A jármű háttéripar helyzete Magyarországon
A „járműipar” megfogalmazást sokan koncentráltan használják, és emiatt figyelmen kívül hagyják például a hadiipart, azon belül is a modern harci járművek gyártását. A közelmúlt híradásai egyértelműsítik, hogy hazánk e területen is innovatív, és gyakorlati lépéseket tett.
Hallhattunk róla, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megrendelt Leopard 2-es harckocsikkal új fejezet nyílik a Magyar Honvédség életében. A megváltozott gazdasági helyzetre és a biztonságpolitikai kihívásokra reagálva megkezdődött a páncélos fegyvernem újjáépítése, melynek keretében a Rheinmetall Hungary Zrt. Zalaegerszeg után Kaposváron hozza létre második, gumikerekes harci járművek építésével, fejlesztésével foglalkozó telephelyét.
Ehhez azonban a honvédségi állományon kívüli megfelelően kvalifikált szerelők, technikusok, mérnökök is kellenek, akik szakmaiságukkal segíteni tudják ezen megtelepedő iparág jövőjét. A Rheinmetall meg van róla győződve, hogy ez az együttműködési modell biztosítja a kulcsfontosságú ismeretek és képességek átadását a magyar ipar számára. Az így nyert szakértelem nagyban hozzásegíti továbbá a magyar védelmi ipart jövőbeli rendszerek kifejlesztésére - írta az msn.com.
A Lynx gyalogsági harci jármű a hírek szerint attól egyedi, hogy más típusokban már bevált technológiákat egyesít. Az msn.com híradása megjelölte ennek tükrében, hogy motorként a 850 kW-os Liebherr-megoldást választották, de a bevált, Renk erőátviteli rendszerrel összekötve.
Új korszakba lépett a magyar hadiipar. Az elmúlt egy-két évben minden magyar fegyverbeszerzés mögött ott állt az ipari háttér megteremtésének szándéka. A szállító a később Kaposváron gyártandó járművekhez licencet adó török cég. A vásárlás és a hozzá kötődő háttéripar szempontjait együttesen érvényesítettük, ha légi járművet vettünk (az Airbus Defence helikopterei, a kisebb H145M, a nagyobb H225M és a hozzájuk kötődő hazai, gyulai gyártási, szerviz-kapacitások), ha páncélozott harcjárművet vagy csapatszállítót (Rheinmetall Lynx KF41, Nurol Makina Ejder/Yalcin/Gidran), vagy a cseh Zbrojovkától kézifegyvereket vásároltunk.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
A Rheinmetall a világ legkorszerűbb harckocsigyárát építi, amelyhez önálló tesztpálya is kapcsolódik, az AVL fejlesztőközpontot alakít ki, a TÜV Rheinland akkumulátorok és mezőgazdasági gépek vizsgálatával jelenik meg a zalai megyeszékhelyen, a Bosch pedig újabb fejlesztőközpont alapkövét teszi le. Előkészítés alatt áll egy védelmi innovációs kutatóintézet kialakítása is.
A Rheinmetall robbanóanyag-, lőszergyártó szekciója bekapcsolódik a Várpalotán tervezett robbanóanyag-, és nagy kaliberű lőszer-gyár felépítésébe is. A várpalotai gyár a hírek szerint ellátja majd gránátokkal a Hirtenberger által gyártott 60, 81 és 120 milliméteres aknavetőket is.
Ahogy a minap Palkovics László technológiai és innovációs miniszter utalt rá, a Rheinmetall vizsgálgatja a további együttműködési területeket. Magyarán, a páncélos személyzete mindenkor minden fontos paramétert tudhat környezetéből. Ennek egy módosított változata szolgál a világ leghatékonyabbjaként ismert, többrétegű védelmet kínáló izraeli lég- és rakétavédelmi rendszere egyik komponensében, a Vaskupolában (Iron Dome). Azaz kínálkozhat az együttműködés, bekapcsolódás, a magyar hozzáadott-érték ilyetén való exportja is.
Visszatérve a Rheinmetall, Textron, Raytheon amerikai lehetőségeihez, azok kifundálói évtizedekkel előre gondolkodnak, azaz a mesterséges intelligencia (AI) elemei beépítésével már az ember nélküli harcjárműveken gondolkodnak. Az első lépést ebbe az irányba már számos gyártó megtette, hiszen a harci járművek, harckocsik tornyai már sok esetben ember nélküliek, távirányítással működnek.
Ugyanígy már hírek jöttek a többcélú amerikai és oroszországi vadászgépek ember nélküli változatai kipróbálásáról. Ilyen csavarra jár a Rheinmetall, a Textron jármű-divíziója fejlesztőmérnökeinek is az agya.
Két éve az USA szárazföldi erői (US Army) meghirdették a hadsereg teljes páncélozott járműállománya megújítása programját, a New Generation Combat Vehicle (NGCV - Új Generációs Harcjárművek) folyamatát. Figyelemre méltó, hogy a hadsereg később megváltoztatta a program nevét, átvéve, és az egész átalakításra érvényesíttetve a korábban csak a Bradley-re alkalmazott OMFV-t. AMPV, a már a vietnami háborúban is kiterjedten használt M-113 többcélú páncélozott (csapatszállító) lecserélése. 1960 óta több mint 80.000 ilyen járművet gyártottak.
Mint említettük, az első kísérlet a Rheinmetall számára eredménytelenül végződött, és alapvetően nem a németek hibájából. Az amerikai hadsereg, mint a breakingdefense.com utal rá, átgondolatlan, ellentmondásos feltételeket támasztott. Hogy ez direkt akció volt-e a külföldi versenytársak kiszórására - vitatott.
Beszállítói garnitúrájába a részvétel, akár harmadik-negyedik körösként, nagy lehetőségeket kínál a magyaroknak. Az amerikai programnál maradva a Rheinmetall - miután egyszer már kiesett a versenyből - ugyancsak keresett nagy amerikai cégeket, amelyekkel közösen eredményesebben pályázhat. Mindehhez bővül a hazai ipari kapacitásbővítő alap. Emellett a ZalaZone Ipari Park Zrt. és a Rheinmetall Landsysteme GmbH közös vegyesvállalata, a Rheinmetall Hungary Zrt.
A vidék gazdaságának erősítése egész Magyarország megerősítését jelenti - hangoztatta Nagy István agrárminiszter pénteken Mosonmagyaróváron, a Waberer’s kibővített szervízcsarnokának átadásán.
A miniszter hangsúlyozta: szeretnék, hogy jó legyen vidéken élni, boldogulni, hogy generációk adhassák át egymásnak a tudást, és fel legyenek vértezve a legkorszerűbb ismeretekkel. Hozzátette, hogy Mosonmagyaróvár és térsége ebben most újabb lépést tett egy prosperáló vállalat és egy egyetem együttműködésével azzal, hogy a szervízcsarnok a Széchenyi István Egyetem hallgatói számára tanműhelyként is működik. A Széchenyi István Egyetemmel kialakított partnerség azt üzeni, hogy a jövőt csak közösen, a vállalatok és az egyetemek együttműködésével lehet építeni.
Ez a fajta összekapcsolódás biztosítja, hogy a térségben nemcsak a gazdaság, hanem a jövő szakembergárdája is erősödik - mondta. Nagy István hangsúlyozta, hogy a Waberer’s szerelőműhelyének bővítése egyszerre jelképe a vállalat dinamizmusának, a folyamatos fejlődésnek és az innovációnak.
Elmondta, hogy a beruházás részeként szerelőműhely, szervizépület, gumijavító és járműmosó épült, bővül, ami azt mutatja, hogy folyamatosan erősödik az a háttéripar, amely a közúti áruszállítást biztosítja. Ez minden ágazatban, az élelmiszer-ellátásától kezdve az exportpiacok kiszolgálásáig kulcsfontosságú - tette hozzá.
A csaknem egymilliárd forintos beruházás egyszerre szolgálja a több mint háromezer járműből álló flotta üzembiztos működését és a jövő szakembereinek képzését - mondta. Tavaly mintegy 700 nyerges vontató és 2100 félpótkocsi szervizelését végezték el. A fejlesztés révén a jelenlegi kapacitás több mint kétszeresére növekszik és a tervek szerint évente mintegy tízezer jármű látogatja majd a bázist.
Nagy István kitért arra is, hogy a magyar szakképzés világszinten is jól teljesít. A tapasztalatok szerint a vállalatok felől egyre nagyobb az igény arra, hogy bekapcsolódjanak a szakképzésbe. Hozzátette, hogy a komplex képzési rendszer, a szaktudás, az innováció teszi értékes és versenyképes munkaerővé a fiatalokat.
Barna Zsolt, a Waberer’s International elnök-vezérigazgatója azt mondta, Mosonmagyaróvár jelentősége abban rejlik, hogy közel van az osztrák és a szlovák határ is, így lehetővé teszi, hogy a járműveknek ne kelljen feleslegesen Budapestre menniük szervizelésre vagy váltásra. Ezzel időt és költséget is megtakarít a vállalat, emellett növeli a fenntarthatóságot azzal, hogy kevesebb károsanyagot bocsátanak ki a járművek.
Szucsány György, a Waberer's csoport ingatlanfejlesztési igazgatja arról beszélt, hogy a beruházás folytatásaként a jelenlegi négy hektáros területet további két hektárral fogják bővíteni, ahol irodák, szociális helyiségek, parkolók és egy raktár is segíti majd a kapacitásaik növelését.
A Waberer’s közleménye szerint a 2005-ben megnyitott mosonmagyaróvári műhely szakembergárdáját a korábbi 12 emberről 25-re bővítik a következő időszakban. A Waberer’s csoport Magyarország piacvezető komplex logisztikai szolgáltatója. Mintegy 2800 tehergépjárműből, 18 mozdonyból és 1000 darabot meghaladó vasúti kocsiból, illetve 160-nál is több buszból álló modern flottát üzemeltet, és megközelítően 250 ezer négyzetméter korszerű raktárt kezel, ezzel a régió legnagyobb logisztikai kapacitása felett diszponál.
A Waberer's csoport konszolidált árbevétele 2024-ben 6,5 százalékkal 757,5 millió euróra nőtt, üzemi eredménye (EBIT) pedig 5 százalékkal 45 millió euróra emelkedett. A szerződéses logisztikai szegmens 2024-es árbevétele közel 252 millió euró volt, ami 20 százalékos éves szintű emelkedés. A szegmens EBIT-je 25 százalékkal 19,2 millió euróra nőtt. A Waberer's részvényeit a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzik.
Magyarország iparának mintegy 70 százaléka a high-tech szektorba tartozik, ez az arány szinte azonos Németország és Dánia szintjével - közölte pénteken Zalaegerszegen Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter a Zala megye 2020-as top 100 vállalkozását tartalmazó kiadvány bemutatóján beszélt arról, hogy az európai államok közül Magyarország az egyike volt azoknak, amelyek a leggyorsabban lábaltak ki a koronavírus okozta válsághelyzetből.
Tavaly a munkajövedelmek növekedése az EU-n belül a legmagasabb volt Magyarországon, a beruházási ráta is több mint a kétszeresére növekedett, a gazdaság növekedése pedig várhatóan eléri a 7 százalékot - ismertette a miniszter. Kifejtette, hogy a világ autóipara és így a magyar is az anyaghiány miatt gyengélkedik, de ezt a hazai gazdaság - mivel nem egy lábon áll - kevésbé érezte meg.
A munkanélküliségi ráta tavaly novemberben 3,6 százalék volt, közelített a 3,1 százalékos rekordhoz, miközben a foglalkoztatottság is nőtt, megközelítve a 73 százalékot. A munkaerőpiac azonban átalakulóban van, a vírus által érintett foglalkoztatási ágakból áramlik át a munkaerő a tudományos és informatikai területre, az építőiparba - jelezte.
Palkovics László arról is beszélt, hogy Magyarországon a következő 5-10 évben kiemelt jelentőségű ágazat lesz az élelmiszeripar, a járműipar - amelyben a buszgyártás és a vasúti járművek gyártása fellendülőben van -, de jelentős összegeket szánnak például az energetikai háttéripar fejlesztésére.
A jövő meghatározó technológiái közé sorolta a mesterséges intelligencia térhódítását és a hidrogénipart, ez utóbbi üzemanyagként vagy az energiatárolás kapcsán jelent új ágazatot. Kitért rá, hogy jelenleg Magyarország rendelkezik Európa legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásával, ami további autóipari beruházásokat is vonz.
A miniszter felidézte, hogy 2020-ra 150 milliárd forint fölé emelkedett, vagyis megduplázódott Magyarországon az innovációra költött költségvetési kiadás, a jelenlegi, GDP-arányosan 1,6 százalékot 2030-ra 3 százalékra tervezik növelni.
Példaként említette, hogy 2016-ban 38 ezer kutató dolgozott Magyarországon, a számuk 2021-re már megközelítette a 60 ezret, és a külföldi foglalkoztatók mellett egyre több magyar cég is alkalmaz kutatómérnököket.
Palkovics László szerint Zala megye innovációs példa lehet itthon és külföldön is, a fejlesztési irányok közül elsőként a zalaegerszegi járműipari tesztpályát említette. Rámutatott, hogy ennek kialakítása önmagában kevés lett volna, ezért komplex ökoszisztéma épül köré, vagyis egyetemi kampusz, kutatóintézetek, valamint az iparághoz kapcsolódó cégek telephelyei.
Kaszás Anita, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Zala megyei adó- és vámigazgatója a top 100 kiadvány bemutatása kapcsán ismertette: a száz legnagyobb zalai cég 2020-ban összesen 576 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 1,3 százalékkal többet, mint 2019-ben.
Üzleti eredményük összesen közel 42 milliárd forint volt, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. Kiemelte, hogy a megye gazdasága a nagyobb vállalkozásokat illetően vírusállónak bizonyult 2020-ban, de elsősorban a szálláshelyek bevételei jelentősen visszaestek.
A legnagyobb árbevételű zalai cégek között 2020-ban első volt az építőipari Záév, a szállítmányozással foglalkozó Gartner, valamint a közműépítő Szabadics Zrt., lekerültek azonban a listáról a szállodaipari cégek.
Zalában az országos átlaghoz képest is jelentősebb a szerepe a mikro- és kisvállalkozásoknak, ez a listán is megmutatkozik, amelyre 1,8 milliárdos árbevétel feletti cégek tudtak bekerülni - ismertette Kaszás Anita.
A Waberer’s csoport főbb pénzügyi adatai 2024-ben
| Mutató | Érték | Változás |
|---|---|---|
| Konszolidált árbevétel | 757,5 millió EUR | 6,5% növekedés |
| Üzemi eredmény (EBIT) | 45 millió EUR | 5% növekedés |
| Szerződéses logisztikai szegmens árbevétele | 252 millió EUR | 20% növekedés |
| Szerződéses logisztikai szegmens EBIT-je | 19,2 millió EUR | 25% növekedés |
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadást tart a Zala megye 2020-as top 100 vállalkozását tartalmazó kiadvány bemutatóján a zalaegerszegi Arany Bárány Hotelben 2022. január 14-én.
tags: #jármű #háttér #ipar #Magyarországon