A Barnamedve (Ursus arctos) Súlya és Jellemzői
A barnamedve (Ursus arctos) a medvecsalád legelterjedtebb egyede, mely Európa, Ázsia és Észak-Amerika szerte megtalálható. A neve ellenére, a barnamedve számtalan színben megtalálható - a feketétől a sárgáig, vöröses, vagy akár krémszínűben. Ezeknek a szín- és méretbeli különbségeknek köszönhetően korábban azt hitték, hogy rengeteg, különböző fajról van szó, nem pedig csak egyről.
Sokkal elterjedtebbek voltak Európa szerte, de nagyobb számban, ma már csak Skandinávia, Románia, Oroszország és a korábbi Jugoszlávia erdeiben fordulnak elő. Az európai barnamedve általában kistermetű, súlya 45-120 kg között mozog. Tápláléka különböző növényekből és kistermetű állatokból áll. Észak-Amerikával ellentétben, itt kevés halálos incidens történik ember és barnamedve között.
Sokkal keletebbre, a Csendes-óceánon túl, az Egyesült Államok nyugati részén, Kanadában és Alaszkában, a barnamedve grizzlyként ismert (mert a fehérvégű szőrök, fagyott, őszes megjelenést kölcsönöznek neki). A barnamedvék hatalmas vállizmokkal rendelkeznek, melyek elülső végtagjaik erejét kölcsönzik és amelyekkel ásni is képesek.
Felegyenesedve, a barnamedve 1,5-3 méter magas. Termete és mérete ellenére, 56 km/h sebességre is képes. Ujjonjáró elülső lábai vannak, vagyis az elülső ujjaikon járnak.
A legnagyobb barnamedve-populáció Oroszországban van, 120000 medvével, az Egyesült Államokban 32500-al és Kanadában 21750 medvével. Európában kicsi populációk vannak, beleértve Spanyolországot, a korábbi Jugoszláviát és az európai Oroszországot.
Kodiaq (2016-) oldalsó fellépő útmutató
Mintegy 14000 barnamedve található Európában az állatkerteken kívül, tíz populációra felosztva. Az utánpótlási program nélkül (melyet 1996-ban indítottak), a barnamedve feltehetőleg kihalásra lenne ítélve a vadonban.
Az anyjuk egészen áprilisig, májusig szoptatja őket a téli odújukban, utána felbukkannak élelmet keresni. A kölykök normális esetben még egy vagy több évig vele maradnak, vagyis egészen addig, amíg a nőstény készen áll az újabb párzásra és az újabb ivadékok felnevelésére.
A szemeik csukva vannak, és csupasznak tűnnek, de valójában rövid, szürke szőrzet borítja őket. A fiatal állatoknak kerekded a fejük, mely az idő elteltével megnyúlik. Két és féléves korukra el vannak választva és ezután a kölykök magukra vannak utalva, noha még legalább fél év, mire a nőstények, és másfél év, mire a hímek is ivarérettek lesznek.
Az apa nem foglalkozik a kölykökkel, de a nőstény medve hevesen védi csemetéit bármilyen ellenségtől. A bocsokat megölhetik farkasok vagy azok a medvék, amelyek az anyával akarnak pározni.
Mindent az anyjuktól tanulnak, még azt is, hogy mit egyenek, hol és hogyan építsenek maguknak odút, hogyan viselkedjenek más medvékkel, és tőle sajátítják el a túlélési készségeket is. Az anyamedve idegen kölyköt is felnevel, a családi keveredések megszokottak. Mer tugyan az anyamedvék meg tudják különböztetni a kölykeiket, a bocsok gyakran nem ismerik fel az anyjukat. A legtöbb anya addig eteti és gondozza az idegen bocsot, míg az igazi anyja el nem jön érte.
Faj: U. Étrendje: növények - fűfélék, sás. A barna medve a legnagyobb termetű emlős fajunk: általában 100-340 kilót nyom, de ritkán elérheti a 450 kilogrammos súlyt is. A kifejlett egyedek hossza két méter körüli.
Alapvetően magányos állat, és territoriális magatartást mutat. A bocsok az elválasztás után a következő tavaszig általában anyjukkal maradnak.Élőhelyének nagysága néhány ezer hektártól akár több ezer négyzetkilométerig is terjed. A barna medve mindenevő, táplálékának mintegy hetven százaléka növényi eredetű. Egyaránt kedveli az erdei gyümölcsöket, terméseket, fűféléket, gyökereket, a rovarokat, kis- és a nagyobb termetű emlősöket is, de a dögöt sem veti meg.
A barna medve bármelyik napszakban aktív lehet, mégis leggyakrabban reggel és este táplálkozik. A nap fennmaradó részét vackában tölti. Naponta több tíz kilométeres távolságokat is megtesz. Téli nyugalmi időszakára jellemző, hogy nem alszik valódi téli álmot, gyakran felébred.
A barna medve eredendően összefüggő erdőségekhez kötődik. A faj alkalmazkodóképességének köszönhetően az eredeti élőhelyein jelentkező egyre intenzívebb emberi jelenléttel szemben is toleránssá vált.
Barnamedve (Ursus arctos)
Mit tegyünk, ha medvével találkozunk?
Sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult „ helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást.
Személyi védelem
- A medve nem játék, a medvét el kell kerülni!
- A medvével nem kell barátkozni - bármilyen korú is legyen.
- A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez kapcsolódik!
- A medve indokolatlanul nem támad emberre, sőt ha lehetősége van rá, messze elkerüli.
- Ha erdőben járunk és úgy gondoljuk, hogy bármikor felbukkanhat, keltsünk magunk körül zajt (pl. fütyülés). Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye.
- Ha mégis medvével találkozunk, de az állat nem vett észre minket, lehetőleg feltűnés nélkül, halkan azonnal távozzunk a helyszínről.
- Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással.
- Autós találkozás esetén tilos elhagyni a járművet!
- Ne etessük, közelről ne fényképezzük a medvét!
- Ha a medve közeledni próbál, hagyjuk ott a magunkkal vitt élelmet egy helyen, és lassan, figyelemmel kísérve az állatot, távolodjunk el a környékről.
- Ne nézzünk a medve szemébe, ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak.
- Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat, ez még nem jelent kimondottan támadási jelet, lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.
- Ha a medve közel merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat.
- Ha a medve mégis odajön hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanul.
- Kutyasétáltatás, kutyával való vadászat esetén is veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni - akár az őt követő állat kíséretében.
- Az erős illatú élelmiszereket ne a sátorban tároljuk.
Medve Tények - 1: Telelés/ Bear Facts 1: Wintering
A veszélyes állatfajok tartására vonatkozó jogszabályok Magyarországon
Magyarországon a veszélyes állatfajok tartását szigorú jogszabályok szabályozzák. A 85/2015. (XII. 1.) VM rendelet részletesen meghatározza a különösen veszélyes, közepesen veszélyes és elővigyázatosságot igénylő állatfajok körét, valamint az engedélyezési és tartási feltételeket.
A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes állatfajok élő egyedeinek valamennyi fejlődési szakaszára, alakjára és állapotára, valamint azon hibridegyedeire is, amelyeknek négy felmenő generációjából egy vagy több példány az 1-3. mellékletben felsorolt fajok közé tartozik.
Veszélyességi kategóriák
- Különösen veszélyes állatfajok: Tartásuk engedélyhez kötött, és csak állatkert vagy cirkuszi menazséria tarthatja, ha az állat gondozására képesített személyt alkalmaz, és biztosítja a megfelelő tartási feltételeket.
- Közepesen veszélyes állatfajok: Tartásuk engedélyezhető természetes személynek, ha cselekvőképes, rendelkezik a szükséges képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal, és hozzájáruló nyilatkozatokkal rendelkezik.
- Elővigyázatosságot igénylő állatfajok: Tartásukhoz nincs szükség engedélyre, de biztosítani kell a megfelelő tartási feltételeket.
Engedélyezési eljárás
A különösen és közepesen veszélyes állatfajok egyedének tartása, szaporítása, bemutatása, országba történő behozatala, országból történő kivitele, valamint közepesen veszélyes állatfaj egyedének eladásra való felkínálása engedélyhez kötött. Az engedélyezési eljárás során a természetvédelmi hatóság vizsgálja a tartási körülményeket, a gondozó személyzet képesítését és a biztonsági előírások betartását.
A tartási engedély legfeljebb öt évre adható ki, figyelembe véve az adott állatfaj általános élettartamát. A természetvédelmi hatóság a tartási engedélyben a 4. mellékletben szereplő biztonsági előírások alól felmentést adhat, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a tartási körülmények egyenértékűek vagy hatékonyabbak a 4. mellékletben foglaltaknál.
Biztonsági előírások
A 4. melléklet részletesen szabályozza a veszélyes állatfajok tartására vonatkozó biztonsági előírásokat, beleértve a ketrecek és kifutók kialakítását, a kerítések magasságát és védelmét, valamint a vészhelyzeti intézkedéseket.
Például, a medvefélék tartásához teljesen zárt ketrec vagy kifutó szükséges, amelynek kerítése legalább 2,5 méter magas, sima felületű, és nem kapaszkodható. A kerítés villanypásztoros védelme kötelező, és a nem fedett helyen tartott állatok esetében a kerítéstől 3 méteren belül található fákon mászásgátlót kell felszerelni.
Adatbázis és nyilvántartás
A veszélyes állatfajok tartóiról és az általuk tartott egyedekről az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) központi adatbázist vezet. Az állat tartója köteles az adatbázisban szereplő személyes adatokban bekövetkező változást haladéktalanul bejelenteni.
Szankciók
A jogszabályok megsértése esetén a természetvédelmi hatóság szankciókat alkalmazhat, beleértve a tartási engedély visszavonását, az állat elkobzását és pénzbírság kiszabását.
Barnamedve természetes élőhelyén
Vércsoport diéta
A vércsoport diéta lényege az, hogy a helyes táplálék-összetételt az illető vércsoportjától teszi függővé. Vércsoportjaink („A”, „B”, „0”, „AB”) a vörösvérsejtjeink felületén megtalálható vércsoport-antigénről kapták e meghatározó nevüket. Az antigének mintegy az egyedre jellemező azonosító jel-rendszerként működnek.
A szervezetbe kerülő legtöbb testidegen anyagot - idegen antigént - az immunrendszer felismeri, és igyekszik azt eltávolítani - hisz végeredményben ez az immunrendszer egyik feladata -, a problémát a bennmaradó néhány százalék okozza.
Ezen ismeretekből kiindulva hamar beláthatjuk, hogy szervezetünk még élénken emlékezhet az őseink vércsoportja által előnyben részesített élelmiszerekre.
Más egyéb, de a vércsoportokkal kapcsolatos kutatások eredményeként azt is megállapították, hogy az egyén vércsoportjából egyértelműen következtetni lehet arra is, hogy az illető egyén mely betegségekre fogékonyabb az átlagnál, sőt azt is, hogy formában maradásának érdekében melyek számára a legmegfelelőbb mozgásformák.
Következésképp, ha a vércsoportunk kívánalmainak megfelelően táplálkozunk és mozgunk, akkor jobbá válik tápanyag-felhasználásunk, bizonyos - eddig állandóan visszaköszönő - betegségeket képesek leszünk elkerülni, és közérzetünk is érezhetően pozitív irányban változik meg.
Vércsoportok és ajánlott étrend
"0" vércsoport (Vadász):
- Erős immun- és emésztőrendszer.
- Magas fehérjetartalmú ételek, mindenféle húsok ajánlottak (vörös húsok, hal, máj, tenger gyümölcsei).
"A" vércsoport (Földműves):
- Jól alkalmazkodnak a megváltozott étrendhez.
- Növényi fehérjék (zöldség, gabona) ajánlottak.
"B" vércsoport (Nomád):
- Erős immunrendszer, sokoldalú alkalmazkodás.
- Változatos, kiegyensúlyozott vegyes étrend ajánlott.
"AB" vércsoport (Rejtélyes):
- Jól alkalmazkodik a modern körülményekhez, toleráns immunrendszer.
- Vegyes étrend ajánlott, kis mennyiségekben, többször naponta.
| Vércsoport | Jellemzők | Ajánlott étrend |
|---|---|---|
| 0 (Vadász) | Erős immunrendszer, jó anyagcsere | Magas fehérjetartalom, húsok |
| A (Földműves) | Jól alkalmazkodó, növényi fehérjék hasznosítása | Növényi eredetű táplálék |
| B (Nomád) | Sokoldalú, kiegyensúlyozott idegrendszer | Vegyes étrend |
| AB (Rejtélyes) | Toleráns immunrendszer, "A" és "B" előnyei | Vegyes étrend, kis adagok |