Járművek engedélyezése és forgalomba helyezése Magyarországon

A járművek közúti forgalomban való részvétele szigorú szabályozáshoz kötött, melynek célja a biztonságos közlekedés, az infrastruktúra védelme és a környezet megóvása. A magyar jogszabályok részletesen meghatározzák a járművek tervezésére, összeépítésére, forgalomba helyezésére, átalakítására és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat, valamint az ehhez szükséges engedélyezési eljárásokat.

A szabályozás hatálya és célja

Az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (továbbiakban: Tv.) részletesen szabályozza a közlekedésben részt vevő személyek és szervezetek jogait és kötelezettségeit, célja elősegíteni a közúti áruszállítási szükségletek megbízható kielégítését.

A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki.

A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- illetve vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeinek biztonságos működésének védelmét biztosítsa. Ezek meglétének közbiztonsági feladatnak minősül. A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat illetve feltételeit a Belügyminisztérium szabja meg. Ezek a meglévő szabályozások információkat adnak arra vonatkozóan, hogy milyen okmányokra van szükség a közlekedés folyamán, illetve ezeknek milyen formai előírásai vannak.

Járművekkel kapcsolatos alapfogalmak

Jármű típusok és kategóriák

A jogszabályok számos fogalmat határoznak meg a járművek besorolásával és jellemzőivel kapcsolatban:

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

„jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a (11) bekezdésben hivatkozott jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db.
„egyedi vagy kis sorozatú gyártás”: a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.
„járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg.
„EK típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv vagy a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”), illetve e rendelet A.
„gyártó”: az A. Függelék 3. cikk 27. pontjában meghatározott személy vagy szerv.
„fejlesztési célú jármű”: a 16/B. §-ban meghatározott.
„fejlesztési célú nem autonóm jármű”: olyan fejlesztési célú jármű, amelyben járművezető tartózkodik, aki működés közben mindenkor kézi irányítást gyakorol a jármű felett.
„fejlesztési célú autonóm jármű”: olyan fejlesztési célú jármű, amely részben vagy teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgál, és amelyben a jármű vezetőjének minősülő tesztvezető tartózkodik, aki az automatizáltság szintjétől függően vagy bármely, a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetben, a működés közben szükséges mértékben kézi irányítást gyakorol, illetve a kézi irányítást bármikor átveheti a jármű felett.

A két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. függelék 1. Cikke határozza meg.

A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.-T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklet A. része tartalmazza.

Műszaki jellemzők és tömegek

A járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-j) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:

„munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.
„mezőgazdasági erőgép”: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat.
„mezőgazdasági vontatmány”: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak.
„üres tömeg”: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az ,,üres tömeg''-be.
„saját tömeg”: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.).
„műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg.
„műszakilag megengedett legnagyobb terhelés”: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete.
„menetkész tömeg”: a jármű saját tömege, valamint - 75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege.

Forgalomba helyezéssel kapcsolatos fogalmak

„forgalomba helyezés'': a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg.
„gyártási év'': a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek.
„első használatba vétel'': a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja.
„új jármű'': az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg.
„közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, részes államban, továbbá Svájcban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű.
„jármű-honosítási eljárás”: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot.
„forgalomba helyezés előtti vizsgálat”: a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.
„időszakos vizsgálat”: a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.
„üzembentartó”: az a személy, aki vagy amely a járművet tulajdonosként üzemelteti, vagy aki számára a tulajdonos engedélyezte a jármű üzemeltetését.
„muzeális jellegű jármű'': a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű.
„versenyjármű”: a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott.
„gázüzemű jármű'': az MR. 2. § (6) bekezdésében meghatározott.

Közúti ellenőrzéssel kapcsolatos fogalmak

A közúti ellenőrzéshez kapcsolódó egyes fogalmak is meghatározásra kerültek:

„ellenőr”: az elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére az illetékes hatóság által feljogosított személy.
„haszonjármű”: elsődlegesen árufuvarozásra vagy személyszállításra kereskedelmi célokból - például ellenszolgáltatás fejében vagy saját számlára végzett szállításra - vagy üzletszerűen használt gépjármű és pótkocsija vagy félpótkocsija.
„illetékes hatóság”: a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzéséért felelős hatóság.
„közút”: általános közforgalmú út, például helyi, regionális vagy országos közút, főút, gyorsforgalmi út vagy autópálya.
„közúti műszaki ellenőrzés”: a jármű közlekedésre való alkalmasságának váratlan, az illetékes hatóságok vagy közvetlenül e hatóságok felügyelete alatt álló szervek általi műszaki ellenőrzése.
„műszaki vizsgálat”: a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 9. pontja szerinti vizsgálat.
„tagállami nyilvántartásba vett gépjármű”: egy tagállamban nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett gépjármű.

Járművek forgalomba helyezési engedélyei

Típusjóváhagyás és engedélyezés

A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek.

Jármű ABS kocka hibái

Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - általános forgalomba helyezési engedélyt ad ki.

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: KR.) szerint a jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű.

Egyedi forgalomba helyezési engedély

A jármű egyedi behozatala esetén - igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre - a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki.

Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5-8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)-(12) és (16)-(20) bekezdésében, 32. § (2)-(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)-(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek.

Közösségi járműre - ha az megfelel az e rendeletben és a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben a jármű-honosítási eljárásra előírt feltételeknek - egyedi forgalomba helyezési engedélyt nem kell kiadni. A járműre a műszaki adatlapot és a műszaki vizsgálati bizonyítványt a (8) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése mellett állítják ki.

Mi a különbség?

A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása.

Járműátalakítás és módosítás

A rendelet pontosan meghatározza, mi nem minősül átalakításnak, ami fontos szempont az engedélyezési kötelezettség megítélésében:

olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi;
a motor azonos típusú motorra történő cseréje;
a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;
a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek;
a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít;
a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer („részecskeszűrő”) utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja;
a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén.

Útvonalengedély túlsúlyos és túlméretes járművek számára

Magyarországon útvonalengedély-köteles az a jármű, amelynek terhelése, illetve mérete a járművön lévő rakományt is figyelembe véve a 36/2017. (IX.18) NFM rendeletben meghatározott értékeket meghaladja.

Az útvonalengedély iránti kérelmet az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével az engedélyező szervezethez kell benyújtani. Az út kezelője a 36/2017. (IX.18) NFM rendelet alapján megállapodhat a jármű üzemben tartójával abban, hogy a túlsúlyos, illetve túlméretes jármű közlekedéséért járó díjat utólagosan számolják el. A közútkezelő - amennyiben a közlekedésbiztonsági szempontok indokolják - a jármű közlekedéséhez rendőri, illetve egyéb szakkíséretet is előírhat.

Ellenőrzés és szankciók

A nemzetközi forgalomban közlekedő járművek össztömegét, tengelyterhelését és méretét a határon a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közúti mérőállomásai ellenőrzik, bizonyos esetekben a vámhatóság bevonásával. A belföldi forgalomban közlekedő járművek ellenőrzését az arra feljogosított hatóságok végzik.

Az ellenőrzést végző az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amennyiben az útvonalengedély-köteles jármű érvényes útvonalengedéllyel nem rendelkezik, vagy az abban foglaltaktól eltérően közlekedik. Az ellenőrzött jármű vezetője észrevételt tehet a helyszínen, amennyiben a jegyzőkönyvben foglaltakkal nem ért egyet.

Alaptörvény-módosítás; Gulyás lemondott; Fásyék; Igekötők | Önkényes Mérvadó #1223

A Magyar Közút Zrt. az ÚVR-Eoffice rendszert üzemelteti, amely az Automata Online engedélyezési felület. További részletek hazai súly- és magasságkorlátozásokról (térképes), a regisztráció- és engedélyköteles járművekről, a túlsúly- és túlméret-díjakról a Magyar Közút Nonprofit Zrt. honlapján érhetők el.

Egyéb releváns szabályozások

Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt - kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül - köteles biztosítani a külön jogszabályban meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére.

tags: #jarmu #tervezesi #engedely #információk