Jármű érintésvédelmi vizsgálata: Jogszabályok és tudnivalók
A műszaki vizsgaállomások között évek óta nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a külső forrásból tölthető (tehát tisztán elektromos és plugin hibrid) autók vizsgáztatása során szükség van-e érintésvédelmi felülvizsgálatra vagy sem.
Az érintésvédelmi felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy megfelelően működik, a hibák megállapítása és hogyan kell azokat kijavítani.
Bármely berendezésnél így a villamos berendezéseknél sem létezik teljes biztonság. A teljes 100 %-s biztonság még akkor sem érhető el, mivel a készülékek is használódnak, öregednek, biztonsági szintjük romlik.
Minden vállalkozásnak, cégeknek, intézménynek kötelező. Munkavédelmi ellenőrzés alkalmával kell megmutatni az érintésvédelmi felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet.
Az felülvizsgálat az érintésvédelmi hibák feltárása miatt szükséges ellenőrzés.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat az vizuális ellenőrzés, és részletes műszeres mérésből, és a mérési eredmények alapos kiértékeléséből áll.
Mind hibrid, mind tisztán elektromos járműveknél továbbra is élő kérdés, hogy érintésvédelmi felülvizsgálatra kötelezettek-e?
Bár még van olyan elektromos járműmárkát képviselő szerviz is, aki azt mondja, hogy konnektoros, azaz plug-in hibridnél nincs külső töltésforrás, így azoknál kérdéses e témakör, addig a jelenlegi jogszabályi környezetben az alábbi szerepel:
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet(6) A rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsi: az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi.(7) A rendelet alkalmazásában elektromos gépkocsi:a) a tisztán elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága - az ENSZ-EGB 101. számú előírás szerint mérve - legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).(8) A rendelet alkalmazásában nulla emissziós gépkocsi: az a gépkocsi, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki az e rendeletben szabályozott légszennyező anyagot (5Z környezetvédelmi osztály).
Általános biztonságra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek § (3) A villamos meghajtású, valamint villamos berendezéssel felszerelt járműnek meg kell felelnie a vonatkozó érintésvédelmi előírásoknak.
Ez alapján tehát, mivel a jogszabály nem részletez, nem utal vissza, ezért általánosságban mind a hibrid, mind a tisztán elektromos járművekre kell érintésvédelmi jegyzőkönyv.
Sajnos továbbra sem tisztázott, hogy egyértelműen ki végezheti az érintésvédelmi felülvizsgálatot, ezért akár egy erre feljogosított villanyszerelő, akár pedig egy márkaképviseletnél elektromos járművek javítására kiképzett szerelő elkészítheti a jelenlegi gyakorlat szerint.
A 40/2017 (XII.4)NGM rendeletben kiadott villamos műszaki biztonsági szabályzatban változásokat eszközöltek.
A 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet az egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról 7. fejezete (25-29. §) tartalmazza a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet módosítását.
A módosítások az értelmező rendelkezéseket (2. §), a VMBSZ előkészítését, a Műszaki Szakbizottság működését és feladatait (4. §) és a VMBSZ-t érintik, ez utóbbit teljesen újra cserélik.
A módosítás teljesen lecseréli az értelmező rendelkezéseket (2. §), ez azonban nem jelenti az összes fogalom megváltozását, de bővült több új fogalommal, míg néhányat töröltek.
A legfontosabb változás, hogy megszűnik a 22. szabványossági felülvizsgálat, amely a villamos berendezések telepítésére vonatkozó szabványoknak való megfelelőségére irányult, valamint az áramütés elleni védelem alapvető hibáinak kimutatására szolgáló 24. szerelői ellenőrzés.
Helyettük új fogalom a 33. villamos biztonsági felülvizsgálat.
A változás lényege, hogy a külön végzett szabványossági és áramütés elleni védelmi vizsgálatok helyett egységes, mindenre kiterjedő vizsgálatot vezetnek be.
Az 1981 óta érvényben lévő 8/1981(XII.27)IpM rendeletben kiadott, Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatát (KLÉSZ) , 2018 januárjától felváltja a 40/2017(XII.4)NGM rendeletben kiadott VMBSZ, az új Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat!
Érintésvédelmi Szabványossági Felülvizsgálatot csak azon személyek végezhetnek akiknek a szakvizsga bizonyítványuk 5 évnél nem régebbi vagy, az 5 év elteltével kiegészítő vizsgát tesznek.
A korábban kiadott 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet újításaként,a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet lépett hatályba!
Az egyik fontos változás,hogy az áram-védőkapcsolók szerelői ellenőrzésének gyakoriságát 1 hónapról 3 hónapra emelték!
Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat munkahelyeken továbbra is 3 évente kötelező,a korábban a KLÉSZ alá sorolt egyéb helyeken 6 évente kell kötelezően szerelői ellenőrzést végeztetni!
A jogszabály rövid részlete:
19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés
- a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
- b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;
- c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
- d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.
(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges
- a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
- b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
- c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
- d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.
(4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba elvégzése is elegendő - az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett - a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.
(5) Működési próbát kell végezni:
- a) áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta;
- b) ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültség-védőkapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta.
(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
- a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
- b) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII.
A Magyar Közlönyben 2022. augusztus 1-én jelent meg a a technológiai és ipari miniszter 9/2022. (VIII. 1.) TIM rendelete, ami az 5/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet 12. Az MR. 9. Ha tehát a hibrid és tisztán elektromos járműnek sértetlen és gyári kivitelűek (nem módosították) a hajtáslánc elemei, akkor már nincs szükség érintésvédelmi felülvizsgálatra a műszaki vizsga során.
A rendeletmódosítás a kihirdetést követő 5. naptól, vagyis 2022.
Ahol a vizsgaállomás a jogalkotó célját követte, ott eltekintettek ettől a felesleges papírtól, ahol pedig a betűjét, ott extra költségekbe verték az autósokat.
Ez, a feltehetőleg a trolibuszok miatt létező pont az elektromos autók esetén némileg furcsa volt.
Elektromos autók érintésvédelmi felülvizsgálata felkészült csapattal
Villamos biztonsági felülvizsgálat lakóépületekben
40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. A jogszabály leírja, hogy az üzemeltetőnek villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről kell gondoskodnia legalább 6 évenként a lakóépületek villamos berendezésén a rendelet 1.13.3.
Eszerint, ha bérbeadás vagy eladás történik, akkor egy arra jogosult villamos szakemberrel el kell készíttetni az úgynevezett villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatot, amely alól csak azok a lakások kivételek, ahol az összes fogyasztó áram-védőkapcsolóval védett és a lakások villamos hálózatában nincsen 32 A-nél nagyobb leágazás.
A 2021/1-2. Szintén érdekes vetületet ad az ügynek az a levél, amit egy ügyvéd fogalmazott meg, és amely olyannyira jár körbe újra és újra a felülvizsgálók között, hogy több forrásból is megkaptuk, sőt online konferencia témájaként is láttuk felbukkanni.
Láthatjuk, hogy egy látszólag egyértelműnek tűnő rendeletmódosítás számos kérdést felvet, így a kérdéseinkkel a jogszabály alkotójához fordultunk.
A jogszabály be nem tartása, azaz a 40/2017. (XII. „Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet mellékletét képező Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat 1.13.2.
A bérbeadás, tulajdonosváltás olyan jogi ügyletek, amelyeknél egyértelműen meghatározott az ellenőriztetés kötelezettje, így az érintett felek ennek a hivatkozott kötelezettségnek a teljesítését számonkérhetik.
Jelenleg nincs tervben olyan jogszabály-módosítás, amely hatósági közreműködést tenne kötelezővé, illetve szankcióhoz vezetne.
Az ITM újbóli válaszában kifejtette: „az adásvételi jogi ügyletekben közreműködő jogi végzettségű szakembertől elvárható a vonatkozó műszaki szabályozási tárgyú jogszabályi előírások elégséges mértékű ismerete ahhoz, hogy az ügyfele, illetve a jogi ügylet résztvevője számára a kellő tájékoztatást megadhassa.
Ugyanakkor a kérdéskörrel az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 4. §-a alapján létrehozott Villamos Biztonsági Szakági Műszaki Szakbizottság is foglalkozik.
Természetesen a minisztériumi válaszban meghivatkozott bizottság álláspontjára is kíváncsiak voltunk, így megkerestük dr. Novothny Ferencet, a Villamos Biztonsági Szakági Műszaki Szakbizottság elnökét, akinek ugyanazt a kérdést tettük fel, amit az ITM-nek: hogyan tud az érintett bérbeadások és lakáseladások részévé válni a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégeztetése?
Az alábbiakban dr. „A törvény, rendelet, szabályzat nem tudása nem mentesít a jogszabály alól! Abban igaza van, hogy nem mindenki olvassa a hatályos jogszabályi változásokat, közlönyöket, és így nem egyszerű a tájékozottságot elérni, de nagyon sokat tehet ezért a média, és így örülök, hogy önök is foglalkoznak vele.
Egyébként az iparág felé még egy lépést tud tenni a Villamos Biztonsági Szakági Műszaki Szakbizottság.
3.1.13. A villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető gondoskodik bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor.
3.1.13.1. Egyelőre örülünk annak, hogy az épületvillamossági szakterület már tájékozott és bízunk benne, hogy előbb vagy utóbb a kapcsolódó érintett szakterületek is tájékozottak lesznek és végül a lakosság is.
Ideális az lenne, ha a villamos biztonsági felülvizsgálat is olyan előírás lenne, mint az ingatlan energetikai tanúsítvány.
Arra a felvetésre, hogy »nincs hivatalos ellenőrző szerv, aki számonkérje a vizsgálat elvégzését, és nincs semmilyen büntetésvonzata a vizsgálati kötelezettség figyelmen kívül hagyásának…« a válaszom, hogy a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok [lásd. 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet] hatásköre kiterjed a jogszabályban meghatározott villamos biztonsági követelmények ellenőrzésére (pl.
tags: #jármű #érintésvédelmi #vizsgálata #jogszabályok