A Kia Sportage szívóoldali kokszosodása: Tünetek, Okok és Hatékony Tisztítás

A modern belső égésű motorok az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen mentek keresztül, szuperhatékonyakká válva. Kevesebbet fogyasztanak, erősebbek és a környezetet is kevésbé szennyezik - legalábbis papíron. Ennek a szuperhatékonyságnak azonban vannak mellékhatásai is, amelyek egyre több autós életét keserítik meg. Ilyen például a közvetlen befecskendezéses (DI - Direct Injection) motorok kokszosodása, vagyis a motor szívórendszerében megülő undorító, ragacsos lerakódás, ami lassan, de biztosan belülről mérgezi a motort.

Valahogy úgy kell elképzelni a szívórendszerben letapadó kokszot, mint az embereknél az érszűkületet: mint ahogy az erek falán letapadó zsíros plakkok csökkentik az artériák átmérőjét, úgy csökken a keresztmetszet a szívórendszer falán letapadó „koksztól”. Ha az autódat közvetlen befecskendezéses motor hajtja (legyen az benzines vagy dízel), akkor különösen érdemes odafigyelni, mert ezeknél a rendszereknél az üzemanyag nem érintkezik a szívószelepekkel, így nincs, ami tisztán tartsa őket.

Miért kokszosodik a szívórendszer?

Közvetlen befecskendezésű motoroknál szinte kivétel nélkül jellemző a szívócsatorna és a szelepek kokszosodása. Ez a technológia az ezredforduló után terjedt el nagyobb számban, mivel teljesíteni kellett az új környezetvédelmi normákat, és a kisebb üzemanyag-fogyasztás, valamint az emissziós értékek további csökkentése már nem volt megoldható az addig elterjedt szívócső befecskendezéshez képest.

A külső keverékképzésű motorokhoz képest viszont hátránnyá vált a fokozott kokszosodás, amire nem sikerült megoldást találni. Ennek az oka, hogy a szívószelep működés közben forróbb, mivel azt nem hűti le és nem tisztítja a befecskendezett üzemanyag. A használat közben forróvá váló szívószelep így potenciális lerakódásoknak van kitéve.

A forgattyúsház szellőztetés és a kipufogógáz visszavezetés (EGR rendszerek) következtében a visszavezetett kartergáz lecsapódik, ezáltal egyre több lerakódás kezd felgyülemleni. Egyes motoroknál alkalmaznak kipufogógáz visszavezetést is, ami még tovább súlyosbíthatja a problémát. A feltöltővel rendelkező motorok esetén a töltőlevegővel érkező minimális motorolaj is szintén a szívócsőbe kerül és lerakódik a szívószelepek szárán és hátoldalán.

Problémák a Kia Sportage modelleknél?

Benzines motoroknál a közvetlen befecskendezésnél az üzemanyag közvetlenül az égéstérbe érkezik, nem mossa át a szívószelepet és annak környezetét - így nincs „üzemanyag-öblítés” hatású tisztítás. Dízel motoroknál a szívórendszerbe visszajutó olajgőzök és kipufogógázok hatására itt is lerakódások keletkezhetnek.

További tényezők: PCV (kenőolaj gőzök visszavezetése), EGR rendszerek, alacsony terhelésű használat (nem elég hő, nem éri el a tisztuláshoz szükséges hőmérsékletet) - ezek mind meggyorsítják a lerakódást.

A Kia Sportage modellekben is találkozhatunk ilyen problémával. A D4FB motoros modellek hajlamosak a motorkokszosodásra, és a benzines 1.6 GDI motoroknál előfordulhat, hogy 50-70 ezer km után elkezdik fogyasztani az olajat, aminek oka szintén a közvetlen befecskendezés miatti kokszosodás.

A kokszosodás tünetei és következményei

A kokszképződés nem egyik napról a másikra keletkezik, hanem az első kilométertől szépen folyamatosan alakul ki, ezért mire a tulajdonosoknak feltűnik, hogy valami nincs rendben, addigra már bőven kialakult a vastag kokszréteg. Használattól függően, hogy városi vagy hosszú távú autópályás ingázásokra használják, úgy 30-50ezer és 130ezer kilométer között jelentkeznek az első tünetek.

Főbb tünetek:

Általánosan jellemző a rángató, egyenetlen motorüzem. Ez annak tudható be, hogy a szelepekkel egyidőben a szívócsatorna is kokszolódik, így nem a megfelelő irányba fogja terelni a hengerbe fecskendezett üzemanyagot a beáramló levegő.
Égéskimaradás is jelentkezhet, egy vagy két henger le is állhat. A vezérlő elektronika egyik feladata, hogy megelőzze a súlyosabb probléma kialakulását, ezért ha rendellenességet tapasztal, közbeszól és leállíthat hengert/hengereket.
A motor teljesítményéből fokozatosan veszít, lassul a gázpedál reakció.
Hidegindítási nehézség, akadozó motorjárás.
A motorban eltárolt hiba még nincs, de mégis rosszul „muzsikál” a padon, ez sok esetben már a kokszosodásra utal.

A motor felépítése

Következmények:

Fontos: a kokszosodás nemcsak esztétikai probléma - a szívószelepek hátoldalán felhalmozódó korom és koksz réteg rontja a levegőáramlást, turbulenciát okoz, rontja a keverékképzést és ezzel az égést.

Sportage fűtés javítási útmutató

Teljesítménycsökkenés: a beszívott levegő térfogata, áramlása csökken, a keverék nem lesz optimális, emiatt teljesítménycsökkenés jön létre.
Többletfogyasztás és megnövekedett károsanyag kibocsátás.
Nagyobb javítási költségek: ha túl sok a lerakódás, a szívócsatornát, szelepeket, injektorokat vagy akár a hengerfejet is szét kell szedni.
A leváló darabok a motorba kerülve sérülést okozhatnak, sőt a turbótöltőt és a katalizátort is károsíthatják.

Miért fontos a szívórendszer tisztítása?

A szívórendszer tisztítása visszaállíthatja a gyári állapothoz közeli levegőáramlást, így a motor újra tudja hozni a tervezett teljesítményt. Ez nemcsak a teljesítményre, de az üzemanyag-fogyasztásra és a károsanyag-kibocsátásra is pozitív hatással van.

Jelentősen javuló motorműködés: A megtisztított felületekkel minden autós számára érezhető különbségek járnak. Visszaáll a gyári szívókeresztmetszet, így megszűnik az ideiglenesen kimaradó hengerek hibája és a motor újra teljes hatékonysággal dolgozhat.
Közvetlenebb gázreakció: Az eltávolított korom lerakódások hatására javul az üzemanyag és levegő áramlása. Gázpedál érintésre gyorsabban és intenzívebben reagál az autó.
Egyenletes motorüzem: Mivel nincs fizikai akadály a levegő útjában, ezért áramlási problémák sem lépnek fel. Alapjáraton és terhelésen is simábban jár a motor.
Megelőzi a további lerakódást: Ha hagyjuk, a lerakódás „élő” felületet ad az újabb külső szennyeződéseknek.
Hosszabb távon fékezi a motor kopását: Kevesebb lerakódás kevesebb hő- és mechanikai stresszt jelent.
Nagyobb biztonság: Egy megfelelően karbantartott motorral nagyobb a biztonság, kisebb a váratlan meghibásodás esélye.

A kokszosodásra különösen érzékeny motorok

Bár technológiailag minden közvetlen befecskendezésű motor érintett lehet, az alábbi motorok különösen érzékenyek a kokszosodásra:

A Volkswagen Group TSI / TFSI motorjai
A BMW N54 és N55 turbós benzines motorjai
PSA család (Peugeot, Citroen) 1.4, 1.6, 2.0 benzines motorjai
A Ford EcoBoost motorok
Opel 1.4, 1.6, 1.8 motorjai
Dízel Common Rail motoroknál: itt is jellemzően a visszavezetett égéstermék- és olajgőz-lerakódás az EGR vagy AGR szelepeknél és azok hűtőinél jelentősen kokszosodik, ami gyakori DPF regenerációhoz és DPF szűrő (részecskeszűrő) eltömődéshez vezethet.

Emellett, ahogy korábban említettük, a Kia Sportage 1.6 GDI és D4FB motorjai is kiemelt figyelmet érdemelnek a kokszosodás szempontjából.

Tisztítási módszerek áttekintése

Ha a motorod már jól tele van koksszal, többféle módszer közül választhatsz, hogy újra életet lehelj bele. Fontos azonban, hogy körültekintően válasszon, mivel nem minden módszer egyformán hatékony vagy biztonságos.

Mechanikus tisztítás (szétszereléssel):
A szívórendszert szétszerelik, és kémiai és mechanikai eszközökkel levakarják a lerakódásokat. Ez a leghatásosabb módszer, de a legköltségesebb és időigényesebb is, mivel motor megbontással jár.

Alkatrészcsere a Kia Sportage (1996) hátsó futóművén
Dióhéj- vagy szódaszórás:
Ez egy nagyon jó kompromisszum. Nagy nyomású levegővel fújnak apró szemcséket (dióhéj- vagy szódaszemeket). Ezek az apró, ámde kemény szemcsék a felülettel érintkezve fizikálisan távolítják el a szennyeződéseket, melyek a szívószelepekre és a szívórendszer belső felületeire rakódtak le, így kíméletesen eltávolítva a lerakódásokat. Költséghatékonyabb és jóval rövidebb idő alatt elkészül, mint egy teljes szétszedés, és a tisztítás hatása is ugyan olyan tökéletes.
Kémiai tisztítás, prémium üzemanyag:
Speciális üzemanyag-adalékokkal és prémium üzemanyaggal csökkenthető a kokszosodás. A prémium üzemanyagokat úgy hirdetik, hogy tisztán tartja a motort. Valójában az égés utáni részt tartja tisztábban, ezért a kipufogógáz visszavezetés kevesebb kokszot keringet vissza. Ez a módszer csak akkor hatékony, ha a lerakódás még nem túl súlyos, és elsősorban megelőzésre, vagy enyhe lerakódások karbantartására szolgál.
Hidrogénes tisztítás:
Hidrogén-dúsított gázt juttatnak be a rendszerbe, ami fellazítja és kiégeti a szennyeződéseket. Gyors, viszonylag olcsó, és nem kell szétszedni a motort, de csodát ne várj, ha már vastagon áll a koksztakaró a felületeken. Ráadásul a fellazult szennyeződések belekerülhetnek az égéstérbe, a szelepek alá és megragadhatnak a katalizátorban, részecskeszűrőben. Ezt a módszert mindenki saját felelősségére és belátására használja, mi nem javasoljuk.
Járó motornál történő „tisztítás” vegyszerrel:
Ez a módszer nagyon nem javasolt! Valamilyen oldószeres vegyszert szív be a járó motor, ez elvileg leoldja a koksz lerakódásokat, de a leváló darabok a motorba kerülve a fent említett károkat okozhatják, plusz ki tudja, mit tesz a katalizátorral az az anyag. Ráadásul semmilyen vizuális megerősítés nincs a kokszosodás mértékéről, sem pedig a tisztítás eredményességét illetően!

Tisztítási módszerek összehasonlítása

Tisztítási Módszer	Előnyök	Hátrányok	Hatékonyság
Mechanikus (szétszereléssel)	Garantáltan eltávolítja, leghatásosabb	Drága, időigényes, motor megbontása	Nagyon magas
Dióhéj- / szódaszórás	Kíméletes a fémfelületekkel, kevesebb megbontás, hatékony	Berendezés igényes	Magas
Kémiai (adalékok, prémium üzemanyag)	Egyszerű használat, megelőzésre jó	Csak enyhe lerakódásoknál hatékony, nem tisztítja a szelepeket	Alacsony/Közepes (megelőzésre)
Hidrogénes tisztítás	Gyors, viszonylag olcsó, nem kell szétszedni a motort	Nem várható csoda vastag lerakódásnál, fellazult részecskék kárt okozhatnak	Alacsony/Közepes
Járó motornál vegyszerrel		Nagyon kockázatos, ellenőrizhetetlen eredmény	Alacsony / Nem ajánlott

A dióhéjas tisztítás részletesen

A dióhéjas szelephát- és szívósor tisztítás 1 munkanap alatt elvégezhető, és hatékonyan megtisztítja a közvetlen befecskendezéses benzines motorok szívószelepeit és dízel autók szívósorát a masszív korom lerakódásoktól.

Miért a dióhéj?

A dióhéj szerkezetéből kifolyólag alkalmas a kokszlerakódások eltűntetésére. Elég kemény ahhoz, hogy szóróanyagként tisztító hatást érjen el, viszont puha annyira, hogy mindezt még a fém felületek károsítása nélkül tegye. Mivel a szívószelepek zárva vannak, az égéstérbe egy morzsányi sem jut, illetve ha egy-két szemcse be is kerülne, az puhasága miatt semmilyen kárt nem okozhatna. Éppen ezért tilos más szóróanyagot használni, illetve azért, mert a hengerfej jellemzően alumínium, amit egy keményebb szemcse károsítana.

A dióhéjas tisztítás folyamata:

Motormegbontás: A tisztításhoz nem kell különösebben szétszerelni a motort: kizárólag a szívósor kerül le a helyéről. A gépjármű szívósorát megbontjuk, hogy hozzáférjünk a problémás felületekhez.
Hengerenkénti tisztítás: A tisztítás hengerenként külön, minden esetben zárt szelepekkel történik.
Szemcseszórás: A dióhéj szemcséket nagynyomású levegő segítségével a lerakódásokra irányítjuk. Így mechanikai úton távolítjuk el a felületekről a kokszot. A dióhéjat a nagynyomású levegő magával rántja, annak lendülete a szelepeken és a csatornában lévő kokszot bombázza sörétként.
Elszívás: A dióhéjat és az eltávolított lerakódásokat ipari elszívó berendezéssel kiszívjuk a megtisztított területről. Ezáltal kizárt, hogy a hengerbe szilárd részecske kerüljön, ami esetlegesen kárt okozhatna.
Dokumentálás és összeszerelés: Miután meggyőződtünk a szemcseszórásos tisztítás hatékonyságáról, fényképekkel dokumentáljuk az eredményt és összeszereljük a motort.

Ami a legfontosabb, hogy a tisztítás végére visszaáll a gyári szívókeresztmetszet! Ezáltal kedvező áron érhető el tökéletesen sima szívócsatorna felület és teljesen lerakódásmentes szívószelepek.

Megelőzés és karbantartás

A kokszosodás megelőzésére és a motor hosszú távú egészségének megőrzésére az alábbi tippeket érdemes megfogadni:

Használjunk jó minőségű üzemanyagot: Lehetőleg olyan benzint/dízelt, amely rendelkezik nagy tisztítótartalmú adalékokkal. A prémium üzemanyagok tisztább égést biztosítanak.
Rendszeres olaj- és szűrőcsere: A megfelelő olajminőség különösen fontos, mert az olajból visszavezetett gőzök is részt vesznek a kokszosodásban.
Ne hagyja, hogy a motor állandóan alacsony fordulaton döcögjön: Időnként nagyobb fordulattal, hosszabb távon használni az autót - ez segít, hogy az égéstér és a szívórendszer elérje azt a hőmérsékletet, ami kevésbé kedvez a lerakódásoknak. Ne pötyögjön mindig városban!
Használjon üzemanyag-adalékot: Segíthet megelőzni a lerakódásokat, de ne ettől várja a csodát. Az üzemanyagokat profi laboratóriumokban fejlesztik.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Amennyiben hibakód jelent meg és a motorüzemmel sincs érezhetően minden rendben, haladéktalanul fel kell keresni egy szakszervizt. Teljes diagnosztika alkalmával könnyen kideríthető, hogy az adott hiba milyen összefüggésben lehet a karbon lerakódások mértékével.

Véleményünk szerint a közvetlen benzinbefecskendezésű motorok számára meg kéne határozni egy intervallumot a szívó oldal tisztítására, hogy a motor problémamentesen működhessen. Tapasztalataink alapján ötvenezer kilométer környékén már érdemes megfontolni a tisztítást. Ezen felül, minden 80.000 km megtétele után ajánljuk a dióhéjas tisztítást, ekkor már kijelenthetjük, hogy szinte kötelező, ha gondmentesen szeretnénk autózni!

Keressen minket, ha: