A fénysorompó jelzései és a vasúti átjárók biztonsága

A kereskedelmi TV-híradókban sokszor látjuk a szenzációhajhász hírt, miszerint „Úristen, nyitva volt a sorompó, és jött a vonat!”. Nyilvánvalóan nem szerencsés, ha egy fény- és félsorompó valamilyen üzemzavar miatt nem működik, és az is nyilvánvaló, hogy ez a helyzet csökkenti a vasúti átjáró biztonsági szintjét. Ugyanakkor szeretnénk rávilágítani arra, hogy ebben az égvilágon semmi szenzáció nincs, sajnos előfordul időnként, és fontos, hogy a KRESZ pontosan szabályokkal rendelkezik az ilyen esetekre. Tehát aki tudja a KRESZ szabályait, azt meglepetés nem érheti.

A vasúti átjáró veszélyes hely. A közelmúltban történt súlyos balesetek is rámutatnak arra, hogy muszáj felfrissítenünk tudásunkat, amelyek a vasúti átjárókra vonatkoznak, legalábbis a KRESZ-szintjén. Sajnos nagyon sok autós nincs tisztában például azzal, mit is jelent pontosan, ha fehéren villog a lámpa az átjárónál.

Ennek a cikknek a célja, hogy felhívja a figyelmet a közút-vasút szintbeli keresztezésének fokozott balesetveszélyére, valamint arra, hogy kiemelten kell foglalkozni a témával a közúti gépjárművezető-képzés elméleti és gyakorlati szakaszában egyaránt. Az átjárókban bekövetkezett balesetek nagy többsége megelőzhető lenne, ha a közúti járművezetők fokozott óvatossággal és körültekintéssel közelítenék meg ezeket a veszélyes helyeket. Bár a műszaki meghibásodás nem zárható ki, legtöbbször nem erről van szó.

Ez a cikk egy régóta dédelgetett terv megvalósítására ad lehetőséget. Gyerekkori barátommal 16 évesek voltunk, amikor beléptünk a MÁV Ferencvárosi Járműjavító műhelyébe, hogy szerencsét próbáljunk. Nagy nyitottsággal fogadott minket a vasút világa, és olyan feladatokat kaptunk, amelyek során rengeteget tanulhattunk. Dani barátom ma is ugyanazt az öltözőszekrényt használja, amibe akkor bepakoltunk. Közel húsz év telt el, és mára mindketten oktatók lettünk. Ő oktató mozdonyvezető, én pedig közúti járművezető szakoktató. Elhivatottságunknál és szakirányunknál fogva örökzöld téma köztünk a közút-vasút szintbeli kereszteződése. Egységes véleményünk, hogy a fokozott balesetveszély miatt csökkenteni kellene az átjárók számát. Egyértelmű, hogy ezt nem lehet minden jelenlegi átjáró esetében megvalósítani, de ahol van alternatív megoldás, ott láthatóak az erre irányuló törekvések. Egyéb megoldásokon is dolgoznak a mérnökök, melyekkel biztonságosabbá lehetne tenni a szintbeli kereszteződéseket, ahol azok nem válthatóak ki alul- vagy felüljáróval.

A 2019-es Gépjármű Szakértői Szeminárium és Járműakadémia előadás sorozaton volt szerencsém végighallgatni Nagy Sándor gépészmérnök, műszaki fejlesztő előadását. Balázs Dániel oktató mozdonyvezető a következőkben mélyebb vasutas összefüggésekkel magyarázza, hogy miért kritikusak még ma is a biztosítóberendezésekkel ellátott vasúti átjárók.

Renault ablaktörlő relé hibái

A vasúti átjárók jelzőberendezései és a KRESZ szabályai

A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések a következők:

• a fénysorompó,
• a félsorompó és
• a teljes sorompó.

A vasúti F.2.-es utasítás a fénysorompó megnevezést használja, ha csak fénysorompó van, illetve akkor is, ha e mellett van félsorompó. Útsorompónak hívja, ha teljes sorompó van telepítve. Hogy megértsük a fény- és útsorompók működését, némiképpen meg kell ismernünk a vonatok biztonságos közlekedését garantáló berendezések működését.

A KRESZ (1/1975. (II. 19.) KPM-BM rendelet) egyértelműen szabályozza az átjárók megközelítését és a jelzések értelmezését:

• A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett lévő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
• A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színű - sorompórúddal lezárja.
• A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színű sorompórúddal lezárja.

KRESZ szabályok vasúti átjáróknál

1. A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.
2. A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül -, legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
3. Két, felváltva villogó vörös jelzés a vonat közeledtére szólít fel. Álljon meg a vasúti átjáró előtt és csak akkor haladjon tovább, ha a vörös jelzés kialudt és újra a fehér jelzés villan fel.
4. Amennyiben nincs semmilyen jelzés, a berendezés NEM működik! Álljon meg a vasúti átjáró előtt és csak azután haladjon tovább, ha meggyőződött róla, hogy nem jön vonat.
5. A folyamatosan villogó fehér fény nem azt jelenti, hogy nem jön vonat, az csupán ellenőrző jelzésként funkcionál, vagyis azt jelzi, hogy a berendezés helyesen működik, szóval ha vonat érkezik, akkor át fog váltani pirosra.

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb jelzéseket és a hozzájuk tartozó teendőket:

A fénysorompó működésének vasúti háttere

A fénysorompó többnyire nem „önmagában van”, hanem a vasúti biztosítóberendezés része. A vasút különböző berendezései a pálya útján érzékelik a vasúti jármű jelenlétét. A nyílt pálya és az állomások megfelelő szakaszain a két sínszálba egy-egy úgynevezett szigeteltsín szakasz van beépítve, ami kialakítástól függően egy olyan néhány méteres sínszakasz, amely villamosan el van szigetelve.

Használt Suzuki Wagon R+ tapasztalatok

Ezt a vasúti jármű kerékpárja (így hívják az abroncsok, a kerékvázak és a tengely összeszerelt együttesét), erre ráhaladva képes rövidre zárni, és a záródó áramkörből információ származik a berendezés felé a vasúti jármű jelenlétéről.

A vonatok érzékelésének sajátosságai

Fontos tudni, hogy sajnos nem csak a vasúti jármű képes zárni ezt az áramkört, hanem más is. Például esőzéstől elázott pálya a víz révén szintén zárja a szigeteltsín áramkörét. Ennek ellenére mégsem találkozunk indokolatlanul lezárt fény- és útsorompókkal. Ennek magyarázata pedig az, hogy a berendezés csak kellően alacsony áramértékre jelzi, érzékeli a vasúti jármű jelenlétét. A víz például bár vezeti az áramot, de a vasúti kerékpárhoz képest rosszul, így a berendezés a magas áramérték miatt nem értelmezi azt vasúti járműnek.

Az áramkör biztos zárásának egyik további feltétele a sínkorona és az abroncs futófelületi talppontja közötti megfelelően alacsony ellenállás, ami a tengelyterhelésből, illetve a jármű tömegéből származik. Minél nehezebb a jármű, annál kisebb ellenállással zárja az áramkört. A határérték pedig 6 tonna. A 6 tonnánál kisebb tömegű járművek bizonytalanul működtetik ezeket a berendezéseket, hiszen csekély tömegük révén adott esetben a berendezés az érzékelt magasabb áramérték miatt nem biztos, hogy vasúti járműnek fogja azt tekinteni - akárcsak az elázott pálya esetében. Ilyen járművek lehetnek speciális, fenntartási feladatokat szolgáló céljárművek. Ezek a vonatközlekedéstől eltérő szabályok szerint ugyan, de szintén közlekedhetnek vasúti pályákon, ezekre számítani kell.

És hogy végre választ adjunk a kérdésre, többek között az ilyen járművek feltűnése miatt nem lehet a fénysorompó villogó fehér jelzése zöld fény. A villogó fehér fény mellett a fent vázolt okokból kifolyólag is lehet számítani vasúti jármű érkezésére.

Fénysorompók működtetése és vasúti jelzőberendezések

A fény- és útsorompókat kezelhetik (azaz zárhatják és nyithatják) a forgalmi szolgálattevők, ennek mikéntjét Forgalmi Utasítás és az Állomási Végrehajtási Utasítás szabályozza részletesen. Másik kezelés a vonat általi működtetés.

Hőmérséklet beállítások a Mazda 3-ban

Nyílt pályán, illetve egyes állomások területén a vágányon közeledő vonat érzékelőelem segítségével tilos jelzésűre (villogó piros) állítja a fénysorompót 40 másodperccel áthaladása előtt, majd a pirosra állítás után 12 másodpercen belül elindul a csapórúd. A késleltetésre azért van szükség, hogy a hosszabb és lassabb járművek is elhagyják a veszélyes területet; késleltetés hiányában a járművek kárt tehetnének a sorompóban.

Ahol a fénysorompó nem „önmagában van”, ott kétféle megoldás létezik a vasúti oldal ellenőrzésére:

1. Az egyik a "fénysorompót ellenőrző útátjárójelző", amely a közeledő vonat felé mutat két felváltva villogó fehér fényt akkor, ha a fénysorompó rendben lezáródott.
2. A másik, ahol egy fényjelző van függésben a fénysorompóval, ez az ún. "útátjáró fedezőjelző", amely vörös fényt jelez a vonat felé, ha a sorompó nyitva van, zöld jelzést, ha az rendben lezáródott, és egy kiegészítő villogó fehér fény segítségével a vörös fénnyel együtt jelzi a vonatszemélyzetnek, ha a sorompónál üzemzavar áll fenn.

Van azonban még egy fontos elem: a magasabb sebességre (120 km/h feletti) alkalmas fővonalainkon jellemzően a sorompóval függésben vannak a vasúti jelző- és biztosítóberendezések, tehát szabad jelzés csak akkor állítható a jelzőre, ha annak minden feltétele adott. Egy ilyen feltétel például az útba eső fénysorompók működőképessége és tökéletes működése. Így a vonat szabad jelzés hiányában eleve nem haladhat a kérdéses szakaszon teljes sebességgel.

Üzemzavarok és teendők

Mint már utaltunk rá, a fény- és útsorompókat adott esetben kezelhetik a forgalmi szolgálattevők, de a vonat által vezérelt berendezések sincsenek felügyelet nélkül, hanem azok vissza vannak jelentve az adott szakasz forgalomirányításával megbízott dolgozóhoz. Amely sorompók a forgalomirányító felé visszajelentésre kerülnek, azokról a biztosítóberendezés kezelőpultján információk látszanak annak állapotáról. Amennyiben a sorompó valamilyen hiba miatt „zavarba esik”, azaz üzemzavar lép fel, akkor erről fény- és hangjelzés tájékoztatja a forgalomirányítót. A hiba elhárításáról azonnal intézkedni kell, tehát értesítik az eseményről a biztosítóberendezés szerelőket, akik kiszállnak a helyszínre és megkezdik a javítást.

A fénysorompó üzemzavara esetén a vasút részéről is eltérő protokoll van érvényben, tehát olyan csak nagyon extrém esetben fordulhat elő, hogy egy száguldó vonat bukkan fel hirtelen a működésképtelen fénysorompónál (erre akkor lehet esély, ha épp a közeledő vonat előtt közvetlenül hibásodik meg a sorompó). Jellemzően szerencsére nincs ilyen, de ha van is, lásd a KRESZ vonatkozó pontjait az átjáróban való közlekedésről, illetve annak megközelítéséről.

A mozdonyvezetői protokoll üzemzavar esetén

Üzemzavar esetén a vonat számára 15 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, amellyel megközelítheti az átjárót. Értesíteni kell ugyanakkor a mozdonyvezetőt is arról, hogy a sorompó zavarban van, és a sorompó helyének megadásával utasítják a mozdonyvezetőt arra, hogy az adott helyen legfeljebb 15 km/h-val közlekedhet, csak ennyivel közelítheti meg az átjárót. A sebességet csak az átjárón való áthaladás után fokozhatja, ha ezt engedi számára a biztosítóberendezés, továbbá a közelítés közben hangjelzést is kell adnia.

Sötét fénysorompó - mit jelent?

A vasúti biztosítóberendezésnek lehetnek speciális üzemállapotai, karbantartás vagy műszaki hiba miatt. Ez esetben a vonatközlekedés szigorú szabályok mellett továbbra is fenntartható, függetlenül attól, hogy a fénysorompó milyen jelzést ad a közút felé vagy ad-e egyáltalán bármilyen jelzést. Amikor sötét a fénysorompó, akkor is számítani kell vasúti - vagy bármilyen, akár kétéltű - jármű közlekedésére.

Érdekességképpen megjegyezzük, hogy amikor csak egy rövid ideig lesz sötét a sorompó, az akkor van, amikor az adott vágányon vagy kétvágányú pálya esetén valamelyik vágányon úgynevezett menetirányváltás történik. Ilyenkor a berendezés egy öntesztet hajt végre, ami rövid időre sötétre állítja a fénysorompót.

Ha tartósan sötét a fénysorompó, annak komoly oka van. Ha valamilyen műszaki hiba lép fel a fénysorompónál, akkor a felügyeletével megbízott forgalmi dolgozó lehetőségekhez képest megpróbálja azt elhárítani. A villogó fehér fény kintlétét a vasúti utasításrendszer is megtévesztőnek minősíti, így ha a normál üzemállapot nem állítható helyre, akkor meg kell szüntetni a villogó fehér fényt, és a vonatokat megfelelő értesítés után a sötét fénysorompón át kell közlekedtetni, külön szabályok betartása mellett.

De van úgy, hogy a fénysorompó üzemszerűen lesz sötét. Ez pedig akkor van, ha a fénysorompó behatási pontja - a szigeteltsínes vágányszakasz, ami a mindenkori pályasebesség figyelembevételével kellő távolságban az útátjáró előtt található - és az útátjáró között a közlekedő vonat több, mint 5 percet állt. Ez történhet megnövekedett utasforgalom, műszaki nehézség vagy baleset (gázolás) miatt. Ennek oka, hogy például egy gázolás esetében, amikor mentő, rendőr, tűzoltó és egyéb szakhatóságok intézkedése miatt vesztegel a vonat, ne tartsa feleslegesen zárva a sorompót. Ilyenkor a csapórudak percek alatt állnak csak vissza a függőleges helyzetükbe, majd az optikák elsötétülnek. Külön szabályok betartása mellett az 5 percen túl álló vonat is elindulhat, áthaladhat az útátjárón.

Illetve ne felejtsük el, hogy kétvágányú pályák esetében, ha nem áll elég idő rendelkezésre, a nem érdekelt vágányon közlekedő vonat mozdonyvezetője nem szerez tudomást a fénysorompó állapotáról, tehát ez esetben is mindenképpen számítani kell vasúti jármű érkezésére. Tartósan sötét lehet a fénysorompó továbbá, ha pályakarbantartás alkalmával a munkavonat közlekedése miatt azt kikapcsolták, hiszen a hosszas tartózkodások miatt amúgy is előidézné ezt az üzemállapotot.

A fénysorompó akkor is kerülhet zavar állapotba és válhat sötétté, ha a vonat az előírt időnél hosszabb ideig tartózkodik abban a térben, amely a fénysorompó két érzékelője között van. Tehát a vonat pirosra állította a fénysorompót, de a meghatározott idő alatt nem tudta feloldani, mert még a feloldó érzékelőelemnél nem haladt át. Ilyenkor a félsorompó nagyon lassan emelkedni kezd, felnyílik, majd sem piros, sem fehér fényt nem ad a fénysorompó. Ehhez a problémához nem kell sok, elég egy tilos jelző, vagy tilos jelző és egy hosszabb szerelvény. A zavar helyzet magától, mindenféle javítás nélkül elmúlik, ha a szerelvény áthalad az érzékelőn.

Sebesség és látási viszonyok a vasúton

A vasúton nincs olyan szabály, amely szerint a belátható pályahossz szerint kellene megválasztani a sebességet. A belátható pálya hossza lehet kisebb - vagy akár nulla is - mint a féktávolság. A kötöttpálya, a lokális környezetszennyezés hiánya és a csekély gördülési ellenállás előnyein túl ez utóbbi hátrányaként a sokszoros fékút jelenik meg. Ha a belátható pályahossz hatással lenne a sebességre, a közlekedés ezen ága értelmét vesztené a súlyos menetidő növekedés miatt.

Ha egy útátjáróra például terepviszonyok miatt nem biztosítható a csökkentett rálátási háromszög, akkor az illetékes közlekedési szakhatóság elrendelhet a vasúti pályára - pontszerű - sebességkorlátozást. Rossz látási viszonyokról a vasúton akkor beszélünk, ha a látótávolság 200 méter vagy az alatt van. Ezt szabatosan úgy mondják, hogy a távolbalátás korlátozott. Ha az adott vasútvonal vagy pályarész és a rajta közlekedő vasúti jármű megfelelő műszaki felszereltséggel bír és ezek működése az utasításban előírtak szerinti és kifogástalan, akkor a látástávolság miatt nem kell csökkenteni a vonatok sebességét. Azok - egy vasúti fogalommal élve - a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhetnek, amely Magyarországon legfeljebb 160km/h.

tags: #hogyan #jelzi #a #fenysorompo #a #vasuti

• Tetőcsomagtartó felszerelése Zoe-ra
• Megbízható városi autó: Fabia Sedan
• Teljes útmutató a Suzuki kormánytávvezérlőhöz
• Škoda Fabia Rally2
• W124 modellautó útmutató