Kötelező elsősegélynyújtás és a jogi következmények: Mit tegyünk baleset esetén?

A közlekedésben részt vevők számára kötelezettség, hogy közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járműveikkel megálljanak, meggyőződjenek arról, hogy a bekövetkezett balesetben személyi sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, és a baleset folytán megsérült vagy közvetlen veszélybe került személyeknek segítséget nyújtsanak. A KRESZ 58. §-ában foglaltak szerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.

A halált vagy a személyi sérülést okozó baleset bekövetkezése esetén a balesetről a rendőrhatóságot haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a baleset nyomainak megőrzéséről. A helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. A szabályozás célja azonban nem elsősorban a büntetés, hanem a biztonság. Egy baleset vagy műszaki hiba esetén ezek az eszközök életmentő szerepet tölthetnek be: a háromszög segít a forgalom figyelmeztetésében, a mellény növeli a láthatóságot, az elsősegélydoboz pedig azonnali segítséget nyújthat.

A cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása közötti különbség

Fontos tisztában lenni a büntetőjogban meghatározott két hasonló, de mégis eltérő bűncselekménnyel: a cserbenhagyással és a segítségnyújtás elmulasztásával.

A cserbenhagyás egy közlekedési bűncselekmény, míg a segítségnyújtás elmulasztása egy élet és testi épség elleni bűncselekmény a Btk. rendszerében. Ennélfogva cserbenhagyást csak az követhet el, aki a közlekedésben részt vesz. A cserbenhagyás elkövetője csak a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője lehet. Cserbenhagyást elkövethet a baleset okozója vagy sértettje is. A jármű utasa kizárt, hogy elkövető legyen. Ellenben az nem kizárt, hogy az utas részéről a felbujtói bűnrészesség megállapításra kerüljön, ha az elkövető a mulasztást az utas felhívására tanúsította. A cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha a közlekedési baleset során nem történt sérülés, vagy nem volt szükség segítségnyújtásra.

Ezzel szemben a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény, amikor valaki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek élete vagy testi épsége veszélyben van.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a két bűncselekmény főbb jellemzőit:

Miért hagyják el a baleset helyszínét?

Mi lehet az oka, hogy valaki megállás nélkül tovább hajt a baleset helyszínéről? A fokozott stresszhelyzetben pánik vagy menekülési ösztön uralkodhat el a járművezetőn. Gyakran rövid idő elteltével már reálisan látja a helyzetet, és visszatér a helyszínre.

Vannak, akik ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés miatt nem is észlelik a helyzetet. Előfordulhat, hogy észlelik ugyan, de az ittas járművezetés vagy a kábítószer fogyasztása, birtoklása miatti súlyosabb büntetésről való félelmükben, vagy általában a büntetéstől való félelmükben, elhagyják a helyszínt. Kiváltó oka lehet a cserbenhagyásnak vagy a segítségnyújtás elmulasztásának a letartóztatás elkerülésének szándéka is, ha az elkövető a balesetet megelőzően egyéb bűncselekményeket is elkövetett. Lehetséges, hogy az elkövető a járművén tiltott dolgokat szállít.

A segítségnyújtás jogi keretei: A Btk. 166. §

A hétköznapi értelemben vett segítségnyújtás számtalan formát ölthet, de nem mindegyik rendelkezik büntetőjogi relevanciával. Azonban a büntető törvényben megjelölt segítségnyújtás elmulasztása a rosszalló pillantásoktól, és a fejcsóválástól jóval súlyosabb következményekkel járhat.

Btk. 166. § - Segítségnyújtás elmulasztása

A Büntető Törvénykönyv 166. §-a részletesen szabályozza a segítségnyújtás elmulasztásának bűncselekményét:

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Btk. 166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

A cselekmény elkövetője, („Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget”) bárki lehet. Nem feltétele a segítségnyújtás elmulasztása elkövetésének, hogy a segítségnyújtásra szoruló személy sérülését, vagy az életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet az elkövető idézze elő. A törvény értelmében annak a személynek kell segítséget nyújtani, aki sérült, vagy akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, függetlenül attól, hogyan került ilyen helyzetbe.

Hírek a KRESZ Parkokról

Az egészség megóvását, az élet, testi épség védelmét a törvény csak az ember vonatkozásában állapítja meg kötelezettségként. Tehát ha valaki lát az útszélén egy szenvedő állatot és amellett segítségnyújtás nélkül megy el, nem állapítható meg a bűncselekmény a terhére. Sérültnek az a személy tekinthető, „ … akinek az élete, vagy a testi épsége sérelmet szenvedett.” A közvetlen veszély pedig azt a helyzetet jelöli, amikor még nem következett be a sérülés, de annak reális, közeli lehetősége fennáll. A közvetlen veszély kialakulhat más személy jogellenes, de akár jogos (vétlen) magatartásából, lehet természeti erőből származó, előidézheti állat vagy az a személy is, aki ennek következtében segítségnyújtásra szorul, de fakadhat szervi betegségből is.

Példaként említhető a következő eset:

A társasház gondnoka a ház kapubejárata felett elhelyezett világítótest izzóját szerette volna kicserélni. A létrán állt, amikor megszédült és mintegy 1,8 méter magasságból leesett a járdára. Ennek következtében a jobb vállán, valamint felkarján csonttörést, fején repesztett, erős vérzéssel járó hámsérülést és eszméletvesztést szenvedett. A létra mellett kb. 5 percig feküdt eszméletlen állapotban. Ez idő alatt arra jött egy fiatalember, aki a fekvő helyzetben lévő, szemmel is látható sérült személyt kikerülte, motorkerékpárjára ült és a helyszínről eltávozott. Aki (a fiatalember) nem nyújt tőle elvárható segítséget (nem részesíti elsősegélyben, nem hív segítséget, stb.) sérült (gondnok) vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A „tőle elvárható” segítség fogalma

Felmerül a kérdés, hogy sérült személyt szakszerű egészségügyi ellátásban kell-e részesítenem? Esetleg a közvetlen veszély elhárítása érdekében erőmön felül, testi épségem, életem kockáztatásával is segítséget kell-e nyújtanom? Szó sincs róla. A "tőle elvárhatóság" azt jelenti, minden esetben vizsgálni kell, konkrét személytől milyen segítségnyújtás várható el. Nem vagyunk egyformán képzettek, nem azonosak az ismereteink, és nem rendelkezünk azonos testi erővel, ügyességgel stb., vagyis nem azonosak a képességeink. Erre tekintettel nem azonos segítségnyújtás várható el egy orvostól - ha sérült személy ellátásáról van szó - és egy olyan személytől, aki nem rendelkezik egészségügyi ismeretekkel. Nem várja el a törvény az önfeláldozást, a hősiesség vállalását, azt a segítségnyújtást sem, ahol a segítségnyújtó a saját életét kockáztatja.

A bírói gyakorlat alapján például a fuldoklónak a vízből való mentése csak attól várható el, aki erre vonatkozó különleges szakismerettel rendelkezik, egymagában az úszásban való jártasság nem azonosítható a vízből való mentésre vonatkozó képességgel (Legf. Bír. B. törv. 3041/1953.). Az viszont belátható, hogy a XXI. század telekommunikációs rendszerei lehetővé teszik a gyors, telefonon történő segítségkérést. Amennyiben segítségnyújtásra nem vagyunk képesek, minél gyorsabban hívjunk segítséget.

Mi történik abban az esetben, ha a segítségnyújtás a sérült, vagy közvetlen veszélybe került személy állapotának a rosszabbodásához vezet? A segítségnyújtás elmulasztásának elkövetési magatartása a sérült vagy veszélyhelyzetbe jutott személynek a segítség nélkül hagyása, ezért a segítségnyújtás felajánlása vagy az utóbb orvosilag helytelennek bizonyult segítségnyújtást akkor is az általánosan előírt kötelesség teljesítésének kell tekinteni, ha az ténylegesen a sérült személy állapotromlását eredményezte [BH 1957.1483.]. A hivatkozott bírósági határozat alapján nem róható fel a segítséget nyújtó személy számára, ha nem a legmegfelelőbb, - de a tőle elvárható - módon nyújtott segítséget, és ennek következtében a „bajban” lévő személy állapota súlyosbodott, esetleg meghalt.

Minősített esetek és súlyosabb büntetések

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Ez a bekezdés nem azt jelenti, hogy ha a segítségre szoruló személy az életét vesztette, akkor a segítségnyújtást elmulasztót automatikusan súlyosabban kellene büntetni. Vizsgálni kell a személy halála és a mulasztás közötti okozati összefüggést. Vagyis azt a körülményt, miszerint a segítségnyújtás megakadályozhatta volna a személy halálának bekövetkezését.

Például, az ittas személy mínusz 8 Celsius fokban, magatehetetlen állapotban a park egyik padján fekszik. Az arra járó emberek látják a fekvő személyt, de segítségadás (a mentők értesítése) nélkül tovább mennek. Utólag megállapítást nyert, hogy a bekövetkezett halál - kihűlés - elkerülhető lett volna, ha az elhaladó személyek közül valamelyikük értesítette volna a mentőket, tehát ebben az esetben a minősítő körülmény megállapítható.

Még súlyosabban büntethető az az elkövető, aki a veszélyhelyzetet maga idézi elő és az ennek következtében megsérült, veszélyben lévő személyt nem részesíti segítségnyújtásban. E különös segítségnyújtási kötelezettség abban az esetben állapítható meg, ha az elkövető a veszélyhelyzetet gondatlan magatartásával okozza. Ellenben ha valaki a kialakult veszélyt vétlenül okozza, akkor csak az alapeset róható fel a terhére.

Külön kiemelésre kerül azoknak a köre, akik a segítségnyújtásra egyébként is kötelesek. Idesorolhatóak az orvosok, az egészségügyi végzettséggel rendelkezők, a mentők, a tűzoltók, a rendőrök, stb.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Btk. 166. § szerinti büntetési tételeket:

Az elsősegély doboz és a KRESZ

A legtöbb autós rutinszerűen használja a járművét, és ritkán gondol bele abba, hogy a kötelező tartozékok legalább annyira fontosak, mint a műszaki állapot, pedig a KRESZ egyértelműen előírja, hogy bizonyos eszközök nélkül az autó nem tekinthető megfelelően felszereltnek.

A járműben a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján kötelező az elsősegélynyújtó felszerelés tartása. Ugyanakkor a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendelet 106. §-a által előírt, a járműveken készenlétben tartandó elsősegélynyújtó felszerelés a jármű tartozékaként értelmezhető. Az elsősegély doboz portól és víztől kell, hogy védje a tartalmát. Az egyes elemei csak a szavatosság lejáratáig alkalmazhatóak. Sokan nem tudják, hogy nemcsak a hiány, hanem az elavult elsősegélydoboz is problémát jelent. A csomagban található steril eszközöknek lejárati idejük van, így ezek rendszeres ellenőrzése is kötelező. Egy lejárt készlet ugyanúgy szabályszegésnek számíthat, mintha nem is lenne az autóban.

Tehát az igazoltató rendőr ellenőrizheti az elsősegély láda meglétét és megfelelőségét. A leggyakrabban ellenőrzött elemek az elakadásjelző háromszög, a láthatósági mellény és az elsősegélydoboz. Már egyetlen hiányzó vagy nem megfelelő állapotú eszköz is elég lehet ahhoz, hogy a rendőr pénzbírságot szabjon ki. A büntetés összege több ezer forinttól akár 200 ezer forintos összegig is terjedhet. Ha nincs nálunk megfelelő elsősegély doboz, akkor a KRESZ 58. § (5) bekezdésében meghatározottak alapján szabálysértés valósul meg.

Viszont ha baleset és személyi sérülés történik, de mi nem tudunk segítséget nyújtani, mert nincs az autónkban vagy motorunkon elsősegély doboz, akkor már a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet alapján segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény valósul meg:

„Személysérülést okozó baleset és jármű kigyulladás esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. A jármű vezetője a segítségnyújtáshoz a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést, valamint a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a tűzoltó készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles használni, illetve a segítségnyújtó rendelkezésére bocsátani.”

A segítségnyújtás elmulasztásáért két év szabadságvesztés szabható ki. De ha a sérült meghal, pedig az illető megmenthette volna, akkor három év a kiszabható büntetés. Ezeknek tudatában mindenképp fontos, hogy legyen nálunk érvényes elsősegély doboz, és fontos, hogy azt tudjuk használni is.

Az elsősegély vizsga és a felkészülés

Az elsősegély vizsga fontos lépés a jogosítvány megszerzéséhez. Többféle módon is felkészülhetsz az elsősegély vizsgára (a tanfolyamon való részvétel azonban nem kötelező):

• Tantermi elsősegély tanfolyam: Tapasztalt mentős oktatóktól tanulhatsz. A személyes tanfolyam lehetőséget ad arra, hogy közvetlenül kérdezz az oktatótól, azonnali visszajelzést kapj, és gyakorold a helyes technikákat valódi eszközökkel. Ezáltal magabiztosabbá válsz, hiszen a valós helyzetekre való felkészülést segítik, és az oktató személyre szabott tanácsokkal támogat.
• Vöröskereszt Tanfolyamok: A Magyar Vöröskereszt által szervezett tanfolyamok is jó lehetőséget kínálnak a felkészülésre. Ezeket a tanfolyamokat sokan azért választják, mert országos lefedettséggel rendelkeznek, és tapasztalt oktatókat biztosítanak.
• Online Képzések: Online elsősegélynyújtó tanfolyamot is választhatsz, de mivel a vizsga gyakorlati részt is tartalmaz, érdemes inkább személyes tanfolyamon részt venni.

A felkészüléshez nagyon hasznos a hivatalos Elsősegélynyújtás Tankönyv, amelyben a vizsgán szereplő összes tétel megtalálható. Az elsősegély vizsgára a Magyar Vöröskeresztnél tudsz jelentkezni. A vizsga mindössze néhány percet vesz igénybe. Ha egyszer már sikeresen elvégezted az elsősegély-nyújtó vizsgát, akkor a későbbiekben már ezt nem kell újra megtenned.

Gyakori hibák az elsősegély vizsgán, amelyek azonnali bukást eredményezhetnek

Az elsősegély vizsgán vannak olyan hibák, amelyek azonnali bukást jelentenek. A következőket érdemes mindenképpen elkerülnöd:

• Újraélesztés:
  • Az elhelyezkedés hibás.
  • A teendők érvényes szakmai szabályoknak megfelelő sorrendje nem megfelelő.
  • A mellkaskompresszió jellemzői (frekvencia, mélység, folyamatosság) nem megfelelőek.
  • A befúvások hatástalanok, ennek oka nem kerül felismerésre és korrigálásra.
• Életjelenségek vizsgálata:
  • Az eszméletlenség vizsgálatának lépéseit nem ismeri.
  • A légzés vizsgálatát nem szabályszerűen végzi.
• Eszméletlenség vizsgálata és ellátása:
  • A légútbiztosítás szükségességét nem ismeri fel, és nem megfelelően alkalmazza.
  • Ha nem tudja, hogy nem mozdítható betegnél/sérültnél hogyan biztosítható átjárható légút.
• Stabil oldalfektetés:
  • Durva átfordítás, mozgatás.
  • A fej hátraszegése elmarad.
  • Instabil marad a beteg/sérült.
• Vérzések ellátása:
  • A kézzel történő vérzéscsillapítás (nyomáspont vagy direkt ujjnyomás) elmarad.
  • A vérző végtag, testrész felemelése elmarad, és más hatásos vérzéscsillapító/megszüntető eljárás sem történik.
  • Ha a nyomókötést lazán, nem megfelelően helyezi fel.
  • Nyomókötést tesz fel a nyakra.
  • Vérző végtagra szorító körülkötést helyez fel.
  • A kivérzés tüneteit nem ismeri fel, ellátását nem tudja.
• Égés ellátása:
  • Hűtés elmaradása.
  • Idegen anyag sebre juttatása.
• Fektetési módok:
  • Ha a fektetési módok indikációit nem ismeri, kivitelezésüket nem tudja (félig ülő helyzet, sokk fektetés - hasi sérült, eszméleténél lévő koponyasérült, ájult beteg, eszméletlen beteg fektetése).
• Bukósisak levétele:
  • Indikációját nem tudja.
  • Fej-nyak mozgatásával próbálja levenni.
  • Két segítő esetén, ha az „A” segélynyújtó a fej-nyak rögzítését nem veszi át és biztonsággal két kézzel nem rögzíti.
• Kimentés (Rautek-féle műfogás):
  • Indikációit (gépkocsiból mentésnél) nem tudja.
  • Nem tudja megfelelően kivitelezni.
• Hirtelen légúti elzáródás:
  • Az eltávolítás egyes lépéseinek kivitelezését nem tudja.
• Rögzítések:
  • Csont - ízületi sérülések rögzítését nem a szabályok szerint végzi (ellátásának szabályait nem ismeri, a szükséges rögzítések kivitelezését nem tudja).

Mentesség az elsősegély vizsga alól

Jó hír, hogy bizonyos esetekben mentesülhetsz az elsősegélyvizsga alól. Ha az alábbi esetek valamelyike illik rád, nem kell külön elsősegélyvizsgát tenned a jogosítványodhoz:

• Orvostudományi egyetemen szerzett orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi oklevéllel rendelkezők.
• Állatorvos-tudományi egyetemen szerzett állatorvosi oklevéllel rendelkezők.
• Védőnői, dietetikus, mentőtiszti, gyógytornász, egészségügyi szakoktatói, diplomás ápolói oklevéllel vagy képesítéssel rendelkezők.
• Közegészségügyi felügyelői főiskolai szakon végzettek.
• Egészségügyi közép- vagy szakiskolát végzettek.
• Minden vizsgázó, aki 1969. július 1. és 1983. december 31. között „D” kategóriás, vagy trolibusz kategóriás járművezetői engedélyt szerzett.
• Továbbá az, aki január 01-je után:
  • Bármely járműkategóriára vezetői engedélyt (jogosítványt) szerzett.
  • Trolibusz kategóriára járművezetői engedélyt szerzett.
  • „Mezőgazdasági vontató”, „Segédmotoros kerékpár”, vagy „Lassú jármű” kategóriában közúti járművezetői jogosultságot szerzett.

Egészségügyi dolgozóként a Magyar Vöröskereszt irodájában kell bemutatnod a kiváltó igazolást vagy bizonyítványt (a folyamatban lévő ágazati vizsga, szigorlat, vagy például a szociális gondozó végzettség nem elfogadható).

tags: #kresz #elmulaszt #kotelezo #elsosegelynyujtas #büntetés

• Ólmozott benzin hatásai
• milyen a Mercedes B150 W245 a gyakorlatban?
• 5 sebességes váltó beszerelése Lada 1200-ba
• Škoda Octavia II műszaki rajzok
• E46 Műszerfal Diagnosztika