Fellebbezés közigazgatási döntések ellen: Részletes tudnivalók
A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
Kik fellebbezhetnek és mi ellen?
Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi. Fontos kiemelni, hogy az Ákr. már külön nem nevesíti azon személyek körét, akire nézve egy közigazgatási hatósági döntés rendelkezést tartalmazhat. Ilyen személyek lehetnek például az ügyfélen kívül az eljárás egyéb résztvevői. Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést.
A fellebbezés tárgya az első fokú döntés: határozatok ellen korlátlanul, végzések ellen a törvényben írt kivételekkel van helye, így például az eljárásvezető végzések ellen nem lehet önálló fellebbezéssel élni. A hatóság határozata ellen fellebbezésnek van helye. A hatóság végzése ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. Egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
Az önállóan fellebbezhető végzéseket a Ket. felsorolja, például ideiglenes biztosítási intézkedés, kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítása, eljárás megszüntetése, eljárás felfüggesztése, eljárási bírság. Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot - a képviselő testület kivételével - helyi önkormányzat szerve, vagy rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.
Fellebbezés kizárása és alternatív jogorvoslatok
Nincs helye fellebbezésnek, ha törvény a fellebbezést kizárja. A képviselő testület döntése ellen nincs lehetőség fellebbezés benyújtására, csak a bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel szemben azonban az ügyfél élhet a fellebbezés jogával. A fellebbezés tiltása nem jelenti azt, hogy az ügyfelek jogorvoslati lehetőség nélkül maradnak. Ha nincs helye fellebbezésnek - az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével - a hatósági döntéssel szemben az ügyfél közigazgatási pert indíthat.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
Rákbetegségek megelőzése, szűrése, korai felismerése és modern kezelése (1. rész)
Azonnal végrehajtható döntések
A hatóság a döntésében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön kimondja, és megindokolja, valamint a döntésben rendelkezik a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Példa az azonnal végrehajtható határozatra az építésfelügyeleti hatóság által a szabálytalan állapot megszüntetését előíró határozat. Ha az építésfelügyeleti hatóság az építési tevékenység végzését megtiltotta - az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül, a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján -, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal rendeli el a szabálytalan állapot megszüntetését.
A fellebbezés benyújtása és tartalma
A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezést indokolni kell. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
Új tények és bizonyítékok a fellebbezésben
A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, de nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
A fellebbezési jogról való lemondás
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza.
Késedelmes fellebbezés és igazolási kérelem
A fellebbezési határidő nem jogvesztő határidő, ha a fellebbezésre jogosult önhibáján kívül mulasztotta el a fellebbezési határidőt, akkor igazolási kérelemmel élhet, amelyet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírál el. A határidő lejárta után, elkésetten benyújtott fellebbezés igazolási kérelemmel orvosolható. A határidőn kívül előterjesztett fellebbezés esetén a döntés véglegessé válik.
Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg a fellebbezést is be kell nyújtani, ha ennek feltételei fennállnak. Amennyiben a szerv elutasítja az igazolási kérelmet, akkor az elutasító határozat ellen is lehet fellebbezni. A másodfokú közigazgatási szervnek az igazolási kérelmet elutasító határozatát bíróság előtt nem lehet megtámadni.
A fellebbezés elbírálása: Az elsőfokú és másodfokú eljárás
Ha saját hatáskörben nem változik a döntés, a fellebbezést a fellebbezési határidő letelte után terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. Az Ákr. nem határozza meg a felterjesztés határidejét, azonban az Ákr. általános szabályai megerősítik, hogy a Ket.-ben meghatározott 8 napos határidőt tartani érdemes az eljárás koncentráltsága érdekében.
Az elsőfokú hatóság önkorrekciós lehetőségei
Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja (a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően a hatóság a döntést kijavíthatja, azonban ez már nem minősül jogorvoslatnak). A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől - számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. Ez a korrekció nem függ sem a döntés típusától, sem pedig attól, hogy melyik hatóság hozta meg a döntést. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntést a hatósági igazolványba és bizonyítványba felvett téves bejegyzés kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogvédelme alapvetően a szükségtelen károkozástól védi meg az ügyfeleket.
A másodfokú hatóság szerepe és döntése
Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést a döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító személy vagy szerv bírálja el. A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A fellebbezési eljárásban a másodfokú szerv számára minden lehetőség a rendelkezésre áll, hogy a jogszabálysértést felderítse és véglegesen orvosolja.
Az Ákr. 111. §-a szerint a jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A másodfokú hatóságra (speciális jogszabályi előírás hiányában) az általános ügyintézési határidőket kell alkalmazni azzal, hogy az egyes eljárás típusok vonatkozásában természetesen érvényesülnie kell az Ákr. 40-41. §-ban foglaltaknak. Következésképpen az automatikus döntéshozatali eljárásra vonatkozó 24 órás határidő alatt kell meghoznia a másodfokú hatóságnak a döntést, amennyiben azt törvény vagy kormányrendelet megengedi, a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és nincs ellenérdekű ügyfél; míg 8 nap alatt hozandó meg a döntés amennyiben a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél.
A fellebbezés illetéke
Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint.
Végzés elleni fellebbezésért - ha az Illetéktörvény másként nem rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.
Rákbetegségek megelőzése, szűrése, korai felismerése és modern kezelése (1. rész)
Adóigazgatási fellebbezések illetéke gazdálkodó szervezetek számára
A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint.
Adóigazgatási fellebbezések speciális szabályai
A 2018-tól hatályos adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) némileg átszabta a fellebbezés szabályait. A fellebbezés a legalapvetőbb jogorvoslati eszköz az adóigazgatás szervezetén belül. A fellebbezést és a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. Ezek a határidők vonatkoznak a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására is.
A fellebbezés eredményeként a másodfokú adóhatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A másodfokú adóhatóság a fellebbezéssel megtámadott döntést és a döntéshozatalt megelőző teljes eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Amennyiben a fellebbezés nem egyértelmű vagy ellentmondásos tartalmú, az elsőfokú adóhatóság 8 napos határidő tűzésével felhívja az adózót az egyértelmű kérelem benyújtására.
Az új Air. a korábbi szabályokhoz képest részletesebben rendelkezik a másodfokú eljárás keretében végzett tényállás kiegészítésről. Így külön határidőt, 90 napot biztosít erre, amely a másodfokú adóhatóság utasításának az elsőfokú adóhatósághoz érkezését követően kezdődik, az eljárás időtartama a jogorvoslati eljárás határidejébe nem számít bele.
tags: #jarmu #karugyi #dontes #elleni #fellebbezes #tudnivalók