A Gyógyszerek Hatása a Járművezetésre: Kockázatok és Tudnivalók

A tiszta gondolkodás és a gyors reakcióképesség elengedhetetlen a biztonságos vezetéshez. Számos gyógyszer szedése befolyásolja az éberséget, illetve a reakcióidőt, és ezek természetesen az autóvezetésre is hatással vannak.

Az USA-ban jelenleg 42 millió 65 év fölötti embernek van jogosítványa, és ez a szám csak növekedni fog a közeljövőben. Az AAA Foundation for Traffic Safety 2990 idősebb, az USA különféle államaiban élő, autót vezető személyt kért fel, hogy vegyenek részt az AAA Longitudinal Research on Aging Drivers (LongROAD) vizsgálatban. A 65-79 éves személyek érvényes jogosítvánnyal rendelkeztek, hetente legalább egyszer vezettek autót és nem volt kognitív zavaruk.

A részvevők 97%-a legalább egy gyógyszert szed rendszeresen, átlagosan naponta 7 db-ot, 10%-uk 1-2, 25%-uk 2-4, 25%-uk 11-16, 10%-uk 16-24, 1%-uk 26, vagy még annál is több gyógyszert szed. Minden 5. kísérletbe vont személy szed olyan szert, amely potenciálisan befolyásolja a vezetési képességet.

A gyógyszerszedés gyakorisága az idősebb sofőrök körében

A gyógyszerelési szokások az életkorral, a nemmel és az etnikummal összefüggésben változtak. Például a résztvevők 73%-a legalább egy kardiovaszkuláris szert szedett (a férfiak 79%-a, a nők 69%-a). A kardiovaszkuláris szerek használata az életkorral növekedett: 65-69 éveseknél 68% volt, míg a 70-74 éves korosztályban 75%-ra, majd a 75-79 éves korosztályban 81%-ra emelkedett. A kardiovaszkuláris gyógyszerek használatát az etnikai hovatartozás is befolyásolta: az afro-amerikaiak 79,7%-a, a nem hispán fehérek 73,2%-a, a spanyol ajkúak 70,9%-a szedett ilyen szereket.

Jake Nelson (AAA Traffic Safety Research and Advocate igazgató) szerint az egészségügyi szolgáltatók próbálják a biztonságos közlekedés érdekében a gyógyszerekből származó kockázatokat csökkenteni, de a betegek nem beszélik meg orvosukkal vagy gyógyszerészükkel, hogy az általuk szedett gyógyszerek befolyásolják-e a vezetési képességüket.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Az álmosság az egyik leggyakrabban előforduló gyógyszermellékhatás. Számos olyan szer van, amely elsődlegesen nem a központi idegrendszerre hat, azonban mellékhatásként rontja az autóvezetési képességet.

A vezetésre hátrányosan ható gyógyszertípusok

Fájdalomcsillapítók és izomrelaxánsok

Maga a fájdalom is gyengíti a koncentrálóképességet, illetve a fájdalom csillapítására használt gyógyszerek is okozhatnak ilyen hatást. A gyakran használt hatóanyagok, mint például a diclofenac, a nimesulid, a naproxen befolyásolhatják a gépjárművezetéshez szükséges képességeket, ezenkívül a vényre kapható kábító fájdalomcsillapítók akár önmagukban, akár kombinációban alkalmazva szintén csökkentik a koncentrálóképességet, álmosíthatnak. Emellett számos izomrelaxáns is a központi idegrendszeren keresztül fejti ki izomlazító hatását, melynek következtében álmosság jelentkezhet, ezért van az, hogy alkalmazásuk sokszor estére javasolt.

Vérnyomáscsökkentők

Egyes vérnyomáscsökkentők, például az angiotenzin-receptor-blokkolók, a béta-blokkolók, az ACE-gátlók is okozhatnak szédülést, álmosságot, megnyúlt reakcióidőt. Előfordul, hogy a vérnyomás beállítása nem sikerül már a kezelés elején, ezért ilyenkor maga az alacsony vérnyomás a bágyadtság, csökkent koncentrálóképesség oka. Befolyásolja a vezetéshez szükséges képességeket a magas vérnyomás is. Amennyiben magas vérnyomásban szenved, javasolt a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, a terápia beállítása idején pedig lehetőleg ne vezessen gépjárművet. A pontos részletekről kérje háziorvosa véleményét.

Antidiabetikumok (Cukorbetegség elleni szerek)

A cukorbetegség kezelésében használatos gyógyszerek közül vannak olyanok, melyek nem okoznak inzulinelválasztást, vércukorszint-csökkenést, ilyen például a metformin, ezekre nem jellemző, hogy csökkentik a vezetéshez szükséges éberséget és koncentrálóképességet. Ezzel szemben a vércukorszintet csökkentő gyógyszerek okozhatnak olyan mértékű vércukorszint-csökkenést (főleg nem megfelelően beállított vagy rosszul kontrollált terápia mellett), melyek komolyan befolyásolják az éberséget és a reakcióidőt, ilyen például az inzulin, illetve a szulfonilureák csoportja (pl. gliklazid, glimepirid). A cukorbetegeknek és hozzátartozóiknak azzal is fontos tisztában lenniük, hogy a vércukorszint emelkedése is ugyanúgy befolyásolja a járművezetési képességet. Mindezeket figyelembe véve fontos a rendszeres vércukorszint-ellenőrzés, és annak kitapasztalása, hogy gyógyszerei milyen mértékben befolyásolják vércukorszintjét, és ebből következően az éberségét.

Antihisztaminok (Allergia elleni szerek)

Az antihisztaminokat általában allergiás betegségek kezelésében alkalmazzuk, de egyre gyakrabban előfordulnak influenzás és megfázásos tünetek kiegészítő kezeléseként is. Gyakori mellékhatásuk az álmosság. A legtöbb esetben estére rendeljük el az antihisztamin típusú gyógyszer szedését, éppen ezen mellékhatás miatt. Amennyiben régóta szed antihisztamint, ez a mellékhatás csökkenhet. Az elsőgenerációs antihisztaminok általánosságban jóval szedatívabbak, mint egyes második generációsok, bár mindkét csoportban vannak kivételek.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Hasmenés és hányás elleni szerek

A hasmenések oka a fokozott bélmotilitás, míg a hányásra a gyomor fokozott összehúzódása jellemző, ennek megfelelően kezelésük motilitást csökkentő szerekkel történhet. Az ilyen szerek lehetnek például ópioidszármazékok, melyek álmosító, koncentrálóképességet csökkentő, reakcióidőt növelő hatással rendelkeznek. Ehhez társulhat még a hasmenés, esetleg hányás következtében fellépő fokozott folyadékvesztés, mely komoly kiszáradást okozhat, illetve szintén hozzájárul a gyengeséghez.

Köhögés elleni szerek

A köhögéscsillapító szerek kodeinszármazékokat tartalmazhatnak, ezek szintén ópioidszármazékok. Az ilyen típusú készítményeknél mellékhatásként szintén álmosság, bágyadtság, gyengeség, csökkent koncentrálóképesség jelentkezhet, használatuk a gépjárművezetést befolyásolja.

Pszichiátriai szerek

A szorongásoldók, az antidepresszánsok, az antipszichotikumok a központi idegrendszerre hatnak, a gépjárművezetést befolyásoló hatásuk a gyógyszert szedők körében is jól ismert. Az experimentális vizsgálat eredményei azt is jelezték, hogy néhány orvosi indikációval, terápiás formában fogyasztott gyógyszer csökkenti a járművezetői képességeket. A benzodiazepinek például általánosságban negatívan hatnak a vezetési teljesítményre és készségekre, de néhány típusuk súlyosan korlátozza a vezetési képességeket.

Vény Nélkül Kapható Gyógyszerek és a Vezetés

Bárki, az "úrvezetők", a hivatásos busz-, villamos-, vonatvezetők, kamionsofőrök, pilóták, vagy a magasban dolgozók számára fontos tudnivaló, hogy egyes, vény nélkül is kapható gyógyszerek álmosságot okozhatnak. Ezáltal bizony befolyásolni képesek az illető járművezetői képességeit. Természetesen a vény nélkül kapható gyógyszerek alkalmazásának is vannak kockázatai. Ezek közül az egyik a gépjárművezetésre gyakorolt hatás.

Fontos tudnivalók a vény nélkül kapható gyógyszerekről

• Hatóanyagok: Ha valaki esetleg más gyógyszert is szed/kap, meg kell nézni, hogy a hatóanyag nem azonos-e.
• Figyelmeztetés: Nézzük meg alaposan ezt a részt a betegtájékoztatóban.

Ha mindezek szerepelnek a betegtájékoztatóban, és mindenütt említésre kerül a (fokozottabb) álmosság, fáradtságérzés, érdemes átgondolni, és másik vénymentes gyógyszert keresni ugyanolyan főhatás mellett. Az amerikai (USA) gyógyszerhatóság, az FDA egyik szakértője szerint ami a gépjárművezetésre gyakorolt gyógyszerhatást illeti, előfordulhat, hogy rövid időn belül jelentkezik és lecseng a hatás, de lassú felszívódású készítményeknél hosszú ideig eltarthat. Egyébként is fennálló alvászavar mellett a gyógyszer okozta álmosság még fokozhatja ezt a problémát, a nappali álmosság- és fáradtságérzés felerősödhet.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Tompultságot okozhatnak egyes allergiaellenes gyógyszerek és hányingercsillapítók is. Sokan elsőre nem is gondolnák, de egyes forró italok is tartalmaznak allergiaellenes hatóanyagot, így az ilyen termékek tompító hatásúak lehetnek, amikor valaki a volán mögé ül. A fájdalomcsillapítók vonatkozásában a diklofenák fáradékonyságot, szédülést okozhat, míg a vérnyomás- és vércukorszint-csökkentők akkor lehetnek veszélyesek, ha ezek a szintek túlzottan lecsökkennek a gyógyszerek hatására.

A Bódult Állapotban Történő Járművezetés Jogi Aspektusai és Kutatási Eredmények

Meghatározások és jogi keretek

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények egyik legmostohább, legkevesebbet vizsgált és elemzett területe a kábítószer hatása alatt történő gépjárművezetés. Az angol nyelvű szakirodalom hosszú ideig a „drug impairment driving” (kábítószertől vagy gyógyszertől bizonytalanná vált vezetés) kifejezést használta; az amerikaiak előszeretettel alkalmazták a „drugged driving” (bódult állapotban történő járművezetés), az „under influence of drug” (kábítószer hatása alatt történő [járművezetés - R.I.]), valamint az „affected” (befolyásolt) kifejezéseket. Hazánkban a közlekedési bűncselekmények több mint felében detektálható a járművezetők pszichoaktív szerhasználata.

A hatályos Büntető törvénykönyv a közlekedési bűncselekmények fejezetben szabályozza a járművezetés ittas, illetve bódult állapotban elkövetett bűncselekményeit. Büntetőjogi értelemben, hazánkban az, „aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet…” [2012. évi C. törvény 237. § (1) bekezdés]. Ez két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.

A pszichoaktív szerek hatása a közúti balesetekre

A közlekedési balesetek oksági összefüggései alapján a gyorshajtás mellett a járművezetők pszichoaktív szertől való befolyásoltsága tekinthető az egyik kiemelt baleseti kockázati tényezőnek. A 2006 és 2011 között zajló ún. DRIUD- (Driving under the influence of drugs, alcohol and medicine - Kábítószer, alkohol és gyógyszer hatása alatt történő járművezetés) program öt éven át futott, 17 uniós ország (köztük Magyarország), valamint Norvégia részvételével.

Az EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) 2014-ben, a DRIUD-program eredményeit is felhasználva és azokat további epidemiológiai vizsgálatokkal kiegészítve aktualizálta és tette naprakésszé a 2008-ban kiadott Drug use, impaired driving and traffic accidents (Kábítószer-fogyasztás, bódult gépjárművezetés és közlekedési balesetek) című tanulmánykötetét. Az experimentális vizsgálat eredményei szerint a kábítószer-fogyasztás befolyással bír a vezetési teljesítményre vagy járművezetői képességekre. Néhánynak, de nem mindegyiknek, a hatása függ az elfogyasztott mennyiség mértékétől.

A kannabisz-fogyasztás például ronthat, illetve legyengíthet néhány a vezetéshez szükséges kognitív és pszichomotorikus készséget. Ezzel szemben az MDMA befolyásoltság mind pozitív, mind pedig negatív hatást kifejthet a vezetési képességekre, miközben bizonyos szubsztanciák (pl. kannabisz) alkohollal történő együttes fogyasztása additív negatív hatást eredményezhet, más szerek (pl. kokain) pedig részben oldhatják, visszafordíthatják az alkohol okozta képességcsökkenést. Az MDMA csökkentheti az alkohol néhány, de nem minden vezetési képességre gyakorolt negatív hatását, másokat azonban éppen felerősíthet.

Epidemiológiai vizsgálatok megerősítették az experimentális vizsgálat eredményeit. Eszerint a DRIUD-program úgy kalkulált, hogy átlagosan az Unióban gépjárművet vezetők 3,5 százalékának véréből lehet kimutatni az alkoholos befolyásoltságot (>0,1 g/l), 1,9 százalékánál a kábítószer-használatot, 1,4 százalékánál a gyógyszerfogyasztás okozta bódult állapotot, 0,4 százalékánál az alkohol és kábítószer együttfogyasztást, további 0,4 százalékánál pedig különböző, nem listás droghasználatot. A DRIUD-program kutatói a (fatális, nyolc napon túl gyógyuló vagy személyi sérülés nélküli) közlekedési balesetek részesévé váltak mintáján vizsgálták a pszichoaktív szertől való befolyásoltságot, és azt találták, hogy az alkoholtól való befolyásoltság elterjedtsége a mintában messze meghaladta más pszichoaktív anyagokét.

Hazai kutatások és tendenciák (2006-2018)

Kábítószer-fogyasztás és gépjárművezetés címmel vizsgálatot végeztek 2006-ban, majd 12 év távlatából, 2018-ban újból megvizsgálták a jelenség alakulását. A 2006-os vizsgálatban a kábítószertől befolyásolt állapotban történő gépjárművezetés bűncselekmény hazai elterjedtsége alatta maradt az Európai Unió tagállamainak többségében detektált eloszláshoz képest. A bódult állapotban elkövetett közlekedési bűncselekmények esetszáma 2006 és 2013 között 130 és 164 ügy/év között alakult, 2014-től azonban folyamatos, erős intenzitású esetszám-emelkedés detektálható: 2014-ben 216, 2017-ben már 392 ilyen esetet észlelt a hatóság.

A 2018-as kutatás legfigyelemreméltóbb eredménye a vényköteles gyógyszerektől (nyugtatóktól, altatóktól) befolyásolt állapotban történő járművezetés 2006-os vizsgálat során mért arányérték ötszörös növekedése volt, ami azt jelzi, hogy az ismertté vált járművezetés bódult állapotban bűncselekmény elkövetőinek körében egy a kábítószer-használókétól szociodemográfiai jellemzőiben eltérő csoport jelent meg. A tíz évvel ezelőtti vizsgálatban a nyugtató/altató hatása alatt gépjárművet vezetők a mintába kerültek 5,7 százalékát képviselték, a kurrens vizsgálati mintában részesedésük elérte a 27 százalékot. A mintába került esetekben összesen 74 féle pszichoaktív szert azonosítottak a toxikológus szakértők. Ebből az elkövetés idején 56 minősült kábítószernek vagy új pszichoaktív anyagnak, 17 pedig gyógyszerként forgalmazott szubsztancia volt.

Előfordultak olyan esetek, ahol gyógyszer, illetve kábítószer vagy új pszichoaktív anyag fogyasztása mellett az alkoholfogyasztás is bizonyítható volt. Az esetek 50,3 százalékában egyféle szertípus volt detektálható az elkövetés idején, 32,3 százalék esetében kétféle, 17,4 százalékában pedig három- vagy többféle. A mintába került esetek 77 százalékában volt bizonyítható, illetve a toxikológus szakértők által detektálható valamilyen az elkövetés idején kábítószernek minősülő anyag az elkövetők vérmintájában. Ezután következtek a gyógyszerrel (minden negyedik ügy), majd pedig az új pszichoaktív anyaggal (minden hatodik ügy) történő elkövetések.

A balesetezők almintájába a valamilyen gyógyszer hatása alatt állók közel akkora arányban kerültek, mint a kábítószer hatása alatt járművet vezetők. A teljes mintában mért arányértékhez képest közel 20 százalékkal kisebb volt a kábítószer-használók részaránya a balesetezők almintájában, miközben több mint kétszeresére nőtt a gyógyszertől befolyásolt állapotban járművet vezetők aránya. Mindez azt jelzi, hogy míg a hatósági ellenőrzések során többségében a kábítószer hatása alatt járművet vezető elkövetők „akadnak fenn” a hatóság biztonsági hálóján, addig a bódult állapotban közúti balesetet okozók körében a kábítószer hatása alatt álló és a gyógyszertől befolyásolt állapotban lévő járművezetők aránya szinte ugyanakkora. Azaz a gyógyszer - többségében valamilyen nyugtató, altató, szorongásoldó - hatása alatt történő járművezetés jellemzően csak akkor kerül észlelésre, ha baleset történik. Ez pedig nyilvánvalóan a jéghegy csúcsa.

A 2006-os vizsgálatban a kannabisz-származékok voltak a legelterjedtebbek, és az amfetamin-származékok a második leggyakrabban előforduló szubsztanciák. Ezzel szemben, több mint 10 évvel később, habár még mindig a kannabisz-származékok voltak a legelterjedtebbek, és az amfetamin-származékok a második leggyakrabban előforduló szubsztanciák, a harmadik helyre „feljöttek” a gyógyszerek. A balesetezők almintáján az előfordulási gyakoriság alapján a sorrendiség a következőképpen alakult: gyógyszerek(!), amfetamin-származékok, pentedron. Szükséges hangsúlyozni, hogy a Xanax és a Rivotril előfordulási gyakorisága jelentősen meghaladja az összes többi gyógyszer elemszámát. Az összes gyógyszeren belül a Xanax az esetek 43 százalékában fordult elő, Rivotril pedig 21 százalékban. Tehát ez a két szer volt jellemző a gyógyszer hatása alatti járművezetések mintegy kétharmadában. Ez pedig azt jelzi, hogy fokozott figyelmet kellene fordítani ezeknek a szereknek a felírására, illetve szükséges lenne figyelemfelhívó módon feltüntetni a csomagoláson, hogy a gyógyszerfogyasztás a járművezető képességekre hátrányosan hat, így bizonyos esetekben hatása alatt járművet vezetni tilos.

A mintába kerültek több mint kétharmada 18 és 35 év között volt (70,1%), tehát a fiatal felnőttek voltak többségben az elkövetők között. Az átlagéletkor 30 év volt. A 2006-os vizsgálatban az elkövetők több mint 80 százaléka (81,2%) a 25-30 éves korcsoportba tartozott. Jelen mintában, ebbe a korcsoportba a mintába kerültek 30,5 százaléka, azaz kevesebb, mint egyharmada tartozott csak. Ez pedig azt jelzi, hogy ma már ez nemcsak a kábítószer-fogyasztó fiatalok „bűncselekménye”, illetve nemcsak fiatal felnőttek bódult állapotban elkövetett járművezetését képes észlelni a hatóság, hanem az idősebb, számos esetben gyógyszer hatása alatt álló egyénekét is. A balesetezők almintája valamivel „idősebb” volt, mint a teljes minta. A balesetezőknél a 18-35 évesek részesedése „mindössze” 57,5 százalék volt, szemben a teljes mintán mért 69,7 százalékos arányértékkel. Ellenben magasabb értéket mértek a 35 év felettiek körében: a balesetezők almintájában ez a kohorsz 40,4 százalékkal képviseltette magát, a teljes mintán pedig csak 28,2 százalékkal.

A bódult állapot bizonyításának nehézségei

Az enyhe fokú gyógyszeres befolyásoltság észlelése rendkívül nehéz, hiszen nincs alkoholos lehelet és sokszor szinte semmi nem utal arra, hogy az ellenőrzés alá vont járművezető vezetési képességére hátrányosan ható szer hatása alatt áll. A bódult állapotban történő járművezetés bizonyításának elsődleges eszközei a szakértői vélemények, amelyek az elkövetőtől levett vizelet vagy más testnedv vizsgálatán alapulnak. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 24/C. §-a szerint „Ha a járművezetővel szemben alkoholfogyasztás, valamint a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szer fogyasztásának gyanúja egyaránt felmerül, az alkohol és a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szer vizsgálata érdekében is intézkedni kell.”

A hazai szakértői gyakorlat alapján addig számít valaki kábítószertől befolyásolt állapotúnak, amíg véréből kimutatható valamilyen aktív hatóanyag. Hiszen a járművezetés bódult állapotban szakértői bizonyításakor azt kell megállapítani, hogy a vérben kimutatható-e kábítószer vagy kábítószer metabolit. A bódult állapotú vezetés kizárólag a vérben kimutatható aktív anyagtól függ, amely pszichoaktív hatású, mutatott rá Szeles Géza igazságügyi orvosszakértő. „[N]em a klinikai tünetek alapján lehet a bódult állapotot bizonyítani. A vérben kimutatott kábítószerek vagy kábítószer metabolitok mennyiségi értéke nem irányadó. Szemben a véralkohol meghatározással kábítószerek esetében a bódult állapot foka nem adható meg, a vérben kimutatott kábítószer-me…”

Gyakori tévhit, hogy sokan azt gondolják csak kábítószerrel lehet elkövetni a bódult állapotú járművezetést. Cáfolható, ugyanis nemcsak a vényköteles, hanem a vény nélküli gyógyszereknek is lehetnek olyan hatásai, amelyek a vezetési képességet befolyásolják, sorolta Csupor Dezső, gyógyszerész, kutató.

Alkohol és gyógyszerek kombinált hatása

Egy ügyvéd szerint a közlekedési minisztérium megosztó kérdést vetett fel tavaly, szükséges-e az járművezetésnél az alkohollal szembeni zéró tolerancia. Míg számos európai országban, például a hazánkkal szomszédos Ausztriában engedélyezett, hogy a sofőr vezetés előtt elfogyasszon egy pohár bort, addig Magyarországon zéró tolerancia van érvényben.

Arra a kérdésre, miszerint egy pohár bor elfogyasztása vagy egy nyugtató hatású gyógyszer jelenthet nagyobb befolyást, ezáltal veszélyt a közlekedésben, a gyógyszerész elmondta, hogy általánosságban nehéz ilyen összehasonlítást tenni. Tény, hogy az alkohol rontja a gépjárművezetéshez szükséges képességeket, a gyógyszerekre adott reakciók viszont hatóanyagtól és egyéntől függően változatosak. Egy erős nyugtató vagy altató markánsabb hatású, mint egy deci bor olyanoknál, akik rendszeresen fogyasztanak mérsékelt mennyiségben alkoholt. Ha valaki nem is egy, hanem több ilyen típusú gyógyszert szed, akkor annak alkohol fogyasztása nélkül is romlanak a képességei, és egy veszélyhelyzetben kevésbé tud reagálni, hangsúlyozta a szakértő.

tags: #gyógyszerek #járművezetésre #gyakorolt #hatása

• Kia Sportage Diesel vezérlésének karbantartása
• Hogyan működnek a defekttűrő gumik?
• Honda Civic Tourer vonóhorog szerelés
• milyen gyújtógyertya kell az Opel Astra F-be?
• így cseréld le a Dacia váltógombját házilag