A Katalizátor és az Olajfogyasztás Összefüggései
Sokan találkoztak már azzal a kellemetlen érzéssel, amikor az autójuk hirtelen lefullad, vagy érezhetően gyengébb teljesítményt nyújt. Bár számos oka lehet ennek, egy gyakori és sokszor alábecsült tényező a katalizátor állapota.
A Katalizátor Működése és Fontossága
A katalizátor az autó kipufogórendszerének egy kulcsfontosságú alkatrésze. Fő feladata a káros gázok - szén-monoxid (CO), szénhidrogének (HC) és nitrogén-oxidok (NOx) - átalakítása kevésbé káros anyagokká, mint a szén-dioxid (CO2), víz (H2O) és nitrogén (N2). Ezt a folyamatot katalitikus reakciókkal végzi, innen ered a neve is.
A modern gépjárművek emissziós rendszereinek két kulcsfontosságú eleme a katalizátor és a lambda-szonda. A katalizátor egy kémiai reaktor, amely a kipufogógázban található káros anyagokat (szénhidrogéneket, szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat) kevésbé ártalmas anyagokká (szén-dioxiddá, vízzé, nitrogénné) alakítja át. A katalizátor a modern autók emissziócsökkentő rendszerének kulcsfontosságú eleme. Működése kémiai katalízisen alapul. Ez azt jelenti, hogy a katalizátor jelenléte felgyorsítja a kémiai reakciókat anélkül, hogy maga a katalizátor elhasználódna.
Háromutas katalizátor: Ezek a legelterjedtebb típusok, amelyek a CO, HC és NOx átalakítására is képesek. Ezért a katalizátor a kipufogórendszerben a motorhoz közel helyezkedik el, hogy minél hamarabb elérje ezt a hőmérsékletet.
Belátható az, hogy a motor üzeme alatt fontos, hogy katalizálás folyamat megindulhasson; ideális működéshez pedig 280-700 celsius fok közötti hőmérséklet szükséges. Fent tettem rá említést, ezt a hőfokot a katalizátor nem könnyen éri el, hosszú időbe telik. Ha csak azt vesszük alapul, hogy a motor üzemi hőfokja 85-92 celsius fok körül van, és nem ezt tekintjük bemelegedett állapotnak, hanem a motorolaj hőmérsékletét, ami közel 100-120 fok körül van, sok műszerfalon már ennek a visszajelzése jelenik meg illetve semmi sem - csak egy kék LED fény.
Kipufogórendszerek katalizátor nélkül
Üzemi hőfok elérése közben, megfelelő működés során kialakuló magas hőmérsékletnek köszönhetően, a katalizátorban található nemesfémek a káros anyagok egy részét oxidálják, vagy ártalmatlan anyagokká alakítják. Általában (három-utas) oxidációs katalizátorok vannak a járműivekben, elsődlegesen a költséghatékonyságuk miatt, pl. EURO4 (IV) szabályzott rendszernél két lambdaszondával ellátva, segítve a hatékonyságot. Katalizátor a működése folyamán, a füstgáz szénhidrogén és szénmonoxid tartalmát alakítják át, vízgőzzé és szén-dioxiddá. Ebben a szabályzott rendszerben, megint egy fontos alkatrészt helyeztek el, szabályzó és ellenőrző szondákat, itt megjelentek az előfűtött szondák is.
A katalizátor működési elve
A Lambda-szonda Szerepe
A lambda-szonda (vagy oxigén szenzor) a kipufogógáz oxigéntartalmát méri. Ez az információ elengedhetetlen a motorvezérlő számára, hogy a megfelelő levegő/üzemanyag arányt beállíthassa. A lambda-szondák általában a katalizátor előtt és után helyezkednek el. Az elsődleges szonda (katalizátor előtt) a motor által kibocsátott gázok összetételét figyeli, míg a másodlagos szonda (katalizátor után) a katalizátor hatékonyságát ellenőrzi. A lambda-szonda pontos működése elengedhetetlen a katalizátor megfelelő működéséhez.
A lambda-szonda, más néven oxigén szenzor, kulcsfontosságú eleme a modern autók emisszió-ellenőrző rendszerének. Feladata a kipufogógázban található oxigén mennyiségének mérése, és ennek az információnak a továbbítása a motorvezérlő egység (ECU) felé.
A lambda-szonda működési elve azon alapszik, hogy az oxigén parciális nyomása a kipufogógázban eltér a környezeti levegőben mért értéktől. Ezt a különbséget a szonda egy kerámia elem segítségével elektromos feszültséggé alakítja.
Accord 2001 katalizátor karbantartás
Általában két szondát találunk egy autóban: egyet a katalizátor előtt (előszonda), és egyet a katalizátor után (hátsó szonda). Az előszonda feladata a motor által termelt kipufogógáz összetételének mérése, míg a hátsó szonda a katalizátor hatékonyságának ellenőrzésére szolgál.
A diagnosztikához szükség van egy OBD-II szkennerre, amely képes kiolvasni a hibakódokat és megjeleníteni az élő adatokat. A hibakódok és az élő adatok együttes elemzése segít pontosan meghatározni a probléma okát. Például, ha a P0420 hibakód mellett a második lambda-szonda feszültségértékei nem ingadoznak, az a katalizátor meghibásodására utal.
Motorolaj Fogyasztás és a Katalizátor Kapcsolata
A katalizátor élettartamát számos tényező befolyásolhatja, például a motor olajfogyasztása, a rossz minőségű üzemanyag, a helytelen gyújtás vagy a mechanikai sérülések.
Az olajégetés egy másik gyakori probléma. Ha a motor valamilyen okból olajat éget (például kopott dugattyúgyűrűk miatt), az égéstermékekkel együtt olaj kerül a kipufogórendszerbe és a katalizátorba. Az olaj égésekor keletkező lerakódások eltömíthetik a katalizátorban lévő pórusokat, így akadályozva a katalitikus folyamatokat.
A túlzott olajmennyiség feljuthat az égéstérbe (a dugattyúgyűrűk mellett vagy a kartergáz-visszavezetőn keresztül). Az elégett olaj hamuja eltömíti a katalizátort és a részecskeszűrőt. Ez százezres nagyságrendű kár.
Hogyan Javítsuk a Katalizátor Hőmérséklet Jeladó Hibáját?
FONTOS! ha nem megfelelő az olajfogyasztás, nincs időben cserélve a gyújtógyertya, nem jó minőségű üzemanyagot tankolunk és csak rövid távon használjuk akkor nem lesz tartós a katalizátorunk!
Ha egy motor a megfelelő előírásokon kívül működik, akkor az a katalizátort is idő előtt tönkre teheti. Azok a gyújtógyertyák, amelyek nem megfelelően működnek, éghetetlen üzemanyagot kényszerítenek a kipufogórendszerbe. Amikor az olaj vagy a fagyálló kerül be a kipufogórendszerbe, vastag szén és korom képződik, amely bevonja és végül eltömíti a katalizátor belsejében a kerámia méhsejt légcsatornáit.
Ha járművel csak rövid utakon járunk és rendszeresen nem hajtjuk meg nagy távon, akkor lehetséges, hogy a katalizátor nem melegszik fel eléggé ahhoz, hogy teljesen elégesse a szénhidrogéneket. Eltömődésének elkerülése érdekében érdemes a járművet például autópályán meghúzatni minimum 15 percig vagy annál tovább. Ez lehetővé teszi a kipufogógáz megfelelő felmelegedését és az összes lerakódás elégetését a katalizátorban.
A Katalizátor Meghibásodásának Okai
A katalizátor meghibásodása számos okra vezethető vissza, melyek közül a leggyakoribbak a mechanikai sérülés, az olajégetés és a kokszosodás. A mechanikai sérülés gyakran külső behatás következménye. Például, egy rossz úton való közlekedés során felverődő kövek vagy a katalizátort érő ütés károsíthatja a kerámiabetétet a katalizátor belsejében.
A kokszosodás is hasonló problémát okoz. A nem tökéletes égés során keletkező koksz (szénlerakódás) szintén eltömítheti a katalizátor belsejét. Ez különösen gyakori, ha a motor rövid távokon van használva, vagy ha a üzemanyag nem megfelelő minőségű.
A katalizátor belsejében lévő katalizátor méhsejt könnyű, vékony falú, törékeny kerámia anyagból készül. Egy sűrű, szigetelő házban van . Ez némi védelmet nyújt a sérülések, ütések ellen, de a jármű alatti ütések, felakadások azonban kárt tehetnek a katalizátoron, és törést okozhatnak. Amint a kerámia méhsejt törés megtörtént, a törött darabok körbecsapódnak, majd kisebb darabokra bomlanak.
Gyakori Hibakód: P0420
A P0420 hibakód egy olyan OBD-II hibakód, amely azt jelzi, hogy a katalizátor nem működik megfelelően. A katalizátorhiba, általában hamarabb fent áll a csak városi használat mellett használt autónál. Azt be kell látni, hogy a katalizátor hatásfoka akkor jó, ha eléri az üzemi hőfokát, ezt azonban nem 4-5km alatt éri el. Hétköznapi szájhagyomány alapján elterjedt szlenggel ellentétben, egy benzines motor sem bírja a várost.
A P0420 hibakódot nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel ez a hiba a jármű károsanyag-kibocsátásának növekedéséhez vezethet.
A Katalizátor és Lambda-szonda Hibáinak Tünetei
A katalizátor meghibásodása többféleképpen vezethet a motor lefulladásához vagy teljesítménycsökkenéshez.
- Eldugulás: A katalizátor eldugulhat a benzinben, olajban, hűtőfolyadékban vagy egyéb szennyező anyagokban lévő lerakódások miatt. Ez akadályozza a kipufogógázok áramlását, ami növeli a kipufogórendszerben lévő nyomást.
- Olvadás: A katalizátor belsejében lévő kerámia szerkezet extrém hőmérsékletnek is kitett. Ha a motor túl gazdag keverékkel működik (túl sok üzemanyag, túl kevés levegő), vagy ha gyújtási problémák vannak, a katalizátor túlmelegedhet és megolvadhat.
- Mérgezés: Bizonyos anyagok, mint például az ólom, szilikon vagy foszfor, „megmérgezhetik” a katalizátort, azaz gátolják a katalitikus reakciók lejátszódását.
A lefulladás nem mindig azonnali. Gyakran először a motor teljesítménye csökken, rángat, majd fokozatosan egyre nehezebben indul, és végül leáll. Fontos, hogy figyeljünk az autók által küldött jelzésekre.
- Check Engine lámpa: A műszerfalon világító Check Engine lámpa gyakran a katalizátorral kapcsolatos problémát jelez.
- Kerülje a túlzott olajfogyasztást: Az olajfogyasztás növeli a katalizátor terhelését.
A katalizátor meghibásodása számos tünetet produkálhat, amelyek közül némelyik azonnal észrevehető, míg mások lassan, fokozatosan alakulnak ki. Az egyik leggyakoribb jel a teljesítménycsökkenés. Ha a katalizátor eltömődik, akadályozza a kipufogógázok áramlását, ami a motor fojtott működéséhez vezethet.
Egy másik árulkodó jel a megnövekedett üzemanyag-fogyasztás. A nem megfelelően működő katalizátor miatt a motorvezérlő egység (ECU) kompenzálhatja a problémát az üzemanyag-befecskendezés módosításával, ami a fogyasztás növekedéséhez vezet.
A szokatlan zajok is utalhatnak katalizátor problémára. A katalizátor belsejében lévő kerámiabetét idővel elöregedhet, eltörhet, és a darabok zörgő, csörgő hangot adhatnak ki.
A lambda-szonda meghibásodása számos problémát okozhat az autó működésében, mivel kulcsfontosságú szerepet játszik a motor által kibocsátott káros anyagok csökkentésében. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a Check Engine lámpa felvillanása a műszerfalon.
A lambda-szonda hibája közvetlenül befolyásolja az üzemanyag-levegő keverék arányát. Ha a szonda helytelen adatokat küld a motorvezérlő egységnek (ECU), az túlzott üzemanyag-fogyasztáshoz vezethet.
A motor teljesítménye is jelentősen romolhat. Gyakori tünet a rángatás gyorsításkor, különösen alacsony fordulatszámon.
A lambda-szonda meghibásodása a katalizátor károsodásához is vezethet. További tünetek lehetnek a nehezebb indítás, különösen hideg időben, valamint a rossz gyorsulás. A motor egyszerűen nem reagál megfelelően a gázpedál lenyomására.
Megelőzés és Karbantartás
Véleményem szerint a megelőzés a legjobb megoldás. „A katalizátor nem egy alkatrész, amit „meg lehet javítani”. Ha elromlik, a legtöbb esetben csak a cseréje jöhet szóba. Ha a diagnózis megerősíti, hogy a katalizátor hibás, a legtöbb esetben a cseréje az egyetlen megoldás.
Hogyan tisztítsuk meg autónk katalizátorát lakkhígítóval?
Mivel a katalizátoron nincsenek mozgó alkatrészek elvárható, hogy azok meglehetősen tartósak legyenek. Fontos, hogy javítsuk a problémát, amely miatt a katalizátor meghibásodott, mert ha ez elmarad, akkor ugyanez a probléma valószínűleg megsemmisíti a csere alkatrészt is.
Megelőzés? - erre azt szoktam mondani, hogy folyékony doktor nincs, de elmondható, hogy a vitamonokat sem azért szedjük életünk során, hogy ne legyen bajunk, hanem azért, hogy kisebb legyen a valószínűsége, hogy megbetegszünk.
FONTOS! ha nem megfelelő az olajfogyasztás, nincs időben cserélve a gyújtógyertya, nem jó minőségű üzemanyagot tankolunk és csak rövid távon használjuk akkor nem lesz tartós a katalizátorunk!
Olajszint Ellenőrzés és a Megfelelő Motorolaj Kiválasztása
A motorolaj szintjének ellenőrzése a létező legolcsóbb és legegyszerűbb „szervizművelet”, amit egy autós elvégezhet, mégis ezen múlik a motor hosszú élete. Ne várják meg a műszerfalon felvillanó lámpákat! A piros olajoskanna sokszor már nem az előjelet, hanem a bekövetkezett bajt jelzi.
A motorolaj mennyisége nem egy „körülbelüli” érték. A gyártói mérnökök nem véletlenül határozták meg a pontos határokat: a túl kevés olaj a hőtől és súrlódástól, a túl sok pedig a habosodástól és a túlnyomástól teszi tönkre a technikát.
Legyen rutinja a havi szintellenőrzés, használjon mindig a gyári előírásnak megfelelő viszkozitású kenőanyagot, és ha bizonytalan a mérésben vagy a választásban, inkább kérdezzen, mintsem rosszul töltsön. Az Otto motor fogyasztja a motorolajat. Ezt el kell fogadnunk. Ez alapvetően a konstrukcióból adódik, illetve a fizika törvényszerűségeiből. A motorolaj egy része feljut az égéstérbe a hengerfal és a dugattyúgyűrűk között és egyszerűen elég. Más része elpárolog. A lényeg, hogy az olajszint csökken.
A mindennapi gyakorlatban, ha egy 30 000-es csereperiódus alatt elfogy 1 esetleg 2 liter motorolaj attól még ne ijedjünk meg. Régebbi autóknál 1000 kilométerenként néhány 3-4 dl szintén nem elfogadhatatlan.
A normál olajfogyasztást megpróbálhatjuk mérsékelni más motorolaj választásával. Érdemes elmenni a szintetikusok felé, esetleg magasabb viszkozitási osztályt választani.
Ha elkezd fokozottan fogyni az olaj, akkor sem kell azonban megijedni, létezik ugyanis megoldás az olaj eltűnésére, csak az nem az olaj leváltása lesz. Közel sem biztos ugyanis, hogy akkora a baj, mint hinnéd. Az is lehet, hogy egy könnyebben javítható alkatrésznél szivárog be a motorolaj az égéstérbe, illetve az sem kizárt, hogy nem megeszi az olajat az autó, hanem csak valamelyik tömítésnél elfolyik, akár olyan helyre, ahol nem is látod. Ezeket egy hozzáértő szerelő tudja ellenőrizni, illetve a megfelelő szerszámokkal ki tudja zárni a motor túlzott kopásának lehetőségét.
Mit tegyünk, ha olajfogyasztást észlelünk?
Elsőre logikusnak tűnő, ám súlyosan helytelen válasz, amikor nehezebben folyó, köznyelvben "vastagabb" olajat teszünk az autóba, tehát mondjuk 5W-30 helyett 10W-40 vagy 15W-40 viszkozitásút. Ez az olaj ugyanis - bár eleinte valóban nem fogja "enni" az autó, hiszen nem jut át a valamelyest vastagabbra kopott, olajfogyasztást okozó nyíláson - jó eséllyel nem csak az égéstérbe nem fog eljutni, hanem rengeteg olyan helyre sem, ahol a motornak, vagy épp a turbónak mindenképp kenésre lenne szüksége.
Éppen ezért "vastagabb" olaj használatával csak a gyártói ajánláson belül lehet mozogni, ha mondjuk bizonyos hőmérsékleti körülmények esetén lehetséges más viszkozitású olajat tölteni az autóba, ám ez sem végleges megoldás.
A legfontosabb tehát mindig az, hogy a gyártó mit ír elő az autóhoz, és nem az, hogy látatlanban a szomszéd mint mondott, vagy az internetes fórumon mit olvastál, és főként nem az, hogy állítólag a 10W-40 mindenbe jó.
Gyári előírás szerint már a hazánkban leggyakoribb, 2000 és 2010 közt gyártott autókban is jellemzően 5W-30 vagy 5W-40 viszkozitású, tehát a 10W-40-esnél jóval könnyebben folyó, jóval több helyre eljutó olajat kellene alkalmazni, és csak általánosságban nagyon hideg vagy nagyon meleg éghajlat esetén (ahol tartósan -20°C vagy +30°C környéki az átlaghőmérséklet, tehát nem Magyarországon) szabad más, mondjuk 10W-30 vagy 10W-40, vagy ellenkező esetben például 0W-20 viszkozitású olajat használni.
Ha tehát az autó elkezdi fokozottan enni a megszokott olajat, akkor a "W" előtti szám növelése már ezért sem fogja tartósan megoldani a problémát.
Ezek alapján tehát olajfogyasztás észlelése esetén is (jobb híján) az eddigivel megegyező viszkozitású olajat kell tölteni az autóba. De abból is olyat, ami más paraméterek szempontjából is megfelel a motornak, az olaj viszkozitása ugyanis nem az egyetlen tényező, ami számít.
Hosszútávon nem érdemes azonban rátöltögetni az olajat és várni a csodára, mert ha például a turbó hibásodott meg és onnan szivárog az olaj a motorba, annak egy dízel autónál komolyabb következményei is lehetnek.
tags: #katalizátor #olajfogyasztás #okai