Az IFA W50 és ADK-70: Részletes áttekintés és javítási kézikönyvek
Az IFA W50 az egykori keletnémet Industrieverband Fahrzeugbau által 1965-ben bemutatott tehergépjármű. Neve sokat elárul: a „W” betű a gyártás helyére, Werdaura utal, míg az 50-es szám a terhelhetőségére, amely körülbelül 50 mázsát, azaz öt tonnát jelentett. Ez a teherautó rendkívül sokoldalú és strapabíró volt, amire a mindennapi használat során is akadt példa: a hetvenes évek elején előfordult, hogy a 100 mázsa cementet is rádobták az öttonnás Ifára, jelezve a jármű iránti bizalmat és terhelhetőségét.
Motor és Hajtáslánc: A W50 Szíve
Az IFA W50 erőforrása egy négyütemű, vízhűtéses, négyhengeres dízelmotor, amelynek névleges teljesítménye 81-92 kW, összlökettérfogata pedig 6560 cm³. Típuskódja „4 VD 14,5/12-1 SRW” volt. A W50-es motorjának egyik nagy újdonsága az volt, hogy az MAN által szabadalmaztatott gömb alakú égésteret használta, ami kedvezőbb égési folyamatokat garantált a korábbi, osztott égésterű technológiákhoz képest. Az izzítását a szívótorokban helyezték el, gázolaj-ködösítő funkcióval ellátva.
A motor kenéséről felszereltségtől függően többféle űrtartalmú olajkarter gondoskodott, de mindegyik változatnál széria volt az olaj-víz hőcserélő, amely a motorolaj optimális hőmérsékletét szabályozta. A motor hűtése folyadékhűtéses volt, automatikusan vezérelt, mágneskuplungos hűtőventilátorral és termosztáttal. A motorfék-hatás növelésére a motort kipufogófékkel is ellátták.
Az akkori teherautó-építési szokásokat követve az IFA motorja a két ülés között, a kabinba beékelődve kapott helyet. A fülkében az elkülönítést egy felnyitható motortakaróval oldották meg, melynek felnyitása során könnyedén elérhetővé vált a nívópálca vagy a szívócsonk a hidegindító spray bejuttatására. Érdekesség, hogy a magas motor elhelyezés miatt az erőforrás nem vízszintesen került beépítésre, hanem néhány fokkal hátrafelé döntve, mert csak így tudták tartósan összekötni a hajtáslánc többi elemével.
A motort a váltóról egy egytárcsás, száraz, mechanikus, rásegítés nélküli tengelykapcsoló választotta le. A sebességváltó egy öt előre és egy hátrameneti fokozatú, részben szinkronizált váltómű volt. Osztóműve felező funkcióval is el volt látva, és amennyiben a jármű összkerékhajtású volt (W50 LA), egyben az első kerekek meghajtását is ez kapcsolta. A váltómű beszállítója a VEB Brandenburgi Sebességváltógyár volt, ami többek között a későbbi L60-nak is szállított hajtóműveket. Mind a váltó, mind az osztómű mechanikus működtetésű volt, és kapcsolható TLT (tengelykapcsolóval működtetett segédhajtás) állt rendelkezésre a felépítmények üzemeltetésére.
A járművek hosszú élettartama során felmerülő problémák, mint például az L60-as gépek nehézkes indulása egy nap állás után - valószínűleg a rendszer levegősödése miatt -, vagy az első hajtás hibája az L60-nál, még akkor is, ha a levegő mindenhová elmegy és vissza is jelez a műszerfal, rávilágítanak a megbízható javítási útmutatók fontosságára. Sokan gondolkodnak modernizáción is, például egy IFA L60 gyári 132 kW (179 LE) motorjának cseréjén egy MAN 169 kW (230 LE) motorra, ehhez is elengedhetetlen a pontos műszaki információ.
IFA W50 járatás hengerfejezés után
Alváz, Fékrendszer és Fülke: Műszaki részletek és komfort
Az IFA W50 létraváza rendkívül sokféle típusvariáció gyártását tette lehetővé. Rugózása félelliptikus laprugókból és hidraulikus lengéscsillapítókból állt. A kormánymű mechanikus, golyósoros rendszerű volt, amit később opcionálisan hidraulikus rásegítéssel is szereltek.
A fékrendszer hidropneumatikusan működött, kétkörös, vagy egykörös pótkocsifék-csatlakoztatási lehetőségekkel. Automatikus utánállítású fékbetéteket használtak a szimplex dobfékekben. Az IFA fékrendszerének sajátossága, hogy a pneumatikus rendszer használata mellett a hidraulikus részegységeket is meghagyták. Így ugyan nem volt szükség nagy légnyomásra a fékek működtetésére, azonban, ha a rendszer bármelyik eleme megsérült, a fékrendszer üzemképtelenné vált. A tehergépjármű rögzítőfékje egy pneumatikus működtetésű rugóerőtárolós fék volt, mely a hátsó kerekekre hatott. A pneumatikus rendszer meghibásodása esetén mechanikusan lehetett oldani, így mozgathatóvá téve a járművet.
Az IFA jól ismert, ikonikus fülkéje nem kínált nagy komfortot a benne utazóknak. Az alacsony belmagasság miatt a magas járművezetőknek meglehetősen kényelmetlen lehetett az üzemeltetés, ugyanakkor abban az időkben ez egy általános teherautó-építési szokás volt. Az ülések között elhelyezett motor hőtermelése miatt a hidegebb időkben sem volt feltétlenül szükséges a fűtésrendszer működtetése, azonban nyáron ez csak tovább rontotta az amúgy sem túl sofőrbarát körülményeket.
A kezelőszervek keletnémet gyártású alkatrészekből álltak, melyek még sok más típusban is visszaköszönnek. A műszerfal ergonomikus és jól átlátható volt. Bár nem volt belőlük sok, de megszokást igényeltek a visszajelző-lámpák, mert a W50 műszerfalánál még nem használtak piktogramokat. A gyártás folyamán szériafelszereltség lett a fordulatszámmérő, és még sok egyéb műszerrel bővült a felhozatal. A vezetőülés rugózott volt. Elektromos ventilátor biztosította a fűtést, melynek hőmérsékletét kívülről lehetett állítani, a fűtőradiátorok előtti légterelő zsaluk segítségével. Négyfajta fülketípussal készült, a rövid nappali fülkén kívül kétajtós hosszított, négyajtós dupla és hosszított négyajtós dupla fülkével is. Az elektromos rendszer 12 voltos volt, két darab 135 Ah kapacitású ólomakkumulátorral, a generátor teljesítménye 500 W, az indítómotor pedig 24 voltos és 2,9 kW teljesítményű volt.
Audi 80 (1980) szerelési kézikönyv
IFA W50 Felépítmények és az ADK-70
Az IFA W50-et népszerűsége miatt rendkívül sokféle felépítménnyel gyártották. Az egyszerű, moduláris felépítés és a TLT meghajtás miatt a járóképes alvázra a terhelhetőségéig tulajdonképpen bármit rá lehetett építeni. A típus 4×2 és 4×4 kerékképlettel is készült. A jármű nagyon kedvelt volt a mezőgazdasági alkalmazásokban jó terepképességei miatt, ezért nagy mennyiségben, számos változatban készültek billenőplatós felépítményekkel, de készült fix platós (ponyvás), tartálykocsi, dobozos felépítményű, hűtőkocsi és nyerges vontató kivitelekben is. Ugyancsak kedvelt volt a kommunális felhasználása, többek között mint tűzoltóautó, szemeteskocsi, de ezeken kívül nagyobb számban készültek különböző darus felépítménnyel szerelt típusok is.
Ilyen volt például a Takraf által gyártott darufelépítménnyel szerelt ADK-70 és ADK-80 autódaru, vagy a Kaposvári Gépgyártó, Granab licenc alapján gyártott, „KCR” önrakodó daruval szerelt, fixplatós változatai, melyek Magyarországon is népszerű gépek voltak. Az ilyen típusú járművek iránt ma is nagy az érdeklődés, például jó állapotú terepes, fás, rakoncás IFA-kat keresnek daruval, rotátorral, kanállal kiegészítve.
Javítási Kézikönyvek és Gépkönyvek az IFA W50 és ADK-70 típusokhoz
Az IFA W50 és az ADK-70 típusok karbantartásához és javításához elengedhetetlenek a részletes kézikönyvek. Számos eredeti kiadvány létezik, amelyek ma már gyűjtői értékkel bírnak, de a digitalizálásnak köszönhetően egyre több válik elérhetővé a szélesebb közönség számára is. A honlapokon szabadon hozzáférhetőek az általánosan használt géptípusok leírásai és gépkönyvei.
Lássunk néhány példát az elérhető kézikönyvekre:
- Javítási kézikönyv a W50-L típusú tehergépkocsihoz: Ez az 1969-es kiadású kézikönyv 226 oldalon keresztül, 517 ábrával mutatja be a javítási folyamatokat, és további 119 ábrát tartalmaz a különleges szerszámokról. Nagyon szép, tiszta, gyűjtői állapotú kiadvány.
- Az IFA 50W típusú gépjárműcsalád karbantartási technológiája: A KÖTUKI által 1979-ben kiadott, ujjlenyomat mentes, eredeti kézikönyv a karbantartási technológiák részleteibe avatja be az olvasót.
- IFA W50 típusú tehergépkocsi javítási kézikönyve I-II. kötet: Ez a kétkötetes kiadvány 781 ábrával, 323+204 oldalon keresztül részletezi az IFA W50 javítását. Kimondottan gyűjtői, kifogástalan állapotú, eredeti példányok is fellelhetők.
Rendelkezésre állnak továbbá speciálisabb kézikönyvek is, mint például a VEB Barkas Werke által gyártott DEP-4A és B típusú adagoló javítási kézikönyve, amelyet szkennelt formában kínálnak. Ez rendkívül ritka kiadvány, a Debreceni Belkereskedelmi Szállító Vállalatnak is csak egy darab jutott belőle. Szintén szkennelve elérhető az IFA W50 hajtott mellsőtengely javítási útmutatója is.
Letölthető javítási kézikönyv Ford Focus MK1-hez
A digitalizálás terén számos pozitív visszajelzés érkezett a feldigitalizált gépkönyvekkel kapcsolatban. Folyamatosan kerülnek fel újabb kötetek a digitális könyvtárakba, például egy kb. 178 oldalas gépkönyv az IFA típusú autódarukról. Sőt, elérhetővé vált az eredetileg Praga V3s alvázra szerelt CKD AD 080 típusú, 8 tonnás autódaru teljes, magyar nyelvű javítási kézikönyve is. Ez a digitalizálási projekt más darutípusok leírásait is magában foglalja, bemutatva néhány több évtizeddel ezelőtt használt típust.
Akadnak még hiányzó darabok is, hiszen sokan keresnek L60-as szerelési útmutatót, vagy éppen L60-as kipufogó dobra lenne szükségük, amihez szintén a kézikönyvek nyújthatnak segítséget a beszereléshez vagy a javításhoz.
Összefoglaló a javítási kézikönyvekről
| Kézikönyv címe / Leírása | Kiadás éve | Oldalszám | Ábrák száma | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| W50-L típusú tehergépkocsi javítási kézikönyv | 1969 | 226 | 517 + 119 (szerszám) | Gyűjtői állapotú |
| IFA 50W típusú gépjárműcsalád karbantartási technológiája | 1979 | Ismeretlen | Ismeretlen | Tiszta, ujjlenyomat mentes, eredeti |
| IFA W50 típusú tehergépkocsi javítási kézikönyve I-II. | Ismeretlen | 323 + 204 | 781 | Kimondottan gyűjtői, kifogástalan állapot |
| VEB Barkas Werke DEP-4A és B típusú adagoló javítási kézikönyv | Ismeretlen | Ismeretlen | Ismeretlen | Szkennelt formában elérhető, rendkívül ritka |
| IFA W50 hajtott mellsőtengely javítási | Ismeretlen | Ismeretlen | Ismeretlen | Szkennelt formában elérhető |