A Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB): Minden Fontos Tudnivaló

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) megkötése elengedhetetlen minden Magyarországon gépjárművet birtokló személy számára. Ez nemcsak jogi kötelezettség, hanem egyfajta felelősség is, ami segít a balesetek okozta károk fedezésében, lehetővé téve ezzel, hogy az utakon biztonságban közlekedhessenek. A KGFB egy olyan biztosítás, amelyet a gépjármű tulajdonosának kell kötnie, mielőtt az úton közlekedhet.

Az alapvető funkciója, hogy fedezze a harmadik félnek okozott károkat, amelyek a gépjárművezető hibájából származnak. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése nem csupán kötelezettség, hanem a saját és mások biztonságának garantálása is az utakon. A megfelelő biztosítással sokkal nyugodtabb lehet, hiszen tudja, hogy baleset esetén megfelelő pénzügyi védelemben részesül.

Mikor van szükség a kötelező biztosításra?

A kötelező felelősségbiztosítás, mint a neve is mutatja, nem választható biztosítási forma. Ezt mindenkinek meg kell kötnie, akinek valamilyen gépjárműve van, legyen az személy- vagy teherautó, motorkerékpár, vagy akár csak egy rendszám nélküli segédmotoros kerékpár (smkp), robogó. A KGFB nélkül nem vehetünk részt a közúti forgalomban, ellenkező esetben súlyos bírságokkal, valamint azzal szembesülhetünk, hogy egy véletlenül okozott kárt a saját magunknak kell megtérítenünk.

A kötelező biztosításra minden esetben szükség van, ha a gépjárművet forgalomba kívánja helyezni. Ezen kívül a következő esetekben is meg kell kötni a biztosítást:

• Ha új gépjárművet vásárol.
• Ha tulajdonost vált a gépjármű.
• Ha lejár a régi KGFB szerződés.

Az adásvétel napjától kell kötelező biztosítással rendelkeznünk. Amennyiben külföldről kerül behozásra az autó, vagy egy teljesen új, 0 km-es gépjárműről van szó, akkor a forgalomba helyezés napjától kell biztosításkötést kezdeményeznünk.

Minden a kötelező biztosításról

Ki kötelezett a szerződéskötésre?

A szerződéskötésre kötelezettek köre a gépjármű tulajdonosa, illetve a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó. Különböző tulajdonos és üzembentartó leginkább a lízingelt gépkocsiknál fordul elő, valamint olyan esetekben, ahol - például költségkímélő célzattal - az autó használati jogát nem adásvétellel adja át valaki. Fontos, hogy nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója stb. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményez az üzembentartó személyében bekövetkező változást.

Mire van szükség a kötelező biztosítás megkötéséhez?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséhez a következő dokumentumokra és információkra lesz szükség:

• Személyazonosító okmányok: Érvényes személyi igazolvány vagy útlevél a gépjármű tulajdonosának és az üzembentartónak.
• Adásvételi szerződés: Amennyiben a járművet nemrég vásárolta, az adásvételi szerződés bemutatása szükséges.
• Gépjármű okmányok:
  • Gépjármű forgalmi engedély.
  • Érvényes vezetői engedély, amely a járművet vezető valamennyi személyre vonatkozik.
  • Korábbi KGFB szerződés, ha ilyet kötött (bonus igazolás).
• Egyéb információk:
  • A gépjármű rendszáma.
  • A gépjármű típusa.
  • A motorteljesítmény.
  • A gyártási év.
  • A díjfizetés módja (éves, negyedéves, havi).
  • A fizetési mód (átutalás, csoportos beszedés, csekk).
  • Elérhetőségi adatok.

A szerződéskötéshez tehát elengedhetetlen a jármű és a tulajdonos/üzembentartó adatai. Ezen információk beszerzése biztosítja, hogy a folyamat zökkenőmentesen menjen végbe. A legpontosabb információkért mindenképpen javasolt felvenni a kapcsolatot a kiválasztott biztosítóval.

Hol és hogyan kötheti meg a kötelező biztosítást?

A kötelező biztosítást többféleképpen is meg lehet kötni, így biztosítva, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb megoldást:

• Online: Számos biztosító cég kínál online KGFB kalkulátort, ahol díjmentes árajánlatot kérhet, és online is megkötheti a szerződést. Ez a módszer gyors és kényelmes megoldást kínál. Az online KGFB igényléskor minden lépés logikusan követi egymást. El kell indítani az igénylést, ami csupán néhány kattintás.
• Telefonon: Hívja a kiválasztott biztosító ügyfélszolgálatát, ahol telefonos ügyintézés keretében is megkötheti a szerződést.
• Személyesen: Látogasson el a biztosító irodájába, ahol személyesen is intézheti a biztosítás megkötését.
• Biztosítási ügynökön keresztül: Forduljon egy megbízható biztosítási ügynökhöz vagy biztosítási alkuszhoz, aki segíthet a szerződés megkötésében, és tanácsokat adhat a legjobb lehetőségekről. Az alkusz közvetítő szerepet tölt be az ügyfél és a biztosítótársaság között, kapcsolatban áll a biztosítókkal, és közvetíti azok termékeit. Időt és pénzt takaríthat meg, hiszen az alkusz cég sok ügyintézést átvállalhat.

Mi dönthetjük el, hogy online vagy személyesen igényelünk biztosítást. Az online kötelező biztosítás kötés a legegyszerűbb mód, hiszen gyors és kényelmes, otthonról is lehetséges.

KGFB kampány

A biztosítóválasztás szabadsága

Érdemes tudni, hogy a kötelező biztosítás nem csak ránk nézve kötelező, hanem a biztosítóra is. Ez azt jelenti, hogy ha eldöntöttük, hogy melyik biztosítóval kívánjuk megkötni, akkor az a biztosító nem utasíthatja vissza az ajánlatunkat (mint azt más biztosítási formáknál elvileg megteheti), hanem köteles azt befogadni a hatályos tarifája szerint. Az ajánlat elfogadásának kötelezettsége független a gépjármű korától, műszaki állapotától, illetve a gépjármű üzembentartójának, vagy a tulajdonosának személyétől.

A KGFB díjának kalkulációja és a Bonus-Malus rendszer

A kötelező biztosítás díja számos tényezőtől függ, például a gépjármű típusától, korától, illetve a vezetői tapasztalattól. Minden biztosítónál eltérő lehet az árképzés, ezért érdemes több ajánlatot is megvizsgálni. A gépjármű tulajdonosának életkora és vezetői tapasztalata szintén befolyásolja a biztosítás árát. A gépjármű használatának módja is fontos tényező, ahogy a biztosítótársaság által kínált kedvezmények is jelentősen befolyásolhatják a biztosítás árát.

A díj fizetésének gyakorisága lehet éves, féléves, negyedéves, vagy havi. A fizetési módok közé tartozik az átutalás, a készpénzátutalási megbízás ("sárga csekk"), a beszedési megbízás (inkasszó), és a bankkártyás fizetés.

A Bonus-Malus rendszer

A bonus-malus rendszer alkalmazható a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál, de a gyakorlat és a részletek változhatnak a különböző biztosítók szerint. A biztosítók díjkedvezménnyel jutalmazzák a balesetmentes vezetést (bónusz), és csökkentéssel büntetik a káreseményeket (malusz).

• Ha egy autótulajdonos nem okoz balesetet az év során, akkor az év végén kap egy bónuszt vagy kedvezményt a következő év díjára.
• Azonban, ha egy autótulajdonos balesetet okoz vagy kárt okoz az autójában az év során, akkor a bonus-malus rendszer alapján a következő év díja emelkedhet.

Amennyiben megvolt az adott biztosítási időszakban a minimum 9 hónapnyi folyamatos biztosítás, és ezidő alatt nem történt kárkifizetés, akkor a bonus besorolás egy fokozatot emelkedik. Bónusz fokozatot egy adott szerződő azonos gépjárműkategóriába sorolt gépjárművére vihet át azután, hogy a gépjárműve eladásra került vagy az üzembentartói jogát átruházta másra.

Baleseti adó Magyarországon

Új belépők és kártörténeti igazolás

A 190/2004. kormányrendelet megkülönböztet a rendszerbe új belépőt, illetve már korábbi szerződéssel rendelkező üzembentartót. Új belépőnek minősül az, akinek két éven belül nem volt azonos gépjármű kategóriába (szgk, mkp, autóbusz, tgk, vontató, mezőgazdasági vontató) kötelező biztosítási szerződése. Új belépő esetén a szerződés bonus-malus besorolása csak A0 lehet, az ilyen szerződéshez a későbbiekben nem lehet bonus előzményt rögzíteni.

Ha két éven belül volt azonos gépjármű kategóriába tartozó Kötelező biztosítása, akkor nem számít új belépőnek. Ez esetben a két éven belül megszűnt szerződésről "kártörténeti igazolást" (ismertebb nevén bonus igazolást) kell beszereznie a korábbi biztosítójától, és azt az új KGFB szerződéséhez legkésőbb a szerződés megkötéstől számított 90 napon belül be kell küldenie az új biztosítóhoz. Az új szerződést A00 bonus besorolásnak megfelelő díjon lehet megkötni, majd a kártörténeti igazolás elküldését követően, a szerződés bonus besorolása az igazolás bonus besorolásának megfelelően, visszamenőlegesen módosításra kerül. Ha a kártörténeti igazolást 90 napon belül nem küldi meg, úgy szerződést a kockázatviselés kezdetéig visszamenőleges hatállyal a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásra módosítja a biztosító.

Ha jelenleg is rendelkezik azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre kötelező biztosítással, akkor Ön nem számít új belépőnek. Ez esetben a párhuzamosan üzemeltetett gépjárműre vonatkozó szerződésről a biztosítójától egy igazolást kell kérni, és legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül be kell csatolni az új biztosítási szerződéshez. Az igazolás tartalmát a 190/2004. kormányrendelet határozza meg, a nyomtatvány hivatalos elnevezése: Igazolás kötelező felelősségbiztosításról.

Mire terjed ki a KGFB fedezete és mik a kivételek?

A KGFB a biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet. A szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat annak a kárnak a megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Lényeges, hogy a KGFB csak a közúti balesetek okozta károkra vonatkozik. A biztosító abban az esetben áll helyt, ha a károkozás bizonyítható.

Kártérítési limitek

A jelenleg hatályos szabályozás maximális kártérítési összegeket határoz meg:

Kártérítés esetén a biztosító felkér egy kárszakértőt a kár mértékének felbecsülésére. Ezután ajánlatot tesznek az ő jelzése alapján. Ezt a károsult, ha elfogadja, azonnal kifizetésre kerül az összeg. Fontos tudni, hogy a használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, arra való tekintettel, hogy amennyiben új értéken térítené meg a kárt, az a „káron szerzés” tilalmába ütközve a károsult számára jogalap nélküli gazdagodást jelentene.

Mikor nem fizet a KGFB? (Kizárások és mentesülések)

Vannak esetek, amikor a KGFB nem fizet. Kizárás alatt azokat az okokat értjük, amelyek előfordulása során sosem fizet a biztosító (pl. természetes elhasználódás). Mentesülés esetén - az alapesetben térítendő kárnál - olyan körülmény merül fel, ami miatt nem fizet a biztosító (pl. gondatlanság). Például:

• Mérgező vagy sugárzó anyagok hatására történő károk esetén sem fizet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
• Akkor sem, ha a járművel edzettünk vagy versenyeztünk.
• Ha a kárt olyan gépjárművel okozták, amin nincs biztosítás.
• Ha a kárt ismeretlen jármű okozta (bár ebben az esetben a MABISZ Kártalanítási Számla léphet be).

Kiegészítő biztosítások

A kötelező biztosítás mellett érdemes kiegészítő biztosításokat is kötni, amelyek további védelmet nyújthatnak. Például:

• CASCO: Vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjárműben bekövetkezett különböző típusú károkra (pl.: lopás-, törés-, totálkár) nyújt fedezetet, jellemzően önrész kikötésével.
• Utasbiztosítás: A járműben utazókra vonatkozó biztosítás.
• Gépjármű asszisztencia szolgáltatás: Üzemzavar esetén lehet nagy segítség.

Együttkötési kedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a biztosító hirdet meg erre vonatkozóan lehetőséget. Általában a kötelező biztosítással együtt, vagy a kötés előtt meghatározott napig kell kötnie egy CASCO-t, lakásbiztosítást vagy életbiztosítást.

Baleseti kárrendezés és bejelentési kötelezettség

Káresemény esetén minden esetben ki kell tölteni a kárbejelentő lapot. Ezen szerepelnek a felek személyes adatai, biztosítás kötvényszáma és a baleset pontos leírása. Baleset esetén mindenképpen hívjunk rendőrt. Az EU területén egységes baleseti bejelentő nyomtatványt kell mindenképp kitölteni. Ha mi okoztunk balesetet, akkor érdemes lefényképezzünk a helyszínt, és pontosan leírni a történteket, főleg, ha személyi sérülés történt. A bejelentés már online is megtehető, egy applikáció segítségével.

A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak (ismeretlen gépjármű által okozott káresemény esetén a Kártalanítási Számla kezelőjének, vagyis a MABISZ-nak). A bejelentés elmulasztása a biztosító (illetve a MABISZ) mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A károkozó (biztosított) köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének (a MABISZ-nak) bejelenteni. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult.

Ha nem az vezeti a gépjárművet, akinek a nevére a kötelező biztosítás szól, és így történik a károkozás, abban az esetben is a szerződő kötelező biztosítására térítenek.

A károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között történik. Ha például kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni.

A MABISZ Kártalanítási Számla

A MABISZ Kártalanítási Számla ugyan megtéríti azokat a károkat, amelyeket kötelező biztosítás megkötése nélkül közlekedők okoznak, de aztán kíméletlenül behajtja az összeget a kár okozóján. A Kártalanítási Számlát a biztosítótársaságok a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező, valamint az ismeretlen üzembentartó gépjárműve, vagy az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése céljából hozták létre.

A Kártalanítási Számla - bizonyos kivételekkel - azon gépjárművek által Magyarország területén okozott károkat, illetve az olyan magyarországi telephelyű gépjárművek által másik tagállam területén okozott és a baleset bekövetkeztének helye szerinti tagállam garancialapja által kifizetett károkat is megtéríti, amelyek közutakon való használata nem megengedett, vagy amelyeket kizárólag olyan területeken használnak, ahová a belépés a vonatkozó rendelkezések alapján korlátozott. Ha nem beazonosítható a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása, a MABISZ számára kell írni.

Szerződés megszűnése, évforduló és biztosítóváltás

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartama határozatlan. 2010. évtől a kötelező biztosítás évfordulója a biztosítás megkötésének dátuma. Biztosítási időszakon az egy naptári évet kell érteni. Évfordulós váltás esetében is meg kell adni az igényelt kockázatviselési kezdetet, ami a jelenlegi szerződés kockázatviselési kezdete.

Szerződés megszűnésének okai

• Díjnemfizetés: A biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg. Ha a díj meg nem fizetése miatt szűnik meg a szerződés, akkor minél hamarabb újra kell kötni a biztosítást, mert a díjjal nem rendezett napokra fedezetlenségi díjat számolnak fel. A biztosító a károsult kárkövetelését akkor is köteles megtéríteni, ha a káreset a kötelező biztosítás díjnemfizetés miatt történt megszűnést követő 30 napon belül következik be.
• Érdekmúlás: A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szüneteltetés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén is, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Csere esetén a régi gépjármű szerződése megszűnik érdekmúlás okkal.
• Felmondás: Felmondással évfordulóra (a biztosítási évforduló dátumára), bármelyik félnek ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal történt írásbeli felmondásával. A felmondás akkor hatályosul, ha az a biztosítóhoz határidőben - vagyis a biztosítás fordulónapját megelőző 30 napon belül - megérkezik. Ha csak biztosító váltás miatt szeretnénk megszüntetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződést, azt a felmondási határidőn belül egy felmondó nyilatkozat segítségével tehetjük meg, míg a felmondási határidőn túl csupán közös megegyezéssel szüntethető meg a szerződés. Ezt kérvényezni kell a biztosítónál és ott az illetékesek fogják elbírálni.

A biztosítások érdekmúlás, felmondás vagy díj-nemfizetés miatt történő megszűnéséről a biztosító köteles tájékoztatni a BM központi gépjármű-nyilvántartóját. A Belügyminisztérium kötvény és a gépjármű-nyilvántartó legalább negyedévente ellenőrzi a biztosítás fedezetének meglétét, és a biztosítással nem rendelkezők listáját összeállítja. Ha az ügyfél utólagosan díjat szeretne fizetni és a biztosítás már törlésre és jelentésre került, csak új szerződés kötésével lehetséges.

A szerződő halála esetén nem szűnik meg automatikusan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. A hagyatéki végzés lezárásáig díjjal kell rendeznie azt a vélhető örökösnek. A jogerőre emelkedés után pedig 30 napja van megkötni a kötelező biztosítását, az elhunyt nevéről pedig töröltetni kell.

Végleges forgalomból való kivonás esetén a közlekedési igazgatási hatósághoz kell kérelmet benyújtani, a következőkkel együtt: bontási átvételi igazolás, forgalmi engedély, törzskönyv, jármű hatósági jelzése (rendszámtábla, azonosítási tábla). Ha csak ideiglenesen szeretné kivonatni, 2 hónaptól 1 év időtartamra van lehetősége. A kormányablaknál kell igényét bejelenteni és a díját megfizetni. Addig, amíg a gépjármű ideiglenesen ki van vonatva a forgalomból, szünetel a szerződés, tehát fedezetlenségi díjat sem számolnak fel.

Online kötött biztosítások esetén az alkusz cég biztosítási ajánlatot küld ki az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre. Ezzel a dokumentummal igazolhatja a megkötés érvényességét, mely néhány biztosítónál megegyezhet magával a kötvénnyel. A távértékesítési törvény értelmében a kezdeményezés napjától számított 14 napon belül van lehetősége elállni az online kötött KGFB szerződéstől.

Külföldi utazás és a zöldkártya

A szabályozás értelmében a KGFB területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére terjed ki, valamint azon országok területére, amelyek a nemzetközi zöldkártya rendszer részei, és amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A PSZÁF (ma már MNB) teszi közzé a nemzetközi megállapodásban résztvevő országok listáját.

A zöldkártya egy nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik. Akkor van rá szükség, ha külföldön ér minket baleset. A zöldkártya rendszernek 47 ország a részese, de tagjai folyamatosan változnak. Ma már nincs szükség fizikailusan a zöldkártya bemutatására a határon, jogilag nem kötelező, mivel a zöldkártya rendszert leváltotta a rendszámegyezmény, mely alapján önmagában a rendszám igazolja a biztosítás meglétét. Ugyanakkor nem minden zöldkártya rendszerhez csatlakozott ország tagja a rendszámegyezménynek, ezért az igazoló dokumentumot célszerű magunkkal vinni egy külföldi út során. Ha nincs zöldkártya nálunk, az alábbi országok határát csak külön biztosítás megkötése után léphetjük át gépjárművünkkel: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Irán, Izrael, Marokkó, Moldova, Montenegró, Oroszország, Törökország, Tunézia, Ukrajna.

Ha külföldön, de az EU-n belül baleseteztünk, választhatunk, melyik ország jogrendje szerint történjen az eljárás. Ha a baleset Magyarországon történt, a MABISZ-tól tudhatja meg a külföldi biztosító társaság hazai levelezőpartnerének elérhetőségét.

Hasznos Tippek a KGFB Kötéséhez

A kötelező biztosítás megkötése előtt érdemes összehasonlítani a különböző biztosítók ajánlatait, hogy megtalálja a legmegfelelőbb opciót. Az online kalkulátorok segítségével gyorsan kaphat egy körülbelüli árat, ezután már csak az Ön számára legmegbízhatóbb ajánlatot kell kiválasztania.

A legfontosabb lépések és tippek:

• Gyűjtse össze a szükséges dokumentumokat: Mielőtt elkezdené a biztosítás kötését, gyűjtse össze az összes szükséges dokumentumot. Ez megkönnyíti és gyorsítja a folyamatot.
• Hasonlítsa össze az ajánlatokat: Több biztosító ajánlatát is érdemes összehasonlítani, mielőtt döntést hoz. Így biztosíthatja, hogy a legjobb ár-érték arányú biztosítást kötötte meg. Ma Magyarországon 11 biztosító részvénytársaságnál és 1 biztosító egyesületnél van lehetőség kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB) kötni. Egy jó választással akár több ezer forintot is megspórolhat biztosításonként!
• Olvassa el a szerződési feltételeket: Mielőtt aláírja a szerződést, figyelmesen olvassa el a szerződési feltételeket. Győződjön meg róla, hogy megérti a fedezetet, a kizárásokat és a fizetési feltételeket. Ezekben találhatóak a fedezet részletei, a kizárások, és a fizetési feltételek, amelyek segítenek megérteni, hogy pontosan mire számíthat a biztosítás által. Ha nem figyel, később kellemetlen meglepetések érhetik.
• Ellenőrizze a biztosító megbízhatóságát: A biztosító megbízhatóságát a korábbi ügyfél elégedettségi mutatók és a biztosító hírnevének alapján ellenőrizheti. Érdemes utána nézni a különböző fórumokon, vélemények alapján tájékozódni.

Különleges esetek

• Új vagy használt autó vásárlásakor: Ne hagyja a biztosításkötést az utolsó pillanatra. Kereskedésben történő vásárláskor érdemes mérlegelni a helyben kínált ajánlatokat, és lehetőség szerint saját maga kalkulálni, mivel a kereskedők általában csak a velük szerződött biztosítók tarifális ajánlatai közül választhatnak, melyek nem mindig a legkedvezőbbek. Használt autó vagy motor vásárlása előtt is gondoskodjunk a kötelező biztosítás megkötéséről.
• Lejárt KGFB szerződés esetén: Ha lejár a régi KGFB szerződése, fontos, hogy időben megújítsa, különben büntetésre is számíthat. Ha bebizonyosodik, hogy jelenleg nem rendelkezünk érvényes kötelező biztosítással, haladéktalanul pótoljuk be a hiányosságunkat!
• Díjhátralék: Ha a szerződő által bemutatott dokumentumok alapján megállapítható, hogy a gépjárműre korábban kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás anélkül szűnt meg, hogy a gépjármű a szerződő tulajdonából valamilyen okból kikerült volna (felmondás bármelyik fél részéről), a díjjal nem fedezett időszakra eső esetleges hátralékos díjrészletet egyösszegben be kell fizettetni a kormányrendelet alapján. Díjhátralék a szerződőtől legfeljebb a tárgyévet megelőző év január első napjától követelhető.
• Ellopott gépjármű: Ha ellopták a gépjárművet, rendőrségi nyomozás veszi kezdetét. A határozat kézhezvételéig a kötelező biztosítás díját rendezni kell.

tags: #kötelező #gépjármű-felelősségbiztosítás #minden #fontos #tudnivaló

• Egy elfeledett egyterű
• tudnivalók a MAN TGA fékrendszer karbantartásáról
• Az Expert HDI üzemanyag-szivattyú problémái
• Sokoldalú hőkamera bemutatása
• Start-Stop rendszer bekötése Golf 4-be