Köteles Címketartalom és Kezelési Előírások: Navigáció a Termékinformációk Világában
A termékek címkéin található információk kulcsfontosságúak a fogyasztók számára, mind a biztonságos használat, mind a termék élettartamának megőrzése szempontjából. Az előírások garantálják, hogy a vásárlók egyértelmű és pontos tájékoztatást kapjanak a megvásárolt áruk tulajdonságairól és megfelelő kezeléséről. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a kozmetikai termékekre és textíliákra vonatkozó kötelező címkézési és kezelési előírásokat.
Kozmetikai Termékek Kötelező Címkézése
Ahhoz, hogy egy kozmetikai termék biztonságosan és a fogyasztóra nézve káros következmény nélkül használható legyen, elengedhetetlen a pontos és részletes címkézés. A "246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet a kozmetikai termékekről" rendelkezik a nem előre csomagolt kozmetikai termékek, valamint azon termékek esetében, amelyeket a vevő kérésére a vásárláskor csomagolnak be, vagy azonnali eladásra előre csomagolnak.
Az előírások szerint fel kell tüntetni a felelős személy neve vagy bejegyzett cégneve és címe.
Ugyancsak kötelező feltüntetni a csomagolás idején fennálló névleges tartalom súlyban vagy töltési térfogatban. Kivételt képeznek ez alól az előrecsomagolt termékek, számos termék amelyeknél a súly vagy térfogat nem releváns, csomagolás, mely 5 g vagy 5 ml-nél kisebb mennyiséget tartalmaz, ingyenes termékminta és egyszer használatos termékek.
Minőségmegőrzési Idő és Felhasználhatóság
A minőségmegőrzési időt a 30 hónapnál kevesebb minőségmegőrzési idejű készítményeken kell feltüntetni. Helyesen: a minőségmegőrzési szimbólumot vagy a „Felhasználható” szót követően hó/év vagy nap/hó/év sorrendben. A 30 hónapot meghaladó minőségmegőrzési idejű kozmetikai termékek esetében termékeknél azt a felnyitástól számított időtartamot kell megjelölni, amely alatt a termék biztonságos és a fogyasztóra nézve káros következmény nélkül használható.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Az Összetevők Listája
Az összetevők felsorolása „az összetevők glosszáriumban” szereplő közhasználatú nevük alkalmazásával történik. Ezt az információt elegendő csak a külső csomagoláson kell feltüntetni (ha van ilyen). A felsorolást az „Ingredients” kifejezés előzi meg (nem fordítandó magyarra). Az összetevők listáját a kozmetikai termékhez való hozzáadás időpontjában mért súlyuk szerinti csökkenő sorrendben kell megadni (1%-nál kisebb koncentrációban jelenlevő anyag esetében a sorrend tetszőleges). Nanoanyag esetében: annak neve után zárójelben a [nano] szócska. Többféle színárnyalat esetén +/- CI nómenklatúra.
Ha gyakorlati okból a felsorolt információkat a címkén feltüntetni nem lehet, az információt a termékhez mellékelt vagy csatolt tájékoztatón, címkén, szalagon vagy kártyán kell feltüntetni.
A "Textil-KRESZ": Kezelési Jelképek a Textíliákon
A textiltermékek mosása, vegytisztítása közben káros fizikai és kémiai hatások érhetik az anyagot, vagy legalábbis befolyásolhatják későbbi használhatóságát. A felhasználókat ezért egyértelműen fel kell világosítani arról, hogyan járjanak el, illetve mit kerüljenek el, hogy a termék minél tovább használható maradjon. Erre szolgálnak a gyakran „textil-KRESZ”-nek is nevezett, ma már általánosan használt kezelési jelképek.
A Kezelési Jelképek Története és Szabványosítása
A termék anyagára vagy garantált tulajdonságaira utaló jelképeket egyes gyártók már régóta alkalmaztak. Magyarországon először 1965-ben vezettek be ilyen jelképrendszert, az akkori Textilipari Minőségellenőrző Intézet (TEXIMEI) javaslatára. Az erre vonatkozó magyar szabványt 1976-ban adták ki, majd 1979-ben az akkori KGST (a szocialista országok Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) keretében elfogadott MSZ KGST 1729:1979 szabvány már figyelembe vette a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) ajánlásait.
1984-ben a Belkereskedelmi és az Ipari Minisztérium rendeletben szabályozta a textiltermékek kezelési jelképeinek alkalmazását, és a termék forgalomba hozatal előtti jóváhagyását a TEXIMEI hatáskörébe utalta. Az egységesítés érdekében végzett tevékenység eközben nemzetközi szinten folyt, ami az ISO 3758:1992 szabvány megalkotásához vezetett. Ennek alapján készült el a magyar MSZ ISO 3758:1992 Textíliák kezelési jelképeinek kódcímkéi című magyar szabvány is, amit azután - ugyancsak igazodva a nemzetközi tendenciákhoz - 2005-ben korszerűsítettek. Miután ez a szabvány az Európai Unióban általánosan érvényes, jelölése nálunk MSZ EN ISO 3758:2005.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
A 2012 óta Magyarországon is hatályos újabb, MSZ EN ISO 3758:2012 számú, Textíliák szabvány is ezt a rendszert követi. Az EU területén a kereskedelemben kapható lakástextileket kötelező a nemzetközi mosási jelek sorát is feltüntető címkével ellátni, ami útmutatót ad a textil tisztítás kérdéskörére vonatkozóan. A szabványok alkalmazása általában ma már nem kötelező érvényű ugyan, de ha valamely jogszabály előírja az alkalmazásukat, akkor abban a körben kötelezővé válnak, márpedig a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény is érinti ezt a területet.
A szabvány előírja a jelképek sorrendjét is, ami lényegében a gyakorlatnak megfelelő technológiai sorrendnek felel meg. Egyes jelképek alatt kiegészítő jelképek is elhelyezhetők. Ha a jelképekkel nem fejezhető ki a teljes körű tájékoztatás, a kezelési útmutatót szöveges kiegészítéssel is el lehet látni. Erre példa a „Használatba vétel előtt feltétlenül ki kell mosni!” felirat.
Vonalkód technikai alapok - Címkék
A Kezelési Jelképek Részletes Magyarázata
A mosási jelek és a textil kezelésére vonatkozó szimbólumok által javasolt tisztítási módot nem kötelező betartani, de érdemes megfogadni. Ha például maximálisan 40°C-on ajánlott egy pléd mosása, de valami miatt csak 30°C-on szeretnénk kimosni, ezt nyugodtan megtehetjük. Viszont magasabb hőmérsékletű mosóprogramra betenni nem javasolt, mert roncsolódhat a kelme. Vagyis a piktogramok által ajánlottnál kíméletesebb tisztítás mindig elfogadható, de erősebb igénybevételt jelentő mechanikai vagy kémiai tisztításnak alávetni a terméket nem célszerű.
Mosás
A mosókád azt jelenti, hogy a textilt vízben lehet mosni. Ez így kicsit triviálisnak hangzik, ám látni fogjuk majd a vegytisztításnál, hogy nem minden textil szereti a vizet. A lavór formáját idéző piktogramba írt szám a maximális mosási hőmérsékletet adja meg. Így a mosási jelek dekódolása igen egyszerű, mert például ha egy 40-es számot látunk, azt jelenti hogy maximum 40°C-on javasolt a textília mosása. Az ábra alján időnként szerepelhet egy vagy két vonal is. Az 1 vonal kímélőmosást és kevesebb ruhát javasol a mosógépben. A ruhákon, ágyneműkön és törölközőkön megtalálhatjuk azt a jelzést is, hogy legfeljebb hány fokon szabad mosni őket. Ezt egy hullámzó vizet magába foglaló ábra számokkal mutatja, leggyakrabban a 30, 40, 50, 60 és 95 fokot. A harmadik leggyakoribb jel a kézimosásé, amit könnyű beazonosítani, mivel megjelenik rajta az emberi kéz motívum. Jó hír viszont, hogy ez nem azt jelenti, hogy az adott pólót kizárólag kézzel tudjuk tisztítani: a legtöbb modern mosógép rendelkezik kézimosás programmal, így kíméli az anyagot. Ugyanez a szimbólum a kéz nélkül azt jelenti, hogy a ruhadarab mosógépben mosható és ez a jel áthúzva tiltja a mosást, ilyenkor tisztítóba kell vinnünk a ruhát. Gyapjú és selyem mosása esetén kifejezetten fontos a mosószer típusa is. Egyes mosógépek már speciális gyapjú-mosó vagy finom-mosásra kifejlesztett programokat is tudnak futtatni amit különböző mosógép jelek is jelölnek a készülék kezelő paneljén. A gyapjú-mosó program kifejezetten hasznos, mert ilyenkor a gép automatikusan lecsökkenti a centrifuga fordulatszámát és kevesebbszer, illetve rövidebb ideig mozgatja a textilt mosás közben. Ha a mosókádban egy emberi kéz motívumát látjuk, a gyártó javaslata az, hogy kímélő kézi öblítést alkalmazzunk. Nem csak kézzel moshatjuk ki a textilneműt, hanem a mosógép erre kifejlesztett helyettesítő programjával is, amennyiben az rendelkezik ilyen módozattal.
Fehérítés
Klóros vagy oxigénes fehérítést folteltávolítás, illetve fehérítés esetén szokás alkalmazni. A háromszög formájú piktogram azt mutatja meg, hogy az adott textil kezelhető-e fehérítő vegyszerrel és ha igen, milyen típusú szert használjunk. A háromszög a textíliák esetében mindig a fehérítésről szól. Sima háromszög esetén minden fehérítési lehetőségre (klór és oxigénes fehérítő) alkalmas a ruha. A klóros fehérítő vegyületekkel bánjunk óvatosan!
Szárítás
A négyzet a természetes vagy mesterséges szárítás jelképe. A szárítódob ikonjában jelzett pontok adják meg a szárítás fokozatát. Az 1 pötty kíméletes szárítást, míg a 2 pötty normál szárítást jelent. Az 5 kötelező szimbólumot a textil gyártója kiegészítheti az alábbi természetes szárításra vonatkozó ábrákkal is. Ha végig olvassuk az ábrák jelentését, rájöhetünk hogy elég beszédesek. A vízszintes vonal a fektetve történő szárításra figyelmeztet, míg a függőleges vonal függesztést javasol. A lefelé ívelő görbe a szárítókötél sziluettjét idézi. Ezenkívül még találkozhatunk a négyzetben egy körrel, ami lehetővé teszi a gépi szárítást, ugyanennek a jelnek az áthúzott verziója pedig tiltja azt. Áthúzott kör a négyzetben: gépi szárítás nem megengedett. Az X alakban áthúzott jelkép alatt a termék jellegének megfelelő természetes szárítás (pl. beleértve az áztatást, előmosást, öblítést és víztelenítést (centrifugálás)) is lehetséges.
Vasalás
Amennyiben egy textil vasalható, úgy a vasaló formájú ikonban jelzett pontok adják meg a vasalás maximális hőmérsékletét. Az egyszerű vasaló esetében nincs hőmérsékletre vonatkozó megkötés, a pontok a maximális hőmérsékletre utalnak. Egy pont: 110˚C (pl. selyem), két pont: 150˚C (szintetikus anyagok), három pont: 200˚C (pl. ágynemű, pamut). Általánosságban a pamut és len anyagok a legmagasabb 3-as, a gyapjú, selyem, poliészter és viszkóz anyagok a 2-es, míg a műszálas anyagok a legalacsonyabb fokozaton vasalhatóak. Minden textíliát amennyiben lehetőség van rá érdemes a fonákjáról (az anyag hátuljáról) vasalni. Ezt azért javaslom, mert a kelme vasalás közben kifényesedhet. Amennyiben érzékeny darabbal van dolgunk, vasalhatjuk a kelmét vasalóruhán keresztül is. Terítsünk egy másik, megfelelő méretű vékony textilt, például textil zsebkendőt a kelmére és a rátéten keresztül vasaljuk át az anyagot.
Tisztítás (Vegyi és Nedves)
A kör a száraztisztítás vagy vegytisztítás jele. A körben feltüntetett betűk az alkalmazható tisztító- és folteltávolító szerekre utalnak. A betűk segítségével megkülönböztetjük a vegytisztítást és a bio tisztítást is egymástól. Ez az információ elsősorban a vegytisztítással foglalkozó szakembereknek és üzemeknek szolgál hasznos információval. A következő legszokványosabb alakzat a szimbolikában a kör, ami többféle megjelenéssel is bírhat. Ez a száraztisztítás vagy vegyi tisztítás jele: az üres kör szintúgy minden formára lehetőséget ad, az áthúzott pedig semmilyenre. Megjelenhetnek betűk az alakzatban (például a “P”, az “A”, az “F” és a “W”), ezek a ruhák különböző kémiai anyagokkal való mosását jelölik. Az “A” bármilyen vegyszerrel kezelhető, a “P” esetében csak tetraklór-etilénnel lehetséges a tisztítás, az “F” jelölésű ruha csak kőolajos szerrel kezelhető, a “W” esetében lehet nedves tisztítási eljárást alkalmazni. A legáltalánosabb vegytisztítóban alkalmazott tisztítószernek a ’P’ betűvel jelzett perklóretilén mondható.
A nedves tisztítás, vagy másnéven bio tisztítás mint környezetkímélő eljárás különbözik a vegytisztítástól, és már vannak erre szakosodott tisztítószalonok is. Bio tisztítás során a nagy átmérővel rendelkező gép dobjába kerülnek be a textilek kis adagokban. A nedves tisztítást 30°C-on végzik. Mivel a tisztító-dob mozgása speciális és a segédanyagok adagolása is programozott, az eljárás még a háztartási gyapjú-mosó programoknál is kíméletesebb.
Tudatos Mosás és Energiahatékonyság
Az, hogy a mosással mennyire lesznek tiszták a ruháink, sok tényezőn múlik. Kell hozzá egy jó, pont a mi igényeinknek megfelelő mosógép és kell hozzá egy hatékony, a piszkot, foltokat megfelelően eltávolító mosószer. Mindezek mellett azt is tudnunk kell, hogy a mosásba kerülő ruhák milyen kezeléssel, mosóprogrammal őrzik meg állapotukat. Hogy milyen hőfokot, milyen erős centrifugálást, milyen mosószereket bírnak. Erről a ruhák belsejében található mosási szimbólumokból tájékozódhatunk. Úgyhogy mielőtt levágnánk, vessünk rá egy pillantást!
A fentiekben ismertetett mosás, fehérítés, szárítás, vasalás, tisztítás jelképeken túl is léteznek szimbólumok, melyek hasznos információkkal szolgálnak a textilről. Néhány kezelési utasítás nem fejezhető ki jelképpel, mint például ha érdemes kifordítva mosni a párnahuzatot. Amennyiben szeretnénk valamelyik lakástextilünket kitisztítani de már nincs meg, vagy megkoptak a mosási jelek a címkén, érdemes a textil alapanyagát és szerkezetét megfigyelni. Sokat segíthet, ha meg tudjuk határozni, hogy szövött, kötött vagy más eljárással készült alapanyagról van szó. Amennyiben a VANDOR studio ® webáruházában vásárolt textilek tisztításával kapcsolatban tanácstalan, kérdezzen bátran! Lakástextileink mindig egy kevésbé látható helyre bevarrt fehér textil címkével készülnek, de ezen túl is szívesen adunk tanácsot a termékek mosásával és kezelésével kapcsolatban.
Energiacímkék és Takarékosság
A fenti szimbólumok leginkább azt hivatottak elérni, hogy ruháid sokáig megőrizzék eredeti fényüket. Ezenkívül azonban az energiahasználatra is érdemes odafigyelni. Az egyik, hogy magas energia besorolású mosógépet veszel. Ezt az energiacímkén látod, a cél az, hogy az A mellett minél több legyen a plusz jel. A legjobb, ha A+++ készülék kerül be a lakásba, mivel ez akár feleannyi árammal éri el ugyanazt a teljesítményt, mint gyengébb társai. Fontos tudni, hogy az energiacímkék 2021. márciusától változtak, az új rendszer A - G skálán méri a hatékonyságot.
Mosási Szokások Optimalizálása
A másik pedig, hogy a mosógép előtt állva tudatosan kezdesz el tervezni. Érdemes szétválasztani a hasonló módon mosható textíliákat és az sem utolsó szempont, hogy mely ruhatípust hány hordás után mosol ki. Az alsóneműknek és a zokniknak persze minden viselés után a szennyeskosárban kell landolniuk, ahogyan az edzőpólóknak is. A melltartók viszont elég ha 2-3 felvétel után mennek a gépbe, a pulóvereket és nadrágokat pedig 5-7-szer is hordani lehet azelőtt, hogy ismét tisztítani kelljen őket. Mosás után ne hagyd 8 óránál hosszabb ideig a gépben a vizes ruhát. Azonkívül, hogy összegyűrődnek, elkezdenek bebüdösödni és berohadni, ilyenkor pedig lehet újra mosni. A Tudatos Vásárlók Egyesületénél a mosógépekre is kíváncsiak voltunk, így laborban hasonlítottuk össze, melyik hogy teljesít a mosás, öblítés, energia- és vízfogyasztás, zaj, használhatóság terén.