KRESZ: Elsőbbségadás és az index használatának szabályai Magyarországon

Téged is bosszant, amikor háború tör ki egy neten terjedő KRESZ-feladvány alatt, mert a kommentelők nem tudják eldönteni, hogy milyen sorrendben haladhatnak át az ábrán szereplő autók?

Ha jobban belegondolunk, nem igazán szerencsés az a kérdés, hogy adott helyzetben mi az áthaladási sorrend. Ez sokkal inkább tanítástechnikai felvetés, amellyel az évek során sokszor találkozhattunk a különféle tesztfeladatokban, de még a hivatalos KRESZ-vizsgákon is.

Pedig a KRESZ sehol nem említi a sorrend kérdését, ez csak az elsőbbségadási szabályokból levezethető logikai okfejtés. Már, amikor levezethető.

Hiszen mindenki ismeri azt a helyzetet, amikor két jármű egymásnak szemből érkezik és mindkettő balra kanyarodik. Mivel a KRESZ nem ad konkrét megoldást a szituációra, az alapszabályt kell érvényesíteni, vagyis minden közlekedőnek, minden helyzetben törekednie kell a baleset elkerülésére.

Azaz ilyenkor előzékenységgel, megegyezéssel, vagy ahogy annak idején tanultuk, kölcsönös udvariassággal kell megállapítani az áthaladás sorrendjét. És ha mégis ütköznek az autók, mindkét vezető ugyanolyan hibát követ el, azaz életbe lép a klasszikus 50-50 %-os baleseti felelősségmegosztás.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

Sőt, ha a KRESZ-t alaposabban végigböngésszük, az is kiderül, hogy a „kinek van elsőbbsége” fogalom sokkal kevesebbszer szerepel, mint hogy „kinek kell elsőbbséget adni”.

Például egy szóval sem említi a KRESZ, hogy a főútvonalon közlekedőknek elsőbbségük van. Útkereszteződésben a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére, ha „Elsőbbségadás kötelező” vagy „ÁLLJ!

Egyenrangú útkereszteződésben a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű és a balról érkező villamos részére. Elsőbbséget kell adni, balra bekanyarodó járművel az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű; az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos részére.

Ha egy tesztábrát nézve figyeljük a helyzetet, óhatatlanul megpróbálunk egy sorrendet felállítani, ami a legtöbb esetben sikerül is. De vajon autót vezetve, a járműben ülve is sorrendben gondolkodunk egy konkrét közlekedési szituációban?

Úgy gondolom, nem. Az alábbi képen a kék autóban ülve például nem fog engem igazán érdekelni, hogy a jobbról érkező piros a sárga autónak is elsőbbséget ad. Addig nem mehetek, amíg ott a piros a jobb kezem felől.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Aki csak a sorrendet figyeli, beleszaladhat az alábbi képen látható helyzetbe. A zöld jármű vezetője úgy vélekedik - mivel a piros amúgy sem tud menni a sárga amiatt -, hogy elhalad előtte.

Ez így nem szabályos, hiszen a KRESZ meghatározásai alapján a zöld köteles elsőbbséget adni a piros számára függetlenül attól, hogy az milyen viszonylatban van a többi járművel.

Ugyanakkor a zöld autóban ülve - mármint a valóságos közlekedésben - a jobbról érkező pirosat fogjuk figyelni, és nem igazán érdekel bennünket, hogy neki is elsőbbséget kell adnia a sárga autó számára. Amíg ott van, nem megyünk tovább.

A következő ábrán jól látható - immár a gyalogosokat is belekeverve -, hogy elképzelhető olyan közlekedési helyzet, amelyben nem lehet a sorrendet felállítani. A gyalogosok a rózsaszín jármű előtt, de a sárga után mehetnek csak át, a sárga viszont nem mehet a jobbról érkező miatt. Minthogy abban az esetben sem, amikor négy egyenesen haladó jármű érkezik egyszerre az egyenrangú kereszteződésbe. Ilyenkor sem a sorrend, sem az, hogy kinek van elsőbbsége nem határozható meg.

Most pedig jöjjön az a bizonyos ábra, amely annyi vitát vált ki még a KRESZ tudományával foglalkozó szakoktatók körében is. Talán még vannak, akik emlékeznek, hogy a KRESZ, mint jogszabály mellett évtizedekig létezett egy útmutató is, amely a vitás, vagy nem egyértelmű helyzetekre próbált reagálni.

Hírek a KRESZ Parkokról

Többek között ez az útmutató határozta meg a kölcsönös udvariasság fogalmát is az előbb már említett helyzetekben.

Azonban több mint tíz éve nincs útmutató, csak és kizárólag a jogszabály. Sajnos azt tapasztalom, saját kollégáim is előszeretettel kapaszkodnak bele az ott leírt javaslatokba. Ugyanakkor ma egy jogi eljárásban kizárólag a KRESZ paragrafusai alapján születik döntés.

Az útmutató egyébként nagyon sok éven keresztül tisztázatlan forgalmi helyzetként említette a fenti kereszteződést, azaz a megegyezést javasolta megoldásként.

A „KRESZ-értelmezése a joggyakorlatban” (HVG-ORAC kiadó) című kiadványban egyébként a könyvet író jogászok (Dr. Fülöp Ágnes, Dr Major Róbert) is azt fogalmazták meg, hogy:„Az útmutató szerint az ilyen forgalmi helyzetekben „a jobbkéz-szabály alapján” a balra kanyarodó haladhat elsőként tovább.

Az útmutató - természetesen nem jogszabályi erővel - megoldási javaslatot kínál. A megoldás megalapozott jogi indokkal nem levezethető. Korábban ezt a forgalmi helyzetet - jogilag tiszta alapokon - „kölcsönös udvariasság” -ként kezelték, majd később „a közlekedés biztonságát az szolgálta”, hogy ha a kanyarodó jármű halad elsőként át a kereszteződésen.

Az útmutató mai szövege viszont teljesen egyértelműen foglal állást a „jobbkéz-szabály” javára. Patthelyzet mindaddig, amíg az egyik jármű elsőként el nem hagyja a kereszteződést. De melyik legyen ez, és miért praktikusabb ebben a közös megegyezés?

Mert mi van például akkor, ha a piros azt észleli, hogy a sárga nem tud elindulni, vagy egyszerűen a sárga autó vezetője jelzi, hogy lemond az elsőbbségéről. A piros erre el fog indulni, mert más járműnek már nem kell elsőbbséget adnia. Ha a zöld eközben elkezdni a balra kanyarodást, kész a baleset.

Mindig elvárható egy autóstól, hogy mérje fel kinek kell elsőbbséget adnia az adott helyzetben, de véleményem szerint egy többautós kereszteződéshez érkezve, fejben összerakni a lehetséges sorrendet, az már egy bonyolultabb feladat.

Mi a helyzet olyankor, ha a zöld autó nem teszi ki az irányjelzőjét, vagy kiteszi, de abban a pillanatban lesz működésképtelen, azaz nem is látszik a szándéka, hogy balra kíván kanyarodni?

Ennyi bizonytalanságra nem lehet egy szabályt felépíteni, és szerintem a jogászok ezt nagyon pontosan tudták, amikor a KRESZ-ben nem írtak erre a helyzetre megoldást. Sokan érvelnek egyébként azzal, hogy a jobbkéz-szabály mintegy „erősebb” szabály, mint a kanyarodás szabálya, de erre semmilyen utalás nincs a jogszabályban.

Vizsgáljuk meg a képet egy kicsit térben és időben elnyújtva. A zöld autó arra készül, hogy balra kanyarodik, miközben látja a szemből érkező, irányt nem jelző pirosat. Valószínűleg fel fog készülni az elsőbbségadásra.

A sárga még legalább 70-80 méterre jár a kereszteződés előtt, tehát nem is nagyon látja, főleg, hogy egyrészt el van foglalva azzal, hogy a figyelje a piros autós szándékát, sőt azzal is, hogy a járműve előzését esetlegesen nem fogja majd megkezdeni másik, ami a balra fordulás egyik alapfeltétele.

Közben a piros odaér a kereszteződéshez, benéz jobbra, és megpillantja a közeledő sárgát. Az elsőbbségadási kötelezettség elvileg azt jelenti, hogy a sárga autót nem kényszerítheti hirtelen fékezésre, enyhe lassításra azonban igen.

Azaz a pirosnak is van bőven dolga felmérni a sárga autó haladását, és ez alapján dönteni, hogy gyorsít-e és még átmegy, vagy lassít és ha kell, megáll. Emellett még azt is mérlegelni, hogy a szemből érkező zöld balra kanyarodik és ha megáll, akkor el kéne engedni, de ha nem akkor nem, ez szerintem az életben kivitelezhetetlen képtelenség.

Főleg, ha közben a sárga - ahogy már írtam - jelzi, hogy le is mond az elsőbbségéről.

Egyébiránt még az is előfordulhat, mivel a szabály nem tér ki arra ilyen esetben, hogy hol kell megállni az elsőbbségadás teljesítése közben, hogy a piros autó begurul a keresztező út felezővonaláig, és ott áll meg, miközben elengedi a sárgát. Tehát a zöldnek esélye sincs balra kanyarodnia.

Ennyi bizonytalansági tényező mellett nem véletlen, hogy a jogszabály nem erősíti meg ebben a helyzetben a balra kanyarodó elsőbbségét.

Az más kérdés, hogy ha valóban azonos időben érkeznek, és szinte már áll mind a három jármű, akkor célszerűbb lehet abban megegyezni, hogy a balra kanyarodó haladjon el elsőnek, de ezt a döntést az ott lévő vezetőkre kell bízni, és nem a KRESZ-ben rögzíteni.

Egyébként nem értem, hogy ha az alábbi képen látható esetekben a kölcsönös udvariasságra bízzuk a továbbhaladási sorrendet, akkor ebben a szituban miért ódzkodnak sokan szintén emellett letenni a voksot.

Az irányjelző használatával kapcsolatban is gyakran merülnek fel kérdések.

Az irányjelzők helyes használata: Mennyivel előre kell indexelni, mikor és miért

Az irányjelző használatának szabályai

A KRESZ. 29. § (2) bekezdése szerint az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni.

Irányváltoztatásnak minősül, ha a gépjárművezető terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is.

A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet. Ilyenkor tehát nem kötelező az index használata, de nem is tilos.

Általában tehát nem probléma, ha ilyen esetekben a járművezető indexel, hiszen ez csak többlettájékoztatás. Ha azonban a főútvonal pl. jobbra kanyarodik, és a kanyarodó főútvonalról jobbra mellékutca nyílik, a jobbra történő indexelés a jobbra eső mellékutcába történő bekanyarodás előrejelzésére szolgál, tehát ha ilyenkor a járművezető a jobbra indexelés mellett mégsem kanyarodik be a mellékutcába, akkor az index használata megtévesztő.

A fényjelző készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelező haladási irányt jelző tábla jelzése azokra a járművekre vonatkozik, amelyekre a fényjelző készülék jelzése irányadó, azaz ilyenkor a jelzőtáblát nem lehet figyelmen kívül hagyni (tehát ha a tábla szerint csak egyenesen lehet továbbhaladni, akkor a telezöld jelzésnél is csak egyensen lehet továbbhaladni).

A KRESZ szerint a kör alakú zöld fény szabad utat jelez; ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni.

A „Kötelező haladási irány” tábla pedig azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévõ nyíl által jelzett irányban kell továbbhaladni. A két szabályból az következik, hogy a jelzett esetben csak a "Kötelező haladási irány" tábla által jelölt irányban lehet továbbhaladni a kör alakú zöld jelzés esetén.

Gyakori kérdések és válaszok

Kérdés	Válasz
Kell-e indexelni, ha egyenesen haladok, de elhagyom a főútvonalat?	Igen, ilyenkor irányváltoztatás történik, ezért kötelező az index használata.
Mi a teendő, ha egy kereszteződésben nem egyértelmű az elsőbbségi sorrend?	Ilyenkor a kölcsönös udvariasság elve alapján kell megegyezni a többi közlekedővel.
Mit tegyek, ha a "Kötelező haladási irány" tábla mást mutat, mint a jelzőlámpa?	A "Kötelező haladási irány" tábla jelzése a mérvadó.