A Honda első saját dízelmotorja: Az i-CTDi története és műszaki megoldásai

A Honda régóta ismert a kiváló benzinmotorjairól, de a dízelmotorok terén sokáig más gyártók termékeire támaszkodott. Ez a cikk a Honda első saját fejlesztésű dízelmotorjának, az i-CTDi-nek a történetét és műszaki megoldásait mutatja be, valamint azt, hogy ez a motor milyen modellekben jelent meg.

A Honda számos kitűnő benzinest épített már, ez volt az első saját fejlesztésű dízel motorja. Már a motor megnevezése sem túl egyszerű: az Intelligent Common Rail Turbo Direct Injection rövidítése. A név kötelez: egészen érdekes műszaki megoldásokat alkalmaztak, ilyen a levélben említett IMRC rendszer is.

Úgy tudjuk, hogy nyolc évig tartott kifejleszteni a Honda első saját dízelmotorját. A munka jó száz évvel azt követően kezdődött Japánban, hogy Rudolf Diesel szabadalmaztatta öngyulladásos motorját, és pont 60 évvel az első dízel személyautó, a Mercedes 260 D bemutatása után. Eleve a motor sarokszámai rokonszenvesek: ki mondta, hogy a motor maximum kétliteres lehet?

Az Accord dízele attól is olyan jó, hogy nem 1,9-2,0 literből kell elővarázsolni bő 300 Nm-t és 120-130 lóerőt, hanem van rá 2204 köbcenti. Szinte minden korszerű turbódízelről elmondhatjuk, hogy jól húz, erősen gyorsít, ami a Hondára is áll. Amiben az Accord új motorja többet nyújt, az kifinomult járása és könnyed felpörgése. Ezt a sok jót egy nagyon modern motorból sikerült kihozni.

Állapotot veszünk, nem kilométert!

Műszaki megoldások

A blokk és a hengerfej is könnyűfém, két lánchajtású vezérműtengely 16 szelepet mozgat, a dízelmotor bárdolatlanságának két kiegyensúlyozó tengely veszi el az élét. Gyártástechnológiai újításként a motorblokkot nem teljesen folyékony, hanem félszilárd alumínium ötvözetből öntik, ami javítja a blokk szilárdságát. A motor részecskeszűrő nélkül is megfelel az Euro 4-es normának.

Civic kipufogó leömlő választék

A Honda sosem volt a gázolajos blokkok élharcosa, a japán gyártó neve sokkal inkább a pörgős benzinmotorokkal forrt össze. Az első saját fejlesztésű dízelmotor 2003-ban, a hetedik generációs Honda Accordban jelent meg, mely 2,2 literrel és 140 lóerővel kínált alternatívát a benzines motorokkal szemben.

Gázolajos Hondák persze már korábban is készültek, ám azok más gyártók motorjait használták, többek között Isuzu és Rover eredetű dízelmotorok is kerültek Honda géptető alá.

IMRC rendszer

Az említett IMRC rendszer a szívócső geometriáját változtatja meg, méghozzá úgy, hogy két, párhuzamosan haladó csatornából az egyiket a rendszer egy fojtószeleppel le tudja zárni. Az így létrejövő kis keresztmetszetű csatorna miatt örvénylés alakul ki, amely - hasonlóan a közvetlen befecskendezéses benzinmotorokhoz - előnyösebb égési feltételeket idéz elő bizonyos terhelési tartományokban.

A vizsgált Honda esetében az IMRC beavatkozó tag működteti a lezárószelepet, aminek a végén egy potenciométer található a kívánt zárási szög visszaigazolásához. Mindezek működtetésére az ún. IMRC mágnesszelep szolgál, ami természetesen az ECU-tól kap folyamatos vezérlést.

IMRC mágnesszelep és a visszajelző potenciométer kapcsolata

IMRC mágnesszelep és a visszajelző potenciométer kapcsolata

Civic EK tuning lehetőségek

Az i-CTDi motorral szerelt modellek

Az i-CTDi motor a következő modellekben volt elérhető:

  • Honda Accord (2003-2008)
  • Honda Civic (2005-2011)
  • Honda CR-V (2005-2009)

Az i-CTDi utódja

Második nekifutásra egy kisebb, 1,6 literes öngyulladós motorral rukkolt elő a Honda, ami jelenleg is elérhető a Civic kínálatában, ám úgy tűnik, hogy a Honda második gázolajosa lesz egyben az utolsó is.

A Honda tervei szerint 2025-re az európai kínálat összes modelljéből elérhető lesz hibrid vagy teljesen elektromos változat, az ugyanilyen meghajtású modellek globális aránya pedig 2030-ra eléri a kétharmadot.

A Hondának persze ez a döntés kevésbé nehéz, mint más gyártóknak, ugyanis a dízelek iránt egyre csökkenő kereslet mellett a Hondánál csak mellékszerep jutott a gázolajosoknak. A döntésnek azért voltak előjelei, ugyanis a két éve debütált CR-V már csak benzines és hibrid kivitelben készül, holott a nagyobb SUV-k körében még keresettek a gázolajos erőforrások.

A 2021-es dátum egyébként egybeesik az angol Honda gyár bezárásával, ahol a Civic is készül, így minden jel arra utal, hogy a jelenleg futó Civic generációval együtt megy nyugdíjba a cég utolsó dízelmotorja.

Műszaki adatok: Honda CB500 (1998)

tags: #honda #elso #sajat #dizel #motor