egy nemzetközi higiéniai konferenciára, ahol inspiráló példát látott egy mentőszervezet létrehozásához. Egy londoni konferencián megismerkedett a johanniták elsősegélynyújtóinak munkájával, ennek ihletésére kezdte el szervezni a magyarországi mentős ellátást.
A Budapesti Önkéntes Mentőegylet megalapítása
Ám Pesten az orvostársadalom kézzel-lábbal tiltakozott, mindenáron meg akarta akadályozni, hogy megalakuljon egy olyan szervezet, amely jogosítványokat, munkát és így jövedelmet vesz el tőlük. Ők elégedettek voltak a rendszerrel, melyben az utcai balesetek sérültjeit a rendőrök mindenféle elsősegélynyújtás nélkül szállították be a kórházakba.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Végül hatévi hadakozás után állt fel a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület első őrállomása 1887. május 10-én egyetlen lófogatú mentőkocsival egy Szent István téri üzlethelyiségben, melyet a telefontársaság hamarosan távbeszélő készülékkel is felszerelt. 1887-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegylet (BÖME), melynek fontos szerepe volt az öt évvel későbbi kolerajárvány felszámolásában.
Az egylet kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentősből állt, akik mindnyájan anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezték munkájukat, és kezdetben, amíg nem kaptak a bécsi kollégáktól egy korszerű, zárt szekrényes lovas kocsit, hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki az esetekhez.
Kresz Gézának választania kellett: vagy megtartja addigi állásait - ő volt a MÁV és a Fővárosi Villamosvasút orvosa is - vagy a mentőszolgálatot választja. Kresz Géza belekezdett egyéb szervezett rendszerek kialakításába is. Megszervezte a betegszállítást, az elmebetegek intézménybe juttatásának módját, az elsősegély-oktatás elterjesztését, és a vidéki mentőszolgálatok felállításában is nagy részt vállalt.
A mentőszolgálat jelentőségét egyre többen ismerték fel, nőtt a támogatók száma, a főváros a Markó utca sarkán álló telket adta át új, korszerű központjuk felépítésére. Szintén Kresznek köszönhetően, tehetős emberek adományaiból és a főváros hozzájárulásából épült meg a Markó utcai mentőpalota, Európa legelső mentőállomásnak szánt épülete, mely ma is a mentők központjának ad otthont.
További munkássága és elismerései
Tisztiorvosi és szervezői tevékenysége mellett Kresz számos orvosi és egészségügyi szakkönyvet is írt, széles látókörű emberként a humán és a természettudományok sok válfajában mozgott otthonosan. Nevéhez kötődik a mentőmúzeum és a mentőkönyvtár létrehozása, valamint a Mentők Lapjának elindítása is.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
A millenniumi kiállításon Kresz Géza mutathatta be az akkor úttörőnek számító röntgenkészüléket az uralkodónak, méghozzá úgy, hogy felvételt készített Ferenc József kezéről. A millenniumi ünnepségek alkalmából röntgenfelvételt készített Ferenc József császár kezéről, ő hozta létre a Budapesti Korcsolyázó Egyletet, mely az idehaza akkor még jobbára ismeretlen téli sportot kívánta népszerűsíteni, és megszervezte Budapest tejellátását is. Aktív szabadkőműves volt, páholytársai gyakran segítettek neki a mentőügyben folytatott munkája során.
Nem ezért a röntgenfelvételért, hanem az eddigiekben felsorolt érdemei miatt a király nemesi rangra emelte. 1897-ben a mentőegyesület szervezésében végzett fáradhatatlan munkája jutalmaként királyi tanácsosi címet, három évvel később nemesi rangot kapott. A Szemlőhegyi előnevet azért kapta, mert egyike volt azoknak, akik szorgalmazták a Rózsadomb beépítését. Nemesi címere rajzát Kresz Géza halála előtt négy hónappal kapta meg.
Feleségétől, Franz Elzától - egy müncheni kereskedő lányától - hat gyermeke született, köztük ifj. Kresz Géza hegedűművész és Kresz Károly közgazdász. Ötvennégy éves korában, 1901. április 10-én hunyt el Budapesten. Sírja a Fiumei úti temetőben található. Kresz Gézáról egyébként nemcsak utcát, hanem InterCity-vonatot és kisbolygót is elneveztek.
Építészeti érdekességek a Kresz Géza utcában és környékén
A Szent István körút házai mögött igazán színes kép fogadta az erre járót: a Kresz Géza utcát magában foglaló, a Hegedűs Gyula és a Váci út közötti szakasz a Victor Hugo utcáig nagyjából be volt építve. A negyed egységesre formált képét mégis a "szabálytalanságai" teszik izgalmassá. A Fővárosi Önkormányzat frissíti a településkép védelméről szóló rendeletét, melynek lényege, hogy új épületek válnak védetté örökségvédelmi szempontból.
A dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzat a Kresz Géza utca 24-26. címen lévő ingatlant is vizsgálja. A XIII. kerület a következő években egy ennél jóval értékesebb házra, a főként a harmincas években született modernista épületei miatt emlegetett Újlipótváros egyik kevésbé ismert épületére is kimondhatja a halálos ítéletet - derült ki egy 2025-ös dokumentumból.
Kellerman László vasbetonvázas bérháza
Ilyen ez a Kellerman László által tervezett vasbetonvázas bérház is, a Kresz Géza és a Csanády sarkán, 1941-ből. A külső alapján simán passzol az obligát újlipóti utcaképbe, hozza a megszokott alapelemeket, lapostető és modern homlokzat, de a sarokrizalittal és az épület sarkán beforduló acélvázas virágablakkal sikerül kiemelkednie a képből. Ebben mondjuk sarki pozíciója is segíti. A kapuban domborművekkel várják az érkezőket. Most kifejezetten tetszettek a kapualj stilizált népies és magyaros vonatkozású domborművei, amik ráadásul informatívak is, mert rögtön elárulják az építés évét és a tervezőt: 1941, Kellerman László.
A lépcsőház ínyencfalat. A kissé szigorú és romantikamentes külső érző szívet takar, kellemes meglepetés az art decos ornamentika, még ha egyes elemeiben enyhén giccsesnek is találtam. Nagyon mutatós a színes üvegkép, a lift a tulipános motívumokkal, az oszlopok.
Nincs biztos forrás, de a különböző emeleteket jelző, élénk színű, kerámia faliképek a Komlós testvérek műhelyében készülhettek, mert a színvilág és a stílus összetéveszthetetlen. Komlós Miklós és Komlós István 1931-ben Nyíregyházán alapították meg kerámia műhelyüket. A testvérpár nemcsak a magyar mindennapokból vett jeleneteket és témákat dolgozott fel, szívesen nyúltak egzotikus témákhoz és élénk színvilágú munkáik hamar népszerűvé váltak.
A Rimanóczy család építészete
Az építészet történetében nem számít szokatlannak, hogy egy elismert építészt a gyermeke is sikeresen kövessen a tervezői pályán. Az azonban világviszonylatban is igen figyelemreméltó, hogy egy család egymást követő generációiból hatan is meghatározó építésszé váljanak. A Rimanóczy család ilyen.
Árpád idősebbik fia, idősebb Rimanóczy Gyula (1903-1958) vitte tovább a család építészhagyományait, s általa már Budapesttel is összefonódott a Rimanóczyak története. Ifjabb Gyula 1958-tól a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (Buváti) tervezője lett, s innen is ment nyugdíjba 1986-ban. Számos magas színvonalú épülete máig a főváros utcaképeinek meghatározó darabja. Csak a legjelentősebbeket kiemelve közülük: az 53 lakásos OTP-társasház a Victor Hugo és a Kresz Géza utca sarkán (1965).
Vermes József művészete
A Vermes József műépítész által tervezett épületekben ma is százak élnek a Mester, a Hegedűs Gyula, a Kresz Géza, a Kőfaragó, a Baross, a Práter, a Szugló és még sok más utcában. Messziről is látszik, hogy festői ízléssel egyeztette össze homlokzatai ritmusát a tetőidomokkal, közelebb lépve pedig nem lehet nem észrevenzni a házdíszek kiemelkedően részletgazdag kidolgozását. Tervei tagadhatatlanul kimagasló minőségűek, és egy olyan építész tűnik elő mögülük, aki ad a részletekre, aki végiggondolja, mit szeretne látni a papíron és az utcán. Egy olyan ember, akinek nemcsak kimagaslóan jó az ízlése és a kézügyessége, de mélységében is ismeri a szakmáját is.
Először régi újságokban kezdtem keresgélni, és egy, az első világháború előtt szinte üstökösként beinduló építészi karriert találtam, pályázati győzelmekkel, szuperlatívuszokban dicsérő méltatásokkal, és egy egyre jobban menő, saját tervezőirodával. Aztán a háború kitörése után sokáig semmi, a 20-as évek közepén egy nagy visszatérés, majd egyre rövidebb jelentések a készülő épületekről, végül ismét semmi. Ez a hiány arra utal, hogy Vermes Józsefet, mint sok más tehetséget, a holokauszt elragadta, nemcsak a testét pusztítva el, hanem az emlékezetét is elsodorva.
Egyéb építészeti emlékek a környéken
- A Lehel utca - Bucsú utca tömb: A Lehel utca - Bucsú utca (Lehel piacnál) közötti, 4 épületből álló tömböt 1948-ban tervezték az Építéstudományi- és Tervező Intézet (ÉTI) munkatársai, Schall József és Piszer István. Az építkezés tipikus példája volt a központilag végrehajtott szociális akcióknak, de ebben az esetben nem az átlagos dolgozókra koncentráltak, hanem a legjobbakra, az élcsapatra.
- Léstyán Ernő transzformátor állomása: A Katona József utca - Kresz Géza utca között álló transzformátor állomás Léstyán Ernő Ybl-díjas építészmérnök munkája.
- A Fiastyúk utcai lakótelep: A Fiastyúk utca - Béke út - Tahi utca - Madarász Viktor utca által határolt területen álló Fiastyúk utcai lakótelepet - egykori szocialista mintalakótelepet - elsősorban az angyalföldi ipari létesítmények közelsége miatt építették a Rákos-patak melletti, csekély beépítettségű területre. A Máglya közben a kapuk fölött allegorikus domborművek utalnak az irodalom, az építészet, a festészet és a szobrászat itt lakó jeles képviselőire.
tags: #kresz #geza #utca #34 #szuletesnap #információ