A Kispest Honvéd 1956-os történelmi túrája és az embléma sorsa
A Budapest Honvéd FC Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapata Budapest XIX. kerületéből. A klub története során számos változáson ment keresztül, mind nevében, mind címerében, melyek közül különösen érdekes az 1956-os esztendő eseményeihez köthető időszak.
A Kispesti AC-tól a Budapest Honvéd SE-ig: A klub története és címerei
Már 1904 elején felbukkant egy-egy kezdeményezés Kispesten a labdarúgás meghonosítására. Egy lelkes tanár, dr. Varga Bálint kezdeményezésére az Éder vendéglőben alakította meg társaival a Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. Az atlétika, torna és a vívás mellett kisebb vita után a labdarúgást is felvették a sportágak közé. 1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az első kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyűlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal. Az egyesületet 1909-ben Kispesti AC néven hozták létre, majd 1926-ban a Kispest FC nevet vette fel, és 1944-ben egy rövid ideig másodszor is az alapításkori nevét használta.
A klub életében azonban a sikerek voltak meghatározóak, és ezek közül két aranykorszak is kiemelkedik. Az első az 1950-es években volt, amikor a gárdának Budapesti Honvéd SE volt a neve, és a korra jellemzően a háttértámogatást az első számú katonacsapatnak a Honvédelmi Minisztérium biztosította. A „Nagy-Honvéd”-nak nevezett klub a legjobb labdarúgókat ebben a korszakban tudhatta magáénak: Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Bozsik József és Czibor Zoltán az Aranycsapat gerincét is képezték.
A klubcímer 2020 augusztusában szurkolói kérésre változott. Régi-új címerrel kezdi meg a szezont a Budapest Honvéd FC labdarúgócsapata, miután a klub úgy döntött, hogy visszatér a kispesti futball történelmét méltóképpen összegző jelképhez, amelynek újragondolt változata törzsszurkolók munkáját dicséri - jelentette be a klub. A döntést a klub alapításának 111. évfordulóján hozták meg. Mint kiderül, a Honvéd 1991-től már használta ennek a címernek az eredeti változatát, melyben a pajzs formájú címer a klub egyik tradicionális jelképe, ami egyben utal is a partneri viszonyra a Magyar Honvédséggel. A Kispest felirat a csapat otthonát, Budapest XIX. kerületét jeleníti meg, illetve ez a szurkolók által előszeretettel használt megnevezése is a csapatnak. A csapat hivatalos mezszíne 1991 óta a piros-fekete, visszatérve a Kispest elnevezés idején használt színekhez, amelyek az 1949-1991 között használt piros-fehéret váltották le.
A Kispest Honvéd nevezetesebb nevei és aranykorszakai
- 1909: Kispesti AC
- 1926: Kispest FC
- 1949-1991: Budapesti Honvéd SE (az első aranykorszak idején)
- 1991 után: Budapest Honvéd FC
Az első aranykorszak az 1950-es évekre tehető, míg a második az 1980-as és 1990-es évek elején volt.
Címerrajz: Kispest Honvéd, 1955
Az 1956-os forradalom árnyékában: A Honvéd nyugati túrája
1956 a forradalom éve volt, a magyar bajnokság félbeszakadt. Bár a csapat az élen állt és valószínűleg meg is nyerte volna, nem hirdettek bajnokot. Ekkoriban a magyar bajnok Honvédra a spanyol Athletic Bilbao várt a Bajnokcsapatok Európa-kupájának nyolcaddöntőjében. November 22-re tűztek ki az első, bilbaói meccset, ám a Honvéd igyekezett elérni, hogy a csapat már jóval korábban elutazhasson, mert a forradalmi állapotok közepette lehetetlennek tetszett a felkészülés a találkozóra. A politikai vezetők - jórészt Östreicher Emil, a Honvéd technikai vezetőjének közbenjárására - engedélyezték a kiutazást, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke ezekkel a szavakkal indította útjára a csapatot: „Mi már itthon nyertünk, maguk meg nyerjenek odakint!”
Az 1956-os forradalom és szabadságharc - Gyorstalpaló
A magyar bajnokcsapat három napot töltött az osztrák fővárosban, akkor érkeztek a hírek arról, hogy a szovjet tankok bevonultak Budapestre. A katonacsapatot természetesen nyomban hazarendelték, de ekkor már visszamenni nem volt érdemes, nem is nagyon lehetett. Mindenki az otthon rekedt családtagokért aggódott. Östreicher azonban kezébe vette a gyeplőt, és a BEK-meccsig hátralévő időszakra pénzdíjas mérkőzéseket szervezett a csapatnak, amelyre egyébként mindenki kíváncsi volt Európa-szerte.
A madridi mérkőzés: A vörös csillag eltűnése
Hatvan esztendővel ezelőtt, 1956. november 29-én Puskás Ferenc először lépett pályára a madridi Bernabéu Stadionban - de még nem a Real Madrid, hanem a Honvéd színeiben! A már-már elfeledett meccs történetét a FourFourTwo.hu írta meg az egyetlen élő magyar szereplőt, Faragó Lajost is megszólaltatva. A Száguldó Őrnagy már 1956 őszén is játszott egy meccset Madridban, a Honvéd nyugati túrájának keretében, annak egyik legfőbb állomásaként.
A bilbaói BEK-meccset ugyan 3:2-re elveszítette a Honvéd, de egy hét múlva pályára léphetett a Real Madrid otthonában, egy Atlético Madrid/Real Madrid vegyes csapat ellen. A Szovjetunió uralma ellen fellázadó magyarokkal egyébként is szimpatizáló Franco tábornok vezette Spanyolország igyekezett minden módon segíteni: a mérkőzésének teljes bevételét (47 ezer néző látogatott ki a Bernabéuba) a csapatnak és a magyar menekülteknek adták a spanyolok, miközben a meccs fővédnöke Franco felesége, Carmen asszony volt.
A Honvéd a Faragó - Rákóczi, Bányai, Dudás - Kotász, Bozsik - Budai, Machos, Tichy, Puskás, Czibor tizeneggyel lépett pályára - de csak miután a vörös csillagos Honvéd-címert eltávolították a mezről a játékosok, akik a pesti áldozatok emlékére fekete karszalaggal játszottak! A végeredmény 5:5 lett, spanyol részről Di Stéfano három, Peiró és Miguel egy-egy alkalommal volt eredményes, a magyar gólokon Machos (2), Czibor, Puskás és Kotász osztozott.
Mercedes alkatrészek Kispesten
A magyar együttes kapuját őrző Faragó Lajos - aki naplót is vezetett a túráról, és aki az egyetlen élő tagja az akkori Honvédnak - így emlékszik vissza a nagy meccs hangulatára: „Csodálatos atmoszféra uralkodott a stadionban. Több adat is létezik a nézőszámról, nekem mindenesetre úgy él az emlékezetemben, hogy csaknem teljesen tele volt a Bernabéu Stadion. Nagyon kedvesen és barátságosan fogadtak minket Spanyolországban, látszott, hogy mindenki szeretne nekünk segíteni. Ezt a madridi mérkőzést nyugodtan nevezhetjük jótékonysági meccsnek is a mai szóhasználat szerint.” A legendás Alfredo Di Stéfanóról azonban már nem őriz ilyen szép emlékeket a 84 éves, hétszeres válogatott kapus: „Az első félidő harmincvalahányadik percében Di Stéfano úgy beletérdelt a jobb combomba, hogy alig tudtam talpra állni. De maradnom kellett, mert valójában nem volt cserekapusunk...”
Az utazás folytatódik: Brüsszel és Dél-Amerika
A BEK-visszavágót aztán semleges pályán, Brüsszelben játszották le, mert Magyarországon továbbra sem lehetett nemzetközi meccset rendezni. A 3:3-as döntetlennel kiesett a Honvéd, amely viszont anyagi szempontból is kecsegtető ajánlatot - tíz meccsre szóló tízezer dollárról - Brazíliából: a Flamengo meghívta a „kalandozó magyarokat” egy dél-amerikai túrára. A többség az utazás mellett döntött, Palicskó, Solti, Tichy, Machos, Babolcsay és Budai I azonban mégis hazatért. A többiek csak február végén, illetve Puskás, Kocsis és Czibor pedig már kinn is maradt, utóbbi kettő az MLSZ és a FIFA eltiltásának letelte után a Barcelona játékosaként. A dél-amerikai túra előtt a decembert még Európában, főleg Olaszországban töltötte a vegyes csapat, játszott meccset Palermóban, Cataniában, Rómában is. A karácsonyt Milánóban, a szilvesztert Casablancában töltötték, ahol szintén pályára léptek december 30-án. Aztán januárban megnézték az óceán túlsó oldalát. A „fekete túra” során a Honvéd összesen 23 mérkőzést játszott, amelyből 15-öt megnyert négy döntetlenje és a négy veresége mellett.
Puskás Ferenc és Östreicher Emil a Real Madridban
Amikor 1956. november 29-én a Honvéd fellépett a Santiago Bernabéu Stadionban, Puskás Ferenc és Östreicher Emil még nem sejthette, hogy másfél évvel később olyan párossá állnak össze a spanyol fővárosban, amely még a „királyi klub” életében is szinte példátlanul sikeres lesz. A következő évben Östreicher előbb a Real Madrid technikai vezetője, majd sportigazgatója, Bernabéu elnök jobb keze, bizalmasa volt, lényegében a klub második-harmadik legfontosabb alakjává lépett elő, és ő vitte Puskást is a klubhoz. Ami nem volt könnyű: a nagy tekintélyű madridi klubelnök első benyomása ugyanis kedvezőtlen volt a magyarok 10-eséről, mert az 1956. október 7-én játszott párizsi francia-magyar barátságos meccsen látta először, és nem tett rá jó benyomást, leginkább az tűnt fel neki, hogy duci és sokat reklamál.
Östreicher azonban később mégis meggyőzte Bernabéut, hogy egy esélyt megérdemel az akkor már 31 éves Puskás, aki aztán 1958 májusában csatlakozott a csapathoz. A pályára lépéshez azonban - az eltiltási idő leteltén túl - még le is kellett fogynia: hat hetet kapott 18 kiló súlyfelesleg eltüntetésére. Sikerült, a többit pedig már tudjuk: „Pancho” 1958 augusztusában bemutatkozott a Real Madridban, majd együtt ünnepelt BEK-győzelmet Östreicherrel 1959-ben és 1960-ban.
Gépjármű honosítási ügyintézés
tags: #kispest #honved #emblema #1956 #információk