Kerékpár és egyéb mikromobilitási eszközök adásvételének és használatának jogi szabályai
Tudtad? A kerékpár az egyik legolcsóbb közlekedési eszköz.
Az elektromos mikromobilitás terjedésével, és az okos városi közlekedés kialakulásával, egyre többen fordulnak hozzánk az ezzel kapcsolatban terjedő (terjesztett) városi legendákkal.
Olyan kérdésekre, amik a jogszabályban teljesen egyértelműek, hajmeresztő információk és kérdések futnak be hozzánk. Ebben a blogbejegyzésben megpróbáljuk egyszerűen helyretenni ezeket a kérdéseket és a vloggerek bölcsessége helyett megpróbálunk kizárólag a hatályos jogszabályokra támaszkodni.
Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket próbálunk egyszerűen helyre tenni a hatályos jogszabályok alapján.
Kerékpár választás és vásárlás: Mire figyeljünk?
Átlagos mindennapi utazásokhoz nem drága és mutatós, inkább egyszerű és praktikus kerékpárt vásárolj. Hétköznapi közlekedésre - pl. munkába járásra - többféle kerékpártípus alkalmas, amit az ízlésed, a megtett távolság és a terepviszonyok befolyásolhatnak.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
Az elsősorban sportolásra tervezett kerékpárokkal élmény lehet a szabadidődben tekerni, de a sárvédő és csomagtartó hiánya, vagy épp a terepgumik nem segítik a kényelmes tekerést az aszfalton.
Az "átlagos", mindennapi közlekedéshez a városi (hibrid) és trekking típusok a legcélszerűbbek: ezeket az egyenesebb testtartásnak köszönhetően utcai ruhában is jó használni, könnyebben elférnek rajta a dolgaid, és biztonságosabbnak is érezheted a városi forgalomban.
Speciális kerékpárok: az igényeidtől függően lehet, hogy a hagyományos biciklitől eltérő típusra van szükséged.
Hol vásároljunk és milyen méretet válasszunk?
Vásárlás előtt hasznos lehet többféle bringát kipróbálnod és szakember segítségét kérned. Kerékpárt szakboltban érdemes venni, ahol megbízható minőséget és személyre szabott kiszolgálást kaphatsz, ráadásul ki is próbálhatod a kerékpárokat.
Internetes vásárlás, főleg használt kerékpár vásárlása esetén is érdemes kikérni egy hozzáértő ismerős vagy szakember tanácsát.
Milyen méretű kerékpárt válasszak? Testmagasságod alapján, de a vázkialakítás és kerékméret figyelembevételével válassz kerékpárt. A vázméretet a középtengely és felső vázcső közötti távolságban mérik, jellemzően centiben vagy colban megadva.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő kerékpárméretet
Ne spórolj a kiegészítőkön! Ha már megvan a kiszemelt kerékpár, ne feledkezz meg arról, hogy további kötelező vagy nagyon ajánlott kiegészítőkre lehet szükséged.
Jogi tanácsok kerékpár vásárlásához és használatához
Ezek itt jogi tanácsok, tehát ha nem működik, kattog vagy döccen, arra itt nem találsz választ.
Új kerékpár vásárlása: Jótállás és vevői jogok
Új kerékpár vásárlása esetén fontos tudni, hogy a kerékpárokra a 151/2003. (IX. 22.) Korm. kötelező jótállás vonatkozik, ha nem magánszemélytől veszed. A jótállás időtartama 1 év. A forgalmazónak jótállási jegyet kell adni az áruhoz. Ettől hosszabb jótállási időt is vállalhat a forgalmazó.
A Ptk. 6:159-6:167.§-ai szabályozzák, hogy hibás teljesítés esetén kijavítást, kicserélést, árleszállítást kérjünk vagy a szerződéstől elálljunk. Ehhez bizonyítani tudjuk, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt, és jelezni kell az eladó felé.
Használt kerékpár vásárlása és a tulajdonjog
Az eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos (Ptk. (1).bek.). Az egyetlen biztos megoldás az ellen, hogy kivegyék alólad a gépet azzal, hogy bocs, de ez lopott, az, hogy minden körülmények között meggyőződünk az eladó tulajdonjogáról.
Külön pontba írom, mert nagyon fontos: tudd, hogy kb. árból tudnod kellene, hogy lopott, akkor orgazdaként is felelősségre vonhatnak. (BTK.)
Járművek a közlekedésben: Szabályozások és okmányok
A járművek vezetésével, annak személyi, tárgyi és műszaki feltételeivel több jogszabály is foglalkozik. Ezek közül most, talán a két legfontosabbat emelném ki: Milyen járművel vehetek részt a közlekedésben? Erre a kérdésre a KÖHÉM rendeletekben találunk hiteles válaszokat. Hogyan vehetek részt a forgalomban? Ezt a KRESZ szabályai határozzák meg pontosan.
A többször módosított 1/1975 -ös KRESZ rendelet már az elején tisztába teszi a járművezetés tárgyi (1) és személyi (2) feltételeit.
- A járműre vonatkozó feltételek:
A közlekedésben kizárólag olyan járművel szabad részt venni, amelynek érvényes hatósági engedélye van. (1/1975 5.§ (1)a.)
- Regisztrált jármű esetén: forgalmi engedély.
- Nem regisztrált jármű esetén: EC COC okmány, vagy NKH jóváhagyás (5/1990 19.§ 1-7.).
- A vezetőre vonatkozó feltételek:
Járművet az vezethet, aki a jármű 1-es pontban említett hatósági engedélyében szereplő járműkategóriára érvényes engedéllyel rendelkezik, és eltiltva nincs. (1/1975 4. § (1)a.)
Ezeket az okmányokat a járművezetőnek magánál kell tartania. Ezen felül a jármű érvényes kötelező felelősségbiztosításáról szóló fedezetigazolás is szükséges.
Regisztrált jármű esetén a forgalmi engedély, és a jármű törzskönyv igazolja a tulajdonjogot. Nem regisztrált jármű esetén az EC COC okmány vagy az NKH jóváhagyás kizárólag az adott jármű műszaki tulajdonságait, paramétereit, és egyedi azonosítóit tartalmazza, ezért ebben az esetben a jármű vezetőjénél még egy tulajdonjog igazolásának is kell lennie. Ez lehet:
- Vásárlási számla
- Jármű adásvételi szerződés
A fentiek alapján nagyon egyszerűen el lehet dönteni, hogy ki és mivel vehet részt szabályosan a közlekedésben, csak meg kell nézni a jármű okmányában a járműkategóriát, és összehasonlítani a jogosítványunkkal. Lejárt, elhagyott, vagy okmány nélkül vásárolt jármű a közlekedésben NEM vehet részt.
Tehát azt már tudjuk, hogy milyen okmányok kellenek, ha nem járműforgalom elől elzárt magánterületre szeretnénk kihajtani.
Mi számít kerékpárnak a KRESZ szerint?
A magyar KRESZ szerint: r/1) Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.
Tehát, a környező országokhoz képest nálunk minimálisan nagyobbra szabták a maximálisan megengedett motor teljesítményt, azonban mindkét formában úgy kell értelmeznünk, hogy gázkar nem használható a kerékpáron, így számít teljes mértékben normál kerékpárnak.
A segédmotoros kerékpárok kategóriájába tartoznak azok az olyan két- vagy háromkerekű járművek, amelyek legnagyobb tervezési sebessége - a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 2002. március 18-i 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint - nem több, mint 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik), valamint a 2002/24/EK irányelv 1. cikkelye.
Amit, ebből fontos leszűrni: a segédmotoros kerékpár kategóriából ki vannak emelve azon járművek, amik maximum 25 km/h vagy azzal kisebb sebességgel tudnak csak haladni.
A Kúria Bfv.460/2018/5. számú határozata - értelemszerűen gázkarral rendelkező - robbanómotoros kerékpár kapcsán azt állapította meg, hogy az ilyen jármű közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton történő vezetéséhez vezetői engedélyhez nem szükséges. Maradéktalanul egyetértett az ügyész felülvizsgálati indítványával abban, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Kormányrendelet 2. mellékletében - amely a kormányrendelet 4. § (1) bekezdése alapján az engedélyhez kötött nemzetközi és nemzeti járműkategóriákat határozza meg - a robbanómotorral (vagy villanymotorral) ellátott kerékpár, mint járműfajta nem szerepel. Erre tekintettel az ilyen jármű közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton történő vezetéséhez vezetői engedélyhez nem szükséges, ezért az ilyen járművek vezetésétől való eltiltásra nem kerülhet - és a felülvizsgálattal érintett ügyben sem kerülhetett volna - sor.
Tapasztalataink szerint nem önmagában a robbanómotoros kerékpárok vezetése, avagy a gázkarral rendelkező elektromos kerékpárok vezetése szokott rendőri intézkedéshez vezetni, hanem az, amikor ezeket a járműveket ittas állapotban vezetik. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az ittas vezetés vétségét az követi el, aki ittas állapotban gépi meghajtású járművet vezet. Itt az a lényeges kérdés, hogy a jármű gépi meghajtású-e, avagy sem.
Kötelező felelősségbiztosítás segédmotoros kerékpárokra
A tavasz eljöttével egyre többen veszik elő a télire elrakott segédmotorjukat, és kezdenek felkészülni a nyári motorozásokra. Egyre többen vesznek ilyenkor robogót. Hasonló módon a járművek nagy részéhez a segédmotor adás-vételét követően is azonnal meg kell kötni a szerződést, anélkül el sem indulhatunk vele. Ez nagyon lényeges, mert, ha ez idő alatt kárt okozunk, akkor a rendőri büntetés mellett számíthatunk arra is, hogy az okozott kárt saját zsebből kell rendeznünk.
A fentiekből kiderül, hogy a segédmotor is kötelező biztosításra kötelezett jármű. Bár a szabályrendszer kissé eltér a többi járműre vonatkozó szabályoktól, mégis a legfontosabb, hogy érvényes szerződés nélkül nem közlekedhetünk vele a közúti forgalomban.
Érdekesség a segédmotorra kötött szerződések esetében, hogy mivel a segédmotor forgalmi engedélyre nem kötelezett jármű, a biztosítása nem csak évfordulón szüntethető meg.