A Házassági Bontó Kereset Benyújtása Három Példányban és a Válóper Menete Magyarországon
A házasság vagy élettársi kapcsolat kezdetén kevesen gondolnak a kapcsolat esetleges megszűnésére, pedig a statisztikák szerint a házasságok jelentős része válással végződik. A válás nemcsak érzelmileg megterhelő élethelyzet, hanem komoly jogi kihívásokat is tartogat. Ebben a rendkívüli helyzetben a felek nem tudnak tisztán gondolkodni. Feszültek, idegesek, sokszor nem tudnak odafigyelni a munkájukra, nem tudnak enni, aludni, csak egyetlen dolog körül forog a gondolatuk, és ez a válás. Érzelmi hullámvasúton ülve jutnak el odáig a házastársak, hogy nagyon komoly, életüket jelentősen befolyásoló döntésekről kellene egyeztetniük. A bontóper pokollá teheti a házastársak életét, hatással van a családi baráti kapcsolatokra, gyermekeik lelki állapotára, munkájukra, vagyoni helyzetükre. Cikkünkben bemutatjuk a válóper menetével kapcsolatos tudnivalókat, a házassági vagyonjogi kérdések kezelését, a gyermekek helyzetének jogi szabályozását, valamint a tartásdíj és közös lakás problémakörét. Szó esik arról is, hogyan lehet egy válást közös megegyezéssel gyorsan lebonyolítani, és milyen tényezők vezetnek elhúzódó, vitás perekhez.
A Válóper Megindítása: A Keresetlevél és Annak Benyújtása
A házasság felbontását a bíróságon kell kérelmezni. A kérelmet a férj vagy feleség nyújtja be, illetve közös megegyezés esetén együtt is kérelmezhetik a házasság felbontását. A válókereset az az irat, amellyel a válóper megindítható. A házasság felbontása iránti pert személyesen kell megindítani, ami nem zárja ki, hogy a keresetlevelet jogi képviselője (ügyvéd) útján terjessze elő az illetékes bíróságon.
A Keresetlevél Tartalma: Szükséges Adatok és Információk
Nagyon fontos, hogy a keresetlevelet jól írjuk meg, és az minden lényeges adatot tartalmazzon. Határozott kereseti kérelmet, amelyből kiderül, hogy a házasság felbontását közös megegyezéssel vagy kötelező előadni a válás okait. A keresetlevél magában foglalja a házasság felbontására irányuló kifejezett kérelmet. Meg kell jelölni benne a házasság megkötésére vonatkozó adatokat, valamint meg kell adni a házasságból született közös gyermekek születési adatai, valamint az életközösség megszüntének időpontját. Közös megegyezés esetén ennek a kereseti kérelemből világosan ki kell derülnie.
A keresetlevélnek számos formai elemen túl tartalmaznia kell:
- bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet,
- a perben érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
- az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,
- az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és
- a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.
Ezek hiánya esetén a bíróság visszautasítja a keresetlevelet és azt újra, immáron megfelelő formában kell előterjeszteni. A keresetlevélben szereplő valamennyi adatot, tényt vagy információt igazolni kell. A keresetindításra való jogosultság feltétele, hogy a felek házasságban éljenek: ez pedig a házassági anyakönyvi kivonattal igazolható. A lakcímkártya másolatának benyújtásával igazolható az alperes lakóhelye vagy a felek utolsó közös lakóhelye. Emellett más, személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) is szükséges az eljárás során. Ha a tartásdíjban nincs megállapodás, akkor csatolni kell a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó igazolásokat (például munkabér, hitelek, rezsi).
Irodalom és technológia: Ady Endre esete
A Keresetlevél Benyújtása: Hány Példányban és Hogyan?
A házasság felbontása iránti keresetlevelet 3 példányban kell benyújtani, le kell róni postán megvásárolható illetékbélyeg formájában 30 000 forint illetéket, vagy erre nézve költségmentességet kell kérni. A keresetlevelet eggyel több példányban kell benyújtani, mint az érintett felek száma a perben (tehát 2 fél esetén 3 példányban.) Célszerű azonban egy további, 4. példányt is lepecsételtetni a bírósággal, hogy maradjon egy eredeti érkeztetett példány is. Fontos, hogy valamennyi példány kerüljön aláírásra. Ha nem saját kezűleg írtuk, hanem géppel, akkor szükséges két tanú is, akik aláírásukkal igazolják a mi aláírásunkat. A válóper beadása történhet személyesen a bíróságon, de elküldhető a keresetlevél ajánlott küldeményként is.
Illetékfizetés és Költségmentesség
A válóper illetéke 30.000 forint, amelyet megfizetését szintén igazolni kell az eljárás megindításához. Az illetékbélyeg 2024-ben 30.000 Ft. Hogyan kerülhetjük el az illeték fizetését? Egy módon: ha költségmentességet kérünk - már ha jogosultak vagyunk rá. Tehát amennyiben mi vagyunk a felperes, és jövedelmi-vagyoni viszonyainknál fogva az illetéket megfizetni nem vagyunk képesek, akkor előterjeszthetünk költségmentesség iránti kérelmet. Ehhez egy nyomtatványt kell kitölteni, melyet a bíróságon szerezhetünk be. Elektronikus kapcsolattartás esetén az illetékfizetési kötelezettség az úgynevezett Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül is teljesíthető.
Elektronikus Kapcsolattartás és Nyomtatványok
Az elektronikus kapcsolattartás bevezetésének köszönhetően a papír alapú bírósági beadványok helyett a felek elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot. Elektronikus kapcsolattartási mód választása esetén a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy beadványait Ügyfélkapu igénybevételével nyújthatja be. A váláshoz szükséges dokumentumok letölthetőek a Bíróság oldaláról, akár egy válás közös megegyezéssel nyomtatvány kitöltésével is kezdeményezhető a házasság felbontása. Keresetlevelet - amennyiben jogi képviselő nélkül jár el - kizárólag a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2016. (XII.22) IM rendelet mellékletében található, a birosag.hu oldalról letölthető nyomtatványon lehet benyújtani.
A Válóper Menete: Közös Megegyezés vagy Vita
A válóper perfelvételi és érdemi tárgyalásból áll. Fontos megjegyezni, hogy gyorsított válás nem létezik. Szinte mindenki a lehető leghamarabb túl szeretne lenni a válóperen, ezért nincs előnyösebb út, mint a megegyezés.
Az Első Tárgyalás: Békítő Kísérlet és Perfelvétel
A keresetlevél benyújtásától számítva általában 4-6 hónapon belül kerül sor az első perfelvételi tárgyalásra. Az első tárgyalásra általában a válókereset benyújtása után 2-3 hónappal kerül sor, ez az úgynevezett békítő tárgyalás. A Bíróság elsődleges feladata az első tárgyaláson a házastársakat meghallgatni és megpróbálni őket kibékíteni. Ezért különösen fontos, hogy az első tárgyalásra mindkét házastárs személyesen menjen el. Amennyiben mi adtuk be a keresetlevelet - azaz mi vagyunk a felperes - akkor ne felejtsünk el megjelenni az első tárgyaláson. Ha a felek kibékülnek, a bíróság megszünteti a pert már az első tárgyaláson, de ha a békítés nem jár sikerrel, a bíróság elhalasztja a tárgyalást.
A válóper perfelvételi tárgyalásának lényege, hogy a bíróságon a felek a “bíróság irányítása mellett” összefoglalják a vita lényegét. Pontosan jelöljék meg, hogy mit szeretnének, mi a kereseti kérelem valamint az ellenkérelem, jelöljék meg a bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. A perfelvétel lezárását követően a kereset,- illetve ellenkérelem- változtatásnak szűk keretek között lehet csak helye.
Közös Megegyezéses Válás: Gyorsabb Eljárás
Amennyiben a házastársak minden lényeges kérdésben - például a gyermekelhelyezés, a kapcsolattartás és a gyermektartás tekintetében - egyetértenek, lehetőség van a házasság közös megegyezéssel történő felbontására. Ha a házasság felbontását mindkét házastárs megegyezésük alapján közösen kérik, akkor a házasság megromlásához vezető okok feltárására nem kerül sor. Ebben az esetben a felek egy írásbeli megállapodást nyújtanak be a bírósághoz, amely tartalmazza a válás feltételeit. A bíróság ezt a megállapodást jóváhagyja, amennyiben az megfelel a jogszabályi előírásoknak.
Válás közös megegyezéssel, azaz a házasság közös kérelemre történő felbontása akkor kérhető, ha felek megtudtak állapodni:
- a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról,
- a gyermek tartása mértékéről,
- a házastársi közös lakás további használatáról, valamint
- az esetleges házastársi tartásról.
Azonnal felgyorsul a válás menete, amennyiben a felek a felsorolt kérdésekben meg tudnak egyezni. Egy jól megfogalmazott egyezséggel kiküszöbölhetők a félreértések, nem maradnak nyitott, vagy vitára okot adó kérdések. 2022. 09. 01. előtt megtartott tárgyalások esetében ha a feleknek volt kiskorú gyermeke, akkor a bíróság az érdemi tárgyalásra nyomban nem térhetett át. Ma már ha a felek a járulékos kérdésekben egyezséget tudnak kötni, akkor akár egy tárgyalással akkor is el tudnak válni, ha van közös kiskorú gyermekük.
Tényfeltárásos Válás: Amikor Nincs Egyetértés
Ha a házastársak között nincs egyetértés a válás feltételeiben, a bíróság bizonyítást folytat le. Amennyiben a házastársak nem tudnak megállapodni minden kérdésben, mint például vagyon, rokontartás, kapcsolattartás, akkor a tényfeltárásos válásra kerül sor. A bíróság konkrétan foglalkozik a vitás kérdésekkel és esetlegesen meghallgat tanúkat, szakértőket rendelhet ki, illetve a közös gyermekeket is beidézhetik a tárgyalásra.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás. A válás akkor is végbemegy a bíróságon, ha a végleges megromlás kizárólag az egyik fél végleges elhatározásán alapul. A gyakorlatban ha az egyik fél válni akar és ebben az elhatározásában hajthatatlan, a bíróság a házasságot felbontja, a válóper beadása nem ütközik akadályba.
Meddig Tart Egy Válás?
A válóper időtartama jelentősen függ attól, hogy a felek mennyire tudnak megegyezni a válás, gyermekelhelyezés, tartásdíj, vagyonmegosztás feltételeiben. Páronként és házasságonként különbözik, hogy milyen hosszúra nyúlik a folyamat. Ez nagyban függ attól, hogy a felek együtt tudnak-e működni és meg tudnak-e egyezni a felmerülő kérdésekben. Abban az esetben, ha mindent meg tudnak beszélni, és közös nevezőre jutnak, akkor 3-6 hónap alatt le is zárulhat a válóper. Közös megegyezés hiányában viszont egy-másfél évig is elhúzódhat a procedúra.
| Típus | Várható időtartam |
|---|---|
| Közös megegyezéses válás | 3-6 hónap |
| Tényfeltárásos/Vitás válás | 1-1,5 év vagy több |
Mediáció Szerepe a Válóperben
A mediáció egy alternatív vitarendezési módszer, amely során a felek egy semleges harmadik fél, a mediátor segítségével próbálnak megállapodásra jutni, különösen akkor, ha a bíróság általi békítés nem vezetett eredményre. Akár egy válóper közepén is van lehetőség felkeresni egy mediátort, aki segít megállapodni a vitás kérdésekben és ezt egyezségbe foglalja.
Gyermekekkel Kapcsolatos Kérdések a Válás Során
A válás során a gyermekek helyzetének rendezése kiemelt fontosságú, mivel döntően befolyásolja jövőbeli jólétüket és fejlődésüket. A gyermekek jogainak védelme érdekében a bíróságoknak gyermekbarát módon kell eljárniuk, minimalizálva a gyermekekre nehezedő pszichológiai terheket.
Szülői Felügyeleti Jogok
A szülői felügyeleti jogok magukban foglalják a gyermek gondozásával, nevelésével, tartózkodási helyének meghatározásával, vagyona kezelésével és törvényes képviseletével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A szülők megállapodhatnak a közös szülői felügyelet gyakorlásában, amely esetben mindkét szülő egyenlő jogokkal és felelősséggel vesz részt a gyermek életében. Ha a szülők nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt arról, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot. A döntés során a bíróság figyelembe veszi többek között a szülők nevelési képességét, életkörülményeit, a gyermekhez fűződő érzelmi kapcsolatukat, valamint azt, hogy melyik szülő esetében biztosított jobban a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése.
Kapcsolattartás a Különélő Szülővel
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a különélő szülőjével rendszeres és zavartalan kapcsolatot tartson fenn. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolat fennmaradjon, és a szülő részt vehessen a gyermek életében. Az új párkapcsolat létesítése során kiemelten fontos a gyermekek érdekeinek figyelembevétele. A gyermekeknek joguk van mindkét szülőjükkel való kapcsolattartáshoz, függetlenül attól, hogy a szülők új kapcsolatot létesítettek-e.
Gyermektartásdíj: Meghatározása és Érvényesítése
A gyermektartásdíj a külön élő szülő pénzbeli hozzájárulása a gyermek neveléséhez és gondozásához. Általánosan a tartásdíj összege gyermekenként a kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15-25%-a között mozog. Az új Polgári Törvénykönyv szerint a tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani, és lehetőség van annak éves indexálására a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex mértékével. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ha a kötelezett szülő nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a jogosult fél végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A végrehajtás során a bíróság elrendelheti a tartásdíj levonását a kötelezett jövedelméből, vagyoni eszközeinek lefoglalását. A gyermektartásdíj szándékos és tartós nemfizetése büntetőjogi következményekkel járhat.
Ideiglenes Intézkedések
A bontóper folyamata alatt szükség lehet bizonyos kérdések azonnali rendezésére, amelyek nem tűrnek halasztást. Ilyen esetekben a bíróság ideiglenes intézkedést hozhat a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről, a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartásról, valamint a házastársak lakáshasználatáról.
Vagyonjogi Kérdések és a Közös Lakás Sorsa
A házasság alatt szerzett közös vagyon és ingatlanok megosztása kiemelt jelentőségű. Nem megfelelő kezelésük hosszadalmas jogi vitákhoz vezethet. A válás során az egyik legfontosabb kérdés a vagyonmegosztás rendezése.
A Házassági Vagyonjogi Szerződés Jelentősége
A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés különösen fontos lehet olyan esetekben, amikor egyik vagy mindkét fél jelentős vagyonnal rendelkezik vagy vállalkozást vezet. A szerződés harmadik személyekkel szembeni hatályosságának biztosítása érdekében célszerű azt bejegyeztetni a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába. A bejegyzés nem feltétele a szerződés érvényességének, de a nyilvántartásba vétel révén a szerződés fennállása könnyebben bizonyítható harmadik személyekkel szemben. A vagyonjogi szerződés tartalmát a felek szabadon alakíthatják, de a szerződés nem ütközhet jogszabályba vagy jóerkölcsbe. A szerződésben a felek meghatározhatják, hogy a házasság vagy élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon milyen módon oszlik meg közöttük, eltérve a törvényes vagyonjogi rendszertől.
Vagyonmegosztás Megállapodás Hiányában: Közös és Különvagyon
Ha a házasság előtt nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, a magyar jog alapján a házasság fennállása alatt a házastársi vagyonközösség rendszere érvényesül. Ugyanakkor bizonyos vagyontárgyak különvagyonnak minősülnek, így nem képezik a közös vagyon részét. Fontos megjegyezni, hogy a különvagyon hozama - például egy különvagyoni ingatlan bérbeadásából származó bevétel - közös vagyonnak minősül. Amennyiben a házasulandó vagy házasfelek nem kötnek vagyonjogi megállapodást, a fent említett törvényi rendelkezések alapján történik a vagyon megosztása, ha elválnak.
Ingatlanok és a Közös Lakás: Döntések és Buktatók
A házasság alatt szerzett ingatlanok általában közös tulajdonnak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tulajdoni lapon melyik fél neve szerepel. Váláskor a feleknek meg kell állapodniuk az ingatlan további sorsáról, ami történhet az egyik fél tulajdonrészének kivásárlásával vagy az ingatlan értékesítésével és a bevétel megosztásával. Ha Ön a közös lakással kapcsolatban is döntést kér, csatolni kell a bérleti szerződést vagy a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. Az új szabályok értelmében házastársi közös ingóvagyon megosztásában való megállapodás nem feltétele az egyező akaratnyilvánításon alapuló házasság felbontásának.
CSOK és a Válás
A CSOK igénybevételekor a házasfelek vállalják, hogy a támogatott ingatlanban legalább 10 évig életvitelszerűen élnek, és a vállalt gyermekek megszületnek. Vállalt, de meg nem született gyermekek: Ha a vállalt gyermekek nem születtek meg a válásig, a támogatás vonatkozó részét, valamint a büntetőkamatot vissza kell fizetni. Ingatlan eladása: Ha az ingatlant értékesítik a 10 éves elidegenítési tilalom lejárta előtt, a teljes támogatást büntetőkamatokkal növelten kell visszafizetni.
Az Ügyvéd Szerepe és az Illetékes Bíróság
Az eljárásban jogi képviselő részvétele nem kötelező, ugyanakkor magánszemély kizárólag a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2016. A válóper beadása nem egy bonyolult feladat, de a válás során a felek sok esetben elodázzák a megegyezést, ami hosszabb és költségesebb eljáráshoz vezethet. A válást érintően hozott meggondolatlan, érzelmi indíttatású döntések hosszú távon negatív következményekkel járhatnak. Ezért is fontos a szakmai iránymutatás.
Jogi Képviselet: Mikor és Miért Fontos?
Az, hogy a válóper beadása személyesen történik, nem jelenti azt, hogy a házastárs ne adhatna megbízást egy ügyvédnek (jogi képviselőnek), hogy őt a per során képviselje. Amennyiben a válás útjára léptetek és megszületett a döntés a válóper megindításában, számodra is hasznos lehet a profi segítség, a szakmai iránymutatás. A BP Legal-re mindenben számíthatsz, ha felkészült, profi és sok éves tárgyalótermi tapasztalattal rendelkező szakemberek segítségére van szükséged. A válóperekre koncentrálva határozott képviseletet biztosítunk ügyfeleink számára a peres eljárás minden szakaszában, a legjobb eredmény elérése érdekében.
A Bíróságok Hatásköre és Illetékessége
A személyállapoti perekben - így a házasság felbontására irányuló perekben - a járásbíróságok (Budapesten a kerületi bíróságok) járnak el. A válópert az általános illetékességi szabályok szerint annál a bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye található. Ha az alperesnek belföldi lakóhelye nincs az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik. Amennyiben az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye alapozza meg. A válóperre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Az illetékes bíróságot az interneten a bíróság illetékesség keresővel találhatja meg.
Névviselés a Válás Után
Válás esetén a volt házastárs nevét viselő fél dönthet úgy, hogy visszatér születési nevéhez vagy korábbi névviselési formájához, de megvan az a joga is, hogy megtartsa a felbontott házasságban viselt nevét. A névviselési forma módosítására irányuló kérelmet a házasság megszűnése után, anyakönyvi eljárásban lehet kezdeményezni. Az erre irányuló kérelem bármely anyakönyvvezetőnél előterjeszthető.
Kérjen konzultációs időpontot a Vidákovics & Partners családjogra szakosodott válóperes ügyvédeitől, ha segítséget szeretne a kereset előterjesztésében, vagy az egész válóper folyamatában.
tags: #hazassagi #bonto #kereset #harom #peldany #benyujtasa