Magyar Állampolgárság Honosítással: Részletes Információk és Feltételek

A honosítás az állampolgárság megszerzésének egyik módja, amelynek feltételeiről és módjáról Magyarországon az állampolgárságról szóló törvény rendelkezik. A magyar állampolgárság megszerzése a nem magyar állampolgárságú személy kérelmére, állampolgársági eljárás eredményeként történik. A honosítás egy hivatalos aktus, amellyel valamely állam állampolgárai közé fogadja az ezt kérő személyt. A honosítás csak kérelemre történhet és az államok belső joghatósága alá tartozik, vagyis a honosítás kérdésében mindig az adott állam dönt.

Mi is az a Honosítás?

Honosítási eljárás során azok kaphatnak magyar állampolgárságot, akik még soha nem voltak magyar állampolgárok. Azok esetében, akik korábban már magyar állampolgárok voltak, visszahonosításról beszélhetünk. Egy adott állam állampolgárának tehát az a természetes személy tekinthető, aki tartózkodási helyétől függetlenül az adott állam főhatalma alatt áll. A főhatalom alatt állás jogállamban a jogszabályoknak való alárendeltséget jelenti.

A Honosítás Általános Feltételei

Főszabály szerint honosítani a legalább nyolc éve Magyarországon élő, nem magyar állampolgárt lehet, aki büntetlen előéletű, és büntetőeljárás sincs ellene folyamatban. Emellett megélhetése biztosított, állampolgári ismeretekből magyar nyelven sikeres vizsgát tesz, továbbá honosítása az ország közbiztonságát nem sérti.

A megélhetése akkor tekinthető biztosítottnak, ha a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonyból vagy egyéb adóköteles tevékenységből származó jövedelemmel, illetve nyugdíjjal rendelkezik vagy valaki eltartja. A megélhetés biztosítottságához hozzátartozik a lakóhely is, amely igazolható például önálló lakástulajdonnal.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a honosítás általános feltételeit:

Ügyintézés menete Gyenesdiáson

Feltétel	Leírás
Lakóhely	Legalább nyolc éve Magyarországon él
Előélet	Büntetlen előéletű, büntetőeljárás nincs folyamatban
Megélhetés	Munkavégzésből vagy adóköteles tevékenységből származó jövedelem, nyugdíj, vagy eltartott személy; lakóhely biztosítottsága (pl. önálló lakástulajdon)
Nyelvtudás és állampolgári ismeretek	Magyar nyelven sikeres vizsga az állampolgári ismeretekből
Közbiztonság	Honosítása nem sérti az ország közbiztonságát

Egyszerűsített Honosítás Magyar Származás Alapján

A törvény nevesít bizonyos kedvezményeket a honosítás kapcsán. Kedvezményes honosításban részesülhet, amennyiben valamely magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy bizonyíthatóan magyar állampolgár felmenőkkel rendelkezik, vagy valószínűsíteni tudja magyar származását.

Ezen túlmenően a kérelmezőnek értenie és beszélnie kell a magyar nyelvet, honosítása nem sérti a nemzetbiztonsági érdeket és a közbiztonságot, és büntetlen előéletűnek kell lennie. Ezek a feltételek egyszerűsített honosítási eljárás keretein belül teszik lehetővé az állampolgárság megszerzését.

A leszármazási láncnak nyomon követhetőnek kell lennie. Vagyis nem elegendő például a dédnagyapja születési anyakönyvi kivonatát csatolni, hanem a köztes elődök (például apja és nagyapja) igazolását is be kell nyújtani.

Fontos megjegyezni, hogy jelentkezéskor a kérvényt magyar nyelven kell benyújtani. Külföldi dokumentumok benyújtása esetén ne felejtse el benyújtani azok hiteles magyar fordítását és diplomáciai hitelesítését. Ha Ön oltalmazotti státusszal rendelkezik, nem jogosult a gyorsított honosítási eljárásra.

A Honosítási Eljárás Menete

Az állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, a kormányablakhoz, a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz - lehet benyújtani.

Hogyan játssz magyarul a Sims 4-el?

A kérelemnek magyar nyelven az Áptv. 14. §-ban meghatározott adatokat és mellékleteket kell tartalmaznia. A magyar állampolgárság honosítással történő megszerzésre irányuló kérelemről - a miniszter előterjesztése alapján és ellenjegyzése mellett - a köztársasági elnök dönt.

A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási okiratot ad ki. A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállítástól számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek. A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követően 30 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Különleges Esetek a Honosításban

Lehetőség van közös kérelem benyújtására házastárssal és/vagy gyermekekkel. A gyermek honosításához mindkét szülő beleegyezése szükséges. A szülő hozzájárulása az igénylő lap hatóság jelenlétében történő aláírásával, illetve a hatóság vagy a jegyző előtt tett nyilatkozattal adható.

Abban az esetben, ha Magyarországon született, és születésekor nem szerezte meg szülei állampolgárságát külföldi jog alapján, és születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek, valamint Ön legalább öt éve Magyarország területén lakik közvetlenül a nyilatkozat megtételét megelőzően, további feltétel teljesítése nélkül is megszerezheti a magyar állampolgárságot. Ha bizonyítani tudja, hogy a fenti helyzetek valamelyike fennáll az Ön esetében, nem kell más feltételt teljesítenie a magyar állampolgárság megszerzéséhez.

Kettős (Többes) Állampolgárság

Ha ugyanaz a személyt egy időben legalább kettő állam egyaránt saját állampolgárának tekinti, kettős (többes) állampolgárságról beszélünk. Kettős (többes) állampolgárságot eredeti vagy származékos módon lehet szerezni.

Autó honosítás Magyarországon

A kettős (vagy többes) állampolgárság megszerzésének egyik eredeti útja a születés. Az állampolgárság születéssel történő megszerzésekor az egyes államok vagy a vérségi vagy a területi elvet alkalmazzák. A vérségi elv követése esetén - amely az európai országok jellemzője - a megszületett gyermek állampolgárságát a szülők állampolgársága határozza meg (tehát ha a gyermek szülei különböző állam állampolgárai, a gyermek mindkét szülő állampolgárságát megszerzi).

A területi elv érvényesülése következtében viszont az újszülött - szülei állampolgárságától függetlenül - annak az országnak az állampolgárává válik, amelynek területén született. Ezt az elvet alkalmazza például Kanada és az Amerikai Egyesült Államok. A két elv összeütközése következtében kettős (vagy többes) állampolgárság keletkezhet. Születéssel lesz például kettős (vagy többes) állampolgár az, aki olyan államban születik, ahol a területi elvet alkalmazzák, de szülei állampolgársága alapján a vérségi jog elve érvényesül.