Gödöllő vasúti átjáró átadása: Történelem és jelenlegi közlekedési változások
A vasúti közlekedés fejlesztése és a biztonság növelése érdekében folyamatosan zajlanak munkálatok a gödöllői vonalon. A vasúti felüljáró és a kapcsolódó utcák, bekötések építése újabb fázisba lép, amely jelentős változásokat hoz a helyi közlekedésben. Ezzel egyidőben a történelmi múlt emlékei és a vasútbiztonsági szabályok ismerete is előtérbe kerül.
Forgalomkorlátozások és terelések a munkálatok idején
A vasúti felüljáró építése miatt a Köztársaság úton, várhatóan október 8-ig, félpályás, lámpával szabályozott lezárás lesz érvényben. Ezzel egyidőben megkezdődik az úgynevezett déli szervízút, azaz a Podmaniczky utca felé vezető majdani leágazás aszfaltozása. Az október 1-jétől érvényes terelés során, a Köztársaság út 7. és 13. számú házak közötti szakaszon kell korlátozásokra számítani.
A gyalogosok közlekedése is módosul a munkálatok alatt. A fő gyalogos útvonal a Köztársaság út - Premontrei u. - Állomás úti aluljáró az Ady E. utca felé. A Köztársaság utat a gyalogosok a Nagy L. utca kereszteződésében kijelölt átkelőhelyen keresztezhetik. Az Állomás u. - Fürdő u. - Isaszegi út gyalogos útvonal nem változik. Az új átjáró déli oldalán, a vágányzónában kialakított gyalogjárda, csak a Sík S. utcánál kijelölt átjáró elkészülte után lesz használható.
További munkálatok Máriabesnyőn és Gödöllőn
- Máriabesnyőn megkezdték a zajvédőfal elemeinek beemelését a Gárdonyi Géza utcánál.
- A vasút Szabadság út mentén haladó szakaszán rézsűrendezési munkákat végeznek október 2. és november 30. között a Csokonai és az Arany János utca közötti szakaszon, emiatt több alkalommal forgalomkorlátozásra kell majd számítani.
- A rendezés során fakivágást és bozótirtást is végeznek. A kivágáshoz az engedélyt a Magyar Közút Zrt. adta ki.
- Az érintett rézsűszakasz tetején található, 1920-ban felállított, ú.n. Démusz-feszületet elbontják, amit a későbbiekben a Tisza utca magasságában helyeznek el.
Az elmúlt időszakban több koccanásos baleset történt a gödöllői vasútállomásnál, az Állomás úti terelés Fürdő utcai szakaszán. Bár a munkaterületen lévő ideiglenes terelésnél forgalomirányító tábla figyelmezteti az autósokat, úgy tűnik, ez nem bizonyult elegendőnek. A közlekedőktől fokozott figyelmet kérnek a szakemberek.
Biztonság a vasúti átjárókban: Mit mond a KRESZ?
Sokszor látjuk a kereskedelmi TV-híradókban a szenzációhajhász hírt, miszerint „Úristen, nyitva volt a sorompó, és jött a vonat!” Nyilvánvalóan nem szerencsés, ha egy fény- és félsorompó valamilyen üzemzavar miatt nem működik, és az is nyilvánvaló, hogy ez a helyzet csökkenti a vasúti átjáró biztonsági szintjét: ugyanakkor most szeretnénk rávilágítani arra, hogy ebben az égvilágon semmi szenzáció nincs, sajnos előfordul időnként, és fontos, hogy a KRESZ pontosan szabályokkal rendelkezik az ilyen esetekre. Tehát aki tudja a KRESZ szabályait, azt meglepetés nem érheti.
Vélemények Papp Lajos autószerelőről
Először is az autóvezetők figyelmébe szeretném ajánlani az 1/1975. (II. 19.) KPM-BM együttes rendeletet. A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színű - sorompórúddal lezárja. A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A vasúti átjáró veszélyes hely, így a továbbhaladást a KRESZ 39. §-a szabályozza.
Biztosítóberendezések működése üzemzavar esetén
Először is, a fénysorompó többnyire nem „önmagában van”, hanem a vasúti biztosítóberendezés része. Ahol nem, ott kétféle megoldás létezik:
- A "fénysorompót ellenőrző útátjárójelző", amely a közeledő vonat felé mutat két felváltva villogó fehér fényt akkor, ha a fénysorompó rendben lezáródott.
- A másik, ahol egy fényjelző van függésben a fénysorompóval, ez az ún. "útátjáró fedezőjelző", amely vörös fényt jelez a vonat felé, ha a sorompó nyitva van, zöld jelzést, ha az rendben lezáródott, és egy kiegészítő villogó fehér fény segítségével a vörös fénnyel együtt jelzi a vonatszemélyzetnek, ha a sorompónál üzemzavar áll fenn.
Ez utóbbi esetben a vonat számára 15 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, amellyel megközelítheti az átjárót. Amely sorompók a forgalomirányító felé visszajelentésre kerülnek, azokról a biztosítóberendezés kezelőpultján információk látszanak annak állapotáról. Amennyiben a sorompó valamilyen hiba miatt „zavarba esik”, azaz üzemzavar lép fel, akkor erről fény- és hangjelzés tájékoztatja a forgalomirányítót. A hiba elhárításáról azonnal intézkedni kell, tehát értesítik az eseményről a biztosítóberendezés szerelőket, akik kiszállnak a helyszínre és megkezdik a javítást.
Van azonban még egy fontos elem: a magasabb sebességre (120 km/h feletti) alkalmas fővonalainkon jellemzően a sorompóval függésben vannak a vasúti jelző- és biztosítóberendezések, tehát szabad jelzés csak akkor állítható a jelzőre, ha annak minden feltétele adott. Egy ilyen feltétel például az útba eső fénysorompók működőképessége és tökéletes működése. Így a vonat szabad jelzés hiányában eleve nem haladhat a kérdéses szakaszon teljes sebességgel.
Értesíteni kell ugyanakkor a mozdonyvezetőt is arról, hogy a sorompó zavarban van, és a sorompó helyének megadásával utasítják a mozdonyvezetőt arra, hogy az adott helyen legfeljebb 15 km/h-val közlekedhet, csak ennyivel közelítheti meg az átjárót. A sebességet csak az átjárón való áthaladás után fokozhatja, ha ezt engedi számára a biztosítóberendezés, továbbá a közelítés közben hangjelzést is kell adnia.
Kőrösi Autószerelő - Vélemények
Múltidéző: A Gödöllő és Máriabesnyő közötti vasútvonal története
Aki egy kicsit is foglalkozik a város múltjával, az tudja, hogy a Gödöllőt és Máriabesnyőt érintő vasútvonal az 1930-as évekig egy jó nagy „kunkort” írt le Besnyőn. Nagyjából a Klapka utca nyomvonalán vezetett végig, majd Szárítópuszta felé került egy nagyot, hogy a mai bazilika magasságában érje el ismét a jelenlegi nyomvonalát. A korábbi bevágás mélyítésére azért volt szükség, mert az 1862 és 1867 közt végzett építkezések során a vasúti pályát hosszan elkanyarították Máriabesnyőn Szárítópuszta felé a domborzati viszonyok miatt. Ellenkező esetben még az is szóba került, hogy alagutat kellett volna építeni a vasútnak.
Az Aszód felől Gödöllőre tartó úton azonban az emelkedő még így is túl magas maradt. Aszód állomástól ugyanis azonnal emelkedni kezdett a pálya, ezért a tehervonatokat sokszor egy tolatómozdony segített feltolni a kaptatón, de így is 40 perc alatt tette meg a két település közötti mintegy 17 kilométeres távot. Ezek a bonyodalmak pedig a személyvonatok közlekedését hátráltatták, amelyek lassan és nagy kerülővel érkeztek be a gödöllői állomásra. A kerülő miatt mondták, hogy a máriabesnyői templomot kétszer is lehet látni a vonatablakból. A vonalon akkoriban 60 vonat közlekedett naponta.
A nagy átépítés és annak hatásai (1934-1936)
1933 decemberében röppent föl a hír, miszerint a kereskedelemügyi minisztérium terveket készíttetett a Gödöllő és Máriabesnyő közötti domb átvágására. A pálya mélyítése és átépítése miatt, 1933 december 10-én Vasdinnyei Pál miniszteri tanácsos vezetésével helyszíni bejárást tartottak. Előzetes becslések alapján évi 200.000 pengő megtakarítást jelentett a mélyítés a MÁV számára a vontatási, forgalmi és pályafenntartási kiadásokban. A munkálatokra összesen 1,5 millió pengőt különítettek el.
A munka 1934-ben megkezdődött, és két éven át több mint 300 munkásnak jelentett megélhetést, mivel a föld kitermelését leginkább kézi erővel végezték. Az építkezésen számos gödöllői munkás is dolgozott. Átlagos bérük 18-22 pengő között mozgott. A kitermelt több mint félmillió köbméter föld nagy részét Budapestre szállították, és a lágymányosi tó feltöltéséhez használták fel. A bevágás során a pályatest összesen 2376 méterrel lett rövidebb és 28 méterrel lett mélyebb az eredeti terepszinthez képest (a legmélyebb pontján 12 méterrel mélyebb, mint korábban volt). Ezután már az állomástól elkezdődött a lejtés Aszód irányába. Az építkezés végeztével már ki lehetett iktatni a szárítópusztai nagykanyart.
| Jellemző | Átépítés előtt | Átépítés után (1936-tól) |
|---|---|---|
| Nyomvonal hossza (Gödöllő-Máriabesnyő) | Hosszabb (szárítópusztai kanyarral) | 2376 méterrel rövidebb |
| Pálya mélysége a terepszinthez képest | Eredeti szinten | Akár 28 méter mély bevágás |
| Menetidő tehervonatoknak (Aszód-Gödöllő) | 40 perc (tolómozdony szükséges volt) | Lényegesen gyorsabb, közvetlen lejtés |
Máriabesnyőn az új pályatesten új vasútállomás-épület is készült, amit 1936 októberében avattak föl. A korábbi állomások közül kettőt megszüntettek: az egyik az új pályától távol esett, így funkcióját vesztette, a másik, azaz a kolostor melletti állomás pedig fölöslegessé vált, mivel az új állomásról már könnyű volt a kegytemplom megközelítése. A régi pályatest síneit felszedték és újrahasznosították, a sín alapjául szolgáló kavicsot és sódert pedig a Szilhát utcában használták föl. A bevágásnak azonban nem csak pozitív hatásai voltak. A mélyítés következtében a kertváros kútjai részben kiszáradtak, a rézsű aljában pedig egy kis forrás tört a felszínre.
Áttekintés a gödöllői töltőállomásokról
A földmunkák során több ősállat maradványa is előkerült. A pliocén kor elején, kb. 5 millió évvel ezelőtt folyóvízi homok rakódott le a mai Gödöllő területén, amire később, kb. 2,5 millió évvel ezelőtt löszréteg rakódott. A vasúti bevágás során átvágták mindkét réteget. A munkálatok során előkerült leletek (orrszarvúféle, háromujjú ősló, ősi ormányos és ősi disznó maradványai) szinte mind az idősebb homok rétegből származnak. A leletek ma a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat tulajdonában vannak.
Ideiglenes forgalmi változások Mogyoródon
A vasúti infrastruktúra karbantartása a környező településeken is korlátozásokkal jár. Jelentősen átalakul a forgalmi rend Mogyoródon, a Gödöllői úti vasúti átjáró lezárása miatt. Június 30. 22 órától július 10. 16 óráig karbantartási munkálatok miatt teljes szélességében lezárják a Mogyoród HÉV-állomás Budapest felőli végén található átjárót.
A lezárás miatt a 324-es Dunakeszi-Fót-Mogyoród-Gödöllő viszonylaton közlekedő autóbuszok rövidített útvonalon, Dunakeszi és Mogyoród, HÉV-állomás között közlekednek, és több járat indulási ideje is módosul a karbantartás ideje alatt.