A Gépjármű Tulajdonjog Változás Hatályba Lépésének Napja és Az Adásvételi Szerződés Kiemelt Szempontjai

Nem új keletű, mégis teljesen aktuális történet az, hogy milyen a szabályos adásvételi, szakzsargonnal élve „Tulajdonjog átruházási szerződés”. A használtautó-vásárlás érzékeny folyamat, ráadásul az adásvételi szerződés hivatalos formátuma is rengetegszer változott az utóbbi években. Fontos tudni, hogy a jogügylet zökkenőmentes lebonyolításához nem csak a megfelelő szerződés megkötése, hanem az ahhoz kapcsolódó határidők és felelősségek pontos ismerete is elengedhetetlen.

A jogi keret és a szabályozás

A gépjárművek adásvételével kapcsolatos kérdéskört szabályozó 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet még 2009. decemberében jelent meg a Magyar Közlönyben. Noha az már 2010. január 1-én életbe lépett, hogy milyen tartalmi elemeket kell, hogy tartalmazzon a szerződés, annak igazi szankciója, azaz az, hogy a tartalmi követelményeknek nem megfelelő szerződéseket joghatás hatására alkalmatlannak kell tekinteni, csak tavaly július 1-én lépett hatályba. A szabályozás január elsején hatályba lépett, de fél év türelmi idővel. Július elsejéig az okmányirodák még befogadják a régi blankettákat is.

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás új tulajdonos általi bejelentésének szabályait változatlan tartalommal szabályozza a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.évi LXXXIV.törvény 33.§ is.

A tulajdonjog átruházási szerződés - A jogügylet alapköve

Mielőtt megvizsgáljuk, hogy a gépjármű tulajdonjog átruházása esetén mi a vevő és mi az eladó feladata, érdemes röviden kitérni a jogügylet központi dokumentumára, a gépjármű tulajdon átruházását célzó teljes bizonyító erejű magánokiratra, amely tipikusan visszterhes (de lehet ingyenes is, ez az ajándékozás).

A szerződés tartalmi és formai követelményei

A tulajdonjog átruházási szerződésnek teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie. A szerződésben meg kell jelennie többek között az autó aktuális kilométerszámláló-állásának, az eladó és a vevő állampolgárságának, illetve hontalanságának, valamint a jármű azonosító adatainak és a hozzá tartozó okmányok adatainak. Ezeket az adatokat minden esetben a bemutatott okmányok, illetve szervezetek esetében a nyilvántartó szerv nyilvántartásából lekért adatok alapján töltsük ki.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Magánszemélyek esetében a géppel vagy kézzel kitöltött szerződésen két tanúnak kell igazolnia, hogy a szerződés aláírója a részben vagy egészben nem általa írt szerződést előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Ennek igazolásaként a szerződést mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan fel kell tüntetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanúk közreműködésére a szerződést aláíró fél jelenlétében van szükség, hiszen a tanúk azt igazolják a szerződéskötéssel egyidejűleg, hogy a szerződés aláírója a részben vagy egészben nem általa írt szerződést előttük írta alá; vagy a szerződéskötést követően azt, hogy a szerződés aláírója az aláírását a saját kezű aláírásának ismerte el. Nagyon nem megfelelő az a megoldás, hogy a felek aláírják a szerződést, ezt követően pedig valamelyik fél majd keres két tanút, akikkel később aláíratja a szerződést úgy, hogy a tanúk adott esetben nem is látták a másik szerződő felet, hiszen így az aláírás féltől származását sem tudják tanúsítani.

A tanúk személyazonosító okmánya számának feltüntetésére ugyanakkor nincs szükség.

A szerződést célszerű kettőnél több példányban elkészíteni, hogy egy eredeti példány hatóság felé történő benyújtása után minden szerződő fél számára maradjon eredeti példány.

Értelmezési eltérések az Okmányirodákban

Sajnos a tapasztalat az, hogy az Okmányirodák nem csak tartalmi, hanem formai elemeket is követelnek - teljesen jogtalanul. Pedig egyrészt nincs is erre előírás, másrészt nem is létezik egységes, ajánlott szerződésminta. Értelmezési eltérések adódhatnak, például bizonyos Okmányirodák szerint a szerződés „Adásvételi” elnevezése, illetve a felek „Eladó” és „Vevő” jelzéssel szerepeltetése, valamint a vételár feltüntetése még nem határozza meg nem ingyenes, hanem visszterhes mivoltát. Sokszor azt sem fogadják el, ha a gépjármű birtokba adása, a hozzá kapcsolódó iratok átadása és a jogügylet hatályba lépése egyenlő a szerződés keltével. Jobb szeretnek mindegyik kérdéskör mellett külön leírt, akár azonos dátumot látni. Saját tapasztalat, hogy a birtokba adásnál elvárt időpontot nem, csak dátumot tartalmazó szerződést az okmányirodák egy része elfogadja, ugyanakkor vannak az előírásokhoz szigorúbban ragaszkodók. Kockáztatni persze nem érdemes, az előírásokat követve nem lehet probléma.

A Négy Fontos Időpont az Adásvételi Szerződésen

Az adásvételi szerződésben eredetileg egyetlen időpontadat szerepelt, de a szabályozás fejlődése során ez négyre bővült, és mindegyiknek különös jelentősége van. A polgári törvénykönyv néhány éve különválasztotta az adásvételi folyamat egyes mozzanatait, mert így pontosan eldönthető, hogy ki volt egy autó tulajdonosa, amikor azzal gyorshajtottak az autópályán, vagy nem fizettek a parkolásért.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

1. Tulajdonjog-változás hatálybalépésének napja: A jog szempontjából ez a legfontosabb időpont, hiszen ekkortól többé nem az eladó, hanem a vevő az autó tulajdonosa. Ebben a rovatban szerepelhet a szerződés keltezésénél korábbi időpont is, hiszen a megállapodás szóban is hivatalos a törvény szerint.

2. A jármű a vevő birtokába kerülésének időpontja: Amikor a vevő megkapja a kulcsokat és fizikailag is birtokba veszi az autót, amiért fizetett. Ez azért fontos, mert ettől az időponttól feltételezhető, hogy ő is használja az autót, így például neki kell intézkednie, ha rádől egy fa, vagy széthullik a váltó. A birtokbaadás időpontja az az időpont, amikor az eladó a vevő részére (ajándékozó a megajándékozott részére) átadja a járművet. Ezt óra és perc alapján kell megjelölni a szerződésben. Különös figyelmet célszerű fordítani a jármű vevő birtokába kerülése időpontjának, valamint a birtokba vételkor a km-óra állás szerződésben való pontos feltüntetésére, ugyanis ezen adatok különös jelentőséggel bírnak és súlyos jogkövetkezmények fűződhetnek esetleges valóságtól eltérő rögzítésükhöz.

3. Az okmányok átadás-átvételének napja: Amikor a vevő az eladótól megkapja a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet, melyekre a szerződés egy-egy példányán felül szüksége lesz az eredetiségvizsgálaton és az okmányirodában, az átíratáshoz.

4. A tulajdonjog-átruházási szerződés kelte: Bár szerződést a magyar jogszabályok szerint szóban is köthetünk, sőt, elvileg az okmányirodának is el kell fogadnia a szóban, az ügyintéző előtt kötött megállapodást, az autók adásvétele általában írásban, tanúk előtt zajlik, és a szerződés kitöltésének időpontját külön rögzítenünk kell.

A felsorolt négyféle dátum a szabályok szerint eltérhet egymástól, hiszen senki sem kötelez minket, a vevőt arra, hogy miután megállapodtunk az eladóval, rögtön birtokba is vegyük az autót, és erről azonnal szerződést kössünk. Az sem feltétel, hogy éppen a szerződés aláírásakor kapjuk kézhez az autó okmányait, tehát senkit nem küldhet el az okmányiroda arra hivatkozva, hogy nem egyeznek a felsorolt időpontok, mert ez sokszor nem életszerű. Fontos viszont, hogy legkésőbb az autó tulajdonjog átruházásának időpontjáig az eladónak át kell adnia az autót és annak okmányait, tehát bár a felsorolt időpontoknak valóban nem kell megegyezniük a szerződésben, az időrendre figyelnünk kell.

A Járműmérnöki Képzés részletei

A Hatálybalépés Napjának Kiemelt Jelentősége

A tulajdonjog változás hatálybalépésének napja általában megegyezik a birtokbaadás időpontjának napjával, de a kettő nem feltétlenül esik egybe, eltérhet egymástól. A tulajdonjog változás hatálybalépésének napja az a nap, amelyen az eladó tulajdonjoga átszáll a vevőre.

Az időpont meghatározó jelentőséggel bír, sem eladói, sem vevői oldalról nem célszerű belemenni a valóságtól eltérő birtokbaadási időpont rögzítésébe. Amennyiben a valóságtól eltérően egy korábbi birtokbaadási időpont kerül rögzítésre, úgy fennáll annak a kockázata, hogy esetleg még az eladó által elkövetett szabálysértés vagy károkozás miatt már a vevő ellen indul eljárás, végső esetben akár felelősségre is vonják, hiszen a szerződés - valótlan visszamenőleges - adata alapján már az ő birtokában volt a gépjármű.

Ezen kívül további problémát okozhat, hogy visszamenőlegesen (napokkal korábban) a vevő nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, így egy esetleges károkozás időpontjában nem volt érvényes felelősségbiztosítása, így a MABISZ követelni fogja tőle az okozott kár megtérítését. Értelemszerűen fordítva sem célszerű az időponttal variálni, mivel egy későbbi időpont rögzítése az eladót érintheti hátrányosan, a vevő által okozott szabálysértés, károkozás esetén az eladóval szemben léphetnek fel igényérvényesítés céljából.

Mindezen túlmenően nem árt tisztában lenni azzal, hogy akár a birtokba kerülés időpontja, akár a km-óra állás valótlan rögzítésével elkészített szerződés felhasználásának eredményeképpen valótlan adat(ok) kerül(nek) rögzítésre a közhiteles járműnyilvántartásban, úgy a szerződő felek bűncselekményt, közokirat-hamisítást követnek el.

Az Eladó és a Vevő Kötelezettségei és Határidői

A gépjármű adásvétel alapvetően a polgári jog szabályai szerint zajlik. A szerződő felek a szerződés hatályba lépését követően kötelesek egymásnak szolgáltatást nyújtani, tehát ekkor köteles a vevő fizetni és az eladó a kocsit átadni. Az okmányirodai bejelentést egyértelműen a tulajdonjog változás hatályba lépésétől számítottan kell megtenni.

• Vevő kötelezettsége: A jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjogának változását a módosításra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult közlekedési igazgatási hatóságnál, teljes bizonyító erejű magán okiratba foglalt adásvételi szerződéssel.

• Eladó kötelezettsége: Az eladónak pedig 8 napja van bejelenteni az eladást az okmányirodában.

Felesleges bürokratikus aktusnak tűnik, de ez alapvetően az eladó érdekeit szolgálja. Miért fontos az eladónak az állam tudomására hoznia, hogy eladta a gépkocsiját, amikor a vevőnek ezt amúgy is meg kell tennie? Azért mert egyáltalán nem biztos, hogy megteszi. Abban a nem várt esetben, ha a vevőnk nem jogkövető állampolgár, és nem jelenik meg a kormányablakban, hogy a gépjármű tulajdonjog változását átvezesse, az „állam” nem értesülhet arról, hogy már nem mi használjuk a gépjárművet, így például az összes gyorshajtásért kiszabott büntetés a mi postaládánkban landol, nem is beszélve arról, hogy továbbra is mi leszünk a gépjárműadó címzettjei.

Amennyiben a jármű új tulajdonosa bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a járművet a közlekedési igazgatási hatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonhatja a forgalomból.

Az adásvételi szerződés megkötését és a tulajdonosváltás bejelentését már a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban is megteheted. A bejelentést online, a Webes Ügysegéden vagy személyesen, bármelyik kormányablakban megteheted.

Kapcsolódó eljárások és fontos tudnivalók

Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB)

Ahogy vevőként aláírtuk a szerződést, már aznap lehet rohanni, hogy megkössük a megfelelő KGFB-t, azaz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, ezt legegyszerűbb az interneten megtenni. A megvett autó egy pillanatig ne legyen kötelező biztosítás nélkül. Tulajdonosváltáskor a meglévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és casco megszűnik, de az eladást jelezned kell a biztosítód felé.

Eredetiségvizsgálat

Az adásvétel megkötése előtt (de lehet a szerződés megkötése után is) érdemes az eredetiségvizsgálatot elvégeztetni. Az eredetiségvizsgálat igazolja, hogy a gépjármű nem lopott, nem áll körözés alatt és nem hamisították meg az adatait. Nincs törvényileg szabályozva, hogy az eladónak vagy a vevőnek kell eredetiségvizsgálatot végeztetni. Az eredetiségvizsgálat 60 napig érvényes.

Gépjármű előéletének lekérdezése

Az első és legfontosabb lépés, hogy ismerjük meg az autó előtörténetét. Nyilván minden eladó jobb színben próbálja feltüntetni az autót, mint ami a valóság. A magyar állami rendszám lekérdezés hátránya, hogy csak Magyarországon forgalomba helyezett autókról tudunk lekérni információt. Vannak azonban olyan online oldalak, ahonnan külföldről behozott autók esetében le tudjuk kérni az autó szerviztörténetét, sérüléseket, km futást, illetve információt találunk a korábbi tulajdonosokról is, vagy esetleges bűnügyi nyilvántartásba vételről is, de még típushibákról is kaphatunk adatokat.

Foglaló és Előleg

Sokan nincsenek tisztában a foglaló és az előleg közötti, jogi értelemben vett különbségéről. Ha foglaló letételében egyezünk meg az eladóval, akkor az adásvételi szerződés teljesülése esetén (azaz az üzlet megköttetett), a foglalót bele kell számítani a vételárba. Visszajár a foglaló abban az esetben, ha az üzlet meghiúsulása mindkét félnek felróható, vagy egyiknek sem, illetve a szerződés közös megegyezéssel is felmondható. Az előleg ugyanúgy beleszámít a vételárba, de ha a szerződés mégsem jön létre valamelyik fél hibája miatt, akkor az előleg nem vész el, hanem visszajár a teljes összeg, és nem is kell kétszeresen visszafizetni.

Kellékszavatosság

A Polgári Törvénykönyv alapján használt gépjárművekre is vonatkozik a kellékszavatosság fogalma. Ha kiderül egy, az eladás időpontjában ismeretlen hiba, akkor a vevőnek kárigénye keletkezhet veled szemben. Magánszemélyként 1 évig érvényes a szavatosság, a vevő ennyi ideig jelezheti a hibát. Az eladás utáni első 6 hónapban az eladónak kell bizonyítania, hogy a probléma nem állt fent az eladáskor. A második 6 hónapban a vevőt terheli a bizonyítás kötelessége.

Külföldről behozott használt autó vásárlása

Ha külföldről hozunk be használt autót, akkor nem csak bonyolultabb az eljárás, de hosszadalmasabb is. A legfontosabb tulajdonképpen a nulladik lépés, az autó előéletének a lekérdezése a megfelelő online oldal segítségével. Külföldön megvásárolt autó esetében nem szerencsés sem a foglaló, se az előleg, ebben az esetben a teljes vételárat fogjuk kifizetni. Ha az autót hazahoztuk, minden papírjával együtt jelentkezzünk be egy vizsgaállomásra.

Ausztriából vagy Németországból behozott autó esetében, ha nem szeretnénk újra levizsgáztatni az autót, akkor kérjünk igazolást a műszaki vizsgáról, amit a TÜV, DEKRA vagy KÜS állított ki. A Nemzeti Közlekedési Hatóság megfelelő alosztályánál tudjuk a honosítást elvégezni. A műszaki honosítás után jöhet a NAV kör, ahol megállapítják a regisztrációs adót, majd ha befizetésre került, akkor erről kiállítanak egy igazolást. Meg kell kötni a KGFB-t rendszám hiányában is, ezt majd utólag kell pótolni. A kormányablakba be kell vinni az összes szükséges papírt, ahol majd megkapjuk a rendszámot. Ez az autó adásvétel menete 2024-ben.

tags: #gepjarmu #tulajdonjog #valtozas #hatalyba #lepesenek #napja

• Kényelem és stílus a Grande Puntóban
• Vonóhorog választás és felszerelés RAV4-hez
• Tanksapka problémák Giulietta modelleknél
• A 90 LE-s 1.9 TDI motorokról
• Kardántengely használati útmutató