Dr. Kresz Géza élete és a magyar mentésügy megteremtése
Kresz Géza, a névadó és a budapesti mentőszolgálat megalapítója, 1846. augusztus 30-án született pesti orvoscsaládban. Német, evangélikus családból származik; apja, Karl 1802-ben született a Lipcse melletti Merseburgban, aki testvérével fiatalon Magyarországra vándorolt, és Pesten jó nevű sebészorvos lett belőle. Édesanyja, Schwingenschlögel Katalin egy pesti könyvkereskedő lánya volt. Öt gyermekük született, és Géza volt a legfiatalabb, aki apja nyomdokait követve végül az orvosi pályát választotta.
Tanulmányok és a szakmai út kezdete
A fiatal Kresz Géza a pesti piaristáknál, majd az evangélikus gimnáziumban tanult, mielőtt bekerült volna az orvosképzésbe. 1871-ben szerzett orvosi és szülészmesteri diplomát a pesti egyetemen, majd Bécsben folytatta tanulmányait, és 1873-ban sebészdoktori képesítést nyert. Hazatérve előbb kerületi orvos, majd belvárosi, később fővárosi tisztiorvos lett. Munkássága során olyan neves szakemberekkel dolgozott együtt, mint Flór Ferenc, aki akkor már oktatta az elsősegély módszereit.
Kollégái fáradhatatlan, hatalmas munkabírású emberként ismerték, aki folyamatosan azon dolgozott, hogyan tehetné jobbá a környéken élők sorsát. Karrierje során több fontos tisztséget is betöltött:
- Budapest V. kerület tiszti főorvosa (1885-1887)
- A MÁV és a Fővárosi Villamosvasutak orvosa
- A Budapesti Korcsolyázó Egyesület (BKE) alapító tagja
- A Mentők Lapja alapító szerkesztője
A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) megalapítása
1881-ben részt vett Londonban azon a nemzetközi higiéniai kongresszuson, ahol bemutatták a johanniták elsősegélynyújtóinak munkáját. Ennek mintájára a magyar fővárosban is meg akarta szervezni a mentőellátást, amihez azonban le kellett győznie a budapesti orvosok - kenyérféltésből fakadó - ellenállását. 1887 márciusában londoni és bécsi tapasztalataira hivatkozva vitte a fővárosi közgyűlés elé a mentőegyesület létrehozásának tervét, hogy a gyors ütemben fejlődő Budapesten megoldja a balesetet szenvedők szakszerű ellátását.
Az 1887. március 27-én alapított egyesület május 10-én, a Lipót bazár téren, négy szűk helyiségben kezdte meg működését. 1887 májusában lépett szolgálatba a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület első lóvontatású mentőkocsija, amelynek igazgatója Kresz Géza lett. Az egyesület dolgozói önkéntesen, díjazás és ellenszolgáltatás nélkül nyújtottak segítséget a rászorulóknak.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A mentés fejlődése és a Markó utcai Mentőpalota
A fővárosi mentőegylet igen gyorsan fontos és igényelt szolgálat lett, amely az 1892. évi budapesti kolerajárvány felszámolásában is fontos szerepet játszott. Kresz Géza hamar felismerte, hogy az életmentés önálló szakismereteket hordozó tudomány, ezért javasolta orvosegyetemi oktatását is. Az alábbi táblázat összefoglalja a Kresz Géza nevéhez köthető legfontosabb mérföldköveket:
| Évszám | Esemény megnevezése |
|---|---|
| 1887 | A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalapítása |
| 1890 | A Markó utcai Mentőpalota felépülése |
| 1892 | Részvétel a budapesti kolerajárvány felszámolásában |
| 1897 | Királyi tanácsosi cím elnyerése |
| 1900 | Nemesítés (Szemlőhegyi előnévvel) |
1890-re a főváros támogatásával és adományokból felépült a Markó utcai Mentőpalota, Európa első mentőállomásnak tervezett épülete, amely ma is a mentőszolgálat központja. Kresz Géza itt lakott családjával, és az épületben mentőmúzeumot, majd mentőkönyvtárat is létrehozott.
Tudományos munkásság és elismerések
Tisztiorvosi és szervezői tevékenysége mellett Kresz számos orvosi és egészségügyi szakkönyvet is írt. A millenniumi ünnepségek alkalmából röntgenfelvételt készített Ferenc József császár kezéről, bemutatva az akkor úttörőnek számító technológiát. A közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül Ferenc József 1900. december 24-én nemesi rangra emelte.
A budapesti mentőszolgálat megalapítója néhány hónappal később, 1901. április 10-én hunyt el Budapesten. Emlékére Budapest XIII. kerületében utcát neveztek el, domborművét 1935-ben avatták fel a Mentőpalota falán. Nevét ma már nemcsak utca, hanem InterCity-vonat és kisbolygó is viseli.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
tags: #kresz #geza #életrajz #munkássága