A golfturizmus kereslete és fejlesztési lehetőségei Magyarországon és Európában
A turizmus dinamikus és sokszínű világa folyamatosan új kihívások elé állítja a piaci szereplőket. Az árak egyértelmű összefüggésben állnak a keresleti görbével, tehát ha az ár csökken, akkor a kereslet nő. A turizmusban azonban kifejezetten jellemző a presztízsfogyasztás, ami ezt az összefüggést akár visszájára is tudja fordítani, és a magas árú szolgáltatáshoz nagyobb keresleti szintet képes teremteni. A presztizsmotiváció vizsgálatánál Correia és Moital (2009) arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos turisztikai termékek (például golf, vitorlázás, űrturizmus) és desztinációk (például Algarve, Toszkána, Monaco, Davos) esetében ez a kapcsolat mutatható ki.
A golfturizmus az idegenforgalom egyik leggyorsabban fejlődő területe volt az előző bő két évtizedben Európában. Az öreg kontinensen 1985 óta megduplázódott a golfozók száma, akik mellesleg a legtöbbet költő turisták közé tartoznak világszerte. Ráadásul eddig a piac dinamikusan bővült, s a benne rejlő lehetőségeket mutatja, hogy az egy régióként kezelt három terület golfipara még így is csak harmada az Egyesült Államokénak. A gazdasági válság miatt azonban ez a „szektor” is megtorpant, így könnyen elképzelhető, hogy a korábbi dinamikus növekedés a következő években megáll.
A golfturizmus európai kihívásai és válaszreakciói
A szektorban már korábban is igen éles volt a verseny. A legnagyobb gondokkal az Egyesült Királyságban és Írországban küzdenek az elit klubok, Európában ugyanis a két szigetországban a legfejlettebb a golfkultúra, így itt a legmagasabb az egy főre jutó pályák száma is. Sokat elárul, hogy a KPMG 2006-os elemzése szerint a golf összesen 4 milliárd euróval járult hozzá a két ország bruttó hazai össztermékéhez. Nagy-Britanniában és Írországban összesen 3000 ezer pálya jut mintegy másfél millió klubtagra. A Golf Digest magazin szerint Skócia például világelső az egy főre jutó golfpályák számában: a Egyesült Királyság északi részén összesen 550 ilyen létesítmény van, ami azt jelenti, hogy 14 ezer emberre jut egy.
A kereslet mostani hirtelen visszaesése rengeteg klubot a tönk szélére sodort. A legnagyobb gondot az okozza, hogy elmaradnak a vállalati események, amelyek a forgalom jelentős részt adták - a forráshiánnyal küzdő cégek költségcsökkentésében az elsők között szerepel az alkalmazottak számára szervezett ilyen jellegű programok törlése. A kereslet megcsappanása miatt több klub és hotel is jelezte, hogy kénytelen munkavállalóinak egy részétől megválni, vagy végleg bezárni a boltot. A világ vezető alkoholgyártójának, a Diageónak az érdekeltségébe tartozó skót Gleaneagles hotel - amely három golfpályát és egy lovaglóközpontot is üzemeltet - például levélben értesítette munkatársait, hogy vagy önként, végkielégítés nélkül elhagyják néhányan közülük a szállodát, vagy csökkentett munkaidőben fognak dolgoztatni mindenkit. Ennél is rosszabb a helyzet az ír Luttrellstown Castle-nél, valamint a Harbour Pointnál, ezek a szállodák ugyanis már jelezték: 2009-ben lehúzzák a rolót.
Akad persze más megoldás is, amely hosszabb távon kifizetődőbb lehet. A szintén írországi Dromoland Castle például árai csökkentésével reagált a válságra. Bár rövid távon bevétele biztosan visszaesik majd, nagy valószínűség szerint több vendéget tud megtartani, mint versenytársai, sőt, akár a konkurensektől is átcsábíthat új tagokat ezzel a stratégiával, így a válságot követően megtérülhet a mostani veszteség.
A magyar golfturizmus sajátosságai és a válság hatásai
A 2000-es évek közepén úgy tűnt, a minőségi turizmus egyik fontos szegmense lehet akár Magyarországon is a golf sport. Többen próbálták meglovagolni az Amerikából induló, de Dél-Európába is begyűrűző trendet, és fogtak olyan resortok építésébe, aminek egy golfpálya állt a középpontjában. Nálunk a rendszerváltás után sem alakult ki élénk golfélet, ellentétben például a környező országok közül Ausztriával vagy Csehországgal, vagy a golf terén is dinamikusan fejlődő Szlovákiával, ahol mind hobbi, mind profi szinten jelentős számú játékost tartanak nyilván. Így a gazdasági válság az egyébként is gyenge lábakon álló sportágat itthon tovább rombolta, ráadásul a pályafejlesztők által remélt nyugat-európai és amerikai turisták sem özönlötték el az országot.
Nehéz helyzetbe kerülhetnek a golfklubok Magyarországon is, igaz, itthon nem elsősorban a forgalom visszaesése okozhat gondot, a válság sokkal inkább közvetve, a forint gyengülésén keresztül sújthatja az üzemeltetőket. Hazánkban ugyanis a pályaépítési láz az elmúlt években indult be, amikor a forint alapú hitelek igen drágák voltak, így a beruházók nagy része devizahitelből finanszírozta a létesítmény kialakítását. Márpedig a hazai fizetőeszköz a svájci frankhoz és az euróhoz képest is 30-40 százalékot gyengült nyár óta, ami hatalmas többletterhet ró a beruházási hitelt még törlesztő cégekre.
A megugró euróárfolyamnak ugyanakkor kedvező hatása is lehet a klubokra, legalábbis a forgalom szempontjából. A gyenge magyar deviza ugyanis olcsóvá teszi a hazai klubokat a külföldi játékosoknak, akik emiatt szívesebben jöhetnek át hazánkba golfozni - jelezte a hvg.hu-nak Sarlós Tibor, a Balatonudvari közelében golfpályát működtető Royal Balaton Golf és Yacht Zrt. igazgatótanácsának elnöke. A határon túlról érkező golfozók igen fontosak - mondta -, náluk például a vendégek durván fele külföldi, éppen ezért rendkívül fontos lesz 2009-ben - egyébként nemcsak a golf, hanem a teljes turizmus szempontjából is - hogy ki milyen marketingtevékenységet tud megvalósítani külföldön. Persze a magyar vendégek megtartása is fontos lehet, a szűk hazai golfozó réteg elvesztésétől azonban egyelőre nem tartunk - tette hozzá az elnök.
Reményt jelentett ugyanakkor, hogy a golf is bekerült az olimpiai sportágak közé, így a sportágban érdekeltek bízhattak abban, hogy az emiatt megítélt támogatások hozzájuk is eljutnak. Ami biztos: az elmúlt évekre jellemző pályaépítési hullám 2009-ben alábbhagy, pedig igény feltehetőleg még lenne ilyen létesítményekre. A golf a közép- és kelet-európai régióban, így Magyarországon is, még mindig az elit sportjának számít, és leginkább üzletemberek és itt élő külföldiek játsszák. A konferencián ugyanakkor többen azzal érveltek, hogy a golf nem feltétlenül drágább néhány népszerűbb sportágnál, például a sízésnél. Magyarországon az átlagos, évi 250 ezer forintos pályadíj aligha több, mint amennyibe egy kéthetes sítúra kerülne az Alpokban.
A hazai golfpályák helyzete és tulajdonosi változásai
A hazai golféletben számos szereplő van jelen. A cikkben említetteken túl több 18 lyukú pálya is található Magyarországon, ezek vagy eladósorban vannak, vagy stabil tulajdonosi háttérrel működnek. Az egykor felkapott gödi pálya például hiába volt a legjobb elhelyezkedésű - vagyis a fővároshoz legközelebb eső - létesítmény, a cég körüli problémák miatt egy hitelező bankhoz került, ahol nem tudták sem üzemeltetni, sem a minőségét fenntartani. Szomorú sors jutott a vámospércsi pályának, amely becsődölt és évek óta zárva van, de azt talán még fel lehetne támasztani ellentétben a gödivel. „Normálisan” működik a Tatán található klub, amely mögött Bábos János áll. Hasonló a helyzet Hencsén a Bánhidy család kezében lévő pályával. Az első „modern” magyar golfpályát, a kisoroszi pályát Nagy István támasztotta fel „hamvaiból”.
Gyors szélvédőcsere Golf Cabrio
A hazai golféletben a fent említetteknél régebb óta van jelen egy kormányszimpatizáns nagyvállalkozó, Széles Gábor. A golfba vélhetőleg üzleti alapon beszálló Széles Gábort talán azok a tanácsadói vehették rá a pályaépítésre, amelyek arról szóltak, hogy a sportág hamarosan robbanásszerű fellendülésnek indul Magyarországon. A vállalkozó a Balaton nyugati végénél, Zalacsányban építette meg a gazdasági világválság alatt elakadt, eredetileg ír befektetők által megálmodott golfpályát, ám a tervezett teljes ingatlanprojektet nem folytatta, önmagában egy golfpálya pedig nagyon hosszú távon térül meg, illetve a magyar viszonyok között könnyen lehet, hogy úgy soha nem lesz a pénzénél a beruházó. Mint a sportágat ismerő forrásunk mondta, az ottani pálya tip-top állapotban van, egyértelműen a legjobb most Magyarországon, ám hátránya, hogy "nincs ott semmi" és távol van Budapesttől, és bár a pálya népszerű a turisták között, egy stabil bázis nélkül (ami Máriavölgyben megvan) ez kevés az üdvösséghez.
Ha már golfban érdekelt nagyvállalkozó, akkor mindenképpen említésre méltó Csányi Sándor, illetve családjának "kalandja" a szektorban. Csányi Sándor bankár fia, a család élelmiszeripari érdekeltségeit összefogó Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, Csányi Attila vette meg 2012 novemberében az Alcsúton található pályát. A hírek természetesen arról szóltak, hogy a miniszterelnök szülőfaluja mellett található golfklub szép jövő elé néz, az új tulajdonosok komoly tőkét akarnak beleinvesztálni. Forrásaink szerint Csányi Attiláék valóban költöttek a klubra, ám volt arra is precedens, hogy a sajtó célkeresztjébe kerültek, például 2017-ben, amikor százmillió forint kapott az alcsútdobozi Pannónia Golf & Country Club. A fejlesztések és a fővároshoz közeli fekvésének köszönhetően állítólag nem ment rosszul az alcsúti pálya, amit alátámaszt, hogy a Pannónia Golf & Country Club mögött álló cég, a Golf & Country Club Máriavölgy Zrt. árbevétele szépen növekedett az elmúlt években. A 2017-es beszámoló szerint közel 300 milliós árbevételt realizáltak az egy évvel korábbi 254 millió után. Igaz, egyik évben sem sikerült a társaságnak nyereséget elérnie.
Vélhetőleg azonban sem az üzleti szempontok, sem a sport iránti elkötelezettség nem játszott komoly szerepet abban, hogy Csányiék eladták a pályát a kedden megjelent sajtóértesülések szerint. A vevő ugyanis Mészáros Lőrinc, akitől viszont a hírek szerint igen távol áll ez a mozgásforma, de az sem jelenthetett nagy vonzerőt, hogy a cégbirodalmához képest elhanyagolható méretű ez a sportvállalkozás. Az viszont erősen motiválhatta a tulajdonosváltást, hogy Orbán Viktor gyerekkori barátja az utóbbi időben állítólag igyekszik a szűkebb környezetében lévő fontosabb vállalkozásokat felvásárolni, így a Felcsút környéki Váli-völgyben és a Zsámbéki medence környékén is több akvizíciója volt. Az egykor felkapott gödi pálya például hiába volt a legjobb elhelyezkedésű - vagyis a fővároshoz legközelebb eső - létesítmény, a cég körüli problémák miatt egy hitelező bankhoz került, ahol nem tudták sem üzemeltetni, sem a minőségét fenntartani. A golfpálya 2017 őszén, több sikertelen próbálkozás után, 390 millió forintért kelt el, az új tulajdonos a Vaperty Investment Zrt lett. Ennek egyedüli tagja Vagács András, aki a 24.hu korábbi írása szerint ezt megelőzően számos ingatlanügyletben működött együtt a vagyonkezelő fejével. Forrásaink szerint amióta új tulajdonosnál van a klub, a várt fejlesztések elmaradtak és a pálya állapota sem a legjobb. Régóta keringenek viszont olyan pletykák, hogy uniós forrásokból fogják a létesítményt fejleszteni, és komolyabb szállodaépítési projekt várható. Úgy tudjuk egyébként, hogy nem ez az egyetlen golfpálya, ahol egy szálloda felhúzásától remélnek a tulajdonosok komolyabb forgalmat. Talán nem meglepő, hogy a golfban érdekelt klubok - hasonlóan más sportágakhoz - kapva-kaptak a lehetőségen, amikor egy politikaközeli személy a szövetség elnöki posztjára aspirált. Így került 2017 tavaszán a Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) akkori első embere, Szivek Norbert a Golfszövetség elnöki székébe. Az elnök a pletykák szerint jó viszont ápolt a miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel, és annak férjével Tiborcz Istvánnal.
Fejlesztési lehetőségek és a golfturisták elvárásai
A szabadidő és az arra fordítható jövedelem növekedése, az egyre több és jobb pálya, a bővülő televíziós jelenlét és a fejlesztésekre fordítható uniós támogatások elérhetősége további lendületet adhat a golf fejlesztésének - ez volt az egyik legfőbb konklúziója a KPMG múlt heti, budapesti Golf Business Forumának. „A golfozásra alkalmas napok számát illetően nem versenyezhetünk Portugáliával, vagy Dél-Spanyolországgal, ahol csaknem egész évben, átlagosan 320 nap lehet golfozni.” Ezt a koncepciót követi az osztrák határ közelében, Bük mellett lévő Birdland Golf and Country Club - ahol nemrég nyílt meg egy 208-szobás luxus wellness-center, és épül egy villapark is.
Egy pályán a profival - GOLF gyorstalpaló Lugosi Tamással - M4 Szabadidő Magazin
A különböző kiegészítő attrakciók - hotel-, fürdő- és wellness-fejlesztések, lakóparkok, konferencia-termek, kaszinók - összekapcsolása a golffal nyereségessé teheti az üzletágat. Több előadó hangsúlyozta, hogy a kínálat bővítése egyúttal egyedi karaktert adhat a golfpályának, ami tovább növelheti a vonzerejét. Bár nincs univerzális recept, gondos tervezéssel kialakítható a helyi adottságoknak megfelelő kínálat-együttes. Az alapos, megfontolt tervezés egyébként is kulcskérdés - a fórumon számos nemzetközi példát említettek arra, hogy ígéretes fejlesztések is gyakran csődbe juthatnak, ha hiányoznak a kellően kidolgozott pályaépítési tervek, illetve nem megfelelő az építkezés irányítása, az egész fejlesztés menedzselése.
Minden a VW Golf 1.4 16V vezérműszíj cseréjéről
Alapvető követelmény továbbá, hogy a fejlesztés költségei arányban legyenek a kereslettel, így a pálya megfizethető legyen mind a fejlesztőknek, mind a későbbi használóinak. Noha a legtöbb fejlesztésben magánbefektetők vesznek részt, számos országban sikerrel működnek közösségi (public) golfpályák is, ahol a pályaépítéshez szükséges területet többnyire a helyi önkormányzatok adják. A magyarországi golfpályák kínálata ugyanakkor - a főváros környéke kivételével - nem koncentrálódik a nagyobb városok és a jelentős turisztikai célpontok köré. Igen komoly lendületet adhat a jövőbeni golf-beruházásoknak a fapados légitársaságok megjelenése is. Hans-Georg Erhardt, az ausztriai Golf & Land Design vezetője példaként említette, hogy az olcsó légijáratok megjelenése például Debrecenben nagyban elősegítené a golf-fejlesztéseket a keleti országrészben. A konferencián ugyanakkor többen arra figyelmeztettek, hogy a boom kedvezőtlen fejleményeket is hozhat. Portugáliában például egy átfogó, nemzeti golf-fejlesztési program komoly támogatást jelentett az iparág látványos fejlődésének az elmúlt években - mondta Pedro de Mello Breyner, a Portugál Nemzeti Turisztikai Hivatal munkatársa. Andrea Sartori szerint a közeljövőben Magyarország is a golfturizmus célpontja lehet. A jó helyszínkiválasztás, a minőségi pályák és az egyedi karaktert biztosító kínálatcsomag kialakítása mellett szerinte fontos az is, hogy több pálya legyen egymás közelében, ami lehetővé teszi, hogy a golfozók több pályát is felkeressenek látogatásuk alatt.
A golfturisták profilja és a közép-európai régió vonzereje
Márpedig az adatok szerint a régió a turizmus felfutására számíthat: a WTO előrejelzése szerint 2020-ra minden harmadik Európába látogató külföldi a közép- és kelet-európai országokat választja majd. A golfturistákra pedig különösen igaz, hogy szeretnek új helyszíneket, új pályákat felfedezni. Muriel Muirden, a londoni Economic Research Associates turisztikai tanácsadó cég igazgatója szerint a golfozók szívesen kapcsolják össze a sportolást a helyi kultúra és hagyományok megismerésével - márpedig ebben a közép- és kelet-európai régió országai gazdag és sokak által még felfedezetlen kínálattal rendelkeznek.
Sikeres példa: a Zala Springs Golf Resort
A zalacsányi golfpálya már lekörözte osztrák versenytársait
Megélénkült a golfturizmus, és ezzel együtt egyre nagyobb a befektetői érdeklődés a golfpályák iránt - közölte a Zala Springs Golf Resort. A cég emlékeztet, hogy a golfturizmus lendületes fejlődését a pénzügyi válság némileg lassította, ám az elmúlt öt évben ismét dinamikus bővülés jellemzi. A golfozók körében Skócia és az Egyesült Államok pályái a legnépszerűbbek, de egyre több látogatót vonzanak a mediterrán országok és Közép-Európa is. A "legnagyobb golfturisták" a britek, az amerikaiak és a skandináv országok lakói, de szép számmal utaznak osztrák és német golfozók is. A cég adatai szerint a golfturisták átlagosan kétszer-háromszor annyit költenek, mint a többi, a régióba látogató vendég. A golfturizmus élénkülésével párhuzamosan 2014 óta erősödő trend a golfingatlanokba való befektetés is világszerte, amiben nagy szerepet játszik, hogy a kínai befektetők is megjelentek ezen a piacon, komoly érdeklődést mutatva a Kalifornia, Hawaii és Washington területén épült létesítmények iránt. A nemzetközi trendnek megfelelően a magyarországi lehetőségek is egyre népszerűbbek - mondta Szili Balázs, a Zala Springs Golf Resort értékesítési és marketingigazgatója.
A tavaly ősszel nyílt, eddig mintegy 4 milliárd forintos beruházással létrehozott 160 hektáros zalacsányi golfpálya területén 28 apartmant értékesítenek, az első lakásokat 2017 elején adják át tulajdonosaiknak. A speciális konstrukcióban kínált befektetéssel elsősorban a német és osztrák befektetőket célozták meg, de sok a magyar, az orosz és angol érdeklődő is. A kereslet miatt jövőre elindítják a következő 50 lakás építését, majd a projekt tovább bővülhet, és egy kétszáz szobás hotel, egy kilencezer négyzetméteres fürdőcentrum és négyszáz villából álló golffalu is megépülhet. Az igazgató tájékoztatása szerint a tavaly őszi nyitás óta a golfpálya kihasználtsága folyamatosan nő, lekörözve a hasonló méretű osztrák pályákat. A tulajdonosok az ingatlan esetében 2 év, az étteremnél 6-8, a golfpályánál 10-15 év megtérülési idővel számolnak.
Általános turisztikai adatok és gazdasági jelentőség
A turizmus olyan személyek tevékenysége, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan legfeljebb egy évet töltenek el, de nem folytatnak keresőtevékenységet. A turizmus és vendéglátás témaköre magában foglalja a magyarországi határátkelők átutazó forgalmára, a beutazó, a belföldi és a kiutazó turizmus keresleti oldalára, a turistákra, utazásaikra, valamint az ehhez kapcsolódó költésekre vonatkozó statisztikákat. Emellett tartalmazza a magyarországi szálláshelyek kapacitásának, vendégforgalmának és bevételeinek statisztikáit, valamint a vendéglátóegységek jellemzőit.
A turisztikai utak többségét az egynapos látogatások adják, ami az utazók tartózkodási idejében is tetten érhető. A külföldi turisták összességében kétszer annyit költenek Magyarországon, mint a magyarok külföldön. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján a legnépszerűbb a főváros és a kedvelt fürdő- és kirándulóhelyek, Budapest és Sárvár esetében ez nagyobb részben a külföldi vendégeknek köszönhető.
| Mutató | 2024 (előzetes) | 2025 (teljes év) | 2026 május (időszaki) |
|---|---|---|---|
| Turizmus aránya a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül (multiplikátorral) | 9,9% | N/A | N/A |
| Turisztikai ágazatok hozzáadott értékének növekedése (év/év) | 16% | N/A | N/A |
| Foglalkoztatottak száma a turisztikai ágazatokban | 441 ezer fő (+4,3%) | N/A | N/A |
| Magyarországi turisztikai kiadások összege (folyó áron) | 4500 milliárd Ft (+9,2%) | N/A | N/A |
| Turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma | 44,9 millió | 47,2 millió (+5,1%) | 3,9 millió (-0,5% az előző évhez) |
| Turisztikai szálláshelyeken regisztrált vendégek száma | 18,2 millió | N/A | 1,8 millió (+2,6% az előző évhez) |
Az előzetes adatok alapján 2024-ben a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya 6,8, a multiplikátor termelési hatásokat is figyelembe véve 9,9%-ot tett ki. A turisztikai ágazatok hozzáadott értéke 16%-kal nőtt az előző évihez képest. A turisztikai ágazatokban 441 ezer fő dolgozott, 4,3%-kal többen, mint 2023-ban. 2024-ben a magyarországi turisztikai kiadások összege folyó áron 9,2%-kal nőtt, és megközelítette a 4500 milliárd forintot. A turisztikai szálláshelyeken 18,2 millió vendég 44,9 millió vendégéjszakát töltött el. 2025-ben folytatódott a hazai turizmus teljesítményének fokozatos bővülése. A turisztikai szálláshelyeken rekordmagas, 47,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, 5,1%-kal többet, mint 2024-ben. 2026 májusában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken közel 1,8 millió vendég mintegy 3,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 2,6%-kal több, a vendégéjszakáké 0,5%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál.