Járműtárolási Díj Szabályozás Magyarországon
A járműtárolási díjak szabályozása Magyarországon több jogszabály és önkormányzati rendelet együttes alkalmazásával történik. Fontos tisztázni a fogalmakat, mint a várakozás és a tárolás közötti különbséget, valamint a közterület-használat szabályait.
Jogszabályi Háttér
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a (5) bekezdése meghatározza, hogy a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos székhely, telephely címként csak olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék tartalmaz és e járművek számára ténylegesen tárolási helyül szolgál. Azt a tényt, hogy az ingatlan alkalmas a járművek tárolására a települési önkormányzat jegyzője igazolja.
A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rend. 13. § (2) bekezdése alapján a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű közúton vagy más közterületen nem tárolható. Ez a rendelkezés 2012. január 1-je után indított eljárások során kötelezően alkalmazandó.
A jegyzői igazolás a megjelölt közlekedési igazgatási eljárások során (új jármű forgalomba helyezése vagy a tulajdonjog változás bejegyezésekor) bemutatandó okmány, melyet - a 2012. január 1-jén hatályba lépett - a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 19. melléklete pontja tartalmaz.
A jegyzői igazolás „Hatósági bizonyítvány” formájában kerül kiadásra, az eljárás illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29 §. (1) bek. alapján. Az illetékfizetési kötelezettséget utalással kell teljesíteni gazdálkodó szervezeteknek.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény is előírja, hogy a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek (tehergépkocsi, vontató, pótkocsi, autóbusz) település belterületén való tárolásához hatósági bizonyítványra van szükség.
A korábbi szabály, miszerint tíznél több jármű üzemeltetése esetén az üzembentartó köteles a járműveket telephelyen tárolni, továbbra is érvényben van.
A legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsi a közúton vagy más közterületen is tárolható. (89/1988-as kormányrendelet 7. § 3. bek.).
A belterületi ingatlanon való tárolásnál (székhely/telephely) a jegyzői igazolás eddig is szükséges volt a 3,5 tonna feletti járművek forgalomba helyezéséhez/átírásához.
Fontosabb Jogszabályok
- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
- 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről
- 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet
- 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet
- 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
Önkormányzati Rendeletek
Hazánkban törvény ugyan nem tiltja az üzemképtelen gépjárművek közterületen történő tárolását, ugyanakkor erre vonatkozóan kijelenthető, hogy szinte minden helyi önkormányzat megalkotta saját rendeleti szintű szabályozását.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Tekintettel az egységes szabályozás hiányára, minden esetben szükséges tájékozódni arról, hogy az érintett önkormányzat által alkotott szabályok szerint hol, hogyan és meddig tárolhatjuk üzemképtelen gépjárművünket.
Nagyobb városokban általában teljes tilalom vonatkozik a főútvonalakra és általában a tömegközlekedési eszközök által használt útvonalakra is, így üzemképtelen gépjárművünket célszerű mellékútvonalon elhelyezni. Ezen túlmenően a legtöbb esetben mellékútvonalon is csak korlátozott ideig tárolható közlekedésre alkalmatlan jármű.
Sok önkormányzat esetében van arra is lehetőségünk, hogy engedélyt kérjünk a maximális tárolási időtartam meghosszabbítására, vagy ennek érdekében szerződést kössünk az önkormányzattal, természetesen külön díj ellenében.
Általánosságban kijelenthető, hogy amennyiben valaki a tárolásra vonatkozó szabályokat megszegi, az önkormányzat - igen gyakran a közterület-felügyelet aktív közreműködésével - először felszólítja a roncs eltávolítására. Amennyiben az illető ennek nem tesz eleget, úgy intézkedik annak elszállítása iránt is.
Végső esetben az önkormányzatok akár értékesíthetik vagy megsemmisíthetik a roncsot, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak pedig mindenképpen meg kell fizetnie a roncs elszállításával, tárolásával, értékesítésével vagy megsemmisítésével járó költségeket.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Ezen túlmenően az önkormányzatok a tulajdonossal vagy az üzembentartóval szemben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, melynek összege akár a többszázezer forintot is elérheti.
Fontos kiemelni továbbá, hogy üzemképtelen gépjárműnek nem csak az az autó minősülhet, amely baleset következtében fizikai értelemben működésképtelenné vált, hanem az is, melynek lejárt a műszaki érvényessége vagy hatósági jelzéssel, azaz rendszámmal nem rendelkezik.
Üzemképtelennek minősülő gépjárművek esetében érdemes tehát tájékozódni az érintett önkormányzat vonatkozó rendeletéről a további bosszúságok elkerülése érdekében.
Miért (nem) teszik le az autót az emberek akkor (sem), ha ingyenes a tömegközlekedés? | Planet A
Gyakorlati Tudnivalók
A KRESZ a várakozás fogalmát alkalmazza következetesen: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás. Ez jelenti tehát a parkolás fogalmát. Elkülönül ettől a gépjármű tárolása, amire az olvasó kérdése is irányul.
A tárolás fogalmát pontosan nem határozza meg jogszabály, de ha ez meg is lenne, álláspontunk szerint a bizonyításon sok minden múlna. Ha ingyenes helyen várakozunk - akár az út mellett, ahol nem tiltott a várakozás, akár ingyenes parkolóhelyen -, a várakozás megkezdésének időpontját napra pontosan meg kell mondani ahhoz, hogy annak hosszát is meghatározzuk.
A Kispesti Rendészeti Központ ellátja a XIX. kerület közterületein (kivéve a fővárosi tulajdonú utakat) a közterületen engedély nélkül tárolt, valamint üzemképtelen gépjárművekhez, azok elszállításához kapcsolódó feladatokat.
Üzemképtelen gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon és legfeljebb 10 napig szabad tárolni.
Ha a gépjárművel rendelkező maga nem gondoskodott sem közterület-használati hozzájárulás beszerzéséről, sem a jármű eltávolításáról közterületről, sem a műszaki engedély megújításáról, a fenti rendelkezések megszegésével tárolt gépjárművet az ő költségére telephelyre szállítjuk a felszólító jelzés kihelyezésétől számított 10. napot követően.
Tárolási Díj Igénye
A tárolással felmerült és igazolt költségekre tarthat igényt a tulajdonos. Ha plusz költséget nem jelentett a tárolás, akkor nem nagyon.
Felelős őrzés esetén, aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés).
tags: #gepjármű #tárolási #díj #szabályozás