L. Kecskés András: A régizene úttörője és megőrzője

L. Kecskés András lant- és gitárművész, multi-instrumentalista, zeneszerző, zenetörténeti kutató, népdalgyűjtő. A régizene (musica antiqua - a nagy klasszikus zeneszerzők korát megelőző időszakok, a középkor, a reneszánsz és a barokk hangszeres zenéje) kutatásának, hangversenyeken történő bemutatásának egyik magyarországi kezdeményezője, a Kecskés Együttes művészeti vezetője.

Kiemelkedő munkásságával a koncertkínálatot és a zenetudományt is gazdagítja. Elsőként játszott Magyarországon korhű, azaz autentikus lanttechnikával a XX. században.

Életrajz és tanulmányok

Budapesten született 1942. március 12-én.

1961-től a Műszaki Egyetem SZKÉNÉ irodalmi színpadának egyik alapítója (Keleti István mellett) és muzsikusa. A Bartók Béla Zeneművészeti szakközépiskolában tanult 1962 és 1966 között gitár szakon Szendrey-Karper László tanítványaként. Érdeklődése ekkor egy régi pengetős hangszer, a lant felé fordult.

1970-től 1975-ig a bécsi Zeneművészeti Főiskolára járt. Itt szerezte meg gitár- és lantművészi diplomáját Karl Scheit professzornál, és ezzel egy időben August Wenzingernél tanult viola da gamba szakon. 1975 és 1977 között a salzburgi Mozarteum hallgatója prof. Nicolaus Harnoncourt régizenei mesterkurzusán.

Az Opel Dakar Team hírei

1974-75 folyamán további zeneművészeti diplomákat szerzett Michael Schäffer (Köln), Jiří Tichota (Prága) és M. Eugen Dombois (Basel) professzorok innsbrucki mesterkurzusain.

Művészi pályafutás és együttesek

1965 és 1970 között a budapesti Nemzeti Színház szerződtetett muzsikusa volt. 1965-ben három hónapig Hollandiában (Den Haag) koncertezett. 1968-ban az Egyetemi Színpadon megrendezett Virágnak virága című lant-énekműsorával hívta fel magára a figyelmet.

1972-től kezdve tagja a régizenei berkekben világhírű, a Prof. Dr. René Clemencic által vezetett bécsi Clemencic Consortnak. Ennek a formációnak számos koncertturnéján vett részt és több tucat hanglemezén játszott, melyekből jó pár megkapta a Grand Prix du Disque besorolású zenei nagydíjat.

Magyarországon 1974-től a Collegium Musicummal (az 1978-ban megrendezett belgiumi Brugge régizenei versenyén a „régizenei együttes” kategóriának és közönségszavazatának győztese), 1975-től a Barkfark Bálint Lant Trióval, majd az 1981-ben alapított Kecskés Együttessel ért el sikereket és tette egyre ismertebbé és népszerűbbé a régizenét.

Lantkoncertjeivel és különböző zenei formációival bejárta egész Európát, hónapokig turnézott Amerikában és Kanadában (1971-72), Ausztráliában (1988) és Kínában (1998).

Kiskunhalasi Veterán Motorosok

Oktatói és kutatói tevékenység

Repertoárját egészen az ókori zenéig terjesztette ki. Lantprofesszorként oktatott régizenei kurzusokon, többek között Groznjanban (1979), Zadarban (1980, Jugoszlávia), Szombathelyen (1981), Bruxelles-ben (1982, Belgium), Royaumont-ban (1983, Franciaország), Ráckevén (1984-87) és Szentendrén (1988-2017).

A koncertezés mellett Európa számos könyvtárában és levéltárában folytatott értékes kutatómunkát. Fél évszázados kutatómunkájának eredményeit, az általa felfedezett vagy tabulatúrákból megfejtett darabokat írásban és hangfelvételben is megörökíti. Kutatási eredményeit tematikus koncertek (több, mint hatvan féle zenei műsor) és a folyamatosan megjelenő tanulmányok, zenetörténeti könyvek tárják a világ elé.

Kezdeményezései és rendezvényei

Számos népszerű rendezvénysorozat létrejöttének kezdeményezője volt:

Régizenei koncertek az Egyetemi Színpadon
Zenélő udvar a budai várban
Esztergomi Históriások
Visegrádi Palotajátékok
Győri Koboz- és Lantfesztivál
A Duna Ünnepe a nándorfehérvári diadal emléknapján
Bozóky Mihály népi énekversenyek

Diszkográfia

Hanglemezeit 1974-től a francia Harmonia Mundi és a Hungaroton jelentette meg. Munkássága során számos felvételen működött közre, vagy adott ki saját albumokat.

Válogatott felvételek:

L. Kecskés András - Közép-európai lantzene a 16-17. században
Vandersteene, Clemencic, Kecskés - Les Plaisirs De La Renaissance
András Kecskés - Le Luth A La Renaissance II.
Kecskés Együttes - Gaucelm Faidit Énekek ~ Trubadúr zene a 12-13. században
L. Kecskés Együttes - Koboz is peng I-II.
Kecskés Együttes - Régi magyar Karácsony I.
Kecskés Együttes - Petőfi él!
Kecskés Együttes - Hallod-e pendítsd az lantot!
Kecskés Együttes - Régi magyar Karácsony II.
L. Clemencic Consort - Carmina Burana. Version Originale & Integrale.
Clemencic Consort - Les Cantigas De Santa Maria I-II.
Clemencic Consort - Carmina Burana 4.
René Clemencic - Benedetto Marcello: The complete Recorder Sonates Op. 2 - vol. 1.
Clemencic Consort - Carmina Burana. Version Originale & Integrale, Vol. 2.
L. Ladislaus Kunczius - Vivat Bacchus!

L. Kecskés András és a Kecskés Együttes szerzői újrakiadásban megjelent lemezei digitálisan megvásárolhatóak a dalok.hu oldalon. A korai lemezek pedig a Hungaroton, illetve a Harmonia Mundi kiadó oldalán érhetők el. Ha kedveled a történelmi zenét, akkor iratkozz fel a Kecskés Együttes csatornájára!

Vélemények Renault-ról

Színházi és filmes munkái

Sokoldalú művészi tevékenysége kiterjedt a színházi és filmes szereplésekre is.

Aktuális színházi munkái:

Egy kiállítás képei (előadó)
Emberi hang (színész)

Korábbi színházi munkái:

A bűvös vadász (ének)
A múzsa csókja (rendező-koreográfus)
A tékozló és a hét főbűn (rendező)
A tüsszentés (mozgás)
Acharnaebeliek (rendező)
Az életfa árnyékában (koreográfia és tánc)
Az Acharnaebeliek (rendező)
Az Illúzionista (rendező)
Equus (mozgás)
Gólem, avagy a bálványok tündöklése és bukása (tánc)
Ingrata persona (táncos)
Kurázsi mama és gyerekei (mozgás)
Lear király (mozgás)
Lidérc (tánc)
Ördögi kísértetek (koreográfus-rendező)
SEM - Samuel Becket mosolya (rendező)
Szeget Szeggel (pantomim)
Töviskorona (rendező)
Utolsó előtti pillanat (rendező-koreográfus)

Filmes munkái:

Tréfa (2009) (színész)
Gránátok (2003) (színész)

Írásai és tanulmányai

Írásos munkássága során számos zenetörténeti és népdalgyűjtő tanulmányt jelentetett meg:

L. Kecskés András - Fresh Data to 16th Century Hungarian Dance-Music (Almande de Vngrie) Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae T. 17, Fasc. 1-4.
A Siebenbürger Tantz (Erdélyi tánc) és a Rákóczi-nóta rokonsága.
Balassi és Esztergom; Balassa Bálint és az oláh pásztorleány keserves éneke.
Kritikai megjegyzések Balassi „A Gianeta Padovana nótájára” nótajelzéseihez.
Az istenes énekek szerzője (Balassi Bálint).
Tánclejtés leírás két XVI. századi magyar vonatkozású tánchoz (Menyhárt Jacqueline-nal).
Gond nélkül azért vígan éneklek - Balassi nótajelzéseiről.
Balassa Bálint verseinek reneszánsz dallamai. Esztergom Évlapjai 1983.
Régi török zene Európában.
A kuruc kor zeneköltészete.
Lant-tabulatúra - virágének. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI.
Passamezzo Ongaro - Magyar tánc 1564-ből.
Umbriai (muzsikus) zsonglőrök Szentendrén. Dunakanyar tájékoztató, 1989.
Eltávozott közülünk Volly István zenetudós.
A dömösi szabadtéri színpad. Kritika. Dunakanyar tájékoztató, 1994.
Európa szereti a régi magyar zenét. Ősi gyökér 39. évf. 4. sz.
Bozóky Mihály kántor élete és munkássága.
Tinódi, az őstudó históriás. Ősi Gyökér, XLVI. évfolyam 3-4. szám.
Arany János, a gitáros muzsikus.
A magyar zene évezredei I.
A magyar zene évezredei II.
A magyar zene évezredei III.
dr Gy. Szabó András - Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus és más versek (1997)
L. Csernyik János és Csernyik Mária: Csángó népdalok és mondák Lujzikalugarból (2004)