Hankook munkaügyi konfliktusai és a szakszervezeti tevékenység korlátozása
A Hankook Tire Magyarország Kft. és a szakszervezetek közötti feszült viszony hosszú évek óta tart, melynek középpontjában a szakszervezeti jogok érvényesítése és a munkavállalók érdekképviselete áll. A Budapest Környéki Törvényszék ítélete is rávilágított arra, hogy a vállalat megkísérelte ellehetetleníteni a szakszervezet működését.
Bírósági eljárás és a szakszervezet jogainak védelme
A Budapest Környéki Törvényszék - egy kivétellel - elutasította a Hankook keresetét, mely összefoglalva annak megállapítását kérte, hogy a VDSZ elnöke valótlanul állította a szakszervezet ellehetetlenítését a Népszabadság két évvel ezelőtt megjelent, „Gumigyári Idegharc” című cikkében. Az egy vesztes pontot kivéve az ítélet többi részével Székely Tamás, a VDSZ elnöke is egyetért: „Ez is bizonyítja, hogy a Hankook valóban nem tartja be a törvényeket” - nyilatkozta az Átlátszónak. A bíróság szerint a tények alátámasztják, hogy a Hankook Tire Magyarország Kft. megpróbálja ellehetetleníteni a szakszervezet működését.
Az ítélet úgy fogalmaz a felekről, hogy évek óta egyeztetési vitákban állnak egymással, valójában két dühödött bokszoló akarja kiütni a másikat. A bíróság értékelte, hogy az érdekvédelem és a munkavállalói jogok érvényesítésére hívta fel a figyelmet, ami véleménynek minősül. A bíróság figyelembe vette Székely és a szakszervezet tanúi által betöltött vezetői pozíciókat is, elfogadta, hogy van rálátásuk a kifogásolt jelenségekre, ezért sem tekintette a sajtónyilatkozatot minden alap nélkülinek.
A kollektív szerződés és a tagsági arány
Az egyik lényeges vitapontot csak mellékesen érintette a tárgyalássorozat: ugyanis a szakszervezet célja kollektív szerződés megkötése. Ebben a szakszervezet taglétszáma dönt, amiben nem jutottak egyezségre a felek. A tanúként megszólaló Kiss Béla VDSZ alelnök levezette, hogy a Hankook arra tud hivatkozni, hogy nincs meg a munkavállalók esetében a 10%-os szakszervezeti tagság, ami alapja lehetne a kollektív szerződés létrehozásának.
Munkaügyi felügyelet és korábbi jogsértések
A Hankook vállalat magyarországi működését már korábban is beárnyékolták munkaügyi problémák. 2007 októberében Lamperth Mónika munkaügyi tárcavezető a munkaügyi szabályok sorozatos megszegésére hivatkozva felfüggesztette a gumigyár 143 millió forintos képzési támogatásának kifizetését. A VDSZ a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárához fordult azzal, hogy a Hankook korlátozza a szabad szervezkedést.
2007. szeptember 21-én első fokon nyolcmillió forintos munkaügyi bírságot kapott a koreai tulajdonú abroncsgyártó. A közép-dunántúli munkaügyi felügyelőség 8 millió forintra bírságolta a Hankook Tire Magyarország Kft.-t a magyar munkarend és a munka törvénykönyve előírásainak súlyos megsértése miatt. A felügyelőség a nyár elején kezdett vizsgálatot, egyebek mellett az ünnepnapi munkavégzés és a szabálytalan túlmunka miatt. A Hankookot már többször is megbírságolta a munkaügyi felügyelőség, egyebek mellett a bérfizetéssel kapcsolatos kifogások és szabálytalan hétvégi munka miatt.
A Hankook előszeretettel alkalmaz kölcsönzött munkaerőt, aminek megvan az a kényelme, hogy a munkaadó minden indoklás nélkül azt mondhatja, másnap már nincs szükség a dolgozóra. Előszeretettel bocsátják el azokat is, akikről megtudják, hogy szakszervezeti tagok, mondják a dolgozók. A rendezett munkajogi viszony azért nagyon fontos, mert az államháztartási törvény hatályos előírásai szerint nem kaphat állami támogatást - és nem indulhat közbeszerzési tendereken - az a vállalkozás, amely nem felel meg ennek az elvárásnak. Egy szerdai szakszervezeti rendezvényen Gyurcsány Ferenc is arról beszélt: a munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erőteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak.
A szakszervezeti tevékenység korlátozása és a megfigyelés
A szakszervezeti képviselők és tagok elleni fellépés számos formában megnyilvánult. Bognár Ferenc a Hankook menedzsment mellett dolgozott biztonsági vezetőként, innen vitte útja a gyárban működő alapszervezet, a Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének (DGSZ) elnöki pozíciójába. Bognár Ferenc tanúként előadta, a Hankookot aggodalommal töltötte el, hogy a szakszervezet megerősödik.
A járőrszolgálat szerepe
A VDSZ tanúi elmondták, hogy a cég járőrszolgálata a folyamatos kísérésekkel akadályozta érdekvédő tevékenységüket. A járőrszolgálatot irányító Vígh László tanúként elmondta, hogy megfelelnek a belső biztonsági szolgálatnak, amikor kísérő tevékenységet látnak el, általában műszakonként ketten, de van, amikor többen. A szakszervezet tanúja, Dömény Sándor patrolman volt, aki egy idő után nem akarta végrehajtani, amivel megbízták, azután a szakszervezet képviselője lett.
Egy-két alkalommal kapott arra utasítást, hogy kísérnie kell Bognár Ferencet, akit nem engedtek be automatikusan a gyár területére. „Nekem egy kollégámmal kísérnünk kellett, illetve feljegyezni, hogy hol van, hova megy az üzem területén” - Dömény elmondta a bíróságon, ha Bognár a szakszervezeti irodába ment, ott álldogáltak. A patrolmanek utasítást kaptak, hogy rögzítsék, kivel állnak szóba az érdekvédők, de „az én etikai mércém már nem tudta elviselni, ezért ezt nem teljesítettem” - mondta el a bíróságon. Ez szerinte fokozottabb ellenőrzést is jelentett: például ha elment ebédelni a kollégáival és nem velük tért vissza, hanem tett egy kanyart mondjuk a mogyoró-automatához, abban a pillanatban keresték, hogy hol van.
A bíróság elé került Patrolman Activity Report - vagyis a járőrök tevékenységét leíró jelentés - rögzíti, mit figyeltek meg a szakszervezeti tagok gyáron belüli tevékenységéről. A bemutatott anyag a részlegvezetőnek, team managernek és ügyvezető igazgatónak címzett fejléccel készült. A járőr szolgálatot irányító Vígh László tanúvallomásában annyit mondott, hogy a team managerhez juttatja el a patrolmanek jelentései alapján általa összeállított „report”-ot. Az ítélet megállapítja, hogy a Hankook két tanúja (Meződy Viktor és Vígh László) azt állította, hogy a járőr szolgálat nem vezet naplót a kísérőtevékenységről, csak rendkívüli munkavédelmi esemény esetén készítenek feljegyzéseket a járőrök. A március 14-ei Patrolman Activity Riport szerint Bognárékat több mint 6 órán át figyelték a gyárban, mialatt megjegyzéseket írtak róluk a járőrök. A jelentések szerint fontos a gyárba érkezésükön és indulásukon kívül az is, hogy a főépületben voltak vagy az étteremben, beszélgettek a büfében, mikor és mennyi időt vacsoráztak, voltak a HR-en, irodában.
Az utasítás arra is kiterjedt, hogy a szakszervezet képviselőivel szóba álló dolgozókat beazonosítható módon tüntessék fel a jegyzeteikben. A Hankook jogi képviselője elégnek látta tanúi egymást erősítő állításait, a bíróság azonban nem osztotta a gumigyár álláspontját abban, hogy a listázással jogellenes cselekmény elkövetésével vádolta volna meg Székely a felperest. Arra is kitért, hogy a megmaradt két tisztségviselő nem mer eljárni, nem lát el semmilyen érdekvédelmi tevékenységet a gyárban.
Hírnév és elbocsátások
Az ítélet úgy szól, hogy a VDSZ megsértette a Hankook jó hírnevét, vagyis a bíróság ebben az egy pontban igazat adott a gumigyártónak. Bognár szerint ellehetetleníti a Hankook a szakszervezeti tevékenységet, aminek része az is, ahogy őt eltávolították. A bíróságon kifejtette, elbocsátásának szakszervezeti tevékenysége az oka. Már Dömény Sándor sem tagja a gumigyári csapatnak. Az lett a vége, hogy munkaügyi vita miatt közös megegyezéssel távozott.
A belső szabályzatokra vonatkozóan a Hankook arra hivatkozott a bíróságon, hogy ezek a „korlátok” jogszerűek, megalkotásukat biztonsági és prevenciós érdek indokolta. A járőrszolgálatot - és így Döményt is -irányító Vígh László prevenciós jellegűnek nevezte a szakszervezet képviselőinek kísérését: hogy semmi olyan esemény ne történjen, ami konfliktushoz vezethet. A prevenció oka szerinte egy éles helyzet, amikor a kísérés ellenére „csak azért is bementek a pihenőbe és osztogatták a szórólapot”, ahol pedig nem lehet.
Székely a cikkben említette, hogy a Hankook igyekszik korlátozni a szakszervezeti tagokkal való találkozás lehetőségét, megtiltotta például, hogy a munkaközi szünetet töltő dolgozókkal találkozzanak a pihenőhelyiségben. A bíróság szerint nem elegendő a szakszervezeti tevékenység folytatásához önmagában a gyáron belüli szakszervezeti irodahelyiség, a faliújságon kihelyezett információk és szórólapok. A tájékoztató és szóró anyagok legyűjtését a pihenőhelyiségekből és a faliújságról való eltávolítását a VDSZ több tanúja alátámasztotta.
Bérviták és sztrájk 2019-ben
A Hankook rácalmási gyárában 2019 márciusában jelentős munkaügyi konfliktus alakult ki, mely sztrájkba torkollott. A szakszervezet február 14-én jelentette be bérigényét a vállalat felé, a munkáltató hozzáállása miatt azonban a bértárgyalások eredménytelenek voltak, ezért a szakszervezet munkaügyi konfliktust jelentett be március 4-én. Két nappal később kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a Hankook rácalmási gyárában.
A vállalat erre válaszul jelentette be az átlagos 13,6 százalékos differenciált, teljesítmény alapú béremelést. Ezt a lépést a VDSZ nem fogadta el, mert szerintük a 13,6 százalékos, differenciált béremelés hatására a cégnél már régebben dolgozók körülbelül 10 százalékos, az újonnan belépők pedig mintegy 20 százalékos béremelésben részesültek - mondta a szakszervezeti vezető.
A március 21-én este történt bérmegállapodás a február eleje óta húzódó munkaügyi konfliktusnak vetett véget a Hankook rácalmási gyárában. A megállapodás értelmében a dolgozók fizetése további 8,5 százalékkal emelkedik a cég által korábban egyoldalúan végrehajtott átlagosan 13,6 százalékos differenciált, teljesítmény alapú bérfejlesztés után. Az új béremelés több elemből épül fel: része a 6 százalékos műszakpótlék emelés, a munkaköri besorolásoknál történt 5 százalékos emelés és az éves bónusz, amit az idén decemberben minden munkavállaló, azaz a sztrájkolók is megkap. A VDSZ elnöke kiemelte, így a cégnél a legkisebb keresetű dolgozók fizetése 18,5 százalékkal nő 2019-ben 2018-hoz képest. A megállapodás részét képezte még a legalább 5 éve a cégnél dolgozóknak egyszer járó bruttó 70 000 forintos juttatás, amely azoknál a munkavállalóknál, akik már 10 éve dolgoznak a vállaltnak bruttó 100 000 forint, a 15 éve itt dolgozóknak pedig bruttó 200 000 forint plusz juttatást jelent.
Béremelések más autóipari gyárakban
Összehasonlításképp nézzük meg, hogyan alakultak a béremelések más autóipari gyárakban:
- Hajdúnál: arányosan a fizikai dolgozók bére nőtt a legnagyobbat.
- Mercedes: dolgozói még vakációpénzt is kaptak.
- Audi: egy hét sztrájk után engedtek a bérköveteléseknek.
- Suzuki: az üzemi tanácsot tartotta megfelelő partnernek a bértárgyalásokhoz.
Korrupciós vádak és környezetvédelmi aggályok
A Hankook beruházását korrupciós vádak és környezetvédelmi aggályok is kísérték. Dorkota Lajos, a Fidesz politikusa szerint meg kell fékezni a kormányzati korrupciót, ezért a Fidesz arra kéri a kormányt, hogy független szakértőkkel vizsgáltassa ki a Kóka János vezette gazdasági tárca eljárását a Hankook-beruházás ügyében. Milliárdos telekpanamáról beszél a Hankook gumiabroncsgyártó cég dunaújvárosi gyárépítésével kapcsolatban a város fideszes alpolgármestere.
Dunaújváros volt szocialista városvezetése a gazdasági minisztériumtól származó bennfentes információkra alapozva ingatlanfelvásárlásra kért fel üzletembereket, majd a területet értéken alul apportálta egy magántársaságba, amely rá egy hétre jelentős haszonnal továbbértékesítette azt. Az a terület, ahol a Hankook Tire dél-koreai gumigyártó cég már gumiabroncsokat akar gyártani, 2005-ben még részben a dunaújvárosi önkormányzaté, részben különböző gazdáké volt. Bár a hamarosan elkészülő ipartelep kiindulópontja az önkormányzat 20 hektárja volt, az 56 hektáros terület felvásárlását, közművesítését és négyszeres áron való értékesítését nem az önkormányzat cége, az ipari területek előkészítésére fenntartott Innopark Kht. vásárolta fel, hanem egy magáncég, a Pentetele Projekt Kft. Dorkota Lajos fideszes alpolgármester pénteken ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, mivel a politikus milliárdos panamát sejt a háttérben.
A beruházás környezetvédelmi problémákat is felvet, mivel az épülő gumigyár túlságosan közel van a lakóövezethez, és több száz panasz érkezett a bűz, a kosz és a zajszennyezés miatt az önkormányzathoz. A Levegő Munkacsoport fellebbezett a Hankook Tire Magyarország Kft. használatba vételi engedélye ellen, közölte a környezetvédő szervezet. Arra hivatkoznak, hogy nem tudnak megbizonyosodni arról, a cég betartja-e a velük 2006 májusában kötött megállapodást.
Dolgozói visszajelzések a Hankook-ról
A Hankook Tire munkahelyről érkezett dolgozói vélemények vegyes képet mutatnak a vállalatról. Összegyűjtöttünk néhányat a leggyakoribb pozitív és negatív észrevételekből:
Pozitívumok:
- Jó bevezető a multi világba.
- Fix biztos munkahely, aki szereti a következetességet.
- Összetartó jó csapat, céges buli.
- Könnyen megközelíthető.
- Első munkahelynek tökéletes volt.
- A bér nagyon jó, extra juttatások.
Negatívumok:
- Monoton, kevés a fejlődési lehetőség, nincsenek támogatott tréningek.
- Nagyon nem humánus műszakbeosztás.
- Semmi szabadidő, minimálbér körüli fizetésért.
- A bérezés és továbblépési lehetőségek erősen korlátozottak.
- Kollégák minősége kritikán aluli. A vezetőségről nem is beszélve.
- Pozícióba kerülhet az, aki haver, jó barát. Jellemző volt, hogy a dohányzóban döntöttek ember sorsáról, pozíciójáról.
- Hazudoznak a főnökök, nincs egységes irányítás.