Járművek Megjelenése és a Cég Fogalma Magyarországon
A gépjárművek adózására és a hozzá kapcsolódó számvitelre vonatkozó szabályok mindig sok kérdést vetnek fel, ráadásul az alkalmazandó, alkalmazható szabályokat még a választott adózási mód, valamint maga az adózó gazdálkodási formája is befolyásolja.
A személygépjárművekre vonatkozóan például több speciális szabály is van, és az egyes jogszabályok - még ha egymástól gyakran eltérően is - de pontosan meghatározzák annak fogalmát, addig a haszongépjárműveket érintő szabályok már kevésbé nevesítettek, több jogszabály csak indirekt módon (minden, ami nem személygépjármű) következik ki a törvény szövegéből.
A haszongépjármű fogalma
Rögtön ilyen, gyakran nehézségekbe ütköző kérdés a haszongépjármű fogalmának a behatárolása. Ennek oka, hogy az egyes jogszabályok eltérően határozzák meg a haszongépjármű fogalmát.
A fő szabályt, amiből kiindulunk, egy jelenleg is hatályos, 1975-ös rendelet határozza meg, amely személygépkocsi, autóbusz és tehergépkocsi fogalmakat különít el (nem kitérve a cikk szempontjából egyéb nem lényeges jármű kategóriákra).
E szerint személygépkocsi a személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van, míg autóbusz a személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van. Tehergépkocsinak minősül a személygépkocsit, autóbuszt, trolibuszt és vontatót kivéve minden más gépkocsi.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
Adózási szempontból ugyanakkor más szempontok szerint kerül besorolásra a gépjármű, mivel az egyes adótörvények ezt eltérően kezelik. A személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy a társasági adóról szóló törvény például a fenti kategóriákból és meghatározásból indul ki, azonban az áfa szempontjából már más a helyzet.
Az áfa megítélése szempontjából a 2002. július 31-én érvényes Kereskedelmi vámtarifa osztályozás a mérvadó, vagyis főszabály szerint a vtsz. számhoz tartozó meghatározás dönti el a gépjármű besorolását.
Eszerint személygépjárműnek minősül a 8703 vámtarifaszám szerinti, elsősorban személyszállításra tervezett gépkocsi és más gépjármű, beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is.
Ugyanakkor haszongépjárműnek minősül minden olyan gépjármű, ami a 8704 vámtarifaszám szerint áruszállító gépjármű.
Céges autó - avagy cégautó adó- és költségelszámolás kisokos
Nem könnyű eldönteni
Annak eldöntésére, hogy az adott gépjármű az áruosztályozás tekintetében személyszállításra tervezettnek vagy áruszállítónak minősül-e, a Kereskedelmi Vámtarifa fenti időpontjában hatályos besorolási rendjének köréhez szorosan hozzátartozó, további jogszabályok által meghatározott szabályozásokat is szükséges figyelembe venni:
Ahhoz, hogy a gépjármű a 8704 vámtarifaszám alá tartozzon, vagyis áruszállító gépjárműnek minősüljön, vagy zárt karosszériás kivitelű, ún. furgon típusú haszongépjárműnek, vagy platós kivitelű járműnek kell lennie. Ehhez olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek alapján megállapítható, hogy a járművet inkább áruszállításra tervezték és nem személyszállításra.
A zárt karosszériás kivitelű haszongépjármű esetében a vezetőfülkét gyárilag el kellett válasszák a rakodótértől. Ez merev, az oldalelemekhez illeszkedő és rögzített elválasztást kell, hogy jelentsen, ami lehet rács vagy fal is. Tehát ezen kitételenek nem felel meg, ha egy hálószerű elválasztást teszünk be a rakódótér és a vezetőfülke közé.
További feltétel, hogy a vezetőfülkében legfeljebb három személynek van kialakítva hely, így legfeljebb ennyi fő szállítható benne biztonságosan. A zárt rakodótérnek hátsó- vagy oldalajtó nyitásúnak kell lennie, de ettől függetlenül az oldalán vagy a hátsó részén ablakokkal felszerelt is lehet.
A rakodótérben nem lehet gyárilag kialakított ülésrögzítési lehetőség, vagy azokat véglegesen meg kell szüntetni, illetve tartósan használhatatlanná tenni. Ezen feltételek mindegyikének teljesülni kell ahhoz, hogy haszongépjárműről beszélhessünk.
Platós kivitelű járművekre ennél már egyszerűbb feltételek érvényesek, mivel itt a plató miatt a vezetőfülkétől történő elválasztás magától értetődik. Tehát annyi feltételnek kell teljesülnie, hogy a gépjármű önálló vezetőfülkével ellátott legyen és platóval rendelkezzen.
Azon gépjárművek, amelyek a fenti feltételek valamelyikének nem felelnek meg, nem tekinthetők áruszállító gépjárműnek, és nem is osztályozhatók a 8704 vámtarifaszám alá.
Minden az eredeti gyári rakodótérben elvégzett módosítás, átalakítás, így például a szállítható személyek számának megnövelése, az üléssor(ok), biztonsági öv(ek) utólagos beépítése és az utasok védelmét szolgáló gyári térelválasztó elem eltávolítása esetén a gépjármű azonnal elveszti a haszongépjárműként történő besorolását. Ebben az esetben személyszállító gépjárműnek tekintendő és a 8703 vámtarifaszám alá osztályozandó.
Általánosnak mondható, hogy elsősorban személyszállításra tervezett egy gépjármű akkor, ha biztonsági felszereléssel ellátott üléssor(ok), az utasok részére szolgáló kényelmi berendezések, illetve ablakok vannak az utas- és raktérben egyaránt.)
Az elvégzett módosítások, átalakítások során lényeges szabály az is, hogy egy gépjárműnek a forgalmi engedélyben megjelölt minősítése, nem alapozza meg annak Kereskedelmi Vámtarifa szerinti besorolását, tehát kizárólag erre alapozva nem lehet adójogilag eldönteni a gépjármű besorolását.
Áfa, gépjármű- és cégautóadó
A fentiek szerinti áruszállító fogalom alá tartozó haszongépjármű esetében a beszerzéshez kapcsolódóan főszabály szerint az általános áfafizetési és -levonási jogok kapcsolódnak, ellentétben a személygépkocsikra vonatkozó speciális szabállyal, vagyis haszongépjármű beszerzése során a rá áthárított adó levonható. Mezőgazdasági őstermelő ilyen minőségében történő haszongépjármű beszerzése során mentes az áfa alól, így értelemszerűen levonási jogot sem alapíthat.
Talán az egyértelmű, hogy a haszongépjármű után gépjárműadó fizetési kötelezettség is keletkezik, melyet félévente kell megfizetni az önkormányzati adóhatóság felé, azonban felmerül a cégautóadó kérdése is. Az is evidens, hogy cégautóadót, csak - egyébként nem kizárólag magán célra használt - személygépjármű után kell fizetni.
Ennek kapcsán azonban ki kell emelni, hogy annak eldöntése során, hogy cégautóadó terheli-e például azt a gépjárművet, ami egyébként a fentiekben írtak szerint az áfatörvény értelmében nem minősül személygépkocsinak, már az szja-törvény szerinti meghatározást kell figyelembe venni.
Eszerint ugyanis személygépkocsi a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is.
Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
Ez összességében azt jelenti, hogy könnyen lehet olyan gépjármű a társaság tulajdonában, ami az áfa szempontjából nem minősül személygépkocsinak, így az áfája levonásba helyezhető, azonban a cégautóadó szempontjából már személygépkocsinak minősül, így a cégautóadót is meg kell fizetni utána.
A cégautóadó mértéke függ a gépjármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától is (1. táblázat).
| Gépjármű teljesítménye | Környezetvédelmi osztály | Adó mértéke (HUF/hó) |
|---|---|---|
| Alacsony | Magas | XXX |
| Magas | Alacsony | YYY |
Az adót a tulajdonosnak, vagy pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőnek kell negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig bevallani a ’01-es bevallás megfelelő lapján, és egyben megfizetni a külön erre a célra létrehozott adónemre és számlaszámra. Fontos ugyanakkor, hogy a fizetendő adó összegéből levonható a negyedévre eső, határidőben megfizetett gépjárműadó rész összege.
Illeték
A haszongépjármű beszerzése során felmerülhet a visszterhes vagyonszerzési illetékfizetés is. Az illeték szempontjából minden olyan gépjármű visszterhes vagyonátruházáskor illeték tárgya, ami a vonatkozó törvény értelmében olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköznek minősül - a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével -, amelyet beépített erőgép hajt, és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő.
Az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a haszongépjármű zárt végű pénzügyi lízing keretében kerül megszerzésre. Ugyanakkor mentesül az illeték fizetési kötelezettség alól a tehergépjármű. Az illeték szempontjából minden olyan gépjármű tehergépjárműnek minősül, amit nem személyszállításra terveztek.
Vagyis az illeték esetében is elmondható az, hogy lehet olyan körülmény, amikor a gépjármű például az áfa szempontjából személygépjárműnek minősül, azonban illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik utána.
Amennyiben a haszongépjármű nem felel meg a fenti mentességi feltételnek, akkor az illetékfizetési kötelezettség megállapítása az alábbiak szerint történik:
Az illetékfizetési kötelezettség keletkezésénél főszabály az átruházásról szóló szerződés kelte. Az illeték összegét a gépjármű kora és motorteljesítménye befolyásolja. E szerint az illeték mértéke 300 Ft/kW-tól 850 Ft/kW-ig terjedhet (2. táblázat).
| Gépjármű kora | Motorteljesítmény | Illeték mértéke (Ft/kW) |
|---|---|---|
| Új | Alacsony | 300 |
| Régi | Magas | 850 |
A haszongépjárművekre vonatkozó adózási szabályok széles spektrumon terülnek el, és koránt sem a legegyszerűbbek, ezért amennyiben lehetséges, érdemes előre tájékozódni.
A céges flotta fogalma
A céges flotta fogalma sokak számára ismeretlen lehet, pedig ez egy olyan eszköz, amely jelentős mértékben hozzájárulhat egy vállalat hatékonyságának növeléséhez. A flottakezelés nem csupán a gépjárművek szervezett rendszerét jelenti, hanem egy olyan komplex, jól strukturált rendszert, amely gondoskodik a járművek beszerzéséről, karbantartásáról, biztosításáról és még sok más fontos tényezőről.
A céges flotta nagyon röviden egy vállalat gépjárművekből álló gyűjteményét jelenti. A flottában lévő cégautókat a munkavállalók kimondottan üzleti célokra használhatják - persze megállapodástól függően akár saját célra is. A flotta mérete és összetétele minden cég esetében különböző, ugyanis a vállalat igényei határozzák meg, hogy pontosan milyen autóflottát érdemes kialakítani.
Egy céges flotta magába foglalhat személygépkocsikat, kisteherautókat, kisbuszokat, kamionokat, sőt akár egyéb speciális járműveket is. A flottaautóknak mindenképp az adott munkához, tehát a vállalat tevékenységi köréhez kell igazodniuk, hiszen mindez hatással van arra is, hogy pontosan milyen mérettel, futásteljesítménnyel és felszereltséggel kell bírnia a járműveknek.
Gondoljunk csak bele, egyáltalán nem mindegy, hogy egy fuvarozó cég vagy egy pénzügyi vállalkozás flottáját kell összeállítani, hiszen a különböző profilú cégek eltérő igényekkel, célokkal és kihívásokkal rendelkeznek.
Hogyan működik a céges flotta?
Egy céges flotta többféleképpen is kezelhető, attól függően, hogy ki áll az üzemeltetés mögött és ki a tulajdonos. Az autóflottát akár a vállalat maga is üzemeltetheti, de igénybe lehet venni flottakezelő cégek segítségét is, akik komplex, jól felépített szolgáltatást kínálnak.
A flottakezelő cég a gépjárművekkel kapcsolatos minden teendőt átvesz a cégtől, tehát az autók beszerzésével, karbantartásával, biztosításával és adminisztrációjával egyáltalán nem kell foglalkoznia a vállalkozásnak. A flottakezelő azért is nagyon hasznos egy vállalkozás életében, mert lényegében minden járműhöz kötődő terhet levesz a cég válláról!
Hogyan finanszírozható a céges flotta?
A céges flotta finanszírozása különböző módokon történhet attól függően, hogy a vállalatnak milyen igényei és lehetőségei vannak a gépjárművekkel kapcsolatban. Egyrészt a cég saját maga közvetlenül megvásárolhatja a járműveket. Ezt követően dönthet arról, hogy önállóan, cégen belül kezeli a flottát, vagy pedig flottaüzemeltető céget vesz igénybe.
A flottaautók megvásárlása hosszú távú elkötelezettséget jelent egy vállalatnak, hiszen a cég tulajdonába kerülnek az autók, így neki kell gondoskodni a hozzájuk kapcsolódó teendőkről is.
Másrészt pedig lehetőség van lízing formájában is finanszírozni a céges flottát. A lízingkonstrukciók által a vállalatnak nem kell egyszerre elköltenie egy nagyobb tőkét a gépjárművek beszerzése során, mindössze a havi lízingdíjat kell fizetnie. A pénzügyi lízingek esetében a vállalat saját maga üzemelteti a flottát, míg az operatív lízingnél a flottakezelő cég intéz mindent.
Az operatív lízing és a flottakezelés
Mivel az operatív lízing egy rendkívül kényelmes és praktikus megoldás a cégek számára, ezért is ez az egyik leggyakrabban alkalmazott - és talán a legkedveltebb - finanszírozási módszer a céges flották esetében. Az operatív lízing lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy a járműveket tartós bérlés keretében használják, anélkül hogy azok a szerződés lejárta után a vállalat tulajdonába kerülnének.
Az operatív lízing egy komplex szolgáltatás, ami igen kedvező a cégek számára. Nemcsak azért, mert a lízingdíj elszámolható költségként és az ÁFA visszaigényelhető, hanem azért is, mert a bérbeadó gyakorlatilag betölti a flottakezelő szerepét is. Minden feladatot átvállal az autókkal kapcsolatban: intézi többek között a biztosítást, a karbantartást, a meghibásodásokat, a gumicserét, az adminisztrációs feladatokat és az esetleges baleseti kárrendezést is.
Az operatív lízing által lényegében a céges flottával járó minden teher lekerül a vállalkozás válláról, ami által a cég jelentős időt, pénzt és energiát takaríthat meg. Mindemellett pedig a céges flottát egy hozzáértő és tapasztalt szakmai csapat üzemelteti, ami pedig garantálja az autók mindenkori biztonságos és megfelelő működését.
Mik a céges flotta előnyei?
A céges flották számos előnnyel járnak egy vállalkozás számára - különösen operatív lízing esetén. A különféle előnyök jelentősen hozzájárulhatnak a vállalat hatékonyságának növeléséhez és versenyképességének javításához. Nézzük, hogy mik is ezek!
Költséghatékony megoldás
Az egyik legfontosabb előnye a céges flottának a költséghatékonyság. A különféle lízingkonstrukciók és flottakezelők lehetőséget adnak a vállalkozásnak arra, hogy havi szinten jól tervezhető és átlátható költségekkel operáljon. Az operatív lízing esetén a cégnek az autók amortizációjával sem kell foglalkoznia, hiszen az értékvesztés és minden egyéb kockázat a bérbeadót terheli.
Rengeteg időt megspórol a cégnek
Amennyiben a céges flotta kezelését egy külső szolgáltató végzi, a cég igen sok időt és energiát takaríthat meg. Operatív lízing esetén a vállalkozásnak egyáltalán nem kell foglalkoznia az autók beszerzésével, karbantartásával, szervizelésével, biztosításával, a gumicserével, az adminisztrációs teendőkkel, sőt egy esetleges baleset esetén még a kárrendezéssel sem.
Mindemellett a munkavállalók között kedvelt és népszerű juttatási forma: kényelmes, praktikus és egyfajta presztízs is a céges autó megléte. Ráadásul növelheti a munkahelyi lojalitást, az elégedettséget és a motivációt is.
Növeli a vállalati hatékonyságot
A céges flotta jelentősen növeli a munkavállalók mobilitását és rugalmasságát, akik így a munkájukat is hatékonyabban végezhetik. Az autók folyamatos rendelkezésre állása lehetővé teszi a cégeknek, hogy minden helyzetre azonnal reagáljanak.
Akár városon belül, akár vidéki vagy külföldi helyszínekre kell eljutni, a céges járművekkel költséghatékonyan és gyorsan tehetik meg azt - mindez pedig elősegíti a vállalat növekedését és sikerét is.
tags: #jármű #megjelenés #cég #fogalma