Gépjármű bontás: Engedélyek, folyamat és fizetési információk Magyarországon

Amennyiben autóját már nem szeretné üzemben tartani, szeretne tőle megválni, de eladni már nem tudja, ahhoz, hogy megszűnjenek a fizetnivalók a járművel kapcsolatban, ki kell vonatni véglegesen a forgalomból. Fontos tudni, hogy 2005-től csak a külön engedéllyel rendelkező bontónál lehet a gépkocsik forgalomból kivonását intézni. Magánszemélyek gépjárművet bontásra nem vásárolhatnak, a bontásra szánt járművet csak az EU-s bontókba lehet leadni. A gépjármű forgalomból végleges kivonásához szükséges okmányokat is csak a bontó adhatja ki. A M1 és N1 kategóriájú járműveket a közlekedési hatóságnál regisztrált autóbontóba kell leadni.

Az autóbontó létesítésének feltételei és engedélyeztetése

Az autóbontó létesítéséhez számos feltételnek és engedélynek kell megfelelni. Az autóbontási tevékenység hulladékgazdálkodási engedély köteles tevékenység. A telepengedély kiadása csak a helyi építési szabályzatban leírt övezeti besorolású területeken (általában ipari terület, gazdasági-szolgáltató terület, stb.) lehetséges, melyet az illetékes önkormányzat határoz meg. A telepengedély megszerzése körülbelül 1-1,5 hónapot vesz igénybe.

Mivel a hulladék (forgalomból kivont jármű) az autóbontó telephelyén gyűjtésre és hasznosításra is kerül, ezért szükséges az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 2. mellékletének 32. pontja szerinti engedély. A szükséges engedély több részengedélyből áll össze, mely attól függően is változhat, hogy melyik környezetvédelmi hatóság illetékességi területén helyezkedik el az engedélyeztetni kívánt bontó telephelye. Ami mindenképpen szükséges, az a hulladék hasznosítási engedély, emellett szükség lehet még hulladék gyűjtési, illetve hulladék előkezelési (egyes környezetvédelmi hatóságok esetén még hulladék tárolási) engedélyre is. Az engedély kiadása 2 hónapot vesz igénybe.

Az autóbontáshoz az illetékes közlekedési hatóság engedélye is szükséges (NKH által kiadott engedély, azaz regisztrált bontó). Az engedélyezés díja jelenleg 175.900 Ft. Az összes szükséges engedély megszerzése után a bontó megkezdheti a működését. A környezetvédelmi engedélykérelmi dokumentáció elkészítését csak hulladékgazdálkodási szakértő, vagy az engedélyes környezetvédelmi végzettséggel rendelkező alkalmazottja készítheti el.

A gépjármű bontási folyamata és hulladékkezelés

Az autók átvételéhez egy ún. átvételi helyet kell kialakítani, itt kell megvizsgálni az autót és kiadni a bontási átvételi igazolást. Ha a gépjármű vizsgálatát követően a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jármű bontásra átvehető, akkor az autóbontó kiállítja a bontási átvételi igazolást. Az átvételi helytől a bontóhoz történő szállítás során a hulladékká vált gépjárművet nem kell veszélyes hulladékként szállítani.

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

A bontási átvételi igazolás kiállításától veszélyes hulladéknak minősül az autó (hulladék azonosító kód: 16 01 04). Ezt követően szárazra kell fektetni az autót (jogszabályilag az átvételt követően a lehető leghamarabb) egy erre megfelelő szerelő-kezelő területen. A szárazra fektetés után maga az autó karosszéria már nem minősül veszélyes hulladéknak (hulladék azonosító kód: 16 01 06).

A további munkákhoz egy kezelőterületet kell kialakítani, illetve az autók átmeneti tárolására tárolóhelyet kell létesíteni. Az így különválasztott anyagoknak vagy egy üzemi gyűjtőhelyet kell kialakítani (ha nem kerülnek hasznosításra) vagy egy tárolóhelyet (ha hasznosítani fogják).

Újrahasználható alkatrészek és nyilvántartás

Ha az újrahasználatra előkészített gépjármű alkatrész megfelelő, azt az autóbontó a minőség-ellenőrzést követően használt gépjármű alkatrésszé minősíti. A minősítést színjelzéssel kell igazolni: a javítás nélkül beépíthető alkatrész, vagy tartozék kék, a javítható, vagy felújítható alkatrész piros színjelzésű. A kereskedelmi forgalomban értékesített, hulladékból előállított használt gépjármű alkatrészről a bontó bizonylatot készít és azt a használt gépjármű alkatrész értékesítésekor a vevőnek átadja.

Az autóbontónak a hulladékká vált gépjármű adatszolgáltatásához szükséges adatairól a telephelyén naprakészen nyilvántartást kell vezetnie. Továbbá nyilvántartást kell vezetnie a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint is. Az autóbontóknak adatszolgáltatást kell tenniük. Az adatszolgáltatásokat az ÁNYK program segítségével lehet megtenni, kizárólag elektronikusan.

Jármű leadása bontóba: tulajdonosi teendők

A gépjármű leadását a gépjármű tulajdonosa vagy annak meghatalmazottja tudja megtenni. A bontók mindenféle típusú autót átvesznek bontásra, állapottól függetlenül. Telefonos vagy internetes regisztrációt követően néhány napon belül beszállítják a leadásra szánt autókat, majd a bontási igazolás kiállításra kerül a telephelyen, amit az autó tulajdonosa vagy annak meghatalmazottja tud intézni. Az igazolás kiállítása csak a jármű telephelyre történő beszállítása után történhet. A bontási átvételi igazolás a megfelelő dokumentumok átadása után egy rövid adminisztrációt követően kerül kiállításra.

Jármű ABS kocka hibái

Miután telephelyen átvette vagy postai úton megkapta a hivatalos bontási átvételi igazolást, ezt követően a Kormányablaknál kell az ügyintézést folytatni. A bontási átvételi igazolás pótolható, újra kiadható. Amennyiben elveszett, az eredeti bontó telephelyén pótolható.

A gépjármű végleges kivonása a forgalomból

A jármű végleges forgalomból való kivonásához az alábbi dokumentumok szükségesek:

  • forgalmi engedély;
  • törzskönyv (ha van);
  • 2 db rendszámtábla;
  • EU-s bontási engedély;
  • 2300.- Ft eljárási illeték, melyet csekken kell befizetni;
  • személyi igazolvány, lakcímigazolvány.

A gépjárműadó és a bontás összefüggései

A gépjárműadó (korábbi nevén súlyadó) egy évente fizetendő közteher, amely minden magyarországi forgalomban lévő személygépkocsi és egyéb gépjármű üzembentartóját vagy tulajdonosát érinti. Az adó befizetése annak a személynek a kötelezettsége, aki a magyar járműnyilvántartás alapján az év első napján a gépjármű tulajdonosa vagy az üzembentartója. Ha a gépjárművet véglegesen kivonják a forgalomból bontás miatt, megszűnik az adófizetési kötelezettség.

Gépjárműadó mentességek és fizetési határidők

A jogszabályok több esetben is lehetőséget biztosítanak gépjárműadó-mentességre, attól függően, hogy ki az üzembentartó, illetve milyen típusú járműről van szó. A környezetkímélő járművek esetében külön szabályok vonatkoznak a gépjárműadó-mentességre, amelyek az utóbbi években szigorodtak. 2025-től jelentősen átalakultak az elektromos és plug-in hibrid autókhoz kapcsolódó adókedvezmények.

  • A 2025. január 1. után forgalomba helyezett, 5P és 5N környezetvédelmi besorolású plug-in hibridek már nem jogosultak adómentességre.
  • A korábban forgalomba helyezett ilyen járművek esetében az adókedvezmény 2026. december 31-ig még érvényben marad.
  • Ezzel szemben a tisztán elektromos (5E) és nulla emissziós (5Z) járművek továbbra is teljes gépjárműadó-mentességet élveznek.

A gépjárműadót 2026-ban egy összegben, április 15-ig kell befizetni. Forgalomba helyezés esetén a gépjárműadót a forgalomba helyezést követő hónap első napjától kell megfizetni. Amennyiben a gépjárműadóról szóló határozatot ezt követően kapja meg, az adót a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie. A határozat az átvételtől számított 15 nap elteltével válik véglegessé, amennyiben ez idő alatt nem él fellebbezéssel.

Mi a különbség?

Információk és következmények

A NAV - kivéve, ha év közben keletkezett az adófizetési kötelezettség - minden év elején határozatot küld az érintetteknek - az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett üzembentartók elektronikus úton számíthatnak a határozatra, a többiek pedig postai levélben kapják meg ugyanezt. Fontos megjegyezni, hogy a NAV eddig évente két alkalommal küldött értesítést az adófizetési kötelezettségről.

Hol lehet megnézni, hogy befizettem-e a gépjárműadót? A gépjárműadó befizetésének státuszát legegyszerűbben a NAV online felületein ellenőrizheti. Az Ügyfélportálon vagy az eSZJA rendszerben belépve megtekintheti az adószámláját, ahol látható, hogy történt-e befizetés, illetve van-e esetleges tartozása.

Mi történik, ha nem fizetem a gépjárműadót? Ha nem fizeti be határidőre a gépjárműadót, a NAV késedelmi pótlékot számíthat fel a tartozás után, amely naponta növeli a fizetendő összeget. Tartós elmaradás esetén a hatóság végrehajtási eljárást is indíthat, amelynek során akár inkasszót tehet a bankszámlára, letilthatja a jövedelmet, vagy más módon hajthatja be a tartozást.

Vállalkozásoknak: mi alapján könyveljük a gépjárműadót? Vállalkozások esetében a gépjárműadót jellemzően költségként kell elszámolni, mégpedig arra az időszakra, amelyre az adófizetési kötelezettség vonatkozik. Az elszámolás alapja a NAV határozata vagy az adószámla adatai, és a könyvelés során az egyéb ráfordítások között jelenik meg.

tags: #jarmu #bontas #fizetes #információk