A Veszélyes Áruk Szállításának Szabályai és Engedélyezése Közúton Magyarországon

A veszélyes áruk szállítása sok cég számára mindennapos feladat. Az árufuvarozás az ország gazdaságának egyik kulcsfontosságú területe, amely napi szinten biztosítja a termékek és áruk eljuttatását a megfelelő helyekre. A veszélyes áruk olyan anyagok és tárgyak, amelyek összetételük, tulajdonságaik vagy állapotuk miatt szállításuk során veszélyt jelenthetnek a közbiztonságra, a közjóra, fontos közjavakra, valamint emberek, állatok és élőlények életére és egészségére. Ezek az anyagok szállításuk során veszélyt jelentenek az emberekre, a környezetre vagy a tárgyakra, például robbanó, mérgező vagy maró anyagok. Fontos, hogy a veszélyes anyagok megfelelő kezelése nem csak a közterületeken történő szállítás során releváns. A cégen belüli munkavégzés során, illetve a cégen belüli szállítás során is szigorú előírások érvényesek, többek között a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárásokról szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben.

A veszélyes áruk szállítása mindig sok kérdést vet fel, főként akkor, ha valaki ritkán találkozik ezzel a feladattal. Mind a biztonság, mind a jogszabályok betartása szempontjából, még a legkisebb hibák is súlyos következményekkel járhatnak. Ezért elengedhetetlen a kapcsolódó rendelkezések megtartására kiemelt figyelmet fordítani.

A veszélyes áruk jogszabályoknak megfelelő szállításához nemzetközi szinten egyeztetett előírások vonatkoznak. Az alapot az ENSZ úgynevezett Orange Book, egy világszerte elismert szabálygyűjtemény képezi, amely ajánlásokat tartalmaz a veszélyes áruk szállítására vonatkozóan. Ezeket a jogi előírásokat folyamatosan (2 évente) felülvizsgálják, hogy figyelembe vegyék az új ismereteket és anyagokat. A nemzetközi szinten működő cégek számára ezért rendkívül fontos, hogy a változásokról időben tudomást szerezzenek és azokat végrehajtsák. A veszélyes áruk szállítása a nemzetközi előírások pontos betartását igényli. A nemzeti szabályozások kiegészíthetik ezeket a követelményeket (például konkrét kötelezettségekkel vagy kivételekkel), de nem állhatnak ellentétben velük.

Az ADR egyezmény az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel került be a magyar jogrendbe, tehát Magyarország 1979-ben csatlakozott az ADR egyezményhez. Az egyezmény belföldi szállításokra történő alkalmazását a 20/1979. (IX. 28.) KPM rendelet szabályozta. Ma Magyarországon a veszélyes áruk szállítására a nemzetközi normák belföldi alkalmazásáról szóló rendeletek vonatkoznak. Ezek a következők:

• 165/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről.
• 167/2025. (VI. 24.) Korm. rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről.
• 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról.
• 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról - ez a rendelet meghatározza az ellenőrzés szabályait.
• 25/2014. (IV. 2.) NFM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról.
• 387/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet.

Az ADR egyezmény és a kapcsolódó magyar rendeletek a közúti szállítással kapcsolatos előírásokat részletezik, különös tekintettel a veszélyes áruk fuvarozására, valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezésekre.

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

A veszélyes árukat mindösszesen kilenc osztályba, azokon belül alosztályokba sorolják. Az ADR-megállapodásban pontos felsorolást találhatunk a különböző osztályokba sorolt veszélyes anyagok kapcsán. Például a 2. osztályba sorolódnak a gázok, pontos meghatározással, hogy melyek ezek. Ide tartoznak az aeroszolok (UN1950) vagy hűtőgépek (UN2857), nem gyúlékony, nem mérgező gáz vagy ammónia oldat (UN 2672) tartalommal stb. A gyakorlatban döntő fontosságú, hogy a veszélyes áruk helyesen kerüljenek besorolásra egy veszélyes áru osztályba. Ez a besorolás befolyásolja a csomagolások, konténerek és járművek előírt jelölését és címkézését.

A nemzetközileg egységesen meghatározott kilenc veszélyesáru osztály és jelölési szabályok rövid áttekintése (az ADR A. táblázatában):

1. Robbanóanyagok és robbanóanyagot tartalmazó tárgyak: Ez az osztály minden robbanásveszélyes anyagot és tárgyat magában foglal - vagyis olyan anyagokat, amelyek hő, nyomás vagy ütés hatására hevesen reagálnak. Példák: fekete lőpor, világítótestek, patronok, robbanóanyagok.
2. Gázok: Ez az osztály a gáz halmazállapotú anyagokra vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok cseppfolyósítottak, oldottak vagy sűrített állapotban vannak. Példák: propán, hidrogén, acetilén, dinitrogén-oxid, hajlakkok.
3. Gyúlékony folyékony anyagok: Ide tartoznak azok a folyékony anyagok, amelyek egy bizonyos hőmérséklet vagy nyomás elérése esetén gyulladnak. Ezeket a veszélyes árukat gyulladási pontjuk és további veszélyességük (robbanásveszélyes, mérgező) szerint kell osztályozni. Példák: benzin, dízel, alkohol, lakkok, tisztítószerek.
4. Gyúlékony szilárd anyagok; spontán égésre hajlamos anyagok; vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok: Ez a kiterjedt osztály három alosztályra tagolódik:
   • 4.1: önreaktív vagy érzéketlenné tett robbanóanyagok, pl. kén, gyufák.
   • 4.2: levegővel érintkezve öngyulladásra hajlamos anyagok, pl. fehér foszfor, halliszt.
   • 4.3: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok.
5. Oxidáló anyagok és szerves peroxidok: Ezek az anyagok oxidáló hatásúak és tűzveszélyesek, még akkor is, ha maguk nem égnek.
6. Mérgező anyagok és fertőző anyagok:
7. Radioaktív anyagok: Minden olyan anyagot tartalmaz, amely radionuklidokat tartalmaz, mint például urán, plutónium vagy cézium. A sugárzás intenzitása alapján kategóriákba sorolják: 7A: I. kategória (fehér címke) - nagyon alacsony sugárzás; 7B-7E: II. és III. kategória (sárga címke).
8. Maró anyagok: A maró anyagok kémiai reakció révén megsemmisítik a szerves szöveteket vagy anyagokat. Példák: kénsav, nátrium-hidroxid, klór, agresszív tisztítószerek.
9. Különféle veszélyes anyagok és tárgyak: Ez a osztály egy gyűjtőkategória azoknak a veszélyes anyagoknak, amelyek nem sorolhatók más osztályba. Példák: azbeszt, szárazjég, légzsákok, folyékony nitrogén, lítium akkuk.

A megfelelő csomagolás több, mint csak egy formai lépés, ez képezi a veszélyes áruk jogszabályoknak megfelelő jelölésének központi kiindulópontját. Ezeket az árukat a legjobb csomagolással ellátva szabad csak szállítani, ami megakadályozza a szivárgást és a sérülést. Az úgynevezett UN-csomagolást írják elő: ezeket nemzetközi szabványok szerint vizsgálták, és az egyes veszélyes áruk osztályainak speciális követelményeihez igazították. A besorolás emellett csomagolási csoportok szerint is történik - attól függően, hogy a csomagban található anyag veszélyessége magas (1. csomagolási csoport), közepes (2. csomagolási csoport) vagy alacsony (3. csomagolási csoport). Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve. A különleges szabályozásokat, például a korlátozott mennyiségű („Limited Quantities”) szállítást is figyelembe kell venni. Fontos tudni, hogy a látszólag üres tartályok is a veszélyes árukra vonatkozó előírások hatálya alá tartoznak, ha veszélyes anyagok maradványait tartalmazzák.

A csomagoló az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, illetve szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz.

A veszélyes áruk szállításának jelölése biztosítja a szállítás biztonságát és vészhelyzetben gyors reagálást tesz lehetővé. Az ADR A. táblázatában, a megfelelő UN-szám alatt található minden releváns információ a veszélyes áruk jelöléséről. A veszélyes áruk jelölésének listája segít a megfelelő kötelező szimbólumok, UN-számok és veszélyességi osztályok gyors felismerésében. A GHS-szimbólumok a veszélyes áruk jelölésének központi elemei, mivel világszerte egységesen jelzik a vegyi anyagok veszélyességét.

Jármű ABS kocka hibái

A veszélyes áruk közúti szállítására kötelező érvényű előírások vonatkoznak a járművek jelölésére vonatkozóan. A veszélyes árut szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző (narancssárga) táblák. A szállítójármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni.

• Narancssárga figyelmeztető táblák: Ezeket jól láthatóan kell elhelyezni a jármű elején és hátulján (méret: 40 × 30 cm). Ezek jelzik, hogy veszélyes áru szállításáról van szó.
• Jelölési számok: Bizonyos anyagok esetében a figyelmeztető táblát kiegészítően veszélyességi számmal (fent) és UN-számmal (lent) is fel kell látni. A két vagy három számjegyből álló veszélyességi szám (korábban „Kemler-szám”) az anyag veszélyességét írja le, és a veszélyes áruk osztályozását veszi alapul. A figyelmeztető tábla felső száma jelzi a veszélyes áru veszélyességi fokozatát. Az UN-szám a négyjegyű szám (pl. UN 1090 az aceton esetében) jelöli az adott veszélyes anyagot, és a biztonsági adatlapon is megtalálható.
• Nagy méretű táblák (Placards): A konténerekkel vagy tartályokkal felszerelt járműveknek mindkét oldalukon és hátuljukon nagy méretű veszélyességi táblákkal (legalább 250 × 250 mm) kell rendelkezniük.
• Veszélyességi címke: Ezek a négyzet alakú, csúcsukon álló szimbólumok színekkel és piktogramokkal jelzik az adott veszélyes áru osztályát. Legalább egy oldalon - nagyobb tartályok esetén (pl. 450 liter feletti IBC) két egymással szemben lévő oldalon - jól láthatóan kell elhelyezni őket. A minimális méret 100 × 100 mm.
• Környezeti jelölés: A „környezetre veszélyes” jelölést akkor használják, ha egy anyag a 9. osztályba tartozik.
• Gyűjtőszállítások: Ha különböző veszélyes árukat szállítanak együtt, a figyelmeztető táblák számok nélkül is használhatók.

Ha több szállítási csomagot egy egységbe, például egy raklapra raknak össze, akkor további jelölési követelmények vonatkoznak rájuk. Az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot jól láthatóan, legalább 12 mm magas betűkkel kell feltüntetni a feladó ország nyelvén, nemzetközi szállítások esetén pedig németül, angolul vagy franciául is. Az összes veszélyességi címkét, UN-számot, irányjelző nyilakat és adott esetben a csomagokban található környezetvédelmi jelöléseket a külső csomagoláson is fel kell tüntetni, amennyiben azok kívülről nem láthatók. A külső csomagolásnak stabilnak és olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a csomagok ne csúszhassanak el.

A megfelelő jelölés is kötelező, és minden érintett fél felelőssége, a feladótól a címzettig.

• Feladó: Az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti.
• Címzett: A fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi.
• Berakó: Az a vállalkozás, amelyik a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműre, a járműbe vagy konténerbe berakja, vagy a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténeret, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműre rakja.
• Csomagoló: Az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz.

A veszélyes áruk szállításához speciális ADR-képzés is elő van írva. Különösen érzékeny anyagok, például robbanóanyagok vagy radioaktív anyagok esetében további továbbképzésekre van szükség. Az alapképzéshez és szakosító képzéshez kapcsolódó lehetséges vizsgakérdések tematikus, áruosztályok szerinti gyűjteménye a veszélyesáru-szállító gépkocsivezetők felkészülését segíti. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 végén nyilvánossá tette a veszélyes áruk szállításához kapcsolódó vizsgakérdések listáját (az ún. ADR KÉZIKÖNYV- 1.számú melléklet a 378/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletben).

A veszélyes áruk kezelése összetett feladat, sok területet érint - a beszerzéstől a raktározáson és a logisztikán át a hulladékkezelésig - és nem csupán a veszélyes árukért felelős szakember feladata. A biztonsági tanácsadóval kapcsolatos további részleteket a 25/2014. (IV. 2.) NFM rendelet tartalmazza. A tanácsadót a vállalkozás írásban jelöli ki, kivéve, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője maga látja el a tanácsadói feladatot. A tanácsadói feladat ellátására vonatkozó kijelölésben rögzíteni kell a tevékenység megkezdésének időpontját, valamint több tanácsadó kijelölése esetén feladataik megosztását.

Mi a különbség?

Az áruszállításban a szakemberek mellett, a szállítmányozó gépjárművek szerepe is meghatározó. Hiszen a megfelelő technikai feltételekkel kell rendelkeznie a teherautóknak, hogy képesek legyenek veszélyes anyagokat szállítani. Veszélyes áru szállítására kialakított, jóváhagyásra kötelezett járművek (EX/II, EX/III, FL, OX, AT) forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának engedélyezése a Nemzeti Közlekedési Hatóság területileg illetékes kirendeltségének hatásköre. Az adott járműre szerelt, veszélyes árut szállító felépítmény megfelelőségéről a Műszaki Biztonsági Felügyelőség és területi szervei állítanak ki vizsgálati jegyzőkönyvet.

A szállított áru veszélyességéből adódóan az ellenőrzéseknek is kiemelt jelentőségük van, nem csak hazánkban, hanem egységesen az egész Unió területén. Az egységes irányelv meghatározza a tagállamok területén közlekedő, vagy oda harmadik országból belépő járművek által végzett veszélyesáru-szállítások tagállamok részéről történő ellenőrzéseire vonatkozó rendelkezéseket. Viszont mindezek alól kivételt képeznek az olyan járművek által végzett veszélyesáru-szállítások, amelyek a fegyveres erők tulajdonában állnak, vagy felelősségi körébe tartoznak.

Az ellenőrző hatóság a közúti ellenőrzéseket az országos és a helyi közutakon és a közforgalom elől el nem zárt magánutakon, a közútnak nem minősülő közterületeken és a telephelyeket a közúttal, közforgalom elől el nem zárt magánúttal összekötő területeken, valamint a veszélyes áru szállításában résztvevők - beleértve a címzettet is - telephelyén rendszeresen, szúrópróbaszerűen végzi. Az ellenőrzés helyét úgy kell megválasztani, hogy a jármű feltartóztatása a biztonságot ne veszélyeztesse. A telephelyen végzett ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenység végzése biztonságosan történik-e, és megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak. A telephelyen végzett ellenőrzés a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóval kapcsolatos rendelkezések betartásának ellenőrzésére is kiterjed.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódó ellenőrzés lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi és területi szerve önállóan jogosult. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi és területi szerve illetékességi területén kívül is végezhet önálló ellenőrzési tevékenységet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ellenőrzés helye szerint illetékes területi szervének előzetes értesítése mellett.

Az ellenőrzések alkalmával az irányelv mellékletében szereplő ellenőrzési jegyzéket kell használni, melynek egy példányát vagy az ellenőrzés eredményét tartalmazó, az azt elvégző hatóság által kiállított igazolást át kell adni a gépjárművezetőnek, és azt kérésre fel kell mutatni a későbbi ellenőrzések lehetőség szerinti egyszerűsítése vagy elkerülése érdekében.

Az ellenőrzések alkalmával a járművek a helyszínen vagy az ellenőrző hatóság által kijelölt helyen feltartóztathatók, és kötelezhetők arra, hogy továbbhaladásuk előtt a szabálytalanságot megszüntessék, vagy - a körülményektől vagy a biztonsági követelményektől függően - egyéb megfelelő intézkedések alá vonhatók, ideértve adott esetben az ilyen járműveknek az Unióba való belépésének megtagadását is. Az irányelv nem kimerítő jegyzékként három kockázati kategóriába (az I. kategória a legsúlyosabb) soroltan nyújt útmutatást arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő szabálytalanságnak. A megfelelő kockázati kategória meghatározásakor számításba kell venni a konkrét körülményeket, és a besorolást a közúti ellenőrzést végző szerv/ellenőr mérlegelésére kell bízni. A kockázati kategóriákban fel nem sorolt mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni.

Az ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseket az uniós irányelvvel összhangban hazánkban az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rögzíti. A hazai rendelkezések meghatározzák a telephelyi ellenőrzésre vonatkozó részleteket is. Az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet szerint az ellenőrző hatóság a járművet a biztonság veszélyeztetése nélkül feltartóztathatja I. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság esetén, valamint a II. kockázati kategóriába tartozó, helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetén a szabálytalanság megszüntetéséig.

A kockázati kategóriák leírása a következő:

1. I. kockázati kategória: A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Például a fuvarokmányban a szállított árura vonatkozó olyan információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb I. kategóriába tartozó kockázat.
2. II. kockázati kategória: A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Például a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek.
3. III. kockázati kategória: A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár. Például az okmányokban a szállított árura vonatkozóan olyan információ hiánya, amely nem eredményez I. vagy II. kockázati kategóriát.

A veszélyes áruk kapcsán a 156/2009. (VII. 29.) számú „bírságrendelet” is külön rendelkezik. A kapcsolódó szabálysértési tételek a kockázati kategóriákhoz igazodóan kerültek meghatározásra. Az 5. melléklet 1. táblázatában felsorolt szabálytalanságok esetén, a bírságösszeg meghatározásához a szabálytalanságot a csökkenő súlyosságú kockázati kategóriák egyikébe kell sorolni, ahol az I. kategória a legsúlyosabb.

A bírságösszegnek a 10%-át kell megállapítani az ADR 1.1.3 szakaszában, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a további vonatkozó előírások betartása alól részben mentesülő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén, kivéve az ADR 1.1.3.6 bekezdésében foglalt mentességgel történő veszélyes áru szállításokat, ahol a bírság 30%-át kell megállapítani. A fent említett esetek kivételével, az 5. melléklet 1. táblázatában meghatározott bírságösszegnek az 50%-át kell megállapítani, ha a szállított veszélyes áru fizikai és kémiai veszélyeztető hatását, mennyiségét és a szállítás körülményeit, módját figyelembe véve a megállapított szabálytalanság a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti és veszélyes áru kiszabadulása nem következett be vagy a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye nem áll fenn. Fontos, hogy ez a bírságcsökkentő tényező nem alkalmazható az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 15. oszlopa szerinti „0” és „1” szállítási kategóriába tartozó, valamint a szállításból kizárt veszélyes áruk szállítása esetén. A tényleges bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével.

Jól látszik, hogy a szállított áru veszélyességéhez igazodnak a bírságtételek is, a kapcsolódó rendelkezések megtartására kiemelt figyelmet kell fordítani.

A veszélyes áruk jelölése során a mindennapi gyakorlatban gyakran előfordulnak hibák. Például:

• Előfordul, hogy a csomagoláson hiányzik az ENSZ-szám, az irányjelző nyíl („fent”) vagy a korlátozott mennyiségre utaló jelölés.
• A hivatalos veszélyességi címkék helyett gyakran nyomtatnak ki az internetről egy szimbólumot, amely már nem felel meg a méretre, formára és egyéb kritériumokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
• A papír címkék, a rossz minőségű nyomtatás vagy a nem megfelelő ragasztóanyag eső, hő vagy UV-sugárzás hatására leválnak.

A helyes, tartós és jól olvasható jelölés biztosítja a veszélyes áruk biztonságos és jogszabályoknak megfelelő szállítását. Védi az embereket, a környezetet és a vállalkozást, és megóvja Önt a bírságoktól, késedelmektől vagy felelősségi kockázatoktól. A tipikus hibák megfelelő anyagok, rendszeres képzések és egyértelmű ellenőrzési folyamatok segítségével elkerülhetők.

tags: #jarmu #engedely #veszelyes #aru #szallitasahoz #szabályok

• Lada 2107 fényszóró beállítás
• Rendszámtábla világítás LED-del
• Meriva B lámpakarbantartás
• MAP szenzor hibák Kalosban
• A csomagtérajtó tömítés fontossága