A KRESZ Szabályai az Autóvilágításról: Látni és Látszani az Utakon

A biztonságos közlekedés egyik alappillére a látás és a láthatóság. Ebben pedig kulcsszerepet játszik autónk világításrendszere. Az autóvilágítással foglalkozó cikksorozatunk most arról szól, hogy melyik fényszóró típust mikor, hogyan és meddig kell bekapcsolni. A KRESZ szabályai szerint a forgalomban közlekedő járműveket éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, de nem mindegy, hogy hogyan. A téves világításhasználat nemcsak bírságot vonhat maga után, hanem súlyos balesetekhez is vezethet. A gépjármű világításának megfelelő használata tehát nem pusztán jogszabályi kötelezettség, hanem közös felelősségünk a biztonságos közlekedésért. Rendszeres karbantartással, a műszaki állapot folyamatos ellenőrzésével és a KRESZ szabályok következetes betartásával járulhatunk hozzá a balesetek megelőzéséhez. A látni és látszani elv életbe vágó a közlekedésben. Adunk néhány tanácsot, amelyek segítenek abban, hogy biztonságosan közlekedhessünk.

A Tompított Fényszóró Használata

A tompított fényszóró az autó alapvilágításának része, és elsődleges célja, hogy a jármű előtt megfelelő látási viszonyokat biztosítson anélkül, hogy elvakítaná a szembejövő forgalmat. A reflektorral ellentétben a tompított világítás fénye lefelé és oldalirányba vetül, így egyenletesen világítja meg az út szélét is. A KRESZ egyértelműen fogalmaz: a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata kötelező. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott!

A KRESZ világosan meghatározza, hogy lakott területen belül mikor kell használni a tompított fényszórót. Sok autós követ el hibát azzal, hogy csak a nappali menetfényt használja borús időben, vagy alkonyatkor, pedig ezekben az esetekben a tompított fény kötelező. Lakott területen kívül éjszaka minden esetben kötelező a tompított fényszóró használata, kivéve, ha a távolsági fényszóró használata engedélyezett, és nem vakítunk el vele senkit. Menet közben azonban a helyzetjelzőt mindig a tompított fényszóróval együtt kell használni.

A tompított fényszóró használatát azonban nem helyettesíti a felkapcsolt nappali menetfény, hiszen funkciójukat tekintve nem az a feladatuk, hogy megvilágítsák az utat a járművezető előtt, hanem hogy láthatóvá tegyék a járművet a többi közlekedő számára. Sok járművezető gondolja úgy, hogy a gépjármű indításakor automatikusan működő nappali menetfénnyel jól látható a járművük, pedig ilyenkor csak az első lámpák égnek, a hátsók nem, szemben a tompított fényszóróval, ami elöl-hátul láthatóvá teszi a járművet, ezzel is segítve az esetleges balesetek elkerülését.

A tompított világítás ellenőrzése nem bonyolult, és indulás előtt érdemes pár pillanatot rászánni. A KRESZ-szabály szerint: éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a járműveknek tompított fényszórókkal kell világítaniuk, nem elegendő a nappali menetfény. Ködös időben ajánlott: őszi/téli, ködös időszakokban a tompított világítás nappal is javasolt, mert így biztosan felkapcsolnak, láthatóvá válnak a hátsó, piros helyzetjelző fények is.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A Nappali Menetfény (DRL) Használata

A menetfény - szakszerű és hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa - a nevéből adódóan a gépjárművek nappali kivilágítására, helyzetének megjelölésére szolgál. A nappali menetfény (DRL - Daytime Running Light) a jármű elején elhelyezett, általában LED technológiával működő fényforrás. A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát. Ennek oka, hogy a nappali menetfény fényerejét úgy állították be, hogy a láthatóságot szolgálja. Erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál.

2011 óta szériafelszerelés az EU piacain forgalomba hozott autókban a nappali menetfény. Ennek többféle változatát alkalmazzák a gyártók, van automatikusan, a gyújtás ráadásával már felkapcsolódó, van külön kapcsolható, léteznek többfunkciós változatai. Autótípustól függő az is, hogy az autó frontrészén elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak-e a hátsó helyzetjelző lámpák.

A nappali menetjelző lámpák legfontosabb ismérvei, hogy csak színtelen (fehér) fényt bocsáthatnak ki, továbbá a tompított fényszóróhoz képest gyengébb a fényerejük, ezáltal nem arra szolgálnak, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsák, hanem hogy a jármű helyzetét jelezzék más közlekedők felé. Hasonlóan fontos ismérv - amit sajnos sokan nem tudnak -, hogy kizárólag előre bocsátanak ki fényt, hátra azonban nem. Sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak nappali menetfényt használnak ilyen körülmények között, vagy egyáltalán nem kapcsolják be a világítást, amivel nemcsak balesetveszélyt okoznak, hanem komoly pénzbírságot is kockáztatnak.

Amennyiben a látási viszonyok romlanak (pl. ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy már besötétedett), a nappali menetjelző lámpa használatának már nincs helye, hiszen előre már elégtelen fényt bocsátanak ki, a hátsó lámpák pedig teljesen sötétek maradnak. A nappali menetfények nappal növelik a jármű láthatóságát, de rossz időben és sötétben nem helyettesítik a tompított fényszórót. Havazáskor azonnal kapcsoljuk fel a fényszórót az autón!

A nappali menetfények utólag is felszerelhetők. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk minimum 60 cm -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light). A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 55/A §-a alapján: „A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.” A nappali menetjelző lámpáknak az 55/B §-ban meghatározott elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy automatikusan bekapcsoljanak, amikor a jármű motorját beindítják.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Automata Világításrendszerek és Mire Figyeljünk

Az újabb típusú gépjárművek rendelkeznek egy automata (AUTO) funkcióval, amelynek kapcsán sokan azt gondolják, hogy bekapcsolása után nincs további teendőjük a fényszórókkal, hiszen a funkció magától vált majd világításról világításra aszerint, hogy éppen mire van szükségünk a közlekedési viszonyok közepette. Ez azonban nem minden esetben igaz és balesetveszélyes lehet, ha kizárólag az automatikus rendszerre hagyatkozunk. Vegyünk például egy ködös, fátyolos napot. Az automatikus funkció úgy érzékelheti, hogy bőven elegendő a nappali menetfény használata, ami azért helytelen, mert ilyenkor nem minden gépjármű esetében világítanak a hátsó helyzetjelző lámpák. Ha autójában automatikus világítás működik, ne kapcsolja ki, hiszen az a legbiztonságosabb megoldás.

A Ködlámpa Használata

Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. A ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható! Az első ködlámpa a tompított fényszóró kisegítő eszköze, alapvető feladata, hogy korlátozott látási viszonyok mellett segítse a gépjármű láthatóságát, illetve az úttest jobb megvilágítását. Rossz látási körülmények esetén tehát bármikor alkalmazható (kivéve álló jármű).

Első Ködlámpák

Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé. Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek. Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire, mert nem arra készült.

Hátsó Ködlámpa

A hátsó ködlámpa csak akkor kapcsolható be, ha a látótávolság 50 méter alá csökken. Ez rendkívül erős fényforrás, amely kifejezetten arra szolgál, hogy extrém rossz látási viszonyok között is észlelhető legyen a jármű. A hátsó ködzárófény erőteljes fénnyel világít, amely nagyobb távolságból is látható. Ködös időben észrevehetővé teszi az autót a mögötte közlekedők számára, de javuló látási viszonyok között mindenképp le kell kapcsolni, hogy ne vakítsa el a többieket. Ennek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból.

A Ködlámpák Használatának Általános Szabályai

Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalmi szituációtól is függ. A KRESZ kimondja: „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” A 6/1990 KÖHÉM rendeletben konkrétan meg van fogalmazva: „Az első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását. Hátsó ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.”

Hírek a KRESZ Parkokról

A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Indokolatlan használata azonban komoly veszélyt jelent, mert erősen vakítja a mögötte haladó járműveket.

És mindig csak a sorban az utolsó autós használja! Ha mögötted már autózik valaki - és nem ment beléd -, te bátran lekapcsolhatod a ködzárót, mert lát téged, ő majd felkapcsolja. Ha hosszabb sor alakul ki, az első és hátsó ködlámpákat érdemes lekapcsolni, hogy ne zavarják a többi járművet. Amikor országúton, vagy autópályán már hosszabb sor jön össze, tehát minden bizonnyal a mögöttes forgalom már észlelte az előtte haladót, akkor időszakosan lekapcsolható a ködzárófény, majd ha ismét magában, vagy sorzáróként halad a kocsi, akkor felkapcsolható. Ez az első ködlámpákra is igaz: utolérve a sort, ha várható a huzamos idejű együtthaladás, akkor a sorban haladók lekapcsolhatják az első ködlámpát is, ha ezzel nem rontják a saját látási távolságukat.

A Távolsági Fényszóró (Reflektor)

A távolsági fényszóró jóval erősebb fényt bocsát ki, ami nagyobb távolságra is bevilágítja az utat. A reflektor feladata, hogy éjszaka és jó látási viszonyok mellett segítse a gépjármű vezetőt abban, hogy messzebbre ellásson. Csak lakott területen kívül és éjszaka használható, fontos szabály, hogy alkalmazása során nem lehet a szembejövő vagy éppen előttünk haladó forgalmat elvakítani. Lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt. A távolsági fényszóró akkor használható, ha az útviszonyok és a forgalmi helyzet megengedi. Ez azt jelenti, hogy nincs szembejövő forgalom, nem halad Ön előtt más jármű közvetlen közelségben, és nem tartózkodik lakott területen. A távolsági fény jelentősen javítja a látótávolságot sötétben, akár 100-150 méterre is, ezért különösen hasznos az országúti közlekedésben. A rövid ideig tartó fényjelzés, vagyis a távolsági fényszóró villogtatása megengedett a szembejövő vagy az Ön előtt haladó járművek figyelmeztetésére. Ezt például veszélyhelyzet jelzésére, balesetnél történő figyelmeztetésre vagy előzési szándék jelzésére használhatja.

Mikor tilos a távolsági fényszóró használata?

• Tilos a távolsági fényszórót használni, ha az úton vagy az úttal párhuzamosan közlekedőket - akár a visszapillantó tükrön keresztül is - elvakíthatja.
• Továbbá ködben, ha a távolsági fényszóró használata a látást korlátozza.
• Megállás vagy parkolás esetén.

Egyéb Fontos Világítási Módok

Helyzetjelző Lámpák

A helyzetjelző fények önállóan álló jármű kivilágítására szolgálnak, lakott területen kívül kötelező használatuk ilyen esetben. Feladata, hogy jelezze a többi vezetőnek a gépjármű láthatóságát. Használatával az álló jármű könnyebben észrevehető olyan területen, ahol az úttest nem kellőképpen megvilágított. Az úttesten, a leállósávon és az útpadkán megálló vagy ott tartózkodó gépjárművet a láthatóság korlátozottsága esetén legalább helyzetjelző lámpákkal ki kell világítani. Kivéve, ha a közvilágítás vagy egyéb külső fényforrás azt olyan módon megvilágítja, hogy biztonságos távolságból észlelhető. Parkoló jármű esetében ködfényszórót és hátsó helyzetjelző ködlámpát használni tilos.

Féklámpa

A féklámpa, amely a fékpedál érintésével villan fel, arra szolgál, hogy jelezze a mögöttes forgalom számára, hogy a gépjármű csökkenti sebességét. Amennyiben a jelzőfény szaporán világít, az autó vezetője vészfékezést hajt végre.

Hátrameneti Lámpa

Ezzel a világítási eszközzel lehet jelezni a többi járművezető részére, hogy az adott jármű a megszokott mozgástól eltérően hátramenetben közlekedik, egyúttal segíti a vezetőt éjszakai viszonyok közepette, hogy a mögötte lévő területet jobban belássa.

Irányjelző (Index)

Irányváltoztatás esetén kötelező a használata, emellett induláskor a baloldali indexet, megálláskor a jobboldali indexet kell alkalmazni. Az irányjelző (index) használata kötelező minden kanyarodási szándék, sávváltás, előzés befejezése vagy megállás előtt.

Figyelmeztető Lámpa (Vészvillogó)

A figyelmeztető lámpa használatával jelezni lehet a többi járművezető számára, hogy csak óvatosan lehet az adott járművet megközelíteni vagy elhaladni mellette. A vészvillogó bekapcsolása akkor szükséges, ha járműve meghibásodott és akadályozza a forgalmat, vagy ha balesetveszélyre kíván figyelmeztetni.

Fényszórók Karbantartása és Helyes Beállítása

A helyes fényszóró használat mellett az sem mindegy, hogy jól vannak-e beállítva a lámpák. A fényszórók burkolatának tisztasága alapvető követelmény a megfelelő fényerő biztosításához. Az elhomályosodott, sárgult vagy párásodó fényszóróburkolat akár 50-60%-kal is csökkentheti a fényszórók hatékonyságát. A fényszórók magasságának megfelelő beállítása kulcsfontosságú a többi közlekedő vakításának elkerüléséhez. Ha járműve megrakva van, vagy gyakran szállít nehéz terheket, a fényszórók beesési szöge megváltozhat. Ez a régebbi típusú autóknál jelent problémát, a modern gépjárművekben már intelligens rendszerek gondoskodnak a megfelelő beállításról. Bár az interneten sok cikk elérhető azzal kapcsolatban, hogyan kalibráljuk a fényszóró magasságát házilag, mi inkább azt javasoljuk, hogy érdemes mindezt szakemberre bízni egy gyors és nem túl költséges beavatkozás keretében. Ugyanilyen fontos a kiégett izzók mihamarabbi cseréje.

Csak a jogszabályoknak megfelelő színű és fényerejű izzók vagy LED-ek használhatók a járművekben. A túl erős vagy nem megfelelő színhőmérsékletű világítás vakíthatja a többi vezetőt, és szabálytalan is. Az utólagos beszerelésű Xenon vagy LED fényszórók szigorú előírásokhoz kötöttek. Ezek használatához kötelező a fényszóró automatikus magasságállítása és fényszóró-mosó rendszer is.

Az Új KRESZ-tervezet és a Világítás Szabályai

Az új KRESZ-tervezetnek éppen ezért egyik kiemelt célja a láthatóság növelése mégpedig a forgalomban résztvevő valamennyi jármű kivilágítására vonatkozó szabályok szigorításával. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben - amely nappal, jó látási viszonyok között lakott területen belül nem teszi kötelezővé a világítást - az új KRESZ más szabályozást hoz. Az új KRESZ-tervezet szerint a járművek kivilágítására vonatkozó szabályok jelentősen szigorodnak. Minden járművet mindenhol ki kell világítani, a lakott területen belül is, pláne, ha rosszak a látási viszonyok.

Kötelező Kivilágítás Lakott Területen Belül is

Minden járművet mindenhol ki kell világítani, így lakott területen belül is kötelező lesz a tompított fényszóró használata nappal is, amennyiben az autó nem rendelkezik nappali menetfénnyel (DRL). Ez a modern autóknál automatikusan felgyullad, ahogy ráadják a gyújtást. Az idősebb autókban azonban nincs menetfény, ezért kell a lakott területen belül is bekapcsolni majd a tompított fényszórót. A KRESZ előírásai szerint sötétedéskor, illetve korlátozott látási viszonyok, például köd, eső vagy hó esetén kötelező a tompított fényszóró használata, amely mind előre, mind hátrafelé biztosítja a jármű láthatóságát.

Nem Csak Autókra Vonatkozik az Új Szabályozás

A világítási kötelezettség nem korlátozódik személyautókra: robogók, traktorok, lassú járművek, villamosok és más, gépjárműnek nem minősülő eszközök is csak megfelelő világítással közlekedhetnek. A gépjárműnek nem minősülő járművek közül robogóval, traktorral, lassú járművel, munkagéppel és villamossal csak kivilágított állapotban szabad a forgalomban részt venni. A láthatóság korlátozottsága esetén kerékpároknál, pótkocsiknál, állati erővel vont járműveknél és kerekesszékkel közlekedőknél is világítást kell használni.

Mikor Használható Más Világítás az Új Szabályok Szerint?

Lakott területen kívül, ha szükséges a jobb láthatóság érdekében, távolsági fényszóró is bekapcsolható. Időjárási vagy egyéb környezeti körülmények esetén ködfényszóró és hátsó helyzetjelző ködlámpa is alkalmazható, amennyiben az valóban javítja az észlelhetőséget. A járműveket műszaki felszereltsége szerint kell kivilágítani úgy, hogy az az észlelhetőséget és a láthatóságot biztosítsa.

A Világítás Használatának Tiltásai az Új KRESZ Szerint

• A távolsági fényszóró használata tilos, ha az másokat elvakíthat, illetve ködben, parkolás vagy megállás közben.
• A ködfényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát tilos járműoszlopban történő közlekedés során használni, ha ezek használata az úton vagy az úttal párhuzamosan közlekedőket - akár a visszapillantó tükrön keresztül is - elvakíthatja.
• Mozgó járműben nem szabad keresőlámpát, munkahely-világító lámpát és egyéb olyan beépített vagy nem beépített fényforrást használni, amely a többi közlekedőt zavarhatja vagy elvakíthatja.
• Parkoló jármű esetében ködfényszórót és hátsó helyzetjelző ködlámpát használni tilos.

Parkolás és Láthatóság

Megállás vagy várakozás esetén - például az úttesten vagy leállósávon - a járművet láthatóság-korlátozott körülmények között legalább helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani, kivéve, ha külső fényforrás ezt már biztosítja.

Irányjelzés (Indexelés) - Nem az Utolsó Pillanatban

Bár nem tartozik a járművek kivilágításának témakörébe, de fontos változás, hogy az irányjelzést korábban kell megkezdeni.

Összefoglaló táblázat: A világítási módok áttekintése

A Szabályok Be nem Tartásának Következményei

A hatóságok is egyre szigorúbban ellenőrzik a világítási szabályok betartását, hiszen a megfelelő világítás alapvető a közlekedésbiztonság szempontjából. A szabálytalan világítás használata helyszíni bírsággal sújtható. Ha például nappal nem kapcsolja be a tompított fényszórót lakott területen kívül, vagy indokolatlanul használja a hátsó ködlámpát, közigazgatási bírsággal sújthatják. A hibás vagy nem megfelelően használt világítás súlyosbító körülmény lehet baleset esetén. Ha bizonyítható, hogy a nem megfelelő világítás okozati összefüggésben áll a balesettel, az jelentősen növelheti a vezető jogi és anyagi felelősségét. Ezért érdemes mindig ellenőrizni a lámpák működését, és időben bekapcsolni a tompított fényszórót, különösen akkor, ha a látási viszonyok romlanak.

tags: #kresz #auto #kivilagitasa #szabályok

• Dízelmotor izzítógyertyák
• 4 ütemű motorok adalékai
• Yaris hűtési gondok
• Minden a Tico dísztárcsáiról
• Gumi jellemzők útmutató