A benzin jelentése és az üzemanyag-címkézés rejtelmei: gázosodás és modern motorok
A modern járművek üzemanyag-ellátása és a felhasznált tüzelőanyag minősége alapvető fontosságú a motor optimális működése és élettartama szempontjából. Ahhoz, hogy a felhasználók könnyen azonosíthassák a járművükhöz megfelelő üzemanyagot, az Európai Unió egységes jelölési rendszert vezetett be.
Az egységes üzemanyag-címkézés rendszere
Korábbi bejegyzésünkben részletesen körbejártuk, azt, hogy a 2014/94/EU Európai Uniós irányelv milyen okból írja elő az egységes üzemanyag jelölő címkék használatát. Minden üzemanyag típusra, a benzinre, a dízelre, a hidrogénre, a CNG-re, az LNG-re és az LPG-re külön címkézési sablonok készültek. A címke alakja egyértelműen azonosítja az üzemanyag típusát, az alakzaton belüli betűk és számok pedig információt nyújtanak az üzemanyag maximális biokomponens tartalmáról. Ezzel egyúttal azt is rögtön megtudhatja a felhasználó, hogy az megfelel-e a jármű jelzésében használatra javasoltnak. Az alakzatokat és a benne lévő információt a lehető legegyszerűbb formában jelölik.
Benzin jelölések: az "E" betű titka
A CEN 228 szabvány szerinti benzinekhez a kör jelölés tartozik. A benzin biotartalma a körön belüli „E”-betűvel van jelölve. Az „E” jelentése az etanol, a mögötte feltüntetett szám az etanol maximális mennyisége, amit a jármű gyártója ajánl, és ami ennek megfelelően a töltőállomás adott kútoszlopán és töltőpisztolyán is feltüntetésre került. Ennek megfelelően az E5 azt jelenti, hogy a jármű legfeljebb 5% etanolt tartalmazó benzint, míg az E10 azt, hogy a jármű legfeljebb 10% etanolt tartalmazó benzint használhat.
Dízel és gáz üzemanyagok jelölései
A CEN EN590 szabványnak megfelelő gázolaj címke alakja négyzet. Bio-tartalma a négyzetben „B”- betűvel van jelölve. A „B” a bio-dízel tartalomra utal, és a mögötte található szám azt a bio-komponens maximális mennyiséget jelzi, amit a járműben használni javasolt, és amit a töltőállomáson feltüntetettnek. A B7 tehát azt jelenti, hogy a jármű legfeljebb 7% bio-komponenst tartalmazó gázolajat, míg a B10 jelentése, hogy a jármű legfeljebb 10% bio-komponenst tartalmazó gázolajat használhat.
A négyzet jelölés használható az xtl-re is, ami egy olyan típusú paraffinos dízel üzemanyag, amelyet megújuló vagy fosszilis eredetű hulladék anyagból állítanak elő szintézissel vagy hidrogénezéssel, és aminek végterméke nagyon hasonló a hagyományos fosszilis alapú dízel gázolajhoz. Az XTL -re vonatkozó CEN szabvány az EN-15940 szabvány. A gyémánt alak (rombusz) az üzemanyag gázok jele. A CEN egy hasonló szabvány létrehozásán dolgozik az elektromos autókra és azok töltőhelyeire vonatkozóan.
Hogyan befolyásolja a környezet az üzemanyag-fogyasztást?
Az új címkék mind a 28 Európai Uniós tagállamban, az EGT országokban (vagyis Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában), valamint Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban, ahol szintén alkalmazzák a CEN standardjait.
Különböző típusú közlekedési üzemanyagok | Környezeti kémia | Kémia | FuseSchool
Összefoglaló táblázat az üzemanyag-jelölésekről
A következőkben egy táblázat foglalja össze a legfontosabb üzemanyag-jelöléseket és azok jelentését:
| Üzemanyag Típus | Jelölés Alakja | Betűkód | Jelentés | Maximális Biokomponens Tartalom |
|---|---|---|---|---|
| Benzin | Kör | E5 | Etanol | 5% |
| Benzin | Kör | E10 | Etanol | 10% |
| Dízel | Négyzet | B7 | Bio-dízel | 7% |
| Dízel | Négyzet | B10 | Bio-dízel | 10% |
| Dízel | Négyzet | XTL | Paraffinos dízel (szintetikus/hidrogénezett) | Nincs százalékos érték (típust jelöl) |
| Üzemanyag gázok | Gyémánt (rombusz) | CNG, LNG, LPG, H2 | Különböző gázüzemanyagok | Nincs százalékos érték (típust jelöl) |
A benzin szaga és a gázosodás jelensége
Kétféle ember van: aki fintorog, amikor tankolás közben megérzi a benzin szagát, és aki viszont - ha ezt nem is feltétlenül meri bevallani magának - szívesen szippant bele a levegőbe. A legszebb irodalmi példa Marcell Proust Az elveszett idő nyomában című regénye, ahol egy hársfateába áztatott sütemény íze és illata az egész gyermekkort képes felidézni. Nem csoda, hogy az illatok tudják az emlékeket a legélesebben feleleveníteni, ugyanis a szagingerek olyan „ősi” területekre érkeznek az agyba, ahol az emlékek, érzelmek, ösztönök tárolódnak. Nincs tudatos kontroll útközben, ezért nem is tudjuk kontrollálni a reakciókat - míg a többi érzékszerv esetében igen. Ennek ellenére senkinek nem ajánljunk, hogy csak úgy kedvtelésből benzint szagolgasson, annak ugyanis súlyos következményei lehetnek.
A jellegzetes szagú benzol, amit nemcsak kenőolaj-adalékokhoz, hanem olyan termékekhez is felhasználnak, mint az oldószerek, növényvédő szerek, mosó- és tisztítószerek vagy rovarirtók, fertőtlenítőanyagok, ugyanis rákkeltő hatású, mérgező anyag, amely bőrön keresztül és belélegezve szívódik fel.
Mi az a benzin gázosodás és miért veszélyes?
Alapvetően egyszerű jellemző, ám több gépjármű alkatrésznél jelentősen befolyásolja azok tartósságát. A gázosodás csekély mértéke, vagy hiánya jótékonyan hat a benzines járművek számos szerkezeti elemére. Ez a rémes, alattomos tulajdonság réme mindig, minden tankoláskor a fejünk felett lebeg! Mint egy pallos, lecsap néhányszor, ha gázosodásra hajlamos benzint sikerült tankolni. Sajnos bármely benzinkútnál előfordulhat, mert két egyforma tanker gyártás nem létezik! A molekula összetétel és arány mindig változó! Mondja is a bölcs Hérakleitosz mondása: „Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni!”
Felszereltség és adatok: Mercedes Sprinter 21
Gázképződés kialakulásának a feltételeit tekintsük meg. Több véletlen egybeesés is okozhatja! Kell hozzá, olyan fizikai, áramlástechnikai környezet, melyben kialakul a gázképződés. Valamint benzin hajlam, alkotók összetétele. Hőmérséklet, valamint nyomás viszony változások. Mechanikai kedvezőtlen forma kell a gázosodáshoz. Olyan benzin ellátó rendszernél nagyobb az esély, mely konstrukciójánál fogva szűk, éles, sarkos, szűrőhibás geometriával rendelkezik. Az autós nem is tudja, hiszen ez gyári hiba. Igaz, a körülményekhez kell, még a hibás benzin is, amit később részletezek.
A gázképződés típusai és mechanizmusa
Kell a benzin gázosodásához egy bizonyos magas hőmérséklet, és minél kisebb nyomás, és kis forráspontú benzinalkotó. A benzin ellátó rendszerben kétféle gázosodás léphet fel. Maradandóan átalakult gáz, és folyadékká visszacsapódó gázosodás. Az utóbbit legtöbbször nem lehet észrevenni, és kevésbé káros a motorra. Maradandó kialakulási szabály egyszerű. Nagy folyadék nyíróerő kell is hozzá. Ezek egyszeri megléte esetén lehet gázosodás a benzin térfogatán belül.
Hasonlóan működik a gázbontás, mint a hibás tervezésű hajócsavarnál keletkező kavitáció általi gőzképződés. Néha azonban az instabil molekulák ketté szakadva gázokat is hagynak maguk után, melyek nem tudnak folyadékká kicsapódni. Ilyen alkotó leválás lehet pld metán, etán stb. leszakadással. A mai hidrokrakkolt benzinekbe erre kedvezőbbek a körülmények. A nagy nyíróerőt ezért az üzemanyag ellátó rendszerben kerülni kell, különösen a kisnyomású oldalon. Gerjesztik a gázosodást a benzin illékonyabb alkotói, valamint a nyomás lengésekből, különbségekből eredő pillanatnyi vákuumhatás erőteljessége, így a probléma valószínűbb. Ezért van legtöbbször a tankba helyezett merülő AC pumpa.
A gázképződés helyei a járműben
Hol alakulhat ki a gázképződés? Tankba a benzin pumpánál, a szűrőnél, az injektoros autóknál az injektor előtti benzinnyomás szabályzóban, az injektor előtti mikro szűrőben, a mágnes szelepek éleinél, és minden olyan benzinnel érintkező felületen, ahol áram technikai viszonyok megengedik, hogy a nagyobb nyomás után vákuum hatás, vagy nagy nyomás esés lépjen fel. Természetesen a minél magasabb hőmérséklet is elősegíti a gázosodást. Főleg a motorblokk környezetében lévő benzin ellátó szerkezetekben alakulhat ki a gázképződés. Főleg itt van esély arra is, hogy molekula bontás miatt a levált gáz komponens nem fog vissza alakulni. Ez a legveszélyesebb.
Kevésbé veszélyes, de nem jótékony a benzin komponensekről levált vízmolekula. Ebben vita van a motor konstruktőrök körében is! Ha a benzin hőmérséklete a motortérben és az injektorok környezetében nem éri el a 100fokot, és még nyomás alatt is van, nincs nagy probléma. Folyadékszerűen beinjektálható diszpergált formában is. Víz spriccel kísérletezik pld. a BMW is. Sajnos negatív hatások lépnek fel, mint a tartósság romlása, a csökkent oktánszám, elfagyások, korrózió és számos más jelenségek.
Megelőzés és a gázosodás elleni védekezés
Mire figyeljünk? A járművekbe több helyen is lehet benzin szűrő, melynek eltömődése is okozhat gázosodást. Ez a gázosodás a tank közeli tömődésnél fizikai, míg a motor környezetében kémiai átalakuláson átesett gáz is lehet! Megoldás a szűrő cseréje, vagy üzemanyag tisztító adalék használata. Jelzem, szilárd fém eredetű leválások, szennyeződésekre a csere a megoldás. Míg a gyantás, hosszú szénláncú lerakódásokat oldatban tartja, valamint a vizet diszpergálja egy minőségi üzemanyag adalék, pld a SPURI. Természetesen egyszeri lökésszerű használat gyenge eredménnyel jár, míg az állandó kis mennyiségű használat biztosítja a folyamatos hiba nélküli üzemmódot. Nem is lenne jó, ha nagy mennyiségű vizet oldatba tudnánk hozni egyszerre, mert az káros a motorra!
Továbbá a benzin tartalmaz olyan fejadalékokat, mely minimális módon megoldja a gázképződés közbeni végleges molekula bomlást. Ezek mellett is számos mennyiségű káros, instabil molekula konfiguráció marad. Ezért hatásos a külön adalékolt SPURI. A szerkesztési alapelv az, miszerint stabilabb szerkezetű benzin jöjjön létre. Ez különösen jó azon alkotókra, melyek illékony komponensek. Az elv egyszerű, amint felszabadul a gáz, máris csatlakozik egy másik molekulához, mely intenzíven egyesülni tud vele. Jelentősége akkor kiemelkedő, amikor a több-száz féle molekulából külön a hidrogén, és külön az oxigén szabadul fel. Legegyszerűbb, ha más nagyméretű molekulához apportáljuk az oxigént, mert ezt könnyebb, mint a hidrogént egyesíteni bármivel. Így a folyadékban lévő durranógáz megszűnik, és nem rontja az oktánszámot.
A benzinből felszabaduló gázok így nem károsítják a benzinpumpát, a nyomásszabályzót, a szelepeket, az injektort, és magát a motort. A gázképződés egyenetlen járást, káros rezgéseket, gyújtás időbeni nehézségét, kopogó égést, szelep és dugattyú károsodást, és más bajokat okozhat! A nyomástartó egyirányú, valamint kétirányú szelepek folyadékra méretezettek, nem pedig gázra, vagy vegyesen fellépő halmazállapotra. Ráadásul sok olyan nyomásszabályzó, és visszacsapó szelep is van melyek maguk gerjesztik a gázképződést. Benzines autónál kevésbé szokták fontosnak találni a szűrőcserét, valamint ellenőrizni a benzinnyomást. A karbantartásoknál ezeket is figyelni kell!
A gázosodás hatása a modern motorokra
Meg kell különböztetni karburátoros, központi injektoros, hengerenkénti injektoros benzin bejuttatást, melyeknél a szívócsőbe kerül a benzin, keverve a levegővel. A legújabb és leggazdaságosabb, egyben precízen szabályozható a közvetlen hengerbe fecskendező injektor. Itt többszöri benzin bejuttatásra van lehetőség. Gyorsaságra, precíz benzin befecskendezésre van szükség a másodperc törtrésze alapján. Ha gáz keveredik a folyadékkal együtt a injektorba, az megviseli, és a tönkremenetel irányába hat! Egyben az égéstérben a gázosodás okozta szegényebb keverék is a legnagyobb károkat is okozhat. Pld a kipufogó szelepek tányérjainak elégése is bekövetkezhet. Manapság ilyen érzékeny benzines autókat gyártanak. Ezért érzékenyek az üzemanyagra a korunkban gyártott benzines járművek. Ezt nem szabad tetézni azzal a gonddal, hogy gázképződés keletkezzen.
Szegény keverékképzés gázinjektálás miatt dominó szerűen egy tucat más hibát is generálhat. NOx dúsulás, magas égéshő, nem megfelelő időzítések, ECU be van csapva hamis érzékeléssel. Szelepeket megviseli a nagy igénybevétel, hamarabb feljut a forgattyús házból a motorolaj, a nyomás-vákuum lengések miatt, elégtelen emisszióból károsodik a kipufogórendszer minden eleme. Pld katalizátor, ha van EGR, ha van turbó, és minden elhelyezett szonda és érzékelő!
Különböző típusú közlekedési üzemanyagok | Környezeti kémia | Kémia | FuseSchool
Az üzemanyag minőségének és az adalékok szerepe
Az külön odafigyeléssel adalékolt jó minőségű üzemanyag nagyon sok motor konstrukciós hibát ki tud küszöbölni. Nem is gondolná az egyszeri autós aki a kezdetektől SPURI üzemanyag adalékkal jár, mennyi javítástól, kellemetlenségtől óvta meg magát! Gondoljunk az etanolra önmagára, mint veszély forrásra a gázosodás térképén előkelő helyet foglal el. Vizes keverék elgőzöléses lepárlással készül a pálinka is. Minden benzin pedig Az EU-ban kötelező jelleggel min. 7% etanolt kell tartalmaznia. Ezért is kell a benzin keverékképzést ügyesen módosítani.
Az elhasználódás ténye legtöbbször csak soká derül ki, vagy csak akkor, amikor szerelőre van szükség. Márkatársak cserélnek tapasztalatot, akik adalékolnak, és akik nem. Ilyenkor kezd körvonalazódni előttük, hogy a jó benzin szinte fogalom. Tehát megéri a minél jobb minőségű adalékolt benzinnel közlekedni. Pláne, ha tudjuk azt a tényt, hogy minden benzint adalékolnak. Kérdés az, mennyire értékes alkotókkal. Milyen minőségig bezárólag teszik bele a fejadalékot. Nagyüzemileg minden beinvesztált 1Ft-ra, 10Ft óriás multi rezsi rakódik. Tehát a SPURI adalék literenkénti kb. 12Ft többlet költsége bizonyára 120Ft lenne a társaságoknál. Amit a pld. 360Ft-os jelenlegi gázolaj árhoz hozzáadva vállalhatatlan lenne. Persze mindkét ár, kiskereskedelmi ár!
Egyszerűen meg lehet oldani ezt az antagonisztikus problémát. Nem tesznek a benzinbe olyan alkotókat, melyeket másokkal blokkolni kellene. Így szegényebb lesz a keverék a gázosodásra hajlamos alkotókkal, viszont a lángterjedés nulladik-típusú, begyújtó szakaszában nagyon nagy szükség lenne rá. Egy kicsit a folyamatos nyomatékosság sérül. Ez bizony a benzin hatékonyságát rontja. Ha viszont tartalmaz ilyen kis fajsúlyú, illékony, indító anyagokat, akkor adszorbenssel együtt kell alkalmazni! Ez pedig ritka. Mégpedig a költségek miatt.
A gázosodás épp ezért, a vártnál több, összetett problémát is gerjeszt. Nem szabad félvállról venni, mert ritkán okoz ugyan azonnali üzemzavart, de hosszantartóan bármely üzemanyag ellátó alkatrészben tud kárt okozni. Alattomossága, bizonyítatlansága, láthatatlan volta miatt komolyan kell venni! Ha a konstrukcióból eredő összeesés miatt csak minden tizedik benzines autónál jelentkezik, akkor ez komoly meghibásodási részaránnyal lehet számolni! Legtöbbször nem tudják mitől romlott el. Nézzük tovább. Miket tehet tönkre? Nehéz megmondani. A kisnyomású benzin (AC) szivattyú, nagynyomású pumpa, nyomástartó, és visszacsapó szelepek, injektorok, égéstér elemei, kipufogó rendszer alkotói stb. is elromlanak. Persze a teljesség igénye nélkül. Pld. 50-100ezer km után köhögni kezd a motor gyengén húz, vagy furcsa torpanásokat produkál, akkor bizony már lehet késő. Csodaszerek nincsenek! A károk visszafordíthatatlanok. Ezt az egyes szakszervizek sem tudják diagnosztizálni. Műszer nem mutatja ki, csak azt, hogy melyik alkatrészt tette tönkre. Azért, mert nem az érzékelők, szondák által mért értékek a hamisak, azok csak áttételes hibák. Mi történik az autóval a szervizbe? Kezdenek a tulajdonos pénzére kísérletezni a szerelők. Cserélgetni az alkatrészeket, amik tönkre mentek, míg rá nem találnak az összes károsult alkatrészre. Az okozót attól még nem szüntették meg. Ezt kell jó minőségű benzinnel megelőzni! Természetesen biztos, ami biztos, gázlekötőt tartalmazó adalékot is használjon! Mint pld. a SPURI! Látják, milyen fontos, hogy a benzin gázképződési hajlama igen csekély legyen?
Remélem segíthettem, más szemlélettel látni a benzin egy fontos jellemzőjével kapcsolatban.