Jánaky Kresz Géza életrajza és munkássága
„Olyan, mint a Kresz Géza vége, ahol fordul a villamos” - énekli Kern András a Látlak, Amerika című dalban, és ha sokan tudják is, hol van a Kresz Géza utca, névadóját kevesen ismerik. A ma 178 éve született Kresz Géza történetét a nagyapjánál kezdjük, aki jómódú gyümölcskereskedő volt Merseburgban, és Christian Friedrich Kress névre hallgatott. Hat fia közül kettő is Magyarországra vándorolt, hogy elkerülje a kényszersorozást. Így került Karl Kress borbélylegényként Pestre tizennyolc évesen. A borbélyok akkoriban több gyógyító tevékenységet végeztek, sebeket láttak el, fogat húztak, így nem meglepő, hogy Karl hamarosan szülész- és sebészorvosi diplomát szerzett.
Német, evangélikus családból származik. Apja, Karl 1802-ben született a Lipcse melletti Merseburgban, aki testvérével fiatalon Magyarországra vándorolt, és Pesten jó nevű sebészorvos lett belőle. Szülei itt ismerkedtek és házasodtak össze, édesanyja Schwingenschlögel Katalin egy könyvkereskedő lánya volt. Öt gyermekük született, Géza volt a legfiatalabb. Csak ő választotta az orvosi pályát.
Gyermekkor és tanulmányok
Az alapító, Kresz Géza 1846. augusztus 30-án született pesti orvoscsaládban. A legfiatalabb volt Géza, aki a pesti piaristáknál tanult. Egy darabig. Ugyanis nem teljesített túl jól, így nem volt nagy szívfájdalom, amikor egy diákcsíny következményeként megváltak tőle. Az evangélikus gimnáziumban már valószínűleg összeszedte magát, és bekerült az orvosképzésbe. Legfiatalabb gyermeke, Géza apja nyomdokait követve 1871-ben szerzett orvosi és szülészmesteri diplomát a pesti egyetemen, majd Bécsben folytatta tanulmányait, és 1873-ban sebészdoktori képesítést nyert. Kresz Géza apjához hasonlóan szülészmester és sebész lett, majd megkapta az V. kerületi tisztiorvos pozícióját, e megbízatása idején figyelemre méltó rendszerépítői képességeket mutatott. Hazatérve előbb kerületi orvos, majd belvárosi, később fővárosi tisztiorvos lett.
A mentőszolgálat megalapításának ötlete és a küzdelem
Miután a fiatal doktor megszerezte a diplomáját, együtt dolgozott Flór Ferenccel, akit például a kistarcsai kórház névadójaként ugyancsak ismerünk. Ő akkor már oktatta az elsősegély módszereit, és fejébe vette, hogy szervezni kellene egy mentőszolgálatot. 1881-ben részt vett Londonban azon a nemzetközi higiéniai kongresszuson, ahol bemutatták a johanniták elsősegélynyújtóinak munkáját. Ennek mintájára a magyar fővárosban भी meg akarta szervezni a mentőellátást, amihez azonban le kellett győznie a budapesti orvosok - kenyérféltésből fakadó - ellenállását. Éppen az orvostársadalommal folytatott harca juttatta arra a következtetésre, hogy a mentést orvosi kézbe helyezze.
Ám Pesten az orvostársadalom kézzel-lábbal tiltakozott, mindenáron meg akarák akadályozni, hogy megalakuljon egy olyan szervezet, amely jogosítványokat, munkát és így jövedelmet vesz el tőlük. Ők elégedettek voltak a rendszerrel, melyben az utcai balesetek sérültjeit a rendőrök mindenféle elsősegélynyújtás nélkül szállították be a kórházakba. Végül hatévi hadakozás után, 1887 márciusában londoni és bécsi tapasztalataira hivatkozva vitte a fővárosi közgyűlés elé a mentőegyesület létrehozásának tervét, hogy a Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött, gyors ütemben fejlődő Budapesten megoldja a balesetet szenvedők szakszerű ellátását.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) megalakulása
Az engedély birtokában májusban megalakult a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, amelynek igazgatója Kresz Géza lett. Végül hatévi hadakozás után állt fel a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület első őrállomása 1887. május 10-én egyetlen lófogatú mentőkocsival egy Szent István téri üzlethelyiségben, melyet a telefontársaság hamarosan távbeszélő készülékkel is felszerelt. Az 1887. március 27-én alapított egyesület május 10-én, a még épülő Szent István-bazilika tövében, a Lipót bazár téren, négy szűk helyiségben kezdte meg működését.
A személyzet kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentőből állt - az egyesület dolgozói önkéntesen, díjazás és ellenszolgáltatás nélkül nyújtottak segítséget a rászorulóknak. Általában hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki az esetekhez, de bécsi kollégáiktól egy korszerűnek tekinthető, zárt szekrényes lovas kocsit és egy orvosi műszerekkel felszerelt betegszállító kocsit is kaptak. A jármű nyitott bakján a kocsis és még egy személy, a belsejében az orvos és a segédje foglaltak helyet. 1887 májusában lépett szolgálatba a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület első lóvontatású mentőkocsija. A „száguldó” járműnek csengetéssel kellett jeleznie jöttét, és már az első napon két hívást kapott.
Fejlődés és szakmai sikerek
A fővárosi mentőegylet igen gyorsan fontos és igényelt szolgálat lett, amely az 1892. évi budapesti kolerajárvány felszámolásában is fontos szerepet játszott. Kresz Gézának választania kellett: vagy megtartja addigi állásait - ő volt a MÁV és a Fővárosi Villamosvasút orvosa is - vagy a mentőszolgálatot választja. Akkor már feleségével, Elzával három fiút és három lányt neveltek.
Kresz Géza hamar felismerte, hogy az életmentés önálló szakismereteket hordozó tudomány, ezért javasolta orvosegyetemi oktatását, és a segíteni szándékozó emberek - vagyis az elsősegélynyújtás alapjait elsajátítani kívánó laikusok - képzését is fontosnak tartotta. Kresz Géza belekezdett egyéb szervezett rendszerek kialakításába is. Megszervezte a betegszállítást, az elmebetegek intézménybe juttatásnak módját, az elsősegély-oktatás elterjesztését, és a vidéki mentőszolgálatok felállításában is nagy részt vállalt. Nevéhez kötődik a mentőmúzeum és a mentőkönyvtár létrehozása, valamint a Mentők Lapjának elindítása is.
A Markó utcai Mentőpalota
1890-re a főváros támogatásával és adományokból felépült a Markó utcai Mentőpalota, Európa első mentőállomásnak tervezett épülete, amely ma is a mentőszolgálat központja. Kresz Géza itt lakott családjával, és az épületben mentőmúzeumot, majd mentőkönyvtárat is létrehozott. Számos egészségügyi ismertető könyvet írt, és Mentők Lapja címmel újságot alapított. A mentőszolgálat jelentőségét egyre többen ismerték fel, nőtt a támogatók száma, a főváros a Markó utca sarkán álló telket adta át új, korszerű központjuk felépítésére.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
| Évszám | Esemény Kresz Géza életében és a BÖME történetében |
|---|---|
| 1846. augusztus 30. | Megszületett Kresz Géza Pesten. |
| 1871 | Orvosi és szülészmesteri diplomát szerez a pesti egyetemen. |
| 1881 | Részvétel a londoni higiéniai kongresszuson. |
| 1887. március 27. | A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület alapítása. |
| 1887. május 10. | A BÖME megkezdi működését a Lipót bazár téren. |
| 1890 | Felépül a Markó utcai Mentőpalota. |
| 1900. december 24. | Ferenc József nemesi rangra emeli Kresz Gézát. |
| 1901. április 10. | Kresz Géza elhunyt Budapesten. |
Elismerések és utolsó évek
A millenniumi kiállításon Kresz Géza mutathatta be az akkor úttörőnek számító röntgenkészüléket az uralkodónak, méghozzá úgy, hogy felvételt készített Ferenc József kezéről. A közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül Ferenc József 1900. december 24-én nemesi rangra emelte. A Szemlőhegyi előnevet azért kapta, mert egyike volt azoknak, akik szorgalmazták a Rózsadomb beépítését. Nemesi címere rajzát Kresz Géza halála előtt négy hónappal kapta meg. A budapesti mentőszolgálat megalapítója néhány hónappal később, 1901. április 10-én hunyt el.
Emlékére Budapest XIII. kerületében utcát neveztek el és táblát avattak, valamint az ő nevét viseli a Mentőpalotában található Mentőmúzeum is. Domborművét 1935. október 19-én avatták fel a Mentőpalota Bihari János (akkori nevén Sólyom) utcai falán.