Gépjármű szerelőakna villamos szabvány előírásai és biztonsági szempontjai

A gépjárművek szervizelése során elengedhetetlen a biztonságos és megfelelően felszerelt szerelőakna. A villamos berendezések kialakítására vonatkozó előírások és szabványok rendkívül fontosak a balesetek, tüzek és robbanások elkerülése érdekében. Hazánkban a jogszabály alkotók folyamatos változtatásai, helyesbítései, hivatalos magyarázatai, valamint egyéb rendelkezései miatt a kiszámítható szabályozás kaotikussá vált. A szakma folyamatosan igyekszik nyomon követni a változásokat, ez minden elektromosiparban érintettet kihívások elé állít. Fontos megérteni a releváns szabványokat és előírásokat, különösen a világítás, a tűzvédelem és a robbanásbiztonság területén.

A szerelőakna tűzveszélyességi besorolása

A villamos berendezések létesítésekor az egyik legfontosabb szempont a helyiség, maga a szerelőakna tűzvédelmi szempontból történő besorolása, valamint a technológia, amit ott alkalmaznak. Minimum "C" tűzveszélyes besorolás alá esik. Ez eleve meghatározza a létesítést, a villamos berendezés védettségét.

Régebben ezekbe az aknákba mindenhol törpefeszültségű világítást és dugaszoló aljzatokat létesítettek.

Robbanásveszélyes környezet kezelése

Ha a szerelőaknákban például gázüzemű gépkocsikat javítanak, akkor a tűzoltóság igen szigorú követelményeket támaszt. Többféle gázzal üzemelhetnek manapság a gépjárművek, van ami a levegőnél nehezebb, és van ami könnyebb. Ezért írtam, hogy meghatározó a technológia, milyen munkavégzés folyik az aknában. Olaj, benzin, gáz... Tűzvédelmi szempontból más és más a besorolás.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Az aknában lennie kell kiépítve gázérzékelőknek, ami egy bizonyos koncentrációnál előjelzést ad, majd ha nem javul a helyzet, lekapcsolja az aknák és a teljes műhely villamosenergia-ellátását, és egy olyan előre kiépített, RB-s elszívórendszert indít be, ami az aknából, és a légtérből egyszerre távolítja el a robbanásveszélyes elegyet. Tehát elvileg közvetlen robbanást, egy hivatalosan megszerelt és engedélyeztetett aknában, nem szabadna kiváltson a világítás.

A villamos berendezés védettségének ennek kell megfelelni. A szellőztetés és a gázérzékelés egy másabb, magasabb biztonságtechnikai szerelés. 20%-os koncentráció esetén jelzés és szellőztetés indítás, 40%-os koncentráció esetén a nem robbanásbiztos berendezések lekapcsolása. "C" tűzveszélyes besorolásnál tüzet nem okozó zárt világítás, RB-s (A, B besorolásnál) robbanásbiztos világítás.

Világítási követelmények szerelőaknában

Régen az autószerelő aknákba 24V-os világítás volt az elfogadott. Mostanában több helyen láttam 230V-os, IP65-ös fénycsőarmatúrákat berakva. Ez megfelel? Mely szabvány foglalkozik ezzel? Az MSZ EN 60364 szabvány foglalkozik ezzel, azonban az is lehet, hogy semmi különöset nem ír ehhez.

Én is csináltam már 1-2 akna világítást és minden esetben fénycsőarmatúrákat - igaz, a "kalapácsos" jelűeket tettem fel, tehát olyanokat, melyeknek mind a háza, mind a búrája erősített, hisz egy szerelőaknában megesik, hogy néha 1-1 szerszám, alkatrész önálló útra kél. Természetesen, az aknavilágítás kapcsolóját a műhely egyéb világításának kapcsolója mellé helyeztem és kerültem az aknában a kábelelágazások készítését, tehát armatúrából armatúrába vezettem az 5 eres betápkábelt, így L1,L2,L3-ra lettek kötve a 2x36, illetve 2x58W-os lámpák.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Az a padozattól mért 0,15 méter magasságban szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni.

Kapcsolódó szabványok és rendeletek

Ezekkel az épületekkel, helyiségekkel (szerelőaknákkal) a "jó öreg MSZ 1600/12 számú szabvány" foglalkozott részletesen. Azonban ez a szabvány már nincs hatályban. Az MSZ HD 60364 szabványsorozat, vagy bármilyen más, Magyarországon kötelező érvényű szabvány, rendelet, előírás, továbbá az MSZ EN 60364 szabványok relevánsak.

A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 12.) KPM rendelet is tartalmaz idevonatkozó előírásokat, például az alábbiakat:

500 m3 légtérfogat felett, ha a tevékenységet az alapterület 20%-ánál kisebb helyen, a bejárati kapuhoz közel végzik, a helyiségbe nem kell szellőztető berendezést felszerelni, és a villamos berendezések kézi kapcsolással választhatók le a hálózatról.
6.7.1. A szerelőaknákat úgy kell létesíteni, hogy azokba könnyen, veszély nélkül le lehessen járni és veszély esetén gyorsan elhagyhatók legyenek.
6.7.2. A szerelőaknákba, alsó munkaterekbe vezető lépcsős lejáró nem lehet meredekebb mint 45°, fokmagassága legfeljebb 0,25 m lehet, belépőszélessége legalább 0,14 m kell legyen.
6.7.3. A legfeljebb 9,0 m hosszú aknánál a második lépcső helyén nem éghető anyagból készült lépésbiztos kijárat (pl. létra) biztosítandó.
6.7.4. Ha az akna hosszúsága egyidejűleg több gépjármű ráállását teszi lehetővé, a gépjárművek közötti aknaelhagyáshoz mozgatható lépésbiztos kijárót kell alkalmazni (pl. létra).
6.7.5. Az alsó munkaterekbe vezető lejáratok peremeit figyelmeztető színjelzéssel kell ellátni.
6.7.6. Az alsó munkatérbe vezető lépcsőket korláttal, kapaszkodóval kell ellátni.
6.7.8. Azoknál a szerelőaknáknál és alsó munkatereknél, amelyeknél mérgező vagy egészségre káros gázok, gőzök veszélyes mennyiségben történő előfordulásával kell számolni, mesterséges szellőztetést kell létesíteni annak biztosítására, hogy az egészségre káros koncentráció ne alakulhasson ki.
8.5.4. Zárt térben (helyiségben) motort járatni a kipufogógázok elvezetése nélkül tilos.
8.6.1. A gépjármű kialakításától függően az aknára való ráálláskor és lejövetelkor irányító személy segítségét kell igénybe venni.
8.6.7. A mesterséges szellőztetésű akna szellőző berendezését a belépés előtt működtetni kell.
8.6.8. Mesterséges szellőztetéssel ellátott aknában nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó munkavégzést csak a szellőztetés működtetése esetén szabad végezni.
8.6.9. Mesterséges szellőztetéssel nem rendelkező aknában nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó tevékenységet csak a helyiség általános mesterséges szellőztetésének a gépjármű aknára állása előtt történő legalább 20 perces működtetése után lehet végezni.
8.6.16. Az aknát állandóan tisztán kell tartani, az elfolyt olajat, zsírt stb. el kell távolítani.

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet is tartalmaz fontos definíciókat és eljárási szabályokat, például a "villamos berendezés", "szabványossági felülvizsgálat" és az "üzemeltetési útmutató" fogalmát. A biztonsági követelmények szempontjából megfelelő állapotúnak kell tekinteni azt a villamos berendezést, amely létesítésekor teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági szabványos követelményeket vagy a szabványban foglaltakkal biztonsági szempontból a tervező által igazoltan legalább egyenértékű megoldásokat.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Szerelőakna építésének gyakorlati szempontjai

Bár a szerelő aknákra is létezik szabvány, és a szabványos kialakítás tervrajzát meg is lehet vásárolni, sok esetben egyedi megoldásokra van szükség. Egy általános autószerelő szerviznél, amely kisbuszokat is javít, például egy 8 méter hosszúságú, 1,7 méter teljes mélységű akna javasolt. Ez részben saját tapasztalat, részben a partnerrel való egyeztetés alapján alakul ki.

Az akna fizikai kialakítása

A falazás kialakításánál úgy jártunk el, hogy a majdani akna világítótesteket a falba süllyesztjük, valamint körben a falban, abba süllyesztve rakodó felületet (mintegy párkányt) alakítottunk ki. A beton sarokcsiszolóval lett megvágva, hogy a kis forgó rakodó ne törje fel, a beton szélei korrektek legyenek.

A földmunkát kis forgó rakodó végezte, amely a föld kitermelése után kanál cserével a földet konténerekbe rakodta, és azt így vitték el. 3 db 8 m3-es konténerrel számoltunk, melyből az utolsó a munka befejeztéig vissza lett tartva, az esetleges föld visszatöltés miatt. A föld kitermelése az akna munkaszélessége + 2x25 + 5 cm-ben lett meghatározva.

A zsalukövek behelyezés után mixer betonnal kerültek kiöntésre, előbb az alsó járó felület, majd az egymással szemben kimerevített falazás. A betonozás a már behelyezett és kiszintezett vas keret mellé is megtörtént, mely keretet megfelelő számú és méretű praclival láttunk el, a zsalukő vasalásához is bekötve. A megfelelő kötési és száradási idő után az akna egy beton festékes festés után használatba került.

Az akna lejáratát a célszerűség okán vas lépcsővel oldottuk meg, mely így mobil lett, akár az akna végéből, akár oldalról le lehet jutni.

Tűzveszélyességi besorolások és világítási követelmények
Tűzveszélyességi besorolás	Világítás típusa	Gázérzékelési követelmények
Minimum "C"	Tüzet nem okozó zárt világítás	Alapvető, technológiától függő
"A", "B" (Robbanásveszélyes)	Robbanásbiztos (RB-s) világítás	Kötelező gázérzékelők és elszívó rendszer

Villamos berendezések felülvizsgálata

A villamos berendezésen áramütés elleni védelem szempontjából időszakos szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. Különösen veszélyes vagy különleges veszélyeztetettségű (robbanásveszélyes térben elhelyezett, rendkívüli igénybevételnek kitett) villamos berendezések esetén a hatóság vagy az üzemeltető a szokásosnál gyakrabban írhat elő ellenőrzést.

A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni. A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határideje az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által a minősítő iratban meghatározott időpont.

tags: #gepjarmu #szereloakna #villamos #szabvany #előírások