A Helyzetjelző Lámpa Színe és a KRESZ Szabályai: Átfogó Útmutató a Járművilágításhoz

A közúti forgalomban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem tudják, mire szolgál az úgynevezett nappali menetfény. Ezeket a sofőröket más autósok rendszerint kíméletlenül ostorozzák a közösségi felületek kommentjeiben, rávilágítva arra, hogy a menetfény teljesen más, mint a tompított fényszóró. Anno a KRESZ-vizsgán jó esetben betéve tudtuk, hogy melyik lámpa, mire való, később azonban kissé megfakult ez a tudás, így sokszor azzal sem vagyunk tisztában, mikor, mit kell használni. Mindannyian találkoztunk már az utakon ún. lámpa analfabétékkal, akik vagy egyáltalán nem kapcsolnak világítást rossz látási viszonyok közepette, vagy nem a megfelelő lámpát választják, ezzel elvakítva és veszélyhelyzetbe sodorva autóstársaikat. A lámpáknak az alap feladatuk, hogy a biztonságos közlekedés érdekében lássunk és mi is jól látszódjunk mások számára. Ebben pedig kulcsszerepet játszik autónk világításrendszere.

Nappali Menetfény (DRL)

A menetfény - szakszerű és hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa - a nevéből adódóan a gépjárművek nappali kivilágítására, helyzetének megjelölésére szolgál. A nappali menetjelző lámpák legfontosabb ismérvei, hogy csak színtelen (fehér) fényt bocsáthatnak ki, továbbá a tompított fényszóróhoz képest gyengébb a fényerejük, ezáltal nem arra szolgálnak, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsák, hanem hogy a jármű helyzetét jelezzék más közlekedők felé. Hasonlóan fontos ismérv - amit sajnos sokan nem tudnak -, hogy kizárólag előre bocsátanak ki fényt, hátra azonban nem. A nappali menetfények célja, hogy a gépjárművek könnyebben észrevehetők legyenek nappal, azonban nem világítják meg az utat, ezért nem helyettesítik a tompított fényszórót. A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát. Ennek oka, hogy a nappali menetfény fényerejét úgy állították be, hogy a láthatóságot szolgálja. Erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál.

A KRESZ előírása szerint a forgalomban résztvevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A nappali menetfény nappal, jó látási viszonyok között bárhol használható, automatikusan kapcsolódik be gyújtáskor, és a helyzetjelző vagy tompított fényszóró felkapcsolásakor elalszik.

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 55/A §-a alapján: „A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.”. A rendelet 55/B §-a nappali menetjelző lámpára vonatkozó további műszaki feltételek sorában meghatározza, hogy gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni. A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy automatikusan bekapcsoljanak, amikor a jármű motorját beindítják. 2011 óta szériafelszerelés az EU piacain forgalomba hozott autókban a nappali menetfény. Ennek többféle változatát alkalmazzák a gyártók, van automatikusan, a gyújtás ráadásával már felkapcsolódó, van külön kapcsolható, léteznek többfunkciós (tehát másodlagos üzemmódban fényt váltva indexként is alkalmazott) változatai.

A nappali menetfény utólagosan is felszerelhető, de fontos, hogy a lámpák elhelyezése és működése megfeleljen az előírásoknak. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól minimum 60 cm-re -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light).

Útmutató Mondeo izzó cseréhez

Hiba a Nappali Menetfény Használatában

Sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak nappali menetfényt használnak ilyen körülmények között, vagy egyáltalán nem kapcsolják be a világítást, amivel nemcsak balesetveszélyt okoznak, hanem komoly pénzbírságot is kockáztatnak. Amennyiben a látási viszonyok romlanak (pl. ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy már besötétedett), a nappali menetjelző lámpa használatának már nincs helye, hiszen előre már elégtelen fényt bocsátanak ki, a hátsó lámpák pedig teljesen sötétek maradnak. Sok járművezető gondolja úgy, hogy a gépjármű indításakor automatikusan működő nappali menetfénnyel jól látható a járművük, pedig ilyenkor csak az első lámpák égnek, a hátsók nem, szemben a tompított fényszóróval, ami elöl-hátul láthatóvá teszi a járművet, ezzel is segítve az esetleges balesetek elkerülését. Autótípustól függő az is, hogy az autó frontrészén elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak-e a hátsó helyzetjelző lámpák. Nem árt tudni, hogy a nappali menetfények nappal növelik a jármű láthatóságát, de rossz időben és sötétben nem helyettesítik a tompított fényszórót.

Helyzetjelző Lámpa

A helyzetjelző lámpák feladata, hogy jelezze a többi vezetőnek a gépjármű láthatóságát. Használatával az álló jármű könnyebben észrevehető olyan területen, ahol az úttest nem kellőképpen megvilágított. A helyzetjelző lámpák fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - sötétben, tiszta időben 300 méter távolságról észlelhetőnek kell lennie. A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az összes helyzetjelző lámpa - az 57. § (3) bekezdésében említett esetet kivéve - csak együttesen legyen kapcsolható.

Két első és két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni - az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a 118. §-ban említett kerti traktort kivéve - minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt egy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell, ezen kívül egy első helyzetjelző lámpával fel szabad szerelni. Két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni a pótkocsit; az oldalkocsi nélküli motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiján egy hátsó helyzetjelző lámpa is elegendő. Minden járművet fel szabad szerelni a jármű oldalán elhelyezett oldalirányban fényt kibocsátó, nem vakító, oldalsó helyzetjelző lámpával (lámpákkal).

Helyzetjelző Lámpák Színei és Fényereje

A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki. Az őszi/téli, ködös időszakokban a tompított világítás nappal is javasolt, mert így biztosan felkapcsolnak, láthatóvá válnak a hátsó, piros helyzetjelző fények is. A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált, a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt.

Tompított Fényszóró

A tompított fényszóró az autó alapvilágításának része, és elsődleges célja, hogy a jármű előtt megfelelő látási viszonyokat biztosítson anélkül, hogy elvakítaná a szembejövő forgalmat. A reflektorral ellentétben a tompított világítás fénye lefelé és oldalirányba vetül, így egyenletesen világítja meg az út szélét is. A KRESZ-szabály szerint: éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a járműveknek tompított fényszórókkal kell világítaniuk, nem elegendő a nappali menetfény. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Tehát az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott! A KRESZ is előírja a tompított fényszóró használatát, ami a jelenlegi időjárási körülmények között különösen fontos még nappali fényviszonyok mellett is. Tompított fényszórónál ugyanilyen feltételek mellett a minimális távolság 40 méter.

Swift helyzetjelző hibaelhárítás

Távolsági Fényszóró

A távolsági fényszóró ezzel szemben jóval erősebb fényt bocsát ki, ami nagyobb távolságra is bevilágítja az utat. A reflektor feladata, hogy éjszaka és jó látási viszonyok mellett segítse a gépjármű vezetőt abban, hogy messzebbre ellásson. Csak lakott területen kívül és éjszaka használható, fontos szabály, hogy alkalmazása során nem lehet a szembejövő vagy éppen előttünk haladó forgalmat elvakítani. Távolsági fényszóró sötétben és tiszta időben legalább 100 méter távolságot kell, hogy megvilágítson. Távolsági fányszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt. A távolsági fényszóró fénye ködben visszaverődhet a sofőrre, ami zavaró lehet vezetés közben, ezért csak indokolt esetben ajánlott használni.

Ködlámpák

Ködös időben fontos szerep jut a ködlámpák használatának, azonban nem mindenki alkalmazza helyesen őket. Az első ködlámpa a tompított fényszóró kisegítő eszköze, alapvető feladata, hogy korlátozott látási viszonyok mellett segítse a gépjármű láthatóságát, illetve az úttest jobb megvilágítását. Rossz látási körülmények esetén tehát bármikor alkalmazható (kivéve álló jármű). Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé. Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek. Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire, mert nem arra készült.

A KRESZ kimondja: „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” 6/1990 KÖHÉM rendeletben konkrétan meg van fogalmazva: „Az első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását. Hátsó ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.” Az előzőek alapján kijelenthető: a ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható!

Hátsó ködzárófény: erőteljes fénnyel világít, amely nagyobb távolságból is látható. Ködös időben észrevehetővé teszi az autót a mögötte közlekedők számára, de javuló látási viszonyok között mindenképp le kell kapcsolni, hogy ne vakítsa el a többieket. Ennek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból. És mindig csak a sorban az utolsó autós használja! Ha mögötted már autózik valaki - és nem ment beléd -, te bátran lekapcsolhatod a ködzárót, mert lát téged, ő majd felkapcsolja. Ha hosszabb sor alakul ki, az első és hátsó ködlámpákat érdemes lekapcsolni, hogy ne zavarják a többi járművet. A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalmi szituációtól is függ. Amikor országúton, vagy autópályán már hosszabb sor jön össze, tehát minden bizonnyal a mögöttes forgalom már észlelte az előtte haladót, akkor időszakosan lekapcsolható a ködzárófény, majd ha ismét magában, vagy sorzáróként halad a kocsi, akkor felkapcsolható. Ez az első ködlámpákra is igaz: utolérve a sort, ha várható a huzamos idejű együtthaladás, akkor a sorban haladók lekapcsolhatják az első ködlámpát is, ha ezzel nem rontják a saját látási távolságukat.

Egyéb Világítási Eszközök

• Féklámpa: A féklámpa, amely a fékpedál érintésével villan fel, arra szolgál, hogy jelezze a mögöttes forgalom számára, hogy a gépjármű csökkenti sebességét. Szerepe nagyon fontos a biztonságban, mivel a mögöttünk haladók a lámpa segítségével értesülnek arról, hogy épp fékezünk. Féklámpának nappal, ráeső napfényben legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie.
• Hátrameneti lámpa: Ezzel a világítási eszközzel lehet jelezni a többi járművezető részére, hogy az adott jármű a megszokott mozgástól eltérően hátramenetben közlekedik, egyúttal segíti a vezetőt éjszakai viszonyok közepette, hogy a mögötte lévő területet jobban belássa.
• Irányjelző: Irányváltoztatás esetén kötelező a használata, emellett induláskor a baloldali indexet, megálláskor a jobboldali indexet kell alkalmazni. Az irányjelzőnek ráeső napfényben legalább 50 méterről, sötétben, tiszta időben legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie.
• Figyelmeztető lámpa (vészvillogó): A figyelmeztető lámpa használatával jelezni lehet a többi járművezető számára, hogy csak óvatosan lehet az adott járművet megközelíteni vagy elhaladni mellette. Amennyiben a jelzőfény szaporán világít, az autó vezetője vészfékezést hajt végre. A vészvillogó (elakadásjelző lámpa) használatával kapcsolatban is számos anomáliával találkozni. Például a villogó használata nem jogosít fel senkit a pofátlan, a forgalmat akadályozó parkolásra, boltba beugrásra.

A Világítási Rendszerek Jogszabályi Háttere és Műszaki Követelményei

A fényszórók és a hozzájuk tartozó fényforrások biztonságtechnikailag releváns gépjárműtartozéknak tekintendők, vagyis a gépjármű forgalomba állása előtt hivatalos jóváhagyást igényelnek, és az eredeti konstrukció szabályoknak ellentmondó átalakítása vagy manipulálása nem megengedett. Minden fényszóró azzal a fényforrással (halogén, xenon vagy LED) együtt kapja meg a típusvizsgát, amellyel üzemeltetni kell. Ha a fényforrást egy nem típusellenőrzött, a fényszóró engedélyében nem szereplő fényforrásra cserélik, akkor az engedély, és ezzel a jármű forgalmi engedélye is érvénytelenné válik.

Helyzetjelző izzó csere Burgman 650

Európában az UNECE (United Nations Economic Commission for Europe), magyarul ENSZ-EGB (Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága) által megalkotott ECE szabályozásai és az azokon alapuló nemzeti előírások tartalmazzák a gépjárművek világító és fényjelző berendezéseit érintő kötelező előírásokat - „Egyezmény a közúti járművekre, a közúti járművekbe szerelhető alkatrészekre, illetve a közúti járműveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról és ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről”. Az Egyesült Államok nem írta alá az 1958-as Genfi Egyezményt, ezért ott az ECE-től eltérő FMVSS (Federal Motor Vehicle Safety Standards) szabályozás van érvényben. Ez egyben azt is jelenti, hogy az európai direktíváknak megfelelő világító és jelzőlámpákkal felszerelt gépjárművek nem felelnek meg az ottani előírásoknak, vagyis exportálás előtt azokat át kell alakítani.

A vonatkozó magyar és Európai Uniós jogszabályok rendkívül hasonlóak. Magyarországon a beszereléssel és használattal kapcsolatos nemzeti szabályozást egyrészt az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttesrendelete a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) tartalmazza, amely a genfi ECE-R48-01 és a brüsszeli EEC 76/756 Európai Uniós normatívákon alapul. A másik hatályos szabályozás a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, a Magyarország területén közlekedő járművekre terjed ki. A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a Magyarországon elfogadott ENSZ-EGB (ECE) előírásokat. A KRESZ 44. §-a a forgalomban részt vevő járművek kivilágításával, míg a 45. § az álló járművek kivilágításával foglalkozik. A gépjárművön, csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír vagy megenged. A világító és fényjelző berendezések optikai tengelyét - kivéve a tompított fényszóróét, a ködfényszóróét, a hátrameneti lámpáét és a jármű oldalán elhelyezett fényjelző berendezésekét - úgy kell beállítani, hogy az megközelítőleg vízszintes, és a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjával párhuzamos legyen.

Az 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet A. Függelék A/25. számú melléklete szabályozza, hogy a gyártóknak egy adott fényforráson vagy fényszórón milyen kötelező jellegű jelöléseket kell feltüntetni, illetve milyen feliratokkal kell azokat egységesen ellátni. Fényforrások esetén a jelöléseket az aljzaton kell feltüntetni, de csak abban az esetben, ha a világítási jellemzőket nem befolyásolja hátrányosan. Izzólámpák esetén a névleges feszültségség értékét (a 37. számú EGB-szabályozás szerint): 6 ill. 6V, 12 ill. 12 V, vagy 24 ill. EK (vagy EC - Európai Közösség) alkatrésztípus jóváhagyási jelét: Európai Uniós vizsgálaton átesett, jóváhagyott típus jelölése, amely egy téglalappal határolt „e” betű, amelyet a típusjóváhagyást kiadó ország száma vagy betűjele követ. ECE (Economic Commission for Europe) jelölést: körrel határolt „E”-betű valamint egy szám, amely azt definiálja, hogy a fényforrást melyik országban tanúsították. A lencsén a gyártó márkanevét, ill.

A lámpák beállítása és karbantartása

A helyes fényszóró használat mellett az sem mindegy, hogy jól vannak-e beállítva a lámpák. Ez a régebbi típusú autóknál jelent problémát, a modern gépjárművekben már intelligens rendszerek gondoskodnak a megfelelő beállításról. Bár az interneten sok cikk elérhető azzal kapcsolatban, hogyan kalibráljuk a fényszóró magasságát házilag, mi inkább azt javasoljuk, hogy érdemes mindezt szakemberre bízni egy gyors és nem túl költséges beavatkozás keretében. Ugyanilyen fontos a kiégett izzók mihamarabbi cseréje. A tompított világítás ellenőrzése nem bonyolult, és indulás előtt érdemes pár pillanatot rászánni.

Főbb világítási típusok áttekintése

tags: #helyzetjelző #lámpa #színe #kresz #szabályok

• kuplungproblémák Suzuki Ignis esetében
• Autógumi leadási pontok Szolnok környékén
• Ablakmosó motor karbantartási tippek
• tudjon meg többet a Legrádi Autószerviz szolgáltatásairól
• Clio II variánsok és motorok