Miért ideges a Lada szerelő? Egy korszak kihívásai és a szakma rejtett mélységei
Ahogy távolodnak az évek, amikor a Ladák központi helyet foglaltak el a magyar utcaképben, vágyálmokban, fotóalbumokban és beszédtémákban, egyre sterilebb, múzeumi témává kezd válni a márka. Érthető, hiszen már az egész korszakra is OT-s vizsgát lehetne csináltatni, amikor valódi dolgok történtek ezekkel az autókkal. Merthogy tény: a Lada szocialista csúcstermék volt, valószínűleg tényleg a legjobb, nagy szériában kapható, a tömegek számára is még éppen elérhető árú jármű.
De mi is okozta valójában a Lada szerelők frusztrációját, és miért vált a szakma egyhangú rutinja a káromkodás melegágyává? Az egyszerű rutin munkák okozzák az idegességet, ennél fogva elszáll a logikus gondolkodás, marad a káromkodás. Aki dolgozott már autószerelők szomszédságában, az elmondhatja, hogy ez teljesen természetes viselkedés. Igenis el kell fogadni, hogy a legtöbb szakmunkás, pláne a nagy öregek, isznak és káromkodnak mintha fizetnének érte.
Minőségi problémák és városi legendák
A Lada, mint minden keleti blokk termék, viszonylagos elismertsége ellenére is számos városi legendát tartogatott. Pláne, ha tudjuk: 1974-ben az olasz minőségellenőrök hazautaztak Toljattiból, és a harcos szovjet melósok magukra maradtak az ultramodern gyárral. Ez a fordulópont jelentősen hozzájárult a későbbi minőségi problémákhoz, amelyekkel a szerelőknek nap mint nap meg kellett küzdeniük.
Gyakran előfordultak egészen elképesztő hibák. Ott volt például a garanciában visszavitt Zsiguli, amelynek a motorjában nem volt erő, majd amikor a gyújtással való kínlódások után csak nem akart megjönni az egyik henger, megmérték a kompressziót. Nulla volt. Aztán belenéztek a hengerbe. Nem volt benne dugattyú, hajtórúd sem. Valaki kifelejtette.
Vagy, hogy amikor a pár száz kilométert futott kocsikat egy időben sorozatosan olyan panasszal vitték vissza a szervizbe, hogy nem fog a kézifékjük, a szerelők már tudták, hogy megint egy olyan példány, amibe rosszul ütötték be a féltengely-szimeringet. A difi olaja olyankor kifolyt a hídból, bele a dobfékbe, a tulaj meg csak azt vette észre, hogy hiába húzta be a féket, elgurul az autó.
Samara kerékcsapágy Francia típus
Nem kímélték a problémák a modernebb típusokat sem. Ott volt például az első Szamara-szállítmány lebőgése, ami az első autók átadása utáni napokon nagy port kavart a híradóban: a modern csodakocsinak az első apró járdaszélnek való koccolástól letört a futóműkonzolja. De a városi legenda csak városi legenda, a fentiek amúgy is extrém példák. Jobb inkább olyanokat megkérdezni arról, milyen volt a szervizek falai mögött a Lada, akik valóban űzték is ezt a melót.
A szerelők vallomásai: Hétköznapi küzdelmek
Három ember, három cég szerepel a történetekben: Autótaxi (később Főtaxi), Afit és Spirál. Imre bácsi, aki már az 1950-es években szerelőként dolgozott, majd taxisként is tapasztalatot szerzett, a Zsiguli érkezését hatalmas előrelépésnek látta a korábbi Warszawákhoz, Pobjedákhoz, Skodákhoz, Moszkvicsokhoz, Renault-khoz képest, a Wartburgokról nem is beszélve, azok voltak a legrosszabb taxik.
A Főtaxi kizárólag Zsigulikat használt, és jellemzően nem voltak nagy bajok az autókkal, de azért akadt szerelni való. Főleg a gyújtást kellett, néha a karburátort, AC-pumpát. De leginkább a gyújtást, azon belül is elsősorban a kondenzátorok mentek tönkre. Imre bácsi szerint annyi kondenzátort életében nem cserélt összesen előtte és utána, mint abban az időszakban. A Zsigulinál ez úgy tudott tönkremenni, hogy minden előjel nélkül egyszer csak nem lehetett többé beindítani a motort.
Más komolyabb probléma is felmerült. Ritkán, de előfordult, hogy az első futómű talpasa kifordult a helyéről. Ez nagy sebességnél soha nem esett meg, mindig akkor történt, amikor az autóval lassan, derékszögben, valamilyen utcasarkon befordultak.
A sofőrök felelőtlensége
Nem csak a gyári hibák okoztak fejfájást a szerelőknek, hanem a sofőrök hozzáállása is. A Főtaxinál az autók kilométer szerint be voltak osztva revízióra, és jól karban voltak tartva. Az autóikra vigyázó sofőröknél a motorokkal nem akadt túl sok baj. Azonban, néhány sofőr a nyolcvanas években úgy próbált megtakarítani némi pénzt, hogy mosóbenzinnel járatta az autóját. A mosóbenzint akkor még ugyanúgy a benzinkútnál lehetett kapni, mint az autó hajtására való benzint, csak ezen nem volt jövedéki adó, ezért sokkal olcsóbb volt. No meg persze alacsonyabb volt az oktánszáma, s sokkal büdösebb is volt. Attól az autóba nem való benzintől csörögtek a motorok, égtek el a szelepek, a szelepfészkek, lehetett javítani a hengerfejeket.
Alkatrész útmutató Lada típusokhoz
Az olajpumpa réme és a hiányzó alkatrészek
A Franke testvérek, Robi és Zsolti is sok tapasztalatot szereztek a Lada javításában az AFIT és Spirál szervizekben. Robi 1980-ban, Zsolti 1984-ben kezdett Ladákat szerelni. Robi rögtön bele is csap a közepébe: örök hibája volt a Zsigulinak az olajpumpa-meghajtó. Ezt 50 ezrenként kellett cserélni, akkor soha nem lett vele baj, de ha elhanyagolta valaki, a tengely el tudott fordulni a szivattyúban, s ha elfordult, megszűnt az olajnyomás.
A kuncsaftnak ilyenkor kigyulladt a kis piros lámpa, mire általában úgy döntött, ó, épp csak hazamegyek vele, itt lakom két kilométerre. Volt, hogy már úgy kopogott az ipsének a szerencsétlen hajtókarcsapágy, hogy azt hitte, törik a betont, ahogy állt a lámpánál. Inkább felhúzta az ablakot. Neki is sokba került az az ablakfelhúzás... De még ilyenkor is előfordult, hogy csodával határos módon megmaradt a motor, például egy másik kuncsaftnál, akinél egy olajpumpa-megszaladás után azért állt meg a blokk, mint a szög, mert a vezértengely csapágya olvadt el. Sokkal olcsóbban megúszta, mert csak a tengelyállványt kellett kicserélnünk, olyanból meg mindig akadt.
Zsolti egy vicces, de annál frusztrálóbb esetről számolt be: hívott egy női vendégük egyszer, nála is megstiftelt a motor, beállt, menteni kellett Csepelről. A nő nem tűnt nagyon kétségbeesettnek, inkább azzal volt elfoglalva, hogy megmutassa neki: felkapcsolja a lámpát és nem világít a műszer. Amikor az autó elkészült, a nő büszkén rohant a kapcsolóhoz, felgyújtotta a lámpát, és úgy örült a műszervilágításnak, hogy szerintem észre se vette, megint működik az autója.
Az alkatrészhiány is állandó problémát jelentett. Egy vadonatúj motorral kapcsolatos történet is jól illusztrálja a helyzetet: a szervizben volt egy motor, amit valakinek talán cserére hoztak be, de nem használták fel. Később nagyjavításra jött egy kocsi, abba egyszerűen beletették, hogy spóroljanak egy kis időt. Hát, nem indult. Levették a szelepfedelet, akkor döbbentek meg, mert nem volt benne vezértengely, csak egy ilyen rövid helyettesítő valami, hogy a lánckereket tartsa és forgassa a gyújtáselosztót. Valaki korábban kilopta belőle a vezérműtengelyt.
#SUFNITUNING: Lada - Vaz 21011. vezèrmű csere.
Robi erre helyből tud egy válasz sztorit. A vezértengely amúgy is nagy kincs volt éveken át, hónapokba telt, mire hozzájutottál egyhez. Az a hír járta, hogy Magyarországon egyszer eltűnt egy egész szállítmány vezértengely, az nagyjából 200 darab lehetett, arról azt kell tudnod, hogy már beszerzési értékben is kisebb polgári vagyon volt. De háromszoros áron el lehetett adni. Ilyen hiányosságok azonban, amit mondtál, hogy csak három dugattyú volt az autóban, előfordultak.
Ablakemelő javítás Lada gépkocsikban
Karosszériamunkák és utángyártott alkatrészek kálváriája
A karosszériajavítás is kimerítő feladat volt, főleg a minőségi alkatrészek hiánya miatt. Sokan úgy vélik, nem érdemes kasztnizni, inkább vegyenek egy másikat és tegyék át a motort. Gyári minőségű karosszériaelem Magyarországon nem létezik. Van orosz és lengyel meg magyar kisipari. Nem nagyon lehet megkülönböztetni csak a felrakás közben tűnik fel, hogy mennyire szar. Az orosznak általában kicsit több az ára, mint a többinek.
A szerelők szembesültek azzal, hogy az utángyártott alkatrészekkel mennyi extra munka és odafigyelés szükséges. Egy jobbos sárvédőből hiányzott fél centi az A oszlopnál, tehát nem ért oda és hiányzott a tetejéből, magyarul túl nagy volt a hézag a motorháztető és a sárvédő között. Ezt az eltérést még el lehet dolgozni, de sajnálták a dolgot, mert a bal oldalán a hézag pont akkora volt, mint a motorháztető és a szélvédő keret között. Még amivel vigyázni kell, azok a maszek karosszéria elemek, pl. torony javító, mert az ahány gyártó, annyiféle.
Ami a szerelési technikákat illeti, a karosszéria lakatos nem 2 kg meg 5 kg-s kalapáccsal dolgozik, azok a szerkezet lakatosok. Ha igényes munkát akarunk, akkor fontos az, hogy az elem levételkor ne barbár módszereket alkalmazzunk. A ponthegesztéseket igenis le kell fúrni és nem levágózni, mint az állat. A karosszériáknál 6-os ponthegesztéseket alkalmaznak. Sokan tévhitben vannak vele, hogy ezt 6-os fúróval kell lefúrni. Én ajánlanám inkább a 8-ast. Az elemet nem kell átfúrni, csak plusz hegeszteni valót csinálunk magunknak. Addig kell fúrni, amíg nem látunk egy vastagabb csíkot a furatban. Ott van az, amikor a két elem találkozik.
A cserénél az elemek illesztése rendkívül nagy precizitást igényel. Először állítsuk be az ajtó és a sárvédő közötti hézagot. Ügyeljünk arra, hogy az ajtó sarka ne érjen bele a sárvédőbe. Ha ezt csak úgy tudjuk elérni, hogy túl nagy hézagot hagyunk, akkor a sárvédőnek azt a részét egyenletes kalapács ütésekkel kalapáljuk meg úgy, hogy szépen végig haladunk az íven. Inkább kalapáljuk végig 3x, mint hogy egyszer nagyot üssünk és ezáltal elcsúnyuljon. Ha túl nagy a hézag a motorháztető és a sárvédő között, akkor a kalapács élével kalapáljuk meg azt az élt, amelyik a sárvédő belső oldala és a vízelvezető közti derékszögben található. Szépen egyenletesen egy irányba haladva. Addig csináljuk, amíg a hézag nem jó.
A szakma iránti elkötelezettség
Drága édesapám jut eszembe, aki azt mondta: "Gyerek, ba..meg, ha Te is autószerelőnek mész, akkor pont olyan hülye vagy, mint apád." Ennek ellenére sokan mégis autószerelők lettek, mert a szakma kihívásai és az autók iránti szeretet erősebb volt a kezdeti nehézségeknél. Kezdőnek a legnehezebb, sok minden visszariasztja az embert ilyenkor, de az a lényeg, nem szabad kétségbe esni, hanem leülni gondolkodni. A kitartás és a szakértelem elengedhetetlen egy olyan típus esetében, mint a Lada, ahol a legapróbb részletekre is oda kell figyelni.