A gépjármű szavatosság és jótállás jogi szabályozása Magyarországon

Az autóvásárlás, legyen szó új vagy használt járműről, jelentős anyagi befektetés, és természetes, hogy a vevők valamilyen garanciát várnak el arra vonatkozóan, hogy az autó hibátlanul fog működni. A jogi szabályozás azonban ezen a területen sokkal árnyaltabb, mint ahogyan azt a köznyelvben használt "garancia" szó sugallja. Magyarországon a Polgári Törvénykönyv és más kapcsolódó jogszabályok egyértelműen meghatározzák az eladó felelősségét, amelyet két fő fogalom, a jótállás és a szavatosság köré építenek fel.

Fogalmi tisztázás: Szavatosság, Jótállás és Garancia

A köznyelvben a "szavatosság" és a "garancia" szavak sokszor szinonimaként használt fogalmak, de a joggyakorlatban ezek eltérő jelentéssel bírnak. Fontos kiemelni, hogy a szavatosság és a garancia nem azonos tartalommal bíró fogalmak. A "garancia" valójában nem jogi fogalom, helyette két szakkifejezéssel érdemes megismerkednünk: a jótállás és a kellékszavatosság fogalmával. Ezeket a szavakat a közbeszédben egymással felcserélhető fogalmakként használjuk, pedig nem azok, mást jelentenek.

A Jótállás (köznyelvben: Garancia)

A jótállás egy önként vállalt vagy jogszabály által előírt vállalás a kereskedő részéről, mely kibővített jogokat biztosít a vásárlónak a vásárolt tárgy hibája esetén, amennyiben az a jótállási idő alatt jelentkezik. Garancia tartós fogyasztási cikkek (ide tartoznak a személygépjárművek is) körében kötelező, amennyiben a tartós fogyasztási cikket vállalkozás értékesítette a vásárlónak.

Új autó vásárlása esetén az eladó köteles garanciát vállalni a jogszabályban meghatározott minimum 3 évre. Ezalatt a gyártó vagy az eladó köteles helytállni a meghibásodásokért, és bizonyítani, ha a hiba a vásárlás után keletkezett. Ha felmerül egy hiba, bármilyen hiba, akkor a jótállási időn belül az eladónak azt ki kell javítania, vagy ki kell cserélnie a terméket. Csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba a termék átadása után keletkezett. Jótállási időt az új járművekre vállalnak a gyártók, ezt hívjuk garanciális időnek. Ha a jótállási időn belül az autó tönkremegy, akkor a forgalmazónak ingyen ki kell javítania, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy a hiba a helytelen használat következménye volt.

Jótállást új termékekre szoktak adni, illetve előírni a fogyasztóvédelmi szervek. Használt autók esetén ritka, hogy az eladó jótállást vállal, mert ebben az esetben nem kötelező.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A Kellékszavatosság

A szavatosság, hivatalosan a kellékszavatosság kötelezettségét a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rögzíti. A szavatosság minden olyan szerződésre vonatkozik, ahol a feleket kölcsönös kötelezettségek terhelik. Ez az ún. „hibás teljesítésért” kötelezően vállalt eladói felelősség, amelyet kizárni nem lehet, és kapcsolódik hozzá az ún. „hibás teljesítési vélelem”.

A Polgári Törvénykönyv alapján a használt autókra a kellékszavatosság fogalma vonatkozik. Azaz ha kiderül egy, az eladás időpontjában ismeretlen hiba, akkor a vevőnek kárigénye keletkezhet az eladóval szemben. Nem számít, hogy az eladó tudott-e a hibáról, vagy sem, a jogszabály nem tesz különbséget. Gyakori tévhit, hogy szavatosság csak új gépjárművek esetén van, ez azonban nem igaz, a használt autó eladója is szavatossággal tartozik.

Szavatosság használt autó vásárlása esetén

Magyarországon a lakosság nagy része nem engedheti meg magának új autó vásárlását, így a használt autók piacán keresgél. A használt autók esetén azonban mindig ott a kérdés, hogy mi van, ha esetleg kiderül egy komoly hiba?

A szavatosság időtartama és a bizonyítási teher

A szavatosság időtartama és a bizonyítási teher megoszlása jelentősen függ attól, hogy magánszemélytől vagy kereskedőtől vásároljuk a járművet.

• Magánszemély eladó esetén:

  Magánszemély eladó esetén a vevőt szavatosság illeti meg, mégpedig a vásárlástól számított 1 évig. Ha magánszemélytől vásárolunk használt autót, akkor a kellékszavatossági kötelezettsége 1 évig áll fenn az eladónak. Eladóként így nem érdemes trükközni: az autó bármilyen ismert hibáját jelezzük a vevőnek és rögzítsük is azt a szerződésben.

  A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

• Autókereskedőtől való vásárlás esetén (Fogyasztói szerződés):

  Ha a vevő kereskedőtől vásárol autót, a szavatosság 2 évig illeti meg. A törvény alapján a kötelező szavatossági idő egy év, ám fogyasztó és vállalkozás közötti adásvétel esetén 2 év szavatosságot kell vállalni. A „fogyasztó“ az esetek többségében magánszemélyt jelent. Fontos azonban, hogy a 2 évtől a felek szerződésben eltérhetnek, ezért alaposan olvassuk át az adásvételi szerződést, mielőtt aláírjuk, mert gyakori, hogy 1 évre csökkentik.

  A hibás teljesítési vélelem és a bizonyítási teher a kereskedőnél

  Lényeges feltétel, hogy a teljesítés időpontjában kell fennállnia a hibának. Ez azt jelenti, hogy ha veszünk egy terméket (pl. autót), és egy hónap múlva elromlik benne valami, akkor az nem hibás teljesítés, csak abban az esetben, ha olyan hibából ered, ami már a vásárláskor is megvolt.

  A fogyasztót védő egyik legfontosabb törvényi garancia a hibás teljesítési vélelem. Ennek alapján vélelmezni kell, hogy a vásárlástól számított 12 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a vásárlás időpontjában megvolt. Ezért ebben az esetben a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a gépjármű a vásárláskor nem rendelkezett az adott hibával. E szabály nem áll fenn olyan esetben, ami a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

  A 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 11. pontja szerint az eladó autókereskedő az első 12 hónapban köteles bizonyítani, hogy a felmerült hiba már a gépjármű átadásakor nem állt fenn. Ezt a vélelmet azonban az eladó megdöntheti, ha bizonyítja, hogy a hiba az átadáskor még nem volt jelen és az átvétel után, a vevői használat során jelentkezett.

  A szavatosság és a jótállás közötti különbség abban is megnyilvánul, hogy ellenkező oldalon van a bizonyítási teher. Jótállás esetén a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárláskor nem állt fenn, míg szavatosság esetén (kivéve a fogyasztói szerződéseknél érvényesülő 12 hónapos vélelmet) a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átvételkor is hibás volt. A bírósági gyakorlat tévesen csak a kopóalkatrészek hibájára szűkítette azt a kört, amire korábban eredményesen hivatkozhatott az eladó.

  A Járműmérnöki Képzés részletei

Milyen hibákra vonatkozik a szavatosság?

A gépjármű-kereskedő azért tartozik szavatossággal, hogy az eladott gépjármű rendeltetésszerű használatra alkalmas, és rendelkezik azzal a minőséggel, amely a hasonló gépkocsiknál szokásos, továbbá megfelel a hirdetésben vagy egyéb tájékoztatásban bemutatott tulajdonságoknak.

• Szavatossági igényt alapoz meg, ha kiderül, hogy visszatekerték az autó kilométer-óráját. Ez önmagában is bűncselekmény, és megalapozza a szavatossági igényt.
• Szavatossági kérdés lehet a kártörténet elhallgatása is. Minden autó sokat veszít az értékéből, ha korábban sérülései voltak. Ezt az eladó nem hallgathatja el.

Mire nem vonatkozik a szavatosság?

Nem tartozik a szavatossági körbe az az alkatrész, ami a természetes elhasználódás során ment tönkre, a kopó alkatrészek, valamint azok a hibák, amik a vásárlás után keletkeztek, ezek megállapítása azonban meglehetősen szubjektív. Kopó alkatrészek esetén természetes, hogy az idő előrehaladtával cserére szorulnak, ezért ezekre nem vonatkozik a szavatosság.

Nem teljesít hibásan a kereskedő, ha a vásárló a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Tehát, ha például a hiba a gépjármű megtekintésekor nyilvánvaló (pl. törött a szélvédő), akkor emiatt a vevő utólag nem élhet szavatossággal. Hasonló a helyzet akkor is, ha a kereskedő például az adásvételi szerződésben tételesen felsorolja a gépjármű hibáit, és a vásárló ennek tudatában írja alá a szerződést. A már ismert hibákat ki lehet zárni a szavatosságból.

A kereskedő ezért részletes műszaki állapotleírást készít az autóról, s az abban feltüntetett hibák miatt a vevő később nem élhet szavatossági vagy jótállási igénnyel. Erre nagyon oda kell figyelnünk: egyes kereskedők olyan trükkösen, annyira eldugva tüntetik fel ezt a hibalistát, hogy egyszerűen nem vesszük észre a szerződés aláírásakor. A hibát akkor kell ismertnek tekinteni, ha a szerződés azt tételesen felsorolja, a vevő meg aláírja, ezért kell a szerződést nagyon figyelmesen átolvasni.

Egy használt autó esetén nem várhatjuk el azt, hogy olyan hibátlanul működjön, mint egy teljesen új jármű. Használt dolgokra hibás teljesítés csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetve az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi.

A vásárló jogai hibás teljesítés esetén

Szavatosság körében az eladó köteles a hibát saját költségén kijavítani vagy a terméket kicserélni. Ha a vásárló él a szavatossági jogával, akkor a kereskedőtől a hiba kijavítását, a gépjármű kicserélését, ill. árleszállítást kérhet, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől. A vevő választása szerint kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne.

A jogoknak az az egyetlen - és autóvásárlásnál általában nagyon fontos - korlátja, hogy nem lehet lehetetlen vagy nem okozhat aránytalan többletköltséget az eladó számára. Ez praktikusan azt jelenti, hogy használt autó esetén nem alkalmazható a kicserélés, mivel egy pontosan ugyanolyan, csak hibátlan termékre szinte lehetetlen kicserélni, és nagyon aránytalan az eladóval szemben. A második szinten vagy a vételár egy részének visszatérítését lehet kérni, vagy magunk kijavíttathatjuk az eladó költségére, vagy elállhatunk a szerződéstől. Ha a kijavítást választja a vevő, a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás ténylegesen még nem történt meg. A vevő az ellenszolgáltatás arányos leszállítását is igényelheti. Továbbá - a kereskedőtől való vásárlás kivételével - a hibát a kötelezett költségére maga kijavíttathatja vagy mással kijavíttathatja.

Elállás a szerződéstől

A vevő a szerződéstől akkor állhat el, ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak megfelelő határidőben nem tud eleget tenni, vagy ha a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Így például, el lehet állni a szerződéstől többszöri, eredménytelen javítás után, vagy ha a gépjármű az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a javítás többször is eredménytelen. Végső esetben - ha a javítás vagy csere nem megoldható, vagy a vevőnek már nem áll érdekében - a vásárló elállhat a szerződéstől, és így visszakaphatja a vételárat.

Gyakori vita alapja, hogy a vásárlástól az elállásig használt autó mennyit vesztett az értékéből. Mivel a pontos eredeti állapotot lehetetlen visszaállítani, révén hogy addig is mentek az autóval, és öregebb lett az autó, így az eladó joggal kéri, hogy az általa visszavett autónak a használattal és a korral csökkent értékét térítse meg a vevő. Az elállás magánszemély eladó esetén kifejezetten nehézkes, tekintettel arra, hogy az eladók többsége az autó eladása után másik autót vesz magának, így a vételárat nem tudja visszafizetni.

Ha egy autóról utólag kiderül, hogy törött volt, vagy komolyabb hibája volt, elveszik a bizalom, és a legtöbb vásárló azt mondja, hogy neki nem kell az autó, ő nem javítást kér, egyszerűen nem akarja ezt az autót, kapja vissza a pénzét, majd vesz másikat. Az elállás körüli megegyezést nehezíti, hogy a kormányhivatalok egyáltalán nem rugalmasak e körben, sőt, kifejezetten káros a kialakult gyakorlat. Eszerint elállás címén csak akkor törlik a szerződést, és jegyzik vissza a korábbi tulajdonost, és fizetik vissza az eljárási költségeket, ha erre bírósági ítélet kötelezi őket.

Szavatosság kizárása

Előfordul, hogy a gépjármű kereskedők az általuk alkalmazott szerződésekben általánosságban próbálják kizárni az autó később felfedezett hibáiért való szavatossági felelősségüket. Abban az esetben, ha a gépjárművet fogyasztóként vásárolja valaki, a törvény tiltja a szavatosság kizárását. Fogyasztó az a magánszemély, aki magánhasználatra, azaz nem üzleti, szakmai tevékenysége körében vásárolja a gépkocsit. Tehát ebben az esetben hiába szerepel az adásvételi szerződésben a szavatosság kizárása, e szerződéses rendelkezés érvénytelen, és a vásárló élhet szavatossági jogaival.

Más a helyzet, ha a gépjárművet egy cég vagy szakmai körében magánszemély (pl. egyéni vállalkozóként) vásárolja. Ők nem minősülnek fogyasztónak, így érvényes lehet a szavatosság szerződésbeli kizárása.

Megvásárolható kiterjesztett garancia

Akár új, akár használt autót vásárolunk, sok esetben a kereskedő felkínálja a plusz garancia vásárlásának lehetőségét. Erről fontos tudni, hogy nem a törvények által előírt jótállás vagy szavatosság hosszabbításáról van szó. A kiterjesztett garancia új járművek esetén általában akkor kezdődik, amikor az autóra adott gyári garancia lejár. Tehát van a kocsira 3 év gyári garancia, s szerződés esetén ezt követi még 2 vagy 3 év megvásárolható garanciabiztosítás.

A szolgáltatást kínálják használt járművekre is. Egyes társaságok például 10 éves vagy 5 éves korig, akár 200 ezer kilométeres futásteljesítményig biztosítják a megvásárolt járműveket. Ezeket a biztosításokat egyszeri díjjal lehet megkötni, tehát nem kell havi díjat fizetni rá, mint a kötelezőre vagy a CASCO-ra. Az autó megvásárlásakor, vagy kevéssel, általában 30 nappal azt követően lehet megkötni a kiválasztott időtartamra. A garanciabiztosítás részletes feltételei meghatározzák, hogy a szolgáltatás mire terjed ki. Ez eltérő a különböző biztosítóknál. Fontos információ, hogy a legtöbb garanciabiztosítás csak 3,5 tonna alatti járművekre köthető, s ezen esetekben is kizárják a fuvarozásra használt eszközöket.

Összehasonlító táblázat: Jótállás és Szavatosság

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb különbségeket a jótállás és a szavatosság, valamint az eladó típusai és az autó kora függvényében:

Tanácsok autóvásárlóknak és a jogszabályi környezet kritikája

Sajnos sokan nem fordítanak megfelelő figyelmet, körültekintést, amikor a használt gépjárművüket megvásárolják. Nem visznek magukkal szakembert és csupán egy gyors próbaút után megbízva az eladó szavában, aláírják az egy oldalas sablonszerződést. Nos, nagyon gyakran ez után jön a baj! A közbeszédben garanciaként ismert jogok a hibás teljesítéshez kapcsolódnak, amelyet a Polgári Törvénykönyv határoz meg.

A törvényeket gyakran átdolgozzák, hogy harmonizáljanak az uniós jogszabályokkal, és a jogszabály alkotók az EU rendelkezések jogharmonizációjára hivatkoznak. Nem vették figyelembe azonban, hogy hazánkban a használt autók átlagéletkora 13,5 év, és a magyar jellemzően 10 év körüli, vagy idősebb használt autót vásárol. A használt autó - mint termék - nem új autó. Életkortól, futásteljesítménytől, használati módtól, javításoktól függően minden alkatrésze valamilyen mértékben elhasználódott. Az új rendelkezés rendben is lenne mondjuk 3 éves autók esetében, viszont idős autók esetében - mondjuk 18 évesen - életszerűtlen és nem elvárható, hogy vásárlás után semmilyen alkatrész ne menjen tönkre. Szerencsére azért ennyire nem eszik forrón a kását, és egy későbbi eljárásban elvileg figyelembe veszik a jármű árát és paramétereit, valamint a kirendelt igazságügyi szakértő véleményét a hiba természetéről.

A kellékszavatosság jogi szabályozása alapvetően nem rossz, a bajok inkább néhányak mentalitása és absztrakt gondolkodási képessége terén keresendők. A szavatosság garanciának képzelése csak idegeskedést és csalódást szül. A bírósági gyakorlat tapasztalatok szerint nem alakította ki azt a zsínórmértéket, amelynek a mentén a bíró eldönthetné, hogy a bejelentett hibákat hogyan értékelje. Erre a kirendelt igazságügyi szakértők sem adnak választ, mert a bíró mérlegelési jogkörének tartják azt a kérdést, hogy a hiba az adott gépjármű esetén még elfogadható-e, vagy már nem. Ez egy bizonytalan helyzetet eredményez, amely miatt sajnos majdnem kiszámíthatatlan, hogy kellékszavatossági jogvitában a bíró végül mit fogad el hibás teljesítésként. Ugyanis nem minden hiba jelent egyúttal hibás teljesítést is.

A csaló eladók és álmokat kergető vevők kivédésére a legjobb megoldás talán az, ha mindenki a saját döntéseiért felel, vagyis a vevők kénytelenek elfogadni, hogy a használt autóval azok problémáit is megveszik. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy mielőtt méregdrágán pereskednének, gondolják át, mennyire használt gépjárművet vettek, és a tapasztalt hiba mennyire tér el attól, amire általában számítani lehet. A kellékszavatosság óriási problémája az, hogy sokan úgy értelmezik a szabályokat, ahogy azok számukra a legkedvezőbbek. Ez számos esetben csalódást és idegeskedést szül, ami végül nem jó senkinek, csak az ügyvédeknek, meg a szerelőknek.

Hasznos tanácsok autóvásárlóknak

Az autóvásárlás egy bizalmi kérdés. Az autóért általában jelentős összeget fizetünk, ezért megnyugtatóbb az a gondolat, ha van valamilyen „garancia” arra, hogy vissza tudjuk vinni, ha problémát észlelünk. A vevő a megvásárolni kívánt gépjárművet megtekintheti, megvizsgálhatja. Ezzel a lehetőséggel érdemes élni, mivel ennek elmaradása esetén is, azokra a hibákra, amelyeket a vevő kellően gondos, ésszerű megtekintés mellett felismerhetett volna (ezek az ún. nyilvánvaló hibák), az eladón utólag nem számon kérhető.

Ilyen, az eladón utólag nem számon kérhető hibák azok is, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a gépjármű életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kellett vennie. Ha tehát a későbbiekben olyan hibát észlel a vevő, amelyről a vásárláskor nem tájékoztatták, illetőleg azt fel sem kellett volna ismernie, az ilyen hibáért felel az eladó.

• Ha már nincs gyári vagy önként adott kereskedői jótállás, akkor a kereskedőnek 1 év kötelező szavatossági időt kell betartania, ha a vevő cég vagy vállalkozás, s 2 évet, ha a vevő magánszemély.
• Magánszemélytől valamivel olcsóbban fogsz tudni autót venni, de nagyobb kockázatot is vállalsz.
• Egy megbízható autókereskedésben ezzel szemben nem adnak el úgy autót, hogy nem nézik alaposan át. Ha tehát megkeresed őket egy hibával, nagyobb eséllyel lesznek képben a törvényi háttérrel.
• A megbízható autókereskedések csak alapos állapotfelmérés és a szükséges javítások elvégzése után értékesítenek használt autót, így biztos lehetsz, hogy csak jó állapotú autót adnak el. Ezt egyfelől szakmai meggyőződésből, másfelől azért teszik, mert a jogszabályok alapján kétéves jótállást szükséges biztosítaniuk.
• Gyakori trükk, hogy a kereskedő telephelyén megvásárolható autók egy része nem a kereskedő tulajdonában van. Csak „bizományba” vásárolják meg a tulajdonostól, azaz akkor kapja meg az eladó a neki járó összeget, amikor a kereskedő eladja az autót. Addig pedig át sem írják, a kocsi az előző tulajdonos nevén marad. A kereskedő így ki is marad a tulajdonosok sorából, az átírás közvetlenül a régi és az új tulajdonos között történik. Ez a megoldás viszont azzal jár, hogy a vásárló nem a kereskedővel, hanem az előző tulajdonossal kerül jogviszonyba. Hiba esetén így szavatossági igényét sem érvényesítheti a kereskedővel szemben, mert hivatalosan nem tőle vette a kocsit.

tags: #gepjarmu #torbora #kell #e #szavatossagot #vallalni

• Stabil műfogsorrögzítési megoldások
• Megbízható-e a Renault Mégane? Tipikus problémák
• Miért kulcsfontosságú a vízhőfok jeladó a motor védelmében?
• RAV4 légzsák alkatrészek és javítás
• HR35VF klíma vélemények